Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

Somogyi Néplap 1987. december 8., kedd SPORTÉI £ v HAZAI FIASKO Győri Dózsa—Kaposvári Dózsa 16-12 Kaposvár, 600 néző. Élénk érdeklődés kísérte ezúttal is az NB Il-es test­vérharcot. A két nagymúltú ökölvívó-együttes összecsa­pása előtt szoros küzdelem­re volt kilátás, a kaposvá­riak váltig reménykedtek, hogy legalább az egyik pon­tot sikerül itthon tartaniuk. A mérlegeléskor kiderült, hogy 81 kg-ban Radónak nem lesz ellenfele. Viszont nagyon erős ifjúságiakkal érkeztek a győriek, olyanok­kal, akik az országos ifibaj - nokságon dobogós helyeket szereztek. Ez megmutatko­zott az eredmény alakulá­sán is. Bár az első össze­csapáson Mecseki derekasan küzdött Lakatos ellen, ez azonban kevés volt a pont­szerzéshez. Meglepetést kel­tett viszont az ugyancsak ifjúsági Antics: legyőzte ne­ves ellenfelét. Kiderült, hogy Árvái is „árva" maradt, mire sorra került volna, mert ellenfele a bemelegí­téskor megsérült. A csapat­ból elsősorban a 67 kg-ban bokszoló Nagy Z. s a 75 kg- ban kötelek közé lépő Szán­m Az ifik között Antics győzött tó öklözése — és győzelme — aratott sikert. Nagy taps köszöntötte a nagyatádi Hor­váth L. újabb k. o.-s győ­zelmét is. S bár mindössze egyetlen győzelmen .múlott, hogy a kaposváriak nem szerezték meg a döntetlent, a hazaiakra mégsem lehet panasz. A küzdeni tudás, a győzni akarás jellemezte a mérkőzéseiket. Kár, hogy a bírák nem mindig álltak hi- vatásúk magaslatán. Eredmények: (Elöl a kaposváriak.) A gyo/li - Horvath I.. kezet emelik a magasba Könnyűbúvár gyermek-OB Három kaposvári aranyérem Balatonfűzfő volt a szín­helye a könnyűbúvárok gyermek korcsoportos orszá­gos bajnokságának. Nem hiányoztak az MHSZ Ka­posvári Húskombinát köny- nyűbúvárklubjának ver­senyzői sem; közülük tízen képviselték megyénket. A kaposváriak ezúttal is ne­vükhöz méltóan szerepel­tek. Egy egyéni és két vál­tószámban szereztek arany­érmet, emellett hat ezüst­ös két bronzérem került a birtokukba. Egyéniben a 1Ö0 méteres uszonyosúszásban Vincze Anett nyert orszá­gos bajnokságot, s ugyanez a cím jutott a fiú és leány 4x100-as váltónak is. A ka­Űjabb nagy totónyeremény A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 49. heti totónyeremények az illeték .levonása után a következők. 13 plusz 1 találatos szel­vényt , egyet találtak — nye­reménye 5 196 248 forint. A 13 találatos szelvény (2 da­rab) nyereménye egyenként 2 598 124 forint. A 12-esekre (138 darab) 37654, a 11- esekre (2101 darab) 2473,Ki­esekre (18170 darab) 429 forintot fizetnek. posváriak közül az alábbiak végeztek a pontokat hozó 1—6. helyeken: 15 m bú­várúszás. Leányok 2. Vin­cze ... 5. Hidegh. Fiúk:, 2. Kovács L., ... 3. Szabó T., 6. Patczai, 100 m uszonyos­úszás: lányok: bajnok: Vin­cze Anett (Edző: Kovács László) ... 6. Takátsy. Fiúk: ... 2. Kovács L. 3. Szabó T. 200 m uszonyosúszás lá­nyok: ... 5. Takátsy 6. Pe- tőfalvi L. fiúk: ... 2. Ko­vács L., ... 5. Szabó T. 400 m uszonyosúszás: lányok . . . 2. Petőfalvi L., 3. Vincze. Fiúk ... 2. Kovács L. 4x100 m váltó lányok: 1. Kapos­vár (Hidegh, Takátsy, Pe­tőfalvi L., Vincze). Fiúk: 1. Kaposvár (Szabó T., Né­meth, Patczai, Kovács L.) Mindkét csapatnál Kovács László az edző. Mind a fiúk, mind a leány váltó új or­szágos csúccsal győzött. Asztalitenisz NB II Balatonszárszó— Komlói Bányász 15-10 A szárszói csapat jó já­tékkal rukkolt ki, és végig vezetve megszerezte • máso­dik hazai győzelmét. Gy.: Dani 4, Balázs I., Szalai, Katona 3-3, Krausz 2. Ifjúságiak 54 kg: Mecse­ki—Lakatos p. v. (0:2), 60 kg: Mészáros—Marosi 1. m. f. a. (0:4), 63,5 kg: Szabó A. —Szabó A. 1. m. k. o. (0:6), 71 kg: Antics—Vidák p. gy. (2:6). Felnőttek 51 kg: Árvái— Vidák (Vidák sérülés miatt nem állt ki (4:6), 54 kg: Papp J.—Fülöp p. v. (4:8), 57 kg: Bokor—Nagy Gy. 1. m..f. a. (4:10), 60 kg: Orsós L.—Mizáczi p. v. (4:12), 63,5 kg: Horváth L.—Maf- csali 1. m. k. o. (6:12), 67 kg: Nagy Z.—Nagy J. p. gy. (8:12), 71 kg: Orsós P.— Dobai p. v. (8:14), 75 kg: Szántó—Bognár p. gy. (10: 14), 81 kg: Radó ellenfél nélkül győzött (12:14), + 81 kg: Werg—Ördög 2. m. f. a. (12:16). BEK-bronz amatőr alapon Vasárnap este röpítették világgá a hírt az európai hír- ügynökségek, hogy véget ért a női vízilabda-bajnokcsa­patok első Európa-kupája. Méghozzá nem is akármilyen hazai vonatkozású sikerrel: a magyar bajnok, a Szentesi Vízmű bronzérmet nyert. Örömünk érthető, hiszen ví­zilabda-hagyományaink mél­tó folytatójának bizonyult a szentesi női együttes. Pedig nem éppen sokra taksálták szakberkekben — idehaza — bronzérmessé lett lányainkat. Legalábbis a BEK-döntő előtt. A hivatalos szervek ugyanis nem tartották mél­tónak a magyar színekben való indulásra a női bajnok- csapatot. Olyannyira nem, hogy egy árva fityinget sem biztosítottak a Párizs mellet­ti BEK-döntőn való részvé­telhez. így fordulhatott elő a hazai sporttörténetben szinte egyedülálló eset, hogy baj­nokcsapatunk teljesen ama­tőr alapon utazott el a kon­tinens legjobb csapatainak vetélkedőjére. Egy Szentes melletti tsz szánta meg őket. kölcsönadva — ingyen — au­tóbuszát az utazáshoz. Segéd­kezet nyújtott a Hódgép SE is. Három napig zötyögött a csapat a franciaországi hely­színig, s elképzelhető, hogy milyen fáradtan érkeztek meg, az utolsó pillanatban. De ez még nem minden! Kinn is „élni” kellett vala­miből. Nos, ott meg a ren­dező franciák sajnálták meg a csapatot: a saját költségü­kön látták vendégül a „kon­kurens” magyarokat, akik jövőre egy viszonthívással törlesztik e vendéglátást. Azt hiszem, nem vagyok egyedül, akit egy kicsit meg­döbbentett ez az eset. A szá­zadelőn az olimpiába utaztak hasonló körülmények között magyar sportolók. Azóta azonban eltelt egy kis idő. Könnyű utólag okoskodni, de azért óhatatlanul is fölmerül az emberben a kérdés: az országos szakszövetség mi­lyen információk birtokában vált ily közömbössé? Miként értékelte bajnokcsapatunkat, és egyáltalán: mit tudott a BEK mezőnyéről ? Gondo­lom, most ők is büszkék a szentesiek eredményére, ez­zel azonban már nem olda­nak meg semmit. Há most rákérdeznénk, sejteném a választ: szegények vagyunk, nincs pénz, főleg így év vé­gén, az utazásra ... De aki nap nap után böngészi a szaksajtót, unos-untalan ta lálkozik a világban „röpkö­dő" magyar sportolókkal, akik ennél lényegesen kisebb értékű versenysorozatra utaz­nak és nem saját költségen. Hazai sportberkekben bizo­nyára sokan örülnek a szm- tesi és egyben magyar siker­nek. Az országos szövetség­nek a tanulság levonásán kí­vül már csak egy feladata marad: valahogy helyreíoz ni ezt a malőrt. J. R. Foci-köszöntő Üj hetilap került á napok­ban a labdarúgás kedvelői­nek a kezébe.' Az önállósult MLSZ nyolcvanhat éves fennállása során először vállalkozott arra, hogy saját lapot nyomtasson. Igaz, „Labdarúgás” néven régóta van már ,a sportágnak egy folyóirata (az ÁISH a gaz­dája), de ez a lap megje­lenési sűrűsége miatt sem vállalkozhatott arra a fela­datra, amit az MLSZ a „Fo- ci”-nak szán. Érdeklődéssel Kosárlabda NB II Mindkét csapatunk veszített Aiba Regia Építők—Sió AG Medosz 121:71 (51:34) Siófok: Antal (2), Pálvöl- gyi (11), Kersák (2), Györfi (19), Kerekes (7). Csere: Kasza (1), Juhos (11), Nagy (6), HajnaJ, Pomucz (12). Edző: Vojtfcó Pál. A Fehérváron lejátszott mérkőzésen már a mérkőzés elejétől kezdve nem volt esélye a somogyi csapat­nak a győzelemre. A jobb erőkből álló hazaiak végig vezettek; fölényüket a szü­net után újabb pontokra váltották, s így biztosan nyertek. A siófoki csapatban nem volt kiemelkedő telje­sítmény. Bátaszék—K. Gazdász 84:72 (45:36) K. Gazdász: Tóth Z. (8), Műdig (?), Halász I. (10), Bodor (28), Borovszky (10). Csere: Szabó G. (10) Lón­ké (2), Csuha (2). Edző: Kle- novics Endre. Már a mérkőzés elején a bátaszékiek ragadták ma­gukhoz a kezdeményezést. A Gazdász csak fokozatosan lendült játékba, de a Tolna megyei együttes a tízpontos előnyt végig tartani tudta. Jók: Bodor, Halász, Bo- rovszkv. Á világ sportja — sorokban Jól szerepeltek a magyar versenyzők a nemzetközi sportakrobatikai versenyen — négy érmet szereztek. A magyarok dobogós helyezé­sei : Női páros: 3. Bessenyei Kinga, Matus Diana. Férfi páros: 2. Tóth Tibor, Ta­kács András. Vegyespáros: 3. Kiss Melinda, Kovács Zsolt. Női ugrás: 2. Bruck­ner Ildikó. * * * A nyugatnémet műkorcso­lyázók. Marika Kilius és Hans-Jürgen Bäumler 21 év után a NOB-tól visszakap­ták olimpiai érmüket, mi­után felülvizsgálták korábbi státusukat. A jelenleg 44 éves Kilius és a 45 eszten­dős Bäumler 1964-ben az innsbrucki ' téli olimpián második helyen végzett a párosok küzdelmében, de két évvel később önként visszaadták érmüket, mert kiderült, hogy az olimpiai játékok előtt' profi szerző­dést írtak alá. Az érmeket Willi Daume, az NSZK Olimpiai Bizottsá­gának elnöke adta át az el­múlt hét végén egy televí­ziós sportprogram kereté­ben. Ez volt a harmadik eset, hogy a NOB hasonló körül­mények között visszaadta az olimpiai érmet egy verseny­zőnek. Korábban az ameri­kai tízpróbázó, Tim Thorpe kapta vissza — igaz, csak halála után — az 1912-ben megszerzett aranyérmét, és a svéd ökölvívó, Ingemar Johansson az 1952-ben ki­érdemelt ezüstérmét. * * * A DTB-kupa nemzetközi tornaversenyen Fajkusz Csa­ba nemcsak két ezüstérmet nyert (korlát és nyújtó), ha­nem egy bronzot is, ez utób­bit a lólengésben. * * * A kétnapos junior kard Világ-kupa versenyen Dal- los Dávid bravúrosan szere-, pelt: első lett. A döntő asz- szóban ll:9-re nyert az olasz Tóni Terenci ellen. lapozgattam az első pél­dányt, amelynek címlapjáról a több sajtóorgánumból ön­magát sztornírozó Verebes József néz rám frakkban és cilinderben. Kitűnő, ismert sportújság- írókból alakult a szerkesztői stáb, s jó néhány írás már­is rendhagyónak számít az első péLdányban. E sokak által várt hetilap még ko­rántsem találta meg igazi profilját. Mint minden új, ez a .lap is az útkeresésnél tart. Nem véletlen, hogy szerkesztői egy kérdőívet is elhelyeztek benne: arra kí­váncsiak, hogy miről olvas­nának szívesen az emberek. Azt hiszem, hogy sok hasz­nos tanácsot kapnak majd. S hogy ebből mennyit hasz­nosítanak, gondolom. attól függ az új lap jövője. Ha ellentétben más szaklapok­kal nem lesz fővároscentri­kus, máris : csatát nyert, mert vevőinek kétharmada, gondolom, vidékről verbu­válódik majd., Ez az első kí­sérleti példány még magá­ban hordozza^ a sokat kriti­zált ismérvet. Csak egy pél­da: tizenhárom embert szó­laltatnak meg a lapban, ar­ról érdeklődve, hogy miről olvasnának szívesen. A baj csak az, hogy valamennyien budapestiek. Én azt hiszem, hogy ennek a lapnak nem Beckenbauerrel és nem Ma- radonával kellene elsősor­ban foglalkoznia. Ha ará­nyaiban helyet biztosítaná­nak a vidék labdarúgásának, méltán számíthatnának majd a vidék támogatására. A sportág országos tanács­kozásán sokan hangsúlyoz­ták, hogy a kis csapatok, a falusi foci nélkül nincs ma­gyar labdarúgás. Éppen ezért a „Foci" sem l.ehyt nélküle. Jutási Róbert Kínai sikerek Linköpingben és Szófiában Hi van a magyar asztaliteniszezőkkel ? Linköpingben befejeződött a svéd nemzetközi asztalite­nisz-bajnokság, amelynek zá­ró napja kínai sikereket ho­zott. A férfi egyesben a vi­lágranglistán 35. helyezett Csen Cse-pin drámai csatá­ban győzött a svéd Lindh el­len, akinek megszakadt az őszi nagy sorozata, amelyet a svédek omnpiai selejtezőjé­nek, valamint a lengyel és magyar nemzetközi bajnok­ságnak a megnyerése fémjel­zett. A magyarok a csapatbaj­nokság után az egyénikben és párosokban sem jutottak helyezéshez. Szófiában véget ért a 6. főiskolai világbajnokság, a hét számból hat kínai győ­zelmet hozott. A magyarok ezen a versenyen is helyezet­tnek maradtak. Lódz, Budapest és Moszkva után a Linköpingben rende­zett nemzetközi asztalite­nisz-bajnokság -is magyar győzelem nélkül fejeződött be. Az év utolsó nagy erő­próbája ismét rávilágított ar­ra, hogy távoliak már azok az idők, amikor szinte min­den számban a mágyarok voltak az esélyesek, s a győ­zelmek mellett megszámlál­hatatlan helyezést szereztek. Az esztendő második felében csak a Helsinkiben lebonyo­lított, de nem túl erős me­zőnyt felvonultató viadalon sikerült a női egyesben (Oláh Zsuzsa) és a női csapatban győzelemhez jutni. Egyre ke­vesebb azoknak a játékosok­nak a száma, akik képesek felvenni a versenyt, s már nem is csak Ázsia, hanem Európa legjobbjaival. A ha­zai, élgárda játéka színtelen lett, ha pedig eljutnak a ver­senyzők a döntőig, akkor többnyire az ellenfelek kere­kednek felül. Jóformán csak Urbán Edit tudott lépést tar­tani külföldi vetélytársaival, s itt-ott még a női csapat. A klubok többségében évek óta nem végeznek megfelelő nevelőmunkát, nem jó a ki­választás, s hiába akadnak tehetségek, egy bizonyos pon­ton túl nem mutatnak ugrás­szerű javulást — megádnak a fejlődésben. Az őszi nem­zetközi bajnokságok eredmé­nyei pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a legjobbak­nak tartottak sem tudnak előbbrelépni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom