Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

2 Somogyi Néplap 1987. december 9., szerda Történelmi jelentőségű megállapodás Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról.) Reagan azt hangsúlyozta, hogy a nézeteltéréseknek nem szabad megakadályoz- niok az együttműködést a közös feladat megvalósításá­ban, a két országnak olyan viszonyt kell teremtenie, hogy a konfliktusoktól az együttműködés felé haladja nak. Az amerikai elnök tör­ténelmi jelentőségűnek ne­vezte, hogy aláírják a köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött egyezményt, amely a szovjet és az amerikai nuk­leáris fegyverek egy teljes osztályának megsemmisíté­sét eredményezi. A világ ránk tekint — mondotta, oro­szul is megismételve ez: a néhány szót: Mir na nasz szmotrit! Az elnök utalt arra, hogy tárgyalni kíván a csúcstalál­kozón más kérdésekről, így az emberi jogokról, a regio­nális kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról is. Le­szögezte: mind a szovjet, mind az amerikai nép elha­tározott szándéka a béke megőrzése. Az amerikai el­nök az Egyesült Államok né­pe nevében köszöntötte a szovjet vezetőt. Mihail Gorbacsov beszéde Mihail Gorbacsov válasz- beszédében emlékeztetett ar­ra a nagy felelősségre, amely a két ország kormányzatára, vezetőire hárul. A két nép, s a világ minden népe bízik abban, hogy együttes mun­kával meg tudják törni a fegyverkezési verseny logi­káját. A világ fejlődése sok­ban függ attól, milyen ered­ményekre jutnak a találko­zón, sikerül-e felszámolni a félelem és a bizalmatlanság légkörét, amely konfrontá­cióhoz vezet, sikerül-e a jó­zan észen alapuló politikát megvalósítani. Gorbacsov leszögezte: a Szovjetunió népe megtette már a választást. Bár tisztá­ban van azzal, hogy a két országot nem csupán az óceán választja el egymás­tól, hanem a társadalmi rend­szerek, az ideológiák külön­bözősége is azt akarja, hogy a különbségeket ne a kon­frontáció, az ellenségeskedés a fegyverkezési hajsza ürü­gyéül használják fel. A szovjet vezető emlékez­tetett arra, hogy 46 évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államok belépett a fasizmus elleni háborúba, a szovjet csapatok megkezdték Moszk­va alatt a náci hadsereg meg­semmisítését. A közös évfor­duló jelképes: a két ország ekkor lépett szövetségre egy­mással. Felelősek vagyunk a világ békéjéért Gorbacsov ugyancsak tör­ténelmi jelentőségűnek ne­vezte az új leszerelési szer­ződést, megállapítva: annak aláírása azt mutatja, hogy mindkét kormány felelősség­gel tekint a megoldandó kér­désekre és képes meg is ol­dani azokat. Leszögezte: az új szerződés csak az első lépés a nukleáris fegyverek­től mentes világ megteremté­se felé, amelyről már Reyk- javíkban is tárgyaltak Rea­gan elnökkel. Megállapítot­ta: azzal a szándékkal érke­zett az amerikai fővárosba, hogy előbbre lépjenek a ha­dászati fegyverek számának ötven százalékos csökkenté­se felé. A szovjet vezető aláhúzta: országa most bátran lépett a társadalom, a gazdaság, a politika átépítésének útjába, a peresztrojka útjára. Ezek a változások a demokratizá­lás és a nyíltság, a glasz- noszty jegyében mennek vég­be, s a reformok megvalósí­tása biztosítja, hogy előbbre lépjenek. A szovjet népnek ehhez békére van szüksége, azt akarja, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsolata ne csak úgy ke­rüljön be a huszadik század történelemkönyvébe, mint amely a fasizmus elleni harc­ban létrejött szövetség volt, hanem úgy is, hogy a két or­szág felelősséggel működött együtt a béke megszilárdí­tásában. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kézfogással üd­vözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épü­letében megkezdte első négy- szemközti tanácskozását. Négyszemközti tanácskozás A két vezető Reagan dol­gozószobájában, az úgyneve­zett Oval Officebam fgglalt helyet, a lángoló kandalló előtt. „Új dolgokat hallottam Reagan elnök köszöntő sza­vaiban s üdvözlöm azokat — mondotta egy kérdésre vála­szolva Gorbacsov abban a rövid, egy-két perces időben amíg az újságírókat been­gedték a tárgyalásra. A tu­dósítók elsősorban azt akar­ták megtudni, hozott-e ma­gával a szovjet vezető új ja­vaslatokat, készül-e „megle­petésre”. „Vannak általános jellegű politikai nyilatkozatok, s van reálpolitika — mondotta Gorbacsov. — Amint hallhat­ták, sok azonosság volt most elhangzott beszédeinkben mai világunkról, arról, ho­gyan alkalmazzuk mindazt, amiről e beszédekben szól­tunk. Erről kívánok tárgyal­ni az elnökkel.” „Nem gondolom, hogy a politikában meglepetésekre van szükség, az olyan or­szágoknak, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió, alaposan átgondolt politiká­ra van szükségük, mert csak ennek alapján hozhatnak fe­lelős döntéseket.” Reagan rövid válaszaiban méltatta az új leszerelési szerződést és megismételte: a tárgyalásokon mindkét fél megállapodásokra, eredmé­nyekre törekszik majd. Aláírták a szerződést Helyi idő szerint kedden kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi je­lentőségű megállapodást ír­tak alá: szovjet—amerikai szerződést a közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­ták felszámolásáról. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan emellett több más olyan okmányt is ellátott kézje­gyével, amelyek a megálla­podás elidegeníthetetlen ré­szét fogják képezni. Ezek között szerepel egy emlék­irat a szerződéssel összefüg­gő kiinduló adatok rögzíté­sét tartalmazó megállapo­dásról, egy jegyzőkönyv a rakétaeszközök felszámolá­sát szabályozó eljárásokról, és egy jegyzőkönyv a szer­ződéssel kapcsolatos ellenőr­zésről. Mint a szerződés szövegé­ből kitűnik, a feleknek szán­dékában áll felszámolni a fegyvereknek ezt az osztá­lyát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősíté­sének célját. A szerződés előirányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes köze­pes hatótávolságú rakétáit, és az ilyen rakéták indító­berendezéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megállapodás hatályba lépé­se után három évvel és a továbbiakban soha többé ne rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indítóbe­rendezésekkel, kisegítő fel­szereléssel és berendezések­kel. A fegyverzetcsökkentés két szakasza A csökkentés két szakasz­ban történik. Az első sza­kasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zá­rul le. Ekkor a felek mind­egyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú ra­kéták indítására szolgáló be­rendezések száma nem lehet több, mint az az indítóállás­szám, ahonnan egyidejűleg lehet indítani 171 robbanó­töltetet hordozni képes vagy annyit tartalmazó rakéta­mennyiséget. A rendszerben levő közepes hatótávolságú rakéták száma nem halad­hatja meg a 180 robbanótöl­tet hordozására alkalmas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a kö­zepes hatótávolságú rakéták rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított indítóbe­rendezéseinek száma egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyidejű hordozására alkalmas, vagy ilyen számú robbanótöltetet tartalmazó rakéták indítóál­lásainak számát, a rendszer­be állított és rendszerbe nem állított közepes hatótá­volságú rakéták száma pe­dig nem haladhatja meg a 200 robbanótöltet célbajutta- tására alkalmas rakéták számát. A második szakasz végére, vagyis nem később mint há­rom évvel a szerződés ha­tályba lépése után meg kell semmisíteni az összes köze­pes hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóbe­rendezéseit, továbbá a meg­felelő kisegítő felszerelése­ket és berendezéseket. Ami a rövidebb hatótá­volságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberendezéseit és a megfelelő berendezése­ket illeti, nem később mint 18 hónappal a szerződés ha­tályba lépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osz­tályú fegyverrel. A megállapodás úgy ren­delkezik, hogy e szerződés hatályba lépése után egyik fél sem fog előállítani sem­miféle közepes hatótávolsá­gú rakétát, nem végez ilyen rakétákkal repülési próbá­kat, nem fog előállítani rö­videbb hatótávolságú raké­tákat, és nem végez ilye­nekkel repülési próbákat. Az okmány aláírását kö­vetően Reagan és Gorbacsov a Fehér Ház egy másik ter­mében külön beszédet mon­dott — főként saját országá­Az indiai szubkontinens legszegényebb országában immár egy hónapja politikai káosz uralkodik. Az 1982- ben vértelen puccsal a ha­talmat megszerző Ersad el­nök manőverezési lehetősé­gei láthatóan kimerültek. A jelek szerint az elnök most előre menekül, az ellenzék követeléseit kielégítve mé­giscsak hozzájárul új vá­lasztások kiírásához. Hosszain Mohammed Er­sad 1986-ban engedett elő­ször az ellenzéknek. Négy­éves katonai kormányzás után végül választásokat rendezett, a szuronyok ár­nyékában pártja többséget kapott. Az ellenzék már ak­kor is csalással vádolta az elnök Dzsatija pártját, s ezért bojkottálta a parla­mentet. (Mintha minden és mindenki összeesküdött vol­na Ersad ellen, pedig elnök­ségének kezdetekor még bi­zonyos rokonszenv is övezte a lakosság részéről. A soro­zatos árvizek és tájfunok az egyébként is elmaradott gazdaságra hatalmas csapást mértek. Banglades több kör­zetében is az éhínség fe­nyeget, s a nemzetközi se­gélyek csak lassan csörge­deznek.) Most egy hónapja, no­vember 10-én robbant ki elemi erővel az elégedet­lenség. Huszonegy ellenzéki párt felhívására sztrájkok és tüntetések bénítják meg az nak televíziós közönsége szá­mára. Mihail Gorbacsov alá­húzta: a szerződés az első olyan megállapodás, amely a nukleáris fegyverek két cso­portjának megsemmisítését irányozza elő, a legszigorúbb ellenőrzés mellett. Ez a szer­ződés történelmi dátummá válik a háborúk nélküli vi­lágra való örök emberi tö­rekvés krónikáiban — han­goztatta. A nukleáris leszerelés nyitánya Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy a fiatal szovjet állam első rendelkezése a békedekrétum volt, s Lenin azt mondotta, hogy a szovje­tek országa kész minden olyan javaslat megvitatására, amely igazságos és tartós alapon álló béke megterem­tésére irányul. Lenin java­solta a fegyverek és az erő­szak nélküli világ megterem­tését is. Ezek a mi eszmé­ink. Ma még, sajnos, fenn­áll a nukleáris katasztrófa veszélye, de hiszünk abban, hogy az ember képes felszá­molni az önmegsemmisítés fenyegetését — hangoztatta. A most aláírt szerződés je­lentősége és kihatása messze túlnő azon, amiben tulajdon­képpen megállapodunk. Ami most létrejött, csupán a kez­det, csak a nukleáris lesze­relés nyitánya, bár, ahogy azt jól tudjuk, a leghosszabb út is az első lépéssel kezdő­dik — fejtette ki. Gorbacsov emlékeztetett Reagan elnökkel eddig foly­ország életét. Ersad elnök ugyan november 27-én rend­kívüli állapotot hirdetett ki, ám a katonaság is kép­telen érvényt szerezni a til­tó rendelkezéseknek. Most vasárnap aztán az elnök fel­oszlatta a parlamentet. Ez a döntés elméletben kínálja a kompromisszumot, ameny- nyiben az alkotmány értel­mében a feloszlatott parla­ment helyébe kilencven na­pon belül újat kellene vá­lasztani. Csakhogy a formai­lag 120 napra elrendelt rendkívüli állapot, amely utána meghosszabbítható, lehetővé teszi, hogy az elnök halogató politikát folytasson. Ebben a bizonytalan lég­körben hétfőn újabb általá­nos sztrájk bénította meg a főváros, Dacca életét. A választás az utolsó kiút lehetne Ersad számára, hi­szen az ellenzék csupán egy­ben közös: az elnök lemon­dásának követelésében. A haladó Avami Liga illetve a jobboldali nacionalista párt. a választások esetén egy­mással is versengene, Ersad pártja akár minimális több­séget is szerezhetne ebben a versenyfutásban. Nyilván­valóan maga az ellenzék is tart ettől a veszélytől. En­nek tulajdonítható, hogy Er­sad engedményei nem elégí­tik ki őket, továbbra is az elnök azonnali lemondását sürgetik. O. L. Gy. tatott tárgyalásaira, találko­zóira, az elért redményekre, s elismeréssel adózott ame­rikai partnereinek. — Együt­tesen olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyek segí­tenek felkutatni az egyenlő és általános biztonság még nehezebb kérdéseinek meg­oldását — mondotta. Nyolcszor került rá Miha­il Gorbacsov és Ronald Reagan aláírása kedden, a Fehér Házban a közepes ha­tótávolságú nukleáris raké­ták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés egy-egv példányára: a két vezető a televíziós közvetí­tés révén az egész világ szeme előtt látta el kézje­gyével a történelem első olyan szerződését, amely a nukleáris eszközök egy teljes osztályát tünteti el. A két "politikus a szerző­dés aláírása előtt és után is beszédet mondott — előbb az ünnepélyes aláírás kö­zönsége előtt, utána minde­nekelőtt országuk televíziós közönsége számára. A szerződés külön cikke­lye foglalkozik a kölcsönös ellenőrzés módozataival. A feleknek a szerződés hatály­ba lépését követő tizenhá­rom éven át jogukban áll helyszíni ellenőrzést végez­A JKSZ javaslatára úgy határoztak, hogy 1988. már­ciusában megtartják a JKSZ országos értekezletét. A konferenciára minden öt­ezer tag választ egy küldöt­tet, s így a tanácskozáson 784 delegátus vesz majd részt. Az országos pártértekezlet előkészítéséről Iván Brigics, a KB-elnökség tagja tartott beszámolót. Az ülésen „A kommunista szövetség esz­mei-politikai vezető szerepé­nek, egységének és felelős­ségének erősítése az ország társadalmi-gazdasági válsá­ga leküzdéséért folytatott harcban” címmel elfogadták a konferencia irányelveit. A bosznia-hercegovinai kommunisták szövetsége köz ponti bizottsága javaslatára a plenum felmentette JKSZ KB-tagsága alól Hamdija Az ENSZ és szakosított szervezetei válságos pénz­ügyi helyzetére hívta fel is­mét a figyelmet Javier Pérez de Cuellar. A világszervezet főtitkára hétfőn a Közgyűlés Adminisztratív és Költség- vetési Bizottságának ülésén kijelentette: az ENSZ és sza­kosított szervezetei még so­területén, mind az olyan egyéb országokban, ahová a rakétaeszközöket telepítet­ték. Joguk van továbbá fel­ügyeletet kezdeni a megál­lapodásról szóló emlékezte­tőben feltüntetett hadműve­leti rakétatámaszpontokon és járulékos rakétaobjektu­mokon, kivéve a rakéták előállítására szolgáló objek­tumokat, továbbá a rakéták felszámolására szolgáló ösz- szes helyszíneken, mégpe­dig harminc nappal a szer­ződés hatályba lépése után. Hatékony megállapodás A megállapodás külön el­lenőrző bizottságot hív élet­re, amely a vállalt kötele­zettségek teljesítésével ösz- szefüggő kérdések megoldá­sával, a szerződés hatékony­ságának és életrevalóságá­nak fokozását célzó intézke­dések összehangolásával fog­lalkozik. A Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok be­tartja a jelen szerződést, nem vállal semmi olyan nemzetközi kötelezettséget, és nem foganatosít semmi olyan nemzetközi akciót, amely ellentétben állna ren­delkezéseivel. A jelen szerződés nem ha­táridőhöz kötött. Pozderacot, a jugoszláv ál­lamelnökség volt alelnökét, akiről megállapította, hogy erkölcsi és eszmei-politikai felelősség terheli az Agro- komerc váitóbotrányáért, mert kritikátlanul támogatta a kombinát gigantomániás törekvéseit. Az ülésen Milan Pan- csevszki, a KB-elnökség tag­ja ismertette a Központi Bizottság munkacsoportjá­nak jelentését a Fadil Hoxha-ügyről. A jelentés megállapította, hogy a 76 éves, nyugdíjas, albán nem­zetiségű politikust felelős­ség terheli a koszovói albán nacianailizmus terjedéséért. A Központi Bizottság tagjai kézhez kapták Fadil Hoxhu levelét, amely elutasította a munkacsoport megállapítá­sait. A tanácskozás folytatódik. sem néztek szembe ekkora deficittel. Az ENSZ államai jelenleg több mint 450 millió dollár tagdíjjal tartoznak. A válság, a francia AFP hírügynökség szerint „leginkább az Egye­sült Államok bosszújának a következménye”. ni, mind a másik fel saját Kedd esti kommentár Bangladesi állapot"ol< Összehívják a JKSZ országos értekezletét Az ENSZ pénzügyi válsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom