Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

Somogyi Néplap 1987. december 28., hétfő 4 aSPORT □ SIÓFOKON ÍGY LÁTJÁK „Örülünk ^ edzőnk sikerének" Jóllehet a Siófoki Bányász labdarúgó-csapata még a megérdemelt téli pihenőjét tölti, a városban és a kör­nyéken élénk beszédtéma a „hogyan tovább?”... Mi lesz Kaszás Gábor edzővel, akit a napokban neveztek ki hi­vatalosan az utánpótlás-vá­logatott edzőjének. Mi a klub álláspontja? Szi­geti János elnökhelyettes vé­leményére voltunk kíváncsi­ak. — Mi örülünk edzőnk si­kerének — mondotta. — Ügy értékeljük, hogy kissé a mi sikerünk is. öt szerző­dése június végéig egyesüle­tünkhöz köti, addig nálunk lesz a fő tennivalója. Célra­vezetőnek tartanánk, ha utána is mindkét feladatát elláthatná. Űgv hisszük, hogy kár őt főállásban csak az utánpótlás-válogatottnál fog­lalkoztatni, különösen azért, mert a válogatottnak 1988- ban csupán egyetlen tétmér­kőzése lesz. Végül is az MLSZ ezt máshogyan érté­kelte, így számunkra egy a biztos: Kaszás Gábor júni­us végéig a Siófok edzője is. — Nem Jelnek attól, hogy a távozás \tudata rossz ha­tással lesz *a szakvezető te­kintélyére a Játékosok előtt? — Kaszás Gábornak a szakmai munka a mindene. Megérdemelten kapta a bi­zalmat, s ez szerintem a já­tékosokban is inkább tiszte­letet, elismerést kelt. Hisz- szük, hogy ez a kettős meg­bízatás számára és számunk­ra kölcsönösen előnyös. Biz­tosítottnak látjuk tehát a tavaszi jó szereplést. Erre január 4-én kezdjük meg a felkészülést. — Másfél évvel ezelőtt a siófokiak általában „bukott edzőként” emlegették Ka­szás Gábort. Sokan támad­ták a vezetést is, hogy Sió­tokra szerződtette... — Az biztos, hogy mi nem tartottuk bukott edzőnek. Körülbelül 15 szakember ke­rült szóba annak idején, s ő a legelsők között volt. Hozzánk kerülve itt is bi­zonyított, s mostani kineve­zése igazolja, hogy annak idején jól döntöttünk. — Fölösleges tehát most is a szurkolók aggodalma? — Mindenképpen. Ha en­nek a kinevezésnek lesz ha­tása a csapat szereplésére, az csak jó hatás lehet. Gy. L. Öt kubai ökölvívó a világranglista élén A Nemzetközi Sportújság- író Szervezet (AIPS) ököl­vívó-bizottsága az idén is elkészítette a sportág világ- ranglistáját. Súlycsoporton­ként tíz versenyzőt válasz­tottak ki. Az idén a kontinentális bajnokságok és a különböző nemzetközi tornák adták az alapot a ranglistához. Ér­vényesül itt is a kubaiak hosszú évek óta tartó fölé­nye: öt versenyzőjük került az első helyre, további 3 második, 1 pedig harmadik lett. A tizenkét súlycsoport­ból így kilendben az első három közé léptek. Első helyezettet ad még a Szovjetunió (4), az NDK (2) és Dél-Korea (1). Tíz ország ökölvívóit rangsorolták dobogóra. Ma­gyarország hét versenyzővel került az első tíz közé. Az 57 kilóban EB-ezüstérmes Szőke László a legjöbb, ne­gyedik helyével. Váradi ötö­dik, Alvics hatodik, Isasze- gi hetedik, Lévai nyolcadik, Botos és Hranek pedig tize­dik. * A ranglista tanúsága sze­rint nagyot változott a hely­zet egy évvel a renói vi­lágbajnokság u'tán és egy év­vel az olimpia előtt, A vi­lágbajnoki címet védő ver­senyzők közül csak a szov­jet Sisov (63,5 kg-ban volt világbajnok, most 67 kiló­ban ranglistavezető), a ku­bai Espinora (71 kg^ban vi­lágbajnok és 75 kg-ban el­ső) és Savon (91 kg) áll az első helyen. A további 1986. évi világ­bajnokok helyezései az 1987. évi ranglistán:-48 kg: Torres (kubai) ne­gyedik, 51 kg: Reyes (kubai) má­54 kg: Szung Kil (Dél-Ko­rea) nincs a ranglistán, 57 kg: Banks (amerikai) harmadik, 60 kg: Horta (kubai) nincs a ranglistán, 67 kg: Gould (amerikai) negyedik, 75 kg: Allen (amerikai) hatodik, 81 kg: Romero (kubai) második, 91 kg felett: Stevenson (kubai) nincs a ranglistán. TEKETABELLÁK A teke-csapatbajnokság második és harmadik vona­lában is befejeződték az őszi küzdelmek. Az NB II- ben egy csapat képviseli me­gyénket, A Kaposmérői Spartacus versenyzői elége­detten várhatják a tavaszi folytatást: a listavezető Du­naújvárosi Építőktől három ponttal lemaradva a hato­dik helyen állnak. A mérői- ek mérlege hét győzelem, egy döntetlen és öt vereség. Ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi legjobbak is négy mérkőzést veszítettek, elége­dettért nyugtázhatjuk a ka- posmérőiek helyezését. Úgy hat, hogy ők zárják azt az élbolyt, amelynek tagjai még beleszólhatnak akár az első­ség kérdésébe is. Az NB Ill-ban már ke­vésbé van dicsekednivalója a kaposvári csapatoknak. A K. Közút három ponttal le­maradva a második helyen fordul, a Vasas ötödik, a Fáklya hetedik. Bizony, a közutasoknak is sokat kelle­ne javulniuk ahhoz, hogy esetleg még számoljanak ve­lük az aranyért vívott harc­ban. NB II 1. Dunaújvárosi Ép. 13 9 — 4 (63:41) 18 2. Csorna 13 9 — 4 (58:46) 18 3. Bp. Postás 13 8 1 4 (61:43) 17 4. Mofém Vasas 13 8 — 5 (56:48) 16 5. Zalaegerszegi Izzó 13 7 1 5 (57:47) 15 6. Kaposmérői Spart. 13 7 1 5 (55:49) 15 7. Pécsi Gáz 13 7 — 6 (55:49) 14 8. Bp. Építők 13 7 — 6 (53:51) 14 9. Herendi Porcelán 13 6 — 7 (55:49) 12 10. Soproni Sör 13 6 — 7 (52:52) 12 11. Győri É. 13 5 — 8 (43:61) 10 12. Magyar Viscoza 13 4 1 8 (48:56) 9 13. Tolna m. AÉV 13 4 — 9 (38:66) 8 14. B. Hungária 13 2 — 11 (34:70) 4 NB III 1. Szentlőrinc 8 7 — 1 (43:21) 14 2. K. Közút 8 5 1 2 (38:26) 11 3. Dunaújváros 8 5 — 3 (36:28) 10 4. Pécsi Hunor 8 4 1 3 (36:28) 9 5. K. Vasas 8 4 — 4 (30:34) 8 6. Pécsi MSC 8 3 — 5 (29:35) 6 7. K. Fáklya 8 3 — 5 (29:35) 6 8. Szekszárdi V.T. 8 3 — 5 (29:35) 6 9. Dombóvár II. 8 1 — 7 (18:46) 2 ## „Tél vízi gondok Sportidéző A nagymama félénken ko­pogtatott az ajtón. Miután kétszer is elnézést kért — ahogy ő mondta: amiért al­kalmatlankodik —, előhoza­kodott kérésével. — Hatéves az unokám. Minden vágya, hogy síelni tanuljon. Tudja, él-hal ezért a sportért. Ha a televízióban versenyt köz­vetítenek, nem lehet elvinni a képernyő elől. Már annyi helyen érdeklődtem, s ed­dig lestem az újságot is; hátha megjelenik a hirdetés, hogy Végre lesz oktatás Ka­posváron. Hát ezért jöttem. Tudna nekem tanácsot ad­ni, hogy kihez forduljak? Sajnos, a néninek kényte­len voltam csalódást okozni. Bár szívesen mondtam vol­na számára valami biztatót, nem állt módomban. Egyéb­ként igénye nem újkeletű és még csak nerp is egyedi. Saj­nos, sem Kaposváron, sem pedig a megye más részén nincs egyéni síoktatás. Bár­mily furcsa, de ha egy gyér- mek szeretne megismer­kedni a havas sportnak az alapjaival, akkor egyetlen lehetőség kínálkozik számá­ra: „magánúton”, a szülei­vel útra kelhet valamelyik szomszédos országba, és ott részt vehet szervezett síok­tatáson. Az egyik probléma szüli a másikat. Hányszor nosztal­giázunk azon, hogy jó né­hány országban ezt a gon­dot rég megoldották. A téli szünetet nem mechanikusan ugyanabban az időben adják ki: figyelembe veszik az idő­járási viszonyokat, s ha, mondjuk, január közepén köszönt be az igazi tél, hát akkor oda kerül a „téli” szünet. Az idén megint úgy látszik, hogy a gyerekek nem „Magad uram, ha szolgád nincsen”... tudnak mit kezdeni szabad napjaikkal: se hó, se jég, s majd ha fagy, ülhetnek szo­morúan az iskolapadban. Pe­dig nálunk sem lenne mu­száj ilyen mereven alkal­mazni a tanulók szabadságo­lását. Tudomásom szerint az iskolaigazgatók joga, hogy rugalmasabban kezeljék ezt. Megvan rá a lehetőségük, hogy a havas, jeges napokon vakációztassák a tanulókat. Megyénkből több iskola él is ezzel: szervezetten küldi el diákjait síelni. De ez a tanulóknak csak a kis há­nyada. Az igény viszont en­nek a többszöröse. Mindenesetre reméljük, hogy nem ilyen tragikus a helyzet. Már a múlt télen is szép számmal érkeztek beszámolók a megye több részéről, hogy a testnevelők szervezetten oktatják iskolá­juk tanulóit. Ha eljön az ideje, bizonyára most sem lesz másként. A minap az egyik kaposvári általános is­kola igazgatója újságolta, hogy testnevelőjét éppen azért küldi el a tanárok té­li sítáborába, hogy a követ­kezőkben iskolájukban meg­oldják az oktatást. Lassan- lassan azért alakul valami. Remélhetőleg maga a síszö­vetség is talál egyfajta meg­oldást. Azt már szinte meg­győződés nélkül írom le, hogy a kereskedelem is töb­bet segíthetne. Remélem, a mostani időszak volt szá­mára a csúcs. Méregdrága felszerelések, párosulva kis kínálattal. Kedves ÁISH, kedves Diáksporttanács! Önöktől is várjuk a segítsé­get. J. R. A sportkedvelőknek min­den bizonnyal kellemes szó­rakozást nyújtott a kará­csonyi két tévés sportkaval- kád. A kamerák segítségé­vel ismét felidézhettük az év kiemelkedő hazai és külföl­di sporteseményeit. Én azt hiszem, 1987 nem adott okot a szégyenkezésre. Sportoló­ink nagyon eredményesen szerepeltek azokban a sport­ágakban, amelyekben a szö­uli olimpián is megméret­nek. Nem túlzás állítani, hogy bizakodással nézhetünk olimpiai szereplésünk elé. Sportolóink hatalmas küz­delmekben edződhettek eb­ben az évben is. E pillana­toknak lehettünk szemtanúi e tömény kétszer egy órá­ban. Ismét megcsodálhattuk Komáromi Tibor fölényes birkózógyőzelmét, női tőr­csapatunk régóta várt ered­ményességét,' Barsi László magabiztos harcát a kilók ellen. Ellenpólusként a ke­cses Sinkó Andrea szép ki­vitelű karikagyakorlata tűnt fel a képernyőn a szófiai vb-n, s egy villanásra lát­hattuk a sikeres kéziszer csapatunkat, amelynek örö­münkre a kaposvári Gyene- sei Anita is a tagja volt. Átéltük újra Lendl újabb wimbledoni „trónfosztását”, majd Rotterdamba röpített bennünket az időgép és már­is a szovjet Bilozercsev utá­nozhatatlan nyújtógyakor­latán ámulbattunk. És da­gadt a keblünk, amint Bor­kai Zsolt lóra szállt és ami­kor leugrott róla, már mint újdonsült világbajnokot kö­szönthettük. Hetvenötéves volt az idén a nemzetközi atlétikai szö­vetség. Micsoda nagy egyé­niségek tették ünnepélyessé ezt az évet! Ben Johnson, Karl Luis, Schönlébe és Drexler. Láthattuk a bolgár Kosztadinova 209 cm-es ma­gasugró csúcsát, és szorít­hattunk Edvin Mooses 400- as gátfutásának, aki ilyen közel még talán sohasem volt a vereséghez nagy vi­lágversenyen. És újra ma­gyarok atlétikában! Fedett- pályán Forgács Judit 400-on szerzett bronza és Kovács Attila ötödik helye a szuper­sztárok mezőnyében igazán szívmelengető volt. Másnap aztán ugrottunk egy nagyot. Crans Montana havas lejtője tűnt fel a képernyőn. Még a fotelben ülve is megret­tent az ember, látva Cur- briggen 110 km-es sebessé­gű száguldását a völgy felé. És elbúcsúzhattunk a hat­szoros világbajnok Erika Hesstől, aki nem mindenna­pi pályafutását fejezte be ezen a versenyen. Átéltük még egyszer a jégkorong vb izgalmas pillanatait, amikor az egymásra figyelő szovjet és csehszlovák válogatott mellett Svédország futott be a célba. És ott lehettünk újra Milánóban az olasz si­kert hozó kosár BEK-dön- tőn, majd láthattuk az EB görög—szovjet mérkőzését, amely Hellas fiainak bravú­ros győzelmével ért véget, öttusázóinkat már annyit ünnepeltük, de most ismét átélve futásuk emberfeletti voltát, méginkább tiszteljük helytállásukat. Duisburg. Kajakozóink nagy megméretése. Férfi négyesünk és kettesünk aranyérme újabb reményt keltő. És mindenek előtt Darnyié. Az úszó EB nagy sztárja két világcsúccsal írta fel nevét az olimpiai baj- ndkjelöltek közé. És „tarta­léknak” ott van még Szabó József, talán benne is buj­kál egy arany. Sportösszefoglaló foci nél­kül nem lehet teljes. Az Ajax KEK-győzelme épp oly élménydús volt, mint az FC Portó sikere a BEK-ben. Itt is mindenekélőtt az al­gériai Madyer egyenlítő gólja feledhetetlen, melyet úgy küldött sarokkal a Ba­yern kapujába, mintha csak az afrikai tengerpart homok­jában játszadozott volna az aprócska gyerkőcökkel. Is­mét láthattuk azt a nyolc magyar gólt, amelyeket a lengyel és a- görög váloga­tott kapujába küldtek táma­dóink és büszkék lehettünk arra, hogy Détári személyé­ben immár a hetedik ma­gyar labdarúgónak jutott az a megtiszteltetés, hogy he­lyet kapjon a világváloga­tottban. Két nap, két sportössze­foglaló illő befejezéssel. Győztes sportolóink tisztele­tére felcsendülhetett a ma­gyar Himnusz. Én azt hi­szem, a fennkölt pillanatok­ban mindannyian Szöulra gondoltunk. Vajon hányszor hallhatjuk ott Himnuszunkat jövőre? J. R. r-----------­A tléta­ranglista Az EFE hírügynökség el­készítette az atlétika nem­zetenkénti erősorrendjét. Az országokat a világ- illetve európai ranglistákon elért helyezések alapján sorolják be. A tavalyi és idei sorren­det összehasonlítva megál­lapítható, hogy az erőviszo­nyok nem változtak jelen­tősen, az éllovasok megtar­tották helyüket. Az Egyesült Államok őrzi első helyét a világon, csakúgy, mint a Szovjetunió Európában, de előnyük csökkent az „üldö­zőkkel” szemben. Meglepe­tés, hogy az NDK a világ­rangsorban nem került do­bogóra. A magyar atléták csak az európai rangsorban tudtak a legjöbb 15. közé kerülni. Annak ellenére, hogy 1986- hoz képest idén kevesebb kudarc érte őket, mégsem tudták megőrizni tavalyi helyüket. Az előző évihe2 képest három helyet estek vissza, pontszámúk tizenki­lenccel csökkent. Világrangsor: 1. Egyesült Államok 1159 pont. 2. Szov­jetunió 746. 3. Nagy-'Britan­nia 345. 4. NDK 296,5 NSZK 239,5. 6. Franciaor szag 217,5. 7. Kuba 178,5 8 Kenya 153,5. 9. Olaszország 137. 10. Japán 119. Európai ranglista: 1 Szovjetunió 1234. 2. Nagy Britannia 564. 3. NDK 481,5 4. NSZK 452,5. 5. Franciaor szág 373,5 6. Olaszorszá; 255,5. 7. Csehszlovákia 193 8. Spanyolország 170,5. í Lengyelország 166. 10. Buli gária 127,5.... 13. Magyar ország 99. Németh Tibor (K. Fáklya) Szemes István (Kaposmérő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom