Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

1987. december 8., kedd Somogyi Néplap 3 MIRE LEHET SZÁMÍTANI? Sajtónapi ünnepség Kaposváron Foglalkoztatáspolitika megyénkben Elemzett és döntött a megyei párt-vb A megyei párt-vb - elemzésének következő részében - prognosztizálta a munkaerőhelyzet alakulását. Ehhez a kiin-, dulási alap az a tény, hogy Somogy lakossága 1991-ig tovább csökken, s ezzel szemben a munkaképes korú lakosság száma nem változik. A demográfiai hullám következtében várhatóan négyezerrel nö az első ízben munkát kereső fiatalok száma. Az előrejelzés szerint a munkaerő iránti mennyiségi kereslet erőteljesen mérsék­lődik. Ezzel szemben fokozó­dik a felkészültebb, szakkép­zettebb és megbízhatóbb, fe­gyelmezett munkaerő iránti igény. Nyilvánvalóan össze­függ ezzel, hogy a szakkép­zetlenek és a beilleszkedési nehézségekkel küzdők elhe­lyezkedése nehezebb lesz. Nyilvánvaló — állapította meg a testület —, hogy a gazdaságtalan tevékenység felszámolása, a munkaerő vállalaton belüli átcsoporto­sítása, átképzése az adott te­rületeken elkerülhetetlen. A tartósan veszteséges vállala­tokat, szövetkezeteket sza­nálni fogják vagy felszámol­ják. Az eddig ott dolgozókat a hatékonyan működő gaz­dasági egységekhez kell át­csoportosítani. De minden szervezetnek figyelembe kell vennie azt is, hogy az új adórendszer takarékos lét­számgazdálkodásra, a nélkü­lözhető munkakörök meg­szüntetésére ösztönöz. A fölmérésekből kitetszik, hogy megyénkben a felsza­baduló munkaerő egy részét tudják foglalkoztatni a ha­tékonyan gazdálkodó szocia­lista üzemek. Emellett nem kétséges, hogy a fejlődő kis­vállalkozás, a kisipar és a kiskereskedelem is számotte­vő munkaerőt köthet le. A piacképes termékeket előál­lító berendezések többműsza­kos üzemeltetése és a 40 órás munkahétre való általános áttérés is növelheti megyénk­ben a munkaerő-keresletet. Üj munkahelyek létesítésére elsősorban a központi gaz­daságfejlesztési program ad lehetőséget, de több területen sor kerülhet közhasznú mun­ka szervezésére és a szociá­lis foglalkoztatás bővítésére is. Várható, hogy megyénk iparában is felgyorsul a ter­mékszerkezet-váltás. Nincs más út. Növekszik majd a korszerű, a hazai és a világ­piacon is jól értékesíthető termékek aránya. Az a ta­pasztalat, hogy a vállalatok ennek tudatában sem szá­molnak eléggé a foglalkozta­tás lényeges változásával. Pedig racionálisabb létszám- gazdálkodást kell majd foly­tatnunk. Fokozódik a belső mozgás, nő az átképzés, a továbbképzés szerepe és ará­nya. A megyei pártvezetés szá­mít arra is, hogy a gyáregy­ségek, telephelyek és leány­vállalatok törvényszerűen több jogosítványt kapnak. Ezzel együtt nem árt felké­szülni rá: ha a nem megyei székhelyű vállalatok gazdál­kodási nehézségekkel küzde­nek, akkor nem a központot, hanem a megyében levő egy­ségeiket számolják fel. Szer­vezeti változások különösen a hagyományos ipari szövet­kezetekben és az új kisvál­lalkozásokban, kisszövetke­zetekben várhatók. Igaz, hogy az építőipar ki­emelt létszámfelvételi lehe­tőséget kapott a szakmun­kásképzésben, a nagyvállala­tok létszáma mégis csökken­ni fog. A magasépítő-ipar csak szerkezetváltással, gaz­daságos, jó minőségű és ha­táridőre elvégzett munkával képes kimozdulni válsághely­zetéből. Az előrejelzés szerint to­vább csökken a mezőgazda­ságban dolgozók száma. A nagyüzemekben a termelési szerkezetváltás, a technoló­giai fejlesztés, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás idézi elő ezt a helyzetet. A felsza­baduló munkaerő egy része az iparban foglalkoztatható. A tartósan veszteséges tsz- ek a szervezet belső átren­dezésével, más szövetkezeti formára való áttéréssel, a szektorok közötti jobb együtt­működéssel oldhatják meg foglalkoztatási gondjaikat. A vb azt is előre jelezte, hogy a háztáji és kisegítő gazda­ságok szervezettségének fej­lesztésével is bővülhetnek a munkalehetőségek. Gyara­podhat a főfoglalkozásban működő, integrált paraszti gazdaságok száma is. A közlekedésben, a hír­közlésben a fejlesztés hatá­sára sem emelkedik a lét­szám. A vízgazdálkodásban és a kereskedelemben viszont kisebb, folyamatos növeke­désre lehet számítani. A nem termelő ágazatok létszám­helyzete eltérően alakult: az oktatásban, a közművelődés­ben, az egészségügyben nö­vekedés, az államigazgatás­ban csökkenés várható. A párt vb előrelátóan je­lezte: számolni kell azzal, hogy egyes területeken és szakmákban, speciális térsé­gekben (például a Balaton- parton) munkaerőhiány, má­sutt túlkínálat mutatkozik. Emiatt elhelyezési gondokkal is számolni kell. Valószínű, hogy a létszámleépítések előbb következnek be, mint a gazdasági egységek inten­zív növekedése, a foglalkoz­tatási lehetőségek bővülése. Erre is föl kell készülni. (Folytatjuk.) A lehetőségekről kérdezték a tanácsvezetőket Fiatalok Nagyatádról elégitésére. Ehhez a prog­Településfejilesztési el­képzeléseink megvalósításá­hoz szükség van párbeszéd­re. Ezért kezdeményezett a nagyatádi városi KISZ-bi- zottság találkozót a város vezetői és a fiatalok között a Gábor Andor Művelődési Központban. Ormai István. a KlSZ-bizottság titkára mondta: a város jövője a mai nagyatádi fiataloktól is függ, véleményük utódaik gondjainak orvoslását is elő­mozdíthatja. Gálovics József, a tanács osztályvezetője számokkal bizonyította, hogy mennyi­vel csökkentek s hogyan alakulnak jövőre a város bevételei. 1988-ban 350 mil­lió forint bevétellel számol a város, ebből mintegy 310 millió forintot az intézmé­nyek működtetésiére kell fordítani, s a fejlesztésre 40 millió forint marad. Csupán gyógyszerre évente 11—12 millió forintot költ a kór­ház, és elavult, elhasználó­dott műszereik is cserére szorulnak. Kérdezték, hogy a város tervezi-e kötvények kibo­csátását a strand építésének meggyorsításához, a kem­ping létesítéséhez. A nagy­atádiak strandra szavazták meg egyébként a te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulást. Elkészítése azért is fontos, mert azzal felszaba­dulna a városközpontban le­vő strand, s ott a gyógyfür­dőt bővíthetnék az épülő gyógyszálló igényeinek ki­ramhoz nem bocsát ki köt­vényeket a város, azt vi­szont még nem döntötték el, hogy a lehetőséget felhasz­nálják-e az Iskolaépítési programhoz. Hubay Sándor városi főépítész elmondta, hogy a kollégium mögötti területen épül föl a gimná­zium. A régi épületbe a szakmunkásképző települ­ne, annak helyén pedig az általános iskola... A kér­dés: mi lesz a kollégium mögött a sportpályákkal, ha a helyükön gimnázium épül ? Három új utca épül az egy­kori halgazdaság helyén Elhangzott az is, hogy ud­variatlanok a kereskedők és nincsenek kedvezményes vá­sárok sem. Kovács Antal, a városgazdálkodási osztály vezetője azt mondta, hogy a tanács ezen nem változtat­hat és azon sem, hogy med­dig van nyitva a benzinkút. A munka minőségét javítani az áfész és a kereskedelmi vállalat dolga. Pintér Dezső tői, a hatósá­gi osztály vezetőjétől azt A nyilvánosság erősítése politikai kérdés (Folytatás az 1. oldalról.) A kaposvári városi pártbi­zottság nagytermében a ma­gyar sajtó napja alkalmából rendezett ünnepségen megje­lent Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ba­lassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese - és Csapó Sándor, a kaposvári városi pártbizottság titkára. Dr. Horváth Sándornak, a megyei pártbizottság osztály­vezetőjének megnyitója után Tóth János mondott ünnepi köszöntőt. Kifejtette: ez a politikai ünnep voltaképpen a nyilvánosság méltatása. Azé a nyilvánosságé, amelyet a nyomtatott sajtó, a rádió és a televízió képvisel. Nap­jainkban egyre nagyobb az igény arra, hogy a nyilvá­nosság más területei, lakó­helyi, munkahelyi, közösségi formái is gyarapodjanak. A sajtó kitüntetett szerepéhez azonban még ebből a szem­pontból sem fér kétség. Az emberek közötti viszony ala­kérdezték, hogyan lehet la­káshoz jutni? Nem épülnek tanácsi bérlakások, a pénzt telkék kialakítására, építési támogatásra költik. Az egy­kori gazdaság helyén het­venhat telket alakítottak ki, s ott három új utca — a Bartók, a Kodály és az Er­kel — épült. A telkek meg­vásárlásához 20—70 száza­lék kedvezményt kapnak a fiatal házasok és a nagy- családosok. Szorgalmazták, hogy a nagyobb lakásra igényt tartók is építkezze­nek önerőből. Híre kelt, hogy ráfizetéses a tízemele­tes lakóházak központi fű­tése: tavaly 1,7 az idén ed­dig 2,7 millió forint volt a veszteség, mert a kelleténél nagyobbra tervezték a hő­központot. A közeljövőben a termálvizet is felhasznál­ják ezekben az épületekben a melegvíz-igények kielégí­tésére. Hoffmanné dr. Németh Ildikó vb-titkár elmondta, hogy 1984-től néggyel csök­kentették a tanácsi appará­tus létszámát, 1990-ig meg­valósul a kétlépcsős állam- igazgatás, s akkor átcsopor­tosítások lesznek, munka­helyek szűnnek meg a taná­csokon. Hamvas János ta­nácselnök véleménye sze­rint Nagyatádon is számolni kell azzal, hogy nem min­den üzemi dolgozó tud majd elhelyezkedni a lakóhelyén a szakképzettségének meg­felelő munkakörben. Űj munkahelyként az Óra- és Ékszeripari vállalat itteni telepének, illetve a pécsi Hunor nagyatádi üzemének esetleges bővítésé után a szociális foglalkoztató ja­nuári átadásával lehet Szá­molni. Nagy Jenő kításában, a mindennap kép­viselt politikai kultúra szem­pontjából fontos, példaadó értékű, ami a sajtóban meg­jelenik, és ahogy ott értelme­zik azt. Ebben a folyamat­ban mérhetők össze eredmé­nyek és gondok, itt kapnak igazolást előremutató törek­vések és válik nyilvánvaló­vá sok nehézség, mulasztás, gyakran a személyes felelős­ség hiánya is. Ezt követően a politikai sajtó és az agitáció szoros kapcsolatáról szólva Gábor Andor tevékenységének pél­dáján bizonyította, hogy az agitáció gazdag eszköztárral, sokféle módszerrel, nagy te­hetséggel és eltökéltséggel művelhető. — Somogybán mi a helyi, a megyei nyilvánosság erősí­tését, dolgaink valós bemu­tatását tartjuk fontosnak az MSZMP politikája alapján. Erre az igényre alapvetően jól válaszoltak azok, akik a sajtó területén tették a dol­gukat, mert az utóbbi évti­zedek megyei közéletének egyik sajátossága a Somogyi Néplap dinamikusan növek­vő népszerűsége. Arra is fut­ja a szerkesztőség erejéből, hogy a közvéleményt ne csak tájékoztassa, hanem tájéko­zódjon is arról. A megyei párt-vb, amikor legutóbb a Somogyi Néplap tevékenysé­géről tárgyalt, értékítéleté­ben azt fogalmazta meg, ami a közvéleménykutatásnak is lényeges következtetése volt: a frissesség igényét, a pon­tosság hitelét, az emberek életének sokszínű bemutatá­sát. A megyei pártbizottság tit­kára ezt követően szólt a gazdasági-társadalmi kibon­takozással kapcsolatos agi- tációs feladatokról is, kifejt­ve, hogy az ideológiai mun­kában — így a tömegkommu­nikációban is — a felelős­ségtudatot kell erősíteni. Eb­ben együtt dolgozni a párt és a sajtó munkásainak ko­molyan vett szövetség is. Együttműködésünk, egymás­ra figyelésünk és az erre va­ló felkészültség területén van közös tennivaló. — A sajtónap — hagyo­mányaihoz illően — alkalom az elismerésre is. A megyei pártbizottsága nevében kö­szönetét mondok az újság­írásban, a lapszervezésben, a kiadó, a nyomda és a lapter­jesztés területén kifejtett te­vékenységükért — mondta befejezésül Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. Az ünnepi köszöntőt köve­tően kitüntetéseket, emlék- plaketteket, nívódíjakat ad­tak át. A megyei párt-vb Pártmunkáért kitüntetését Tóth János, a megyei pártbi­zottság titkára nyújtotta át Lajos Gézának, a Somogyi Néplap rovatvezetőjének. A Somogyi Néplap nívódíját az idén — a szerkesztőség új­ságíróinak szavazata alapján — Békés József, a belpoliti­kai rovat munkatársa vette át Jávori Béla főszerkesztő­től; Sándor Máriától, a nép­front megyei titkárától pedig a népfront nívódiját kapta meg. A Népszabadság terjeszté­sében végzett munkáért az Emlékplakettet Hunka Jór zsefné, a Lapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese adta át Farkas Rózsának, a marcali városi pártbizottság munka­társának, Mészáros József­nek, a kapolyi tsz elnökhe­lyettesének, Kajlán László­nak, a kaposvári 1. sz. pos­tahivatal piackutatójának. Z adravecz Ferencnek, a nagyatádi postahivatal veze­tőjének és Szabó Istvánná csurgói hírlapkézbesítőnek. A Somogyi Néplap terjesztésé­ért most első alkalommal adott át Jávori Béla főszer­kesztő plakettet és emlékla­pot Kovács Árpádnénak, a siófoki 1. sz. postahivatal hír­lapfelelősének és Emléklapot Tóth Anikó fonyódi hírlap- terjesztőnek, valamint Feke­te Józsefné kaposvári hírlap­árusnak. A kaposvári városi pártbi­zottság nívódíját Csapó Sán­dor titkár adta át Leskó Lászlónak, a Szabad Föld munkatársának. Szapudi András, a Somogyi Néplap főmunkatársa a siófoki váro­si pártbizottság nívódíját kapta meg. A megyei KISZ- bizottság által felajánlott dí­jat Ádámné Fábri Lili, az út­törőszövetség megyei elnöke adta át Bíró Ferencnek, a belpolitikai rovat munkatár­sának. Az SZMT díját Ho- rányi Barna rovatve'ető- helyettes vette át Svajda Jó­zsef titkártól. A megyei te nács ifjúsági, és sportosztá­lyának díját Tóth Anna osz­tályvezető-helyettes adta át Jutási Róbert rovatvezető- helyettesnek. A Nagyatádi Városi Tanács nívódíját Hamvas János tanácselnök nyújtotta át Nagy Jenő mun­katársnak. A barcsi Vörös Csillag Tsz díját Lendvai Géza, az üzemi pártbizottság titkára adta át Vörös Márta rovatvezetőnek, aki pénteken Budapesten a Szövetkezetek Házában vette át a TOT ní­vódíját Ls. Hernesz Ferenc munkatárs pedig tegnap dél­után a Budapest Kongresz- szusi Központban vette át a MÜSZI-sajtópályázat díját. A Siófoki Gáz- és Olajszál­lító Vállalat nívódíját Mátyus Gábor, a pártvezetőség titká­ra adta át Szegedi Nándor­nak, a Gáz és Olaj című üze­mi lap szerkesztőjének. A sajtónapi ünnepséget megelőzően a Somogyi Nép­lap szerkesztőségében ren­dezett házi ünnepségen adták át a Kiváló Dolgozó kitün­tetést Varga Bélánénak, a szerkesztőség -gépírójának. A nap folyamán a Somogyi Néplap szerkesztősége és a Lapkiadó Vállalat képviselői a kaposvári Keleti temető­ben megkoszorúzták Szclai László újságíró sírját és Sza­bó Gábornak, a Lapkiadó Vállalat volt igazgatójának síremlékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom