Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-30 / 307. szám
1987. december 30., szerda Somogyi Néplap 5 Szeniorok tanácsának I szabadegyeteme tájoló HÉTVÉGI GITÁRPENGETÖK Szorgalom szépség — A negyedik sort mindig elrontom: otthon is fél órát gyakoroltam és akkor sikerült csak. A gitár sem jó, mondtam már az anyuéknak, hogy vegyenek újat, de azt felelték, hogy gyakorolni ez is megteszi. Szarki Zsuzsa néhány hónapja ismerkedik a gitárral. A kaposvári zeneiskolában sok éves szünet után indítottak ismét gitárosztályt. Az érdeklődés óriási volt: a meghallgatások, után 24-en kezdhették meg a tanulást Nagy Dénes irányítása alatt. — Különböző képességűek a gyerekek, az egyéni foglalkozás azonban lehetőséget ad. hogy mindenki a saját tempója szerint haladjon. Sokan gondolják ezt, ha valaki szorgalmasan jár a zeneiskolába, már jó zenész lesz: nehéz megértetni a hallgatókkal — különösen az apróbbakkal —. hogy gyakorlás .nélkül senki sem léphet előre. Alkalmanként fél órát foglalkozom egy tanulóval, s ez a házi feladat ellenőrzésén, rövid gyakorláson, néhány új ismeret megtanítását kívül semmire sem elég. Akiben nincs kitartás és türelem, az jobb. ha soha sem fog hangszert a kezébe. Törzsök Mónikának az álma az, hogy minél előbb és minél több számot játsszon hibátlanul. — Nincs kedvem mindennap gyakorolni: legtöbbször órák előtt mézem át csak az anyagot. Néhány dalt azonban már el tudok játszani: szeretném, ha a nyárra, amikor táborozni megyek, sok számot ismernék már. Mindig irigyeltem azokat, akik a tábortűz körül gitároztak. Nagyon szeretek ide járni. Az általános iskolásokon kívül huszonévesek is érkeznek gitárral a hónuk alatt. — A zeneiskolában hatéves képzést biztosítunk tanulóinknak: s mindenkinek' a tehetségétől és nem a szorgalmától függ, hogy ez idő alatt milyen szintre jut el. Van. aki kétszer annyit megtanult a három hónap alatt, mint társai. Félévenként vizsga van, s havonta énekeljük a munkát. — Egyik barátommal, aki íuvolázik, közösen gyakorolunk — mondja Szarka Zsuzsa. Még nem játszunk szépen. de könnyebb így a gyakorlás. Egyedül nem jó gitározni: különösen a kottaol- vasással van sok gondom. Járunk szolfézsra is, de azt nem szeretem. Gitározni sokkal jobb, a kettőt azonban nem lehet egymás nélkül csinálni. Lágy a dal, keserves a munka, amely mögötte van. Az első hónapokon túl vannak már az iskola legújabb növendékei. Horváth Éva — Sajátos világ alakul ki a nyugdíjasokban, mind többet szeretnének megismerni a világból — vallomásnak is beillik ez a megállapítás. Bencze József nyugdíjas OTP-igazgató, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Somogy Megyei Szervezete szeniorok tanácsának elnöke mondta, mikor a már második esztendeje rendezett szabad- egyetemi előadássorozat tapasztalatait összegezte. — A MTESZ valamennyi tagegyesülete ^-szívesen látja rendezvényein az idősebbeket is, a szabadegyetemen pedig egymás mellett ül fiatal és korosabb ember. A TIT-ben — ahol több évig magam is tevékenykedtem — a hetvenes években Esti beszélgetés címmel indítottunk hasonló sorozatot, de az érdeklődők egyre fogytak. A mi szabadegyetemünk az egyetlen Kaposváron. Rendszeresen mintegy harmincán látogatják az előadásokat. Az igények alapján a történelmi, földrajzi témák ke- rültek reflektorfénybe. A diákság különösen a történelmi témájú