Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

Somogyi Néplap A Siófoki dallcultúra ünnepe Karai-köszöntő Emlékező gyertyaláng A fogbetegségek megelőzése 1987. december 4., péntek Karai József nevét hatá­rainkon túl is ismerik. Olya­nok is hallottak már róla, akik a zenével, a kórusmoz- galommal csak ritkán, vagy egyáltalán nem találkoznak. Az Erkel- és SZOT-díjas ze­neszerző a közelmúltban több évtizedes alkotómunká­jának elismeréseként kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Karai József az egyik leg­termékenyebb hazai kórus- műszerző, csaknem 200 ver­set zenésített meg, dolgo­zott föl kórusműre. Emellett a hangszeres művekben is jelentősét alkotott. Forrásul a magyar népzenéhez és más népek zenéjéhez fordult, el­sősorban Kodály Zoltán és Bárdos Lajos útmutatásai alapján. Előszeretettel dol­gozza fel József Attila és Ady Endre költeményeit. Művei mintegy 30 hazai és külföldi lemezről hallhatók. Szerzeményeit Európa-szerte megismerhették, valamint az Egyesült Államokban is. Gyermekkorában a zene, a képzőművészet és a techni­ka iránt vonzódott, s közü­lük a.zene került ki győzte­sen. De úgy, hogy a képző- művészettel sem szakított. Bizonyíték erre a siófoki művelődési házban rende­zett grafikai kiállítása. Karai és Siófok A zeneszerző grafikái hű­en mutatják alkotójuk von­zódását a balatoni tájhoz. De Karai nemcsak rajzaiban kö­tődik Siófokhoz! A város és az ember kapcsolata két és KÖNYVESPOLC Egy 55 ív terjedelmű — 1100 gépelt oldalas — mun­kát nemcsak megírni nehéz, hanem bemutatni. A Kos­suth Kiadó karácsonyi aján­déknak is szép kiadványa egy világrésznyi területet el­foglaló nép három évezredes civilizációjának históriája. Az arabok története — Benke József a szerzője — több mint két évtizedes gyűjtőmunka és feldolgozás eredménye. (A vállalkozás nagyságára utal a több mint félezer egységet tartalmazó — zömében idegen nyelvű — bibliográfia.) A szerző bátorságára utal, hogy a világhírű orientalista, M. Rodinson és olyan magyar tudósok, mint Komoróczy Géza és Simon Róbert mun­káival ellentétben kapcsola­tot lát a dél-arab nyelv (és hordozói, a sábai, mineus és himjarita áribák) és az északi arabok (musztáribák) — a Korán nyelve között. Az iszlám vallása és egye­temes történelme iránt ér­deklődő olvasónak is szám­talan esetben mond újat a könyv. Forrásértékű közlés: a II. vatikáni zsinatig a ke­reszténység az iszlámot eret­nekségként és nem önálló vallásként kezelte, s hogy az iszlám megalapítójában, Mo­hamedben árulót látott, egy­fajta Júdást, aki meghami­fél évtizedre 'nyúlik vissza. Főként barátja, a siófoki származású Tímér Imre ré­vén élő a kapcsolat. Tímár a Budapesti Tanítóképző Fő­iskola tanára, s az ottani női kar vezetője. Huszonöt éve rendszeresen hazajár Siófok­ra, ahol a siófoki dalkört di­rigálja, a Bányász női kart, valaminit a gyermekkórust. Ő a város legjelentősebb ze­nei személyisége, s munkája eredménye, hogy a siófok' •kórusmozgalom magas szín­vonalra jutott. A 111 éves dalkörnek Tímár nagyapja is alapító tagja volt. Karai József gyakran dol­gozik Tímárral együtt. Ha kell, vezényel, ha kell zon­gorához ül és kíséri a kóru­sokat, máskor — mint példá­ul a művelődési központ át­adásakor — Siófok részére komponál zenét (Juhász Gyula: A munkásotthon homlokára című versét dol­gozta föl.) Rendhagyó dalos ünnep A Karai József 60. szüle­tésnapjára rendezett ünnepi gálára zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel a siófoki műve­lődési ház színházterme. A családias hangulatú, forró légkörű esten sok százan felállva, vastapssal ünnepel­ték a zeneszerzőt, akiről Giay László, a városi párt- bizottság titkára mondott elismerő szavakat. A műsor­ban föllépett mindhárom sió­foki kórus, valamint a bu­dapesti tanítóképző főiskola nőli kara. Gy. L. sította Krisztus üzenetét. Ki gondolná, hogy a heliocent­rikus világképet Koperni­kusz előtt másfél évszázad­dal — szinte a nagy lengyel alkalmazta fogalmakkal és módon — leírta egy da­maszkuszi fizikus, Ibn as- Satir? Azt ki gondoná, hogy az István királynak koronát küldő II. Szilveszter pápa — kispap korában — a világ elsőként alapított egyete­mén, a fezi Karavájin Egye­temen tanult? A történelmi és vallás-dogmatikai elem­zésekből választ kapunk ar­ra a napjaink politikájában is izgalmas kérdésre, amely szerint a síita iszlám azért látszik forradalmibbnak a szunnitánál, mert az előző­ben a saháda (a mártírom- ság) cél, beteljesedés, fel- emelkedés (és nem eszköz). A 614 oldalas mű a Be­vezető ben a mai arablakta föld — Arábián kívüli térsé­ge — történetének fő vona­lát tekinti át az arab-iszlám hódításig,, amire — a szer­ző véleménye szerint — azért van szükség, mert egy­részt tudatosítani kell, hogy e térségek népei olyan civi­lizációt hoztak létre, amely évezredekkel előzte meg a világtörténelmi jelentőségű arab-iszlám kultúrát, más­részt pedig azért, hogy lás­suk: a mai arab országok népei joggal lehetnek büsz­„Ha már elpusztul a vi­lág, legyen a sírjára virág”. Több mint 350 ünneplőbe öltözött általános iskolás aj­káról szól az ének. Az asz­talon — József Attila fény­képe előtt — gyertya ég, adózva a költő emlékének. ötven éve — fél évszáza­da! —, hogy itt, a síneken elgázolta a vonat. S most a kisdiákok előtt a költő em­lékét idézi Azsbóth Gyula, A bölcsődéskorúak tizen­négy, az óvodáskorúak öt­ven és az általános iskolá­sok nyolcvan százalékának szuvas a foga. A gyerekek többsége elhanyagolja a szájápolást, s csak egyne­gyedüknél értékelték, hogy törődnek fogaik állapotával. A többi között ilyen tapasz­talatokat szereztek a szak­emberek a novemberi fogá­szati hónapon folytatott vizsgálatok alkalmából. Megállapíthatták azt is, hogy hazánkban még min­dig nem sikerült jelentősen csökkenteni a fogbetegségek számát. A teendőkről és a megelőzésben elért eredmé­nyekről dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár, a Magyar Fogorvosok Egyesületének alelnöke, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Kon­zerváló Fogászati Klinikájá­nak igazgatója elmondta: je­lenleg Magyarországon a 6-14 éves korúak gyermek- fogászati szűrése, vizsgála­ta és ellátása kötelező, két­szer egy évben. Ezenkívül ma már a legtöbb helyen igyekeznek az óvodásokat is bevonni a vizsgálatokba, s várhatóan a 3—6 éveseknél is bevezetik a kötelező szű­rést. A fogorvosi ellátás kék elődeik ősi, nem arab és nem iszlám civilizációjá­ra is. Az első fejezet a félsziget földrajzi viszonyaival és az iszlám előtti Arábia civili­zációival foglalkozk. A tör­ténész számára is minden sora az újdonság erejével hat a Bibliából ismert dél­arab államok története épp­úgy, mint az Arábia közép­ső és északi részében létre­jött államalakulatok histó­riája. A Próféta életével, a Ko­ránnal, a szunnával és az iszlámmal mint vallással foglalkozik a második feje­zet. A szerző azt írja, hogy a Korán elsőként keletke­zett szava: „Olvass!” Az ed­dig ismert Korán-fordítások 96. szúrája valóban a Read! (angol), Lis! (francia) sza­vakkal kezdődik. Simon Ró­bert most megjelenít csodála­tos munkája a Korán első, teljes magyar nyelvű fordí­tása, és a hozzá írt kötet (A Korán világa) tanulmánya azonban a „Hirdess!” szóval kezdődik, és ismerve az arab nyelv fordításának le­hetőségeit, Simon Róbert döntése a meggyőzőbb. Az arab-iszlám világbiro­dalom kialakulásáról és tün­dökléséről szól a harmadik fejezet. Arról, hogy a kisded Medinai Kalifátusból ho­gyan jött létre a csodálatos, nyugalmazott iskolaigazga­tó. Aztán az úttörők szaval­tak verseket, idéztek szemel­vényeket József Attila szár­szói napjairól. Megszólalt hanglemezről Latinovits Zoltán is: „Karóval jöttél, nem virággal...” r Balatonszárszón a park közepén József Attila szob­ra magasodik. Lábánál friss virágcsokrok. Gy. L. szempontjából különösen mostoha helyzetű a 14-18 év közötti korosztály. Nehezíti vizsgálatukat — és az álta­lános iskolások ellátását is — az a rendelet, amely ki­mondja a tanórák védelmét. Ez úgyszólván lehetetlenné teszi, hogy a gyerekek taní­tási időben, szervezetten menjenek fogorvoshoz. Döntő szerepe van a fog­betegségek megelőzésében a helyes táplálkozásnak, ét­kezési szokásainkban azon­ban továbbra sem sikerült lényeges változást elérni. A fogorvosok által javasolt táplálkozás megfelel az ál­talában helyesnek tartott ét­kezési szempontoknak: rost­dús ételeket ajánlanak, ame­lyek fokozott rágásra kész­tetnek. Ezen túlmenően fel­tétlenül csökkenteni kell a főzéshez, sütéshez használt szénhidrát mennyiségét. Évente mintegy 36—37 kilo­gramm cukrot fogyasztunk az ideális 20 kilogramm he­lyett. Több nyugat-európai országban évek óta gyárta­nak úgynevezett fogkímélő édességeket. Ezek olyan anyagot tartalmaznak, amely édesítő hatása megegyezik a cukorral, a fogakat viszont nem károsítja. a tudományt, a művészete­ket felkaroló, a vallási tole­ranciát megvalósító, a há­rom kontinensre kiterjedő arab világbirodalom, az Or­todox, az Omajjád, majd Abbászida Kalifátus. A negyedik fejezet címe ez: Az arab-iszlám világbi­rodalom hanyatlása és bu­kása. „800 körül még óriási hatalom összpontosult a bag­dadi kalifa, Hárun ar-Rasíd kezében, egy évszázaddal későbbi utóda, al-Káhir ka­lifa megvakítva, kéregetve, koldusként bolyong Bagdad utcáin”. A szakadások a központtól legtávolabb kö­vetkeztek be: a Córdobai Emirátus: a történelem első síita dinasztiája, az idriszi- da: majd a csodálatos Fáti- mida Kalifátus. Az egység­törekvések Nyugatról indul­tak: az Almorávidák és az Almohádok vezetésével. Az utolsó fejezet a 400 éves török uralom idősza­kát, a VI. gyarmatosítás ko­rát és a függetlenségi har­cok históriáját tárgyalja, s az arab történelmet az egyes térségekben kialakuló független nemzeti államok létrejöttével zárja. A kötetet több mint száz színes fotó és csaknem két tucat térkép teszi még érté­kesebbé. Dr. Fűzi János Kevés hétvégét várnak a gyerekek annyira, mint a mostanit. Ajándékváró iz­galommal kerülnek ki a fényesre suvikszolt kiscsiz­mák az ablakba, csillogó szemmel lesiik, arcuk kipi­rul a kíváncsiságtól, meg­jött-e már a Télapó. Az otthon kapott szaloncukor­hoz, csokoládéhoz s a jó­ságtól vagy rosszaságtól füg­getlenül ilyenkor minden ki­csinek kijáró virgácshoz számos művelődési intéz­mény is kedveskedik vidám műsorával, ajándékával. Az elmúlt évek hagyomá­nyához híven idén is meg­rendezik vasárnap az igen színes, központi Télapó-ün­nepséget a kaposvári sport­csarnokban. A megye min­den tájáról érkező ezer kis­gyermeknek bizonyára ma­radandó élményt jelent a délelőtt tíz órakor kezdődő ünnepség. A programot Szá­va Sándor bűvész műsora kezdi, majd a Kecelhegyi Általános Iskola vidám elő­adása következik. Déltől csaknem háromórás műsor lesz, amelyben színpadra lép a Tinctoris Régizene, valamint a Zengő együttes, a Somogyi Aprók, a Hor­váth János néptáncverseny győztesei, s táncházat is rendeznek a résztvevő együttesek. A folyamatos műsor kö2íben a sportcsar­nok galériáján játszóház várja a gyerekeket. S a várva várt Télapó délután három órakor a Tükör együttes vidám előadása közben érkezik meg. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központ hétvégi programja is az ünnepet váró gyere­keké. Bár a ma este nyolc órakor kezdődő Télapó bál Bécsi kiállítás Fritz Weber neves osztrák építész és grafikus műveiből kiállítás nyílt Bécsben, a Collegium Hungaricum székházában. A bécsi ma­gyar kulturális központ tár­latán több mint hatvan gra­fikáját és akvarelljét állítot­ta ki, s több képe magyar- országi tájakat ábrázol. — a Spirál együttes közre­működésével — a felnőtte­ké, de az intézmény holnap délután kettő, illetve négy órától az Áfész és az FMV télapó-ünnepségének is ott­hont ad. Vasárnap este nyolc órakor — s ez már nem gyerekprogram — a Csiky Gergely Színház Ana- tol című előadása várja a közönséget. A városi műve­lődési központban Nádorfi Lajos fotóiból és néprajzi gyűjteményéből válogatott kiállítás tekinthető meg. A KPVDSZ természetjáró klub Miikulástúrána hívja a természetkedvelőket holnap reggel negyed nyolckor a távolsági buszpályaudvar bőszénfai megállójában. A túra Simoni ára kalauzolj a el az érdeklődőket. Kaposváron az Édosz Mű­velődési Házban holnap reg­gel kilenc órakor rendezik meg a Húskombinát Miku­lás ünnepségét. Ugyanitt lát­ható a III. megyei fotópá­lyázat anyagából összeállí­tott kiállítás. A kaposfüredi Petőfi Sán­dor Klubkönyvtárban ma délután a négy órakor kez­dődő Télapó műsort diszkó zárja. E hét végén még megte­kinthető a berzencei műve­lődési házban a hagyo­mányőrző kiállítás, illetve a szabadidő klubban Győri Vilmos fotókiállítása. A gyermekkönyvhét kere­tében ma délután két óra­kor Nagyatádon a Városi Könyvtár gyermekkönyvtá­rában, illetve fél négykor a berzencei bibliotékában találkozhatnak fiatal olvasói Gyurkovics Tibor íróval. Tegnap délután Lóska La­jos művészettörténész nyi­totta meg a Kaposvári Ga­lériában Kovács Péter Ba­lázs festőművész kiállítását. A megnyitón közreműkö­dött a Csarnok Csoport Hi­teles változat című műsorá­val. Kovács Péter Balázs ké­pei telítődnek heves gesztu­sokkal; ugyanakkor a felü- letmegmunkálás apróléko­san pontos. Munkáira jel­lemzően két ellentétes for- maalkotó szándék küzd egy­mással: egy hűvös, fegyel­mezett, rendteremtő és egy heves, ösztönös, minden korlát alól szabadulni vá­gyó. (Képünkön egyik alko­tása.) Az arabok története A kaposvári kereske­delmi és vendéglátóipari szakmunkásképző tanulói közül huszonnégy jöven­dőbeli szakmunkás tölti szakmai gyakorlatát a Kapos étteremben, presz- szóban, illetve a bisztró­ban. Gyakorlati oktatók segítik a szakmai fogá­sok elsajátítását. A har­madévesek havonta ki­lenc napig dolgoznak a vendéglátóiparban, önál­lóbban oldják meg a fel­adataikat. (Fotó: Kovács Tibor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom