Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

flimiljj, Világ proletárjai, egyesüljetek! g Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 291. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 1,80 Ft 1987. december 10., csütörtök Az ellenőrzés példa nélkül álló rendszere Kimagasló a szerződés politikai jelentősége Mihail Gorbacsov kongresszusi vezetőkkel találkozott — Négyszemközti megbeszélés Reagannal Az amerikai kongresszus két házának vezetőivel találkozott szerdán reggel Washingtonban Mihail Gorbacsov. A szovjet ve­zető kifejtette előttük, hogy nagy fontosságot tulajdonit a sze­nátus és a képviselőház vezetőivel kialakított kapcsolatnak, a szovjet és az amerikai törvényhozás együttműködésének, és fel­szólította őket, nyújtsanak támogatást az új szovjet-amerikai leszerelési szerződés gyors ratifikálásához, mert ez mindkét or­szág, mindkét nép érdekében áll. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kicseréli a közepes hatótávolságú és hadműveleti- harcászati nukleáris fegyverek felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződést a Fehér ^ józan ész diadala December nyolcadikát a világtörténelem jelentős dá­tumaként fogja emlegetni az utókor. Ezen a napon írták alá Washingtonban azt a megállapodást, amely lehe­tővé teszi a földünkön fel­halmozott nukleáris fegyve­rek teljes osztályának, a kö­zepes és rövid hatótávolságú rakétáknak a leszerelését és megsemmisítését. Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy a világ öröm- újjongással fogadta a hírt. S jó okunk van üdvözölni ezt a nagy jelentőségű eseményt. Mert igaz ugyan, hogy a leszerelésre ítélt rakéták mindössze három-négy szá­zalékát jelentik a felhalmo­zott nukleáris fegyvereknek, s ami marad, az is többszö­rösen elegendő földünk megsemmisítésére. Az ese­mény mégis nagy jelentősé­gű, s nem is annyiTa a számszerűsége, hanem a megállapodás ténye miatt, amiatt, hogy a két világha­talom vezetői a szemben­állás ellenére is eljutottak a megegyezésig. Hatalmas utat kellett meg­tenni mindkét félnek, amíg a szerződést aláírták. A fo­lyamatot az álláspontok ál­landó közelítése, az újabb és újabb kompromisszumok kidolgozása jelezte, s talán az, hogy a megoldás keresé­sében főként a Szovjetunió jeleskedett. Az igazi lendítő erőt a megtorpanások köze­pette a genfi és a reykjaví- ki csúcs adta meg. Az utóbbi találkozókon szüle­tett elvek alapján dolgoztak a tárgyaló küldöttségek, Genf és Reykjavik szellemé­ben formálódott a szerződés, amelyen az utolsó simításo­kat az aláírás napjának reg­gelén végezték el. A Szovjetunió immár nem ragaszkodik ahhoz, hogy tiltsanak meg minden kí­sérletet, csupán azt java­solja, hogy a kísérletek ma­radjanak az 1972-ben meg­kötött AiBM-szerződés kere­tei között. Az ugyanis meg­tiltja, hogy nukleáris fegy­vereket telepítsenek a vi­lágűrbe. Az amerikai fél pedig hajlik aimak a szov­jet javaslatnak az elfoga­dására, hogy az említett szer­ződést közös megállapodás­sal mindkét fél tartsa meg — szovjet kívánság szerint tíz évig. Ha az egyetértés ebben a kérdéskörben is létrejön, nem lehet semmi akadálya annak, hogy Mihail - Gorba­csov és Ronald Reagan már most, a washingtoni tárgya­lások idején elvi megálla­podásra jusson a stratégiai nukleáris fegyverek ötven­százalékos korlátozásában, s az erről szóló megállapodást már a jövő év elején ese­dékes moszkvai csúcstalál­kozó idején aláírhatnák. Mindkét fél úgy vélekedik, hogy e feladat megoldható. Az újabb egyezmény to­vább növelné a bizalmat, s kedvező légkört teremthetne további leszerelési és fegy­verzetkorlátozási megálla­podásokhoz, például a vegyi fegyverek leszerelésében és a hagyományos erők és fegyverzetük csökkentésében. Ha e folyamat felgyorsul, az emberiség nagy lépést tehet a nukleáris fegyverek­től mentes világűr megte­remtése felé. Tudjuk, hogy a most meg­kötött történelmi jelentősé­gű egyezménynek ellenfelei is vannak, nem kevesen az Egyesült Államokban is. Reméljük azonban, hogy nem ők lesznek az erőseb­bek. A józan ész arat dia­dalt. Kanyó András „A leszerelés megvalósítá­sa semmiképpen sem könnyű feladat — hangoztatta Gor­bacsov. — Azt szeretnénk, hogy a lehetőségekhez képest megkönnyítsük azt. Sokan vélik úgy — tegyük hozzá, meglehetősen rövidlátóan —, hogy Gorbacsovnak nem lesz könnyű dolga, ha azért jött ide, hogy az amerikaiak­tól segítséget kérjen a Szov­jetunióra nehezedő fegyver­kezési terhek enyhítéséhez. Nem erről van szó: számunk­ra az a fontos, hogy minden­ki megértse a probléma lé­nyegét és következményeit. Mi jól tudjuk, hogy ez a kér­dés súlyosan nehezedik poli­tikai párbeszédünkre, meg­nehezíti, bonyolultabbá teszi azt — s befolyásolja mind­két országban a gazdasági folyamatokat is.” „Jó lenne megegyeznünk abban, hogy megkíséreljük fokozni együttműködésünket, annak megértésével, hogy a fegyverkezés mindkét or­szágnak károkat’okoz, káro­kat okoz népeink legfonto­sabb érdekeinek, megakadá­lyoz bennünket abban, hogy a nép érdekében fejleszthes­sük gazdaságunkat.” „Abban, ami most törté­nik, az egész világ érdekelt. Látjuk, milyen magasra nö­vekedtek már a fegyverekből épült hegyek — s mi ezek­nek csúcsán üldögélünk. Ha ez a folyamat kicsúszik az ellenőrzés alól, akkor töké­letes katasztrófához vezethet el. Ezért kell megpróbálnunk a közeledést egymáshoz —r s ezért üdvözlöm, hogy ha ne­hezen, fájdalmas 1 úton is, a realizmus gondolata utat tör magának a politikai kö­rökben és a közvélemény­ben, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban egy­aránt.” Gorbacsov rámutatott: az új leszerelési szerződés csu­pán a nukleáris fegyverek A művelődési ágazat jövő évi költségvetésének terve­zetét vitatta meg az Ország- gyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével szer­dán a Parlamentben. Az ülé­sen Békési László pénzügy­miniszter-helyettes adott tá­jékoztatást a költségvetés né­hány jellemzőjéről, majd Stark Antal művelődési mi­nisztériumi államtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést a képviselők elé terjesztett írá­sos anyaghoz. Hangsúlyozta: az előirány­zatok sem az oktatásban, sem más kulturális területen nem adnak lehetőséget fejlesztés­re a jövő évben. Az intéz­mények működése és fenn­tartása csak az ellátandó fel­adatok körének szűkítésével, kis részét érinti, de politi­kai jelentősége kimagasló. „Most a lényeges az, hogy megtettük az első, a legne­hezebb lépést. így hát remél­jük, hogy a legfelsőbb tanács ailapos vizsgálat után ratifi­kálni fogja a szerződést és önöket is arra hívom fel: te­gyék lehetővé, hogy ez a do­kumentum életünk minden­napjainak része legyen. Vé­leményem szerint helyesen járunk el, ha erre az állás­pontra helyezkedünk, hiszen mind az amerikai, mind a szovjet fél alapos vizsgálat­nak vetette alá a szerződés minden részletét.” Gorbacsov rámutatott: nemcsak az Egyesült Álla­mokban vannak kételyek a közepes hatótávolságú esz­közök felszámolásával szem­ben. „Sokan vetik fel a kér­dést nekem, vagy kormá­nyunknak — nyíltan a saj­tóban és a hozzánk intézett levelekben —hogy helyes döntés volt-e a szovjet ve­zetés részéről, amikor az amerikai félnél négy-ötszörte nagyobb arányban csökkenti nukleáris fegyvereit. Azt kérdezik, hogy ha egyszer megvolt az egyenlőség az Egyesült Államokkal, akkor miért csökkentünk nagyobb arányokban, mint ők? Va­jon nem jár-e ez az egyen­súly felborulásával? A Gal­lup Intézet és a mi saját közvéleménykutatási szer­vezetünk által elvégzett fel­mérés azt mutatja, hogy a Szovjetunió lakosságának fe­le követeli a szerződés ala­pos elemzését, annak vizs­gálatát, hogy nem lesz-e ez káros a Szovjetunió bizton­ságára nézve. Ez számunkra is újdonságot jelentett” — mondotta Gorbacsov. „Mivel rendkívül alaposan részt vettem a szerződés elő­készítésében, beleértve a részletek vizsgálatát is, úgy vélem, hogy ez igen nagy gondossággal kidolgozott vonalának csökkenésével le­hetséges. A közoktatásban például szükség lesz a jövő. évi szakmai-korszerűsítési program több pontjának mó­dosítására. A költségvetési támogatás mintegy 3 száza­lékkal lesz kevesebb e mű­velődési területen. Ez diffe­renciáltan jelentkezik. Egy területen várható csak a tá­mogatás lényeges emelkedé­se: az elektronizációs oktatá­si programnak a tavalyi 50— 60 millió forint helyett jövő­re 200 millió forintot bizto­sítanak. Ezt elsősorban az egyetemeken hasznosítják majd. Az elvonások érintik a tárca beruházásait is: új épít­kezésekre nem lesz mód, a Házban megállapodás. Első ízben va­lósítjuk meg az ellenőrzés példa nélkül álló rendszerét. Ez azt a reményt ébreszti bennünk, hogy amikor elju­tunk a hadászati fegyverek korlátozásának szakaszához, hasznosítani tudjuk majd az ellenőrzési rendszer kidolgo­zásában szerzett tapasztala­tokat” — jelentette ki egye­bek között Mihail Gorbacsov. A találkozón részt vett kongresszusi vezetők egy ré­sze a megbeszélés után kije­lentette: hasznosnak tartja a megbeszélést, amely más kérdésekre is kiterjedt, így az emberi jogok kérdésére. Mint ismeretes, az amerikai törvényhozás külügyi bízott­TALÁLKOZÓ BERLINBEN A Varsói Szerződés tagál­lamai testvérpártjainak első és főtitkárai, kölcsönös meg­állapodás alapján, december 11-én, pénteken Berlinben találkozót tartanak. megkezdett beruházások üte­me pedig várhatóan lassúin1 fog. Ritter Tibornak, a Magyar Rádió elnökhelyettesének és Pongrácz Antalnak, az ÁISH elnökhelyettesének szóbeli kiegészítője után Bereczky Gyula, az MTV elnöke egye­bek között arról adott tájé­koztatást, hogy nem emelik a televízió előfizetési díját, ugyanakkor hétfőnként to­vábbra sem lesz adásnap. A képviselők kérdéseire adott válaszok után a testü­let elfogadta a költségvetési tervezetet, s egyetértett Bo­kor László '(Budapest) javas­latával, hogy kezdeményez­zék film- és videotörvény megalkotását. sága január 19-ére tűzte ki a szerződéssel kapcsolatos meghallgatások kezdetét, s foglalkozik az abban foglal­takkal a katonai bizottság és a hírszerzés felügyeletével foglalkozó bizottság is. Alan Cranston, a szenátus demok­rata pártcsoportjának helyet­tes vezetője azt mondotta, hogy már most is legalább ötven szenátor biztosan tá­mogatja a ratifikálást és az alapos meghallgatás után minden bizonnyal meglesz az ahhoz szükséges kéthar­mados többség. Mihail Gorbacsov a meg­beszélést követően ismét a Fehér Házba ment, újabb négyszemközti találkozóra­Az emberi jogok napja, december 10-e alkalmából együttes ülést tartott szerda délután a Magyar ENSZ Tár­saság és a Magyar Jogász Szövetség, az MJSZ Szemere utcai székházában. Dr. Uranovicz Imre nagy­követ, az ünnepség szónoka bevezetőjében fölidézte, hogy 1950 óta minden esztendőben megemlékezik a világ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, az ENSZ- közgyűlés által 1948-ban el­fogadott határozat egyhangú jóváhagyásáról. így lett az elmúlt évtizedekben decem­ber 10. az emberi jogok nap­ja. — Magyarország — muta­tott rá a szónok — nemzet­közileg is megbecsült módon illeszkedik az emberi jogok kiteljesedésének folyamatá­ba, alkotmányunk, jogsza­bályaink deklarálják és ga­rantálják is az emberi jogok tiszteletben tartását. Az egyezségokmányokat — eb­ben a témában nemzetközi­leg született megállapodáso­kat — belső jogszabályaink­ként hirdettük ki. A polgári és politikai jogok nemzetkö­zi egyezségokmányának vég­rehajtásáról az ENSZ égisze alatt működő emberi jogi bizottságnak tavaly beter­Reagam elnökkel. Ennek a megbeszélésnek témája a regionális válságok kérdése volt. A tárgyalás kezdete előtt Gorbacsov újságírók­nak kijelentette: a Szovjet­uniónak vannak javaslatai az afganisztáni probléma rende­zésére, de nem közölte, ho­zott-e magával olyan javas­latot, amely megadná az Af­ganisztánban levő szovjet csapatok kivonásának ütem­tervét és határidejét. Reagan korábban azt mondotta, hogy az afganisztáni probléma megvitatásának fontos sze­repet szán a megbeszélése­ken. (Folytatás a 2. oldalon.) jesztett magyar kormányje­lentést a bizottság elisme­réssel fogadta, és e téren ki­fejtett hazai erőfeszítésein­ket megfelelően méltányolta. Magyarország képviselői — nemzetközi tanácskozások sokaságán — mindenkor ak­tív részesei voltak annak a négy évtizedes küzdelemnek, amely a nemzetközi kap­csolatok területén világszer­te kibontakozott az emberi jogok érvényesítéséért. — Magyarországon — folytatta a ' nagykövet —, csakúgy, mint fejlődési sa­játosságai és dinamikája sze­rint a szocializmus több. or­szágában is, az emberi jogok újszerű megközelítésének feltételei vannak érlelődő - ben. A szocialista országok — hangsúlyozta — az embe­ri jogok érvényesítése tekin­tetében is megújulni akar­nak és megújulni képesek. Ha hosszan tartóan is, de ezek a változások az emberi jogok egy újabb reneszán­szához vezethetnek el a nemzetek alkotmányos jog­rendjében és az emberi jo­gok nemzetközi fejlődésében is. Az emberi jogok napja ezt a biztató ígéretet adhat­ja a nemzetközi és a hazai közvéleménynek — hangsú­lyozta dr. Uranovicz Imre. Megvitatták a költségvetés tervezetét Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése illetve tevékenységük szín­Ünnepi ülés Budapesten az emberi jogok napján

Next

/
Oldalképek
Tartalom