előadásokat látogatja. Nagy sikere van Reöthy Ferenc előadásainak; amelyekben a magyarok eredetével foglalkozik. Bizonyos rivalizálást is tapasztalunk az előadók között. A legnevezetesebb kutatók is szívesen vállalnak a szeniorok tanácsának szabadegyetemén előadásokat. Horn Péter akadémikus nagy sikerű előadásával példálózhatom, tavaly január 12-én délután öt órától fél nyolcig beszélgettünk. A szabad- egyetem betölti a fórum szerepét is, ahol kielégítheti mindenki a kíváncsiságát. — A szeniorok, az idős MTESZ-tagok klubot is létrehoztak. — A szakmai érdeklődés sem szűnt meg bennünk, a klub tagjai „kíváncsi” emberek. Az idei programunkból : helyszíni látogatásokon gyűjtöttünk tapasztalatokat a megye iparáról, foglalkoztunk a szakmunkásképzéssel, kíváncsiak voltunk, hogyan indult be a kaposvári építőipari szakközépiskola és szakmunkásképző. A jövő évi elképzeléseink közül is hadd említsek néhányat: foglalkozunk a közlekedés- politikával, a kereskedelemmel, a termelői vállalkozások pénzügyi ellátásával, a kis települések sorsával, ellátogatunk Szennába. — Említette, hogy az idősebb, már nyugdíjas szakemberek a maguk szakmai területén még mindig érdeklődnek az új iránt. A vezetőkkel, a fiatalokkal- milyen a kapcsolatuk a szenioroknak? — Az MTESZ-en belül nem tudom, hol aludt el a dolog. A fiataloknak is van klubjuk. Jó lenne, ha megtalálnánk egymást. Lehet, hogy mi tanulnánk többet a fiataloktól, de tőlünk is van mit elsajátítani. Elsősorban magatartásra, viselkedésre, igényességre gondolok. Horámyi Barna VÉGJÁTÉK A DUNA MENTÉN Üjabb epizódokkal jelentkezik a képernyőn a Végjáték a Duna mentén című, nagy sikerű sorozat: január 6-tól nyolc héten át, szerda esténként mutatja be a televízió a Századunk műhely legfrissebb filmjeit. A mostani filmekben ötven — Ausztriában, Brazíliában, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Svájcban, a Szovjetunióban, a Vatikánban és Magyarországon forgatott — filminterjú hosz- s/.abb-rcvidebb részei „vallanak” 1944-ről. A koronatanúk között öt egykori tábornok és hét vezérkari tiszt mellett őrmesterek, közlegények, tartalékos hadnagyok szerepelnek, de van közöttük szovjet tolmács-tiszt és vatikáni diplomata, német miniszter és titkosszolgálati ügynök, budai gázlámpa-gyújtogató és nyilas újságíró is. Az év utolsó hétvégéje az óévbúcsúztatóra való készülődéssel telik. Megyénk szinte -minden nagyobb vendéglátóhelyén, művelődési központjában vidám szilveszteri mulatságra várják a vendégeket. A szilveszteri bálokon kívül jut néhány kulturális program (is az év utolsó napjaira. Kaposváron, a Kilián György Városi Művelődési Központban ma délután a téli diákcentrum várja a fiatalokat, ahol Szilveszteri szítogató címmel filmvetítések lesznek, (Müller Péter Ex kódex, Vahorn András Jégkrémbalett és a Pink Floyd Fal című filmje) s délután öt órától ugyanitt amatőr együttesek adnak koncertet. Szintén a művelődési központ ad otthont Jandó Péter festőművész kiállításának: a tárlat ma este hat óráig látogatható. 100 éves az eszperantó Somogybán címmel láthatnak kiállítást a megyeszékhelyen, a Latinca Sándor Művelődési Központban. A megyei könyvtár előadótermében filmvetítés lesz, ma délután három órától a nagyobbak részére, míg a kisebbek a gyermekkönyvtárban nézhetnek videofilmeket, délelőtt tíz órától és délután kettőtől. Szintén a gyerekeket várják Berzencén a Zrínyi Miklós Művelődési Otthonba, ahol a szünidő alatt netji- csak mesefilmeket, hanem ifjúsági alkotásokat is megtekinthetnek. Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Otthonban Frank Eszter keramikus kiállítása látható. A városi könyvtárban az év végéig tekinthető meg a századforduló Nagyatádját bemutató tárlat, s képet kaphatnak az elmúlt évtizedek fejlődéséről, a várossá alakulás folyamatáról is. A bodvicai fiókkönyvtár klubja ma zenehallgatással, sportos vidám játékkal várja vendégeit. A kadarkút i művelődési Házban Kelemen András fotóit tekinthetik meg. A képeken Kapoli Antal és Varga János fafaragásai láthatók, s a kiállítás érdekessége, hogy a fotókon látható berendezések és használati tárgyak kivétel nélkül a ka- darkútiak birtokában vannak. (Képünkön.) Etara, a működő skanzen Bulgáriában Etara az első szabadtéri működő néprajzi múzeum. Mai nevét a Jantra folyó régi nevéről kapta. Gabrovo város „Etar” kerületében hat hektár területen helyezkedik el, 1964- ben avatták fel. A kiállítási anyag Gabrovo vidéke gazdasági életét, építészetét és a régi mesterségeket mutatja be a nemzeti megújhodás korából, a XVIII—XIX. század fordulójáról. A házak, a régi műhelyek és a kézműves eszközök, berendezések tipikus bolgár stílusban készültek. Ezeknek egy részét a helyszínen konzerválták, néhányat Gabrovóból és a környező falvakból szétszedve szállítottak ide, és a helyszínen állították össze. A többit eredeti modellek, rajzok és fotók pontos mása alapján építették fel a skanzen területén. Az Etara működő skanzen, a falusi emberek hajdani életmódját mutatja be színes elevenségében. Eredeti szerszámokkal, technológiával, eredeti műhelyekben dolgoznak a mesterek: a pa- szcmámykészítők, a fazekasok, a rézművesek, a bőrdíszművesek, a takácsok. Tarka csergéket, puha, bojtos subaszőnyegeket és színes gyapjútakarókat szőnek. Működik itt csapszék, kávéház, édességbolt. A múzeum állományában mintegy 20 ezer régészeti tárgyat, szerszámot, a mindennapi élethez szükséges tárgyakat,- különböző mesterségbeli felszereléseket, népviseletet, szőtteseket őriznek. „Á hűség nem veszíthet..." Fodor András Elvesztett évszak című kötetéről Az Elvesztett évszak — a költő 11. verseskönyve — egyenes folytatása a Reményfutamnak. Mondanivalója, hangneme, formavilága szorosan kapcsolódik az előzményekhez. Az aggodalmak, a töprengések, a felvillanó emlékek, a megidézett tárgyak, események, a megjelenített tájak, a felölelt idő mind, mind összeforrasztja az elmúlt évek forrongó eseményeit, történéseit. Az 5 ciklusban közreadott 69 vers kifejezően megkomponált egységek összegezése. Ha a kötetet két szóval kellene jellemeznem, azt mondanám: a hűség himnusza. Hűség az erkölcsi tisztességhez, a művészi igényességhez, a jóhoz, az igazhoz, a széphez — hűség az alkotó ember teljességéhez. Ezt a következetes morális- költői-emberi tartást az idő és a tér szikrázó ívein át fények, színek, zenei ritmusok átszűrt szimfóniájával szólaltatja meg. Bár élt benne az aggodalom, a szorongás, a kétség — újra meg újra felülkerekedik lelkében a bizakodás: „A hűség nem veszíthet..Akkor sem, ha súlyos kórral fertőzöttek betegágyánál vir- raszt: akkor sem, ha a megrendülések tanítása nyomán „eget a földdel” méri össze és látja: „... miként lesz esendő az Isten, amikor embernek szegődik”. Az elpergő években volt „oltalom, volt megszégyenü- lés”. Érzékenysége tudatja azt is vele, hogy „Hordtam hiszékenységemért, elmér- gedt sebeket..Mégis hiszi, hogy az emlékek batyuival az emberekhez érve hazatalál! S ebben a hazatalálásban a szerelem, a feleség, a kedves — hű segítőtársa. S a költő az ervek nélküli azonosulásban ugyancsak mindig magára talál. Vallja, KÖNYVESPOLC hogy „Szeretlek, mert nem tudlak nem szeretni". Hűségében megerősítik a barátok, a pályatársak, a lelki rokonok. Az örvénylő idő forgatagában fel-feltű- nik egy-egy ismerős arc: Vas István. Takáts Gyula, Domokos Mátyás, Lajta Kálmán; az angol Colin Mason, a bolgár Nino Nikolov. Mindegyikük emlékeztet, ösztönöz, biztat — mert valamennyien. a gondolat, a művészet, a humánum harcosai. Velük mindig szót ért, hiszen mindnyájan tudják, hogy „ ... szavak nélkül is közös nyelvet beszélünk". Mégis, a költőnek gyakran azt kell tapasztalnia, hogy sokan nem tudják „mért oly nehéz meglelniük a meghittség kötőszavát". Mert bizony, gyakran nehéz! Sőt a valóság komisz fintorai nyomán kesernyésen vallja: „A barátság se több mint a lét kilobbant gyönyöre, — halandó”. Így aztán az aggodalom felhői olykor befát.volozzák a hűség égboltozatát. A költő kitekint a külső és belső tájon átrobogó vonat ablakán és szorongva kérdezi: „... még van-e hazám?" Hiszen az igaz haza a láthatatlan összetartozás pókfonalainak puhaságával és szívósságával eltéphetetlenül odaköti a való világ tárgyaihoz, élményeihez éppen úgy, mint „álmatlan álmaink” csodáihoz. A 4. ciklus versei újra felidézik a gyermekkor, a mesevilág, a régvolt lobogások a melengető szerelmek őrtüzeit. Az árnyékok mögött a háború komor próbái, a menekülő csángók elszomorító miértjeit, a kitelepítések és a gyötrő történelmi motívumok sebhelyei nyomán mégis fölbuzog a remény, hogy „ .. . végleg elhallgatnak a fegyverek, lesz egy világ, amelyben- mindenki mindenkit szeret." A kötet utolsó ciklusában megváltja, hogy — kipróbálva a végtelennek titkát — „süvít mindenfelől az űr szele". Megborzong a jeges fuvallattól. Ügy érzi: „keseredik bennünk az ifjúság". Pedig jogos és becsületes örökösök vagyunk — ezért érthetetlen, hogy „Hűségünk miért nem elég...?” Mikor fogjuk megtanulni már „a továbbélés taktikáját"? Komor utalások, lázas kérdések, elhallgatások, hitetlenkedések — szinte keserűségek kavarognak ebben az egységben. Az Elvesztett évszakban a gondolat, az érzés és az emlékezés kapja a vezető szerepet. A sorokat a szerkezet feszes bordái, a lüktető ritmus ölelése fogja össze. A megjelenítésben az árnyalt finom rajzú képek, a gyöngéden visszafogott, elhalkuló lüktetések, a kifejező, tömör szókapcsolatok, a gazdaságosan használt párhuzamok és ellentétpárok s a látomásos rajzok szerkesztik sorait míves egységekké. Ha olykor az ismert téren és konkrét időn kívül mozog, azt azért teszi, hogy mondanivalójának általános érvényét még erőteljesebben hangsúlyozza. A szavak takarékos összecsendülése, a messziről visszaütő rímek — vagy éppen a rímtelen gondolati összefeszülések — tanúsítják a szerző kitűnő formakezelését. Fodoj; András legújabb verseskötete a humánum hűségével, a bizalom melegével, a meggyőződés hitével árnyalja napjaink magyar lírájának gazdagságát. (Szép- irodalmi Könyvkiadó 1987) Szirmay Endre
