Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

Somogyi Néplap 1987. december 3., csütörtök Változások ___ _ a diákmozgalomban Tűzre, vízre vigyázzatok! — Milyen változások van­nak napjaink diákmozgal­mában? Változott-e a joga­lom jelentése az utóbbi idő­ben? Milyen hagyományos és új vonásai vannak? Ezek­kel a kérdésekkel kerestem meg Gulyás Mihályt, a me­gyei itanács művelődési osz­tályának csoportvezetőjét. — Ha a kibontakozás prog­ramját (leszűkítjük saját ágazatunkra — a művelődés­re —, akkor világossá vál­nak a diákok fölkészültségét meghatározó feladatok. Ne­vezetesen : olyan fiatalokat kell nevelni — főként a ti­zenévesekről beszélek —, ákiik képesek lesznek majd a társadalomba való beil­leszkedésre, a megújulást képviselve. S akik — a je­lenlegi tapasztalatoktól el­térően — készek az öntevé­kenységre, tűrőképességük alakítására. — Mi a jellemző az isko­lák jelenlegi okatatási-ne- velési gyakorlatára? — Az általános gyakorlat az, hogy a diákokban nem alakítják ki az előbb felso­rolt tulajdonságokat, csupán az úgynevezett „tanulói sze­rep” uralkodik. A diák be­fogadja az áskola által nyúj­tott 'ismereteket, értékeket, magatartási formákat, de saját személyiségének, egyé­niségének alakításában ke­vésbé vesz részt. Ez azt is jelenti, hogy nem kap se­gítséget az iskolától ahhoz, hogy eligazodjon a mai vi­lágban, a társadalmi folya­matokban. Ez nemcsak az eligazodás, a megértés, ha­nem a személyes feldolgo­zás hiányát ás jelenti. E mű­ködési rendellenesség a ne­velőmunka gyenge pontja. Az oktatási intézményekben fejletlen az önkormányzat, a demokratikus magatartás- módok gyökértelenek, nin­csenek hagyományai. A pe­dagógusok igyekeznék elke­rülni az összeütközéseket, szinte megóvják a gyereke­ket a véleménykülönbségek kibontakozásától. Emiatt nincs párbeszéd, partneri kapcsolat nevelő és tanuló között. Rendellenességnek nevezem azt is, hogy a di­ákok nem igazán érzékelik a KISZ, de a felnőtt közösség társadalmi szervezetei mű­ködésének személyiségfor­máló hatását sem. A for­mális megnyilvánulásokkal ugyan tisztában vannak, ám nem biztos, hogy a példát követendőnek tartják. Ezen a gyakorlaton mindenkép­pen változtatni kell. — Hogyan? — Az Oktatási rendszer tartalrríi megújításával, fo­lyamatos fejlesztésével. Ebbe tartozik a diákmozgalom megújítása is, természetesen a régi, bevált elemek meg­tartásával. A diákmozgalom az ifjúság tanórán kívüli életét öleli fel. Ha jól mű­ködik, fel tudja készíteni a tizenéveseket arra az életvi­telre, amelyét felnőttként majd elvárnak tőlük. De eh­hez az iskolának olyan fel­tételrendszert kell megte­remtenie, hogy helyszíne, otthona legyen a közéleti- ség kialakításának, a sze­mélyiségformálásnak, s az ezekkel együtt járó összeüt­össztársadálmi kampányt hirdettek Csehszlovákiában a dohányzás ellen „Esélyt 3 millió embernek” címmel. A program keretében is­meretterjesztő előadásokat tartanak, hirdetésekben hív­ják fel a figyelmet e szen­vedély ártalmasságára. Szi­gorúbban fogják ellenőrizni a dohányzási tilalom betar­közések demokratikus felol­dásának. — Milyen módszerek se­gíthetik ebben az iskolát? — Nincsenek kidolgozott elméleti, gyakorlati módsze­rek. Az. iskolára hárul a fel­adat, hogy olyan pedagógiai szituáoiót teremtsen, amely során a diák döntéshelyzet­be kerül. Nem játszani kell a demokráciát, hanem érez­ni, éreztetni. S ez már ösz- szeütközésekre adhat alkal­mat! — Mit jelent ma a diák- mozgalom? — Részt vesz a mozga­lomban a KISZ, az ifjú gár­da, de ide tartoznak a ha­gyományosan értelmezett szakkörök és amatőr művé­szeti csoportok is. A KISZ- nek sajátos generáló szere­pe van a diákmozgalomban, amelynek megújítási folya­matában ez a szervezet tet­te meg az első lépéseket. — Mi a különbség a KISZ tevékenysége és a diákmoz­galom között? — A KISZ az elmúlt idő­szakban arra törekedett, hogy szinte minden tanórán kívüli tevékenység szervezé­sét vállalja, olyanét is, ami nem tartozott a feladatköré­be. Néhány évvel ezelőtt az oktatási intézményekben a KISZ-tanácsadótanár volt a gazdája a tanórán kívüli te­vékenységnek. Ezt most a diákmozgalom öleli fel, és egy mozgalmat segítő neve­lő fogja össze. A KISZ mun­káját az iskolai pártszerve­zet, illetve ennek megbízása alapján az ifjúsági felelős irányítja. Lényeges különb­ség van a KISZ és a diák- mozgalom irányításának jel­legében. A diákönkormány­zat a napi munka szervezé­séért, irányításáért felelős, a KISZ pedig operatív beavat­kozás nélkül — szervezeti és képviselői jog alapján —fe­lelős az ifjúság erkölcsi, po­litikai állapotáért. — Melyek a diákönkor­mányzat működésének jelté­telei és biztosítékai? — Működési feltételeit jogszabályok biztosítják. A képviseleti rendszer struktú­ráját az áskola tanulóifjúsá­ga dönti el. A legáltaláno­sabb fölépítés az, hogy az osztály . diákbizottságaiból alakul meg az iskolai diák- bizottság operatív testületé, s a legmagasabb fórum a diákközgyűlás, illetve a di­ákparlament. — A diákmozgalom meg­újításának programját nem a diákoknak kellene kidol­gozniuk? — Amennyiben egy olyan kész programot nyújt a fel­nőtt társadalom, amelyet a régi eszközökkel és módsze­rekkel akar végrehajtani, a diákök jogosan fogalmazzák meg: „Ismét kaptam a fel­nőttektől egy kötelező prog­ramot, pedig öntevékenység­re akarnak nevelni!” Sze­rintem a megújuló diákmoz­galmat szervezetileg, for­mailag be kell indítani a pedagógusok segítségével, de a mozgalomnak ebben a stá­diumában nem szabad ma­gára hagyni a tanulóifjúsá­got. tását a vonatokon!, repülő­gépjáratokon, az iskolákban, az egészségügyi intézmé­nyekben, valamint a hivata­li közös helyiségekben. To­vábbi intézkedéseket is ter­veznek a nem dohányzók­nak, illetve annak a 3 millió gyermeknek a védelmében, akik az évszázad végéig jön­nek világra az országban. összeszorul Neiczer Ádám szíve, ha az ablaka előtt szirénázó vijjogással elsu­han ismeretlen célja felé a tűzoltók vörös gépkocsija. Valahol tűz van — percekig ez jár az eszében. Neiczer Ádám kisdiák volt, amikor már a kisberki önkéntes tűzoltók csapatá­ba tartozott, s nemrégiben kapta meg a 30 éves szolgá­latért emlékérmet. A Mas- terfil Pamutfonóipari Válla­lat üzemi tűzoltó századosa, tűzvédelmi főfelügyelő. A gyárban hatvanan tartoznak irányítása alá, műszakon­ként tíz hölgy és tíz férfi alkotja a rajt. Az üzemi tűzoltóság tagjait az igaz­gató jelöli ki. Kötelmeik közé tartozik tűz esetén in­tézkedni, s havonta egy alkalommal a továbbképzé­sen részt venni. A csapat ezen kívül részt vesz a tűz­oltóversenyeken. Eddigi legnagyobb sikerük az 1973- as brnoi nemzetközi verse­nyen való szereplésük volt, ahonnan ezüstéremmel tér­tek haza. Tűz. Lenyűgöző és félel­metes látvány; őserő. A tűz­oltók számára a minősítés sokféle: tűz az, ha Valaki gyufát gyújt, tűz, ha láng­gal ég egy gyapjúbála, s tűz, ha az oltáshoz az ál­lami tűzoltókat kell igény­be venni. Ez utóbbira, sze­rencsére évekkel ezelőtt ke­rült sor, a gyárban azóta csak kisebb belobbanások- nak nevezett tüzek voltak, Pezsgőexport Egyre népszerűbbek a Törley Pezsgőgyár termé­kei az amerikai és a kana­dai piacon. A Hungarovin Borgazdasági Kombinát — a Monimpex közreműködé.- sével — jövőre az idei mennyiségnek a kétszeresét, 600 ezer palack pezsgőt küld a New York-i Vintners In­ternational cégnek, amely a magyar terméket forgal­mazza. A szállításról a kö­zelmúltban írtak alá három évre szóló szerződést; ebben a magyar fél azt is vállal­ta, hogy — megtartva a ma­gyar termékek hagyományos védjegyét — az amerikai íz­léshez jobban alkalmazkodó díszítéssel látja el a palac­kokat. Az amerikai vásárlók különben főként a száraz pezsgőt igénylik. Csehszlovákiában a férfiak fele, a nők egyharmada do­hányzik. Egy lakosra évente 1800 elszívott cigaretta jut. A statisztikai adatok sze­rint az európai országok kö­zött Csehszlovákia a férfiak dohányzása tekintetében a 3., a nőkében pedig a 4. he­lyen áll. amelyeket a rátermett üze­mi tűzoltóság hamar ha­tástalanítani tudott. A ka­posvári üzem nagy része a „C” tűzveszélyes osztályba tartozik, de a festékraktár, az akkumulátortöltő, a por­kamra például már „B” ka­tegóriás. — Nagyon meg kell fon­tolnunk belobbanás esetén, hogy riasszuk-e az állami tűzoltókat, vagy magunk birkózzunk meg a feladattal — mondja Neiczer Ádám. — Ha meghaladja az erőnket az oltás, milliárdos értékek mennek veszendőbe, ma­gyarázkodásra pedig nincs lehetőség. Az égő gyapot­nak kegyetlen, ronda, szúrós szaga van, még hetekkel a tűz után is érezni lehet a csarnokokban. Nehéz a foj­tó füstben oltani, s ha oxi- génlégzőre van szükség, az Ünnepélyes keretek között írták alá tegnap délelőtt Sió­fokon a Mahart hajósszálló­ján a megállapodást a bala­toni hajókikötők felújításá­ról. Az okmányt dr. Nagy Ervin közlekedést miniszter- helyettes, Rosta Sándor, a BIB főtitkára, Brandtmüller István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, Sza­bó Sándor, a Mahart balato­ni hajózási leányvállalat igazgatója; és Veszprém, va­lamint Zala megye tanácsai­nak általános elnökhelyette­sei látták el kézjegyükkel. Lapunk 1986. december 7- én már részletesen foglalko­zott a balatoni kikötők álla­potával, a felújítás szüksé­gességével, a balatoni hajó­közlekedés helyzetével. Most megszületett az állásfoglalás, miszerint tovább nem lehet halasztani a kikötők re- konstru kei ój á t. Dr. Nagy Ervin miniszter- helyettes utalt rá, hogy a most aláírt okmány — amely 65 millió forintos beruházást jelent — csak az első lépé­se egy nagyobb folyamatnak. állami tűzoltóság segítsé­gére szorulunk. A tűz lehetőségére tehát fel kell készülni, s sohasem szabad rémületbe esni. Min­den dolgozó, aki munkát vállal a gyárban, már belé­pésekor oktatásban részesül. Ezenkívül a művezetők évente kétszer gyakorlati bemutatóval újra és újra fel elevenítik a tűzoltással kapcsolatos tudnivalókat. Az előfonó csarnokban iszonyú zaj, fehér szöszmösz száll mindenfelé. Kiabálni felesleges lenne, senki sem hallaná, síppal jelez hát Neiczer Imre, azzal „csalo­gatja” beszélgetésre Javós Imre lakatost. A fiatalem­ber az üzemi tűzoltóság tag­ja. — Ebben az üzemben na­gyon észnél kell lenni tűz esetén, s ismerni kell a sa­Ez az összeg arra elég, hogy a legszükségesebb munkákat elvégezzék, a leromlott álla­potú kikötőknél. További korszerűsítésekre és fejlesz­tésekre — remélhetőleg — a következő ötéves terv idő­szakában kerül majd sor. A balatoni gőzhajózás 1846- bam kezdődött el. Korszerű, szép kikötők, állomásépüle­tek az 1880-as évektől léte­sültek. Az elmúLt évtizedek­ben azonban kevés gondot fordítottak rájuk. Az idegen- forgalom növekedése és az igények fokozódása is meg­követeli a korszerűsítést. Eh­hez a pénz előteremtése nem könnyű: a Mahart, a Közle­kedési Minisztérium, a Ba­latoni Intéző Bizottság és a parti megyei tanácsok ösz- szefogására volt szükség. A Mahart balatoni hajózási le­ányvállalata az idén ötmillió forintot fordított a kikötők állagmegóvására, többek kö­zött a Tihany-révben és Sió­fokon, ahol az állomásépület tatarozását saját erőből be is fejezték, és most a téli ki­kötő partfalának javítását játosságokat — mondja Ja­vós Imre —, ezekben a kár- tolóskannákban felhalmo­zott pamutok nem lángol­nak, hanem izzanak, egy vil­lanás alatt terjed el a tűz. Ha a tűzoltókészülékekkel „esnénk neki” az oltásnak, egy perc alatt szétszórnánk a tüzet, lángra lobbanna a csarnok. Inkább kitoljuk a folyosóra a kártolókannát, s vízzel oltunk. Kiss Katalin művezető tagja volt a brnoi ezüstér­mes csapatnak, pár éve csak, hogy nem vesz részt verse­nyeken. — Olyan ez, mint amikor egy sportoló „kiöregszik”; érzem, nem tudok megfelelő fizikai teljesítményt nyúj­tani, az ifjúság rátermet­tebb. A tapasztalatainkra viszont szükség van, kérdez­nek is bennünket, hogyan oldanánk meg egy-egy fel­adatot. Azt mondom, soha, senkinek ne legyen része tűzoltásban! Döbbenetes azt a pusztulást látni, amikor egy pillanat alatt évek mun­kája megy tönkre. Sok év­vel ezelőtt volt ilyenben ré­szem, még ma is belebor- zongok, ha rá gondolok, s az orromban érzem az égő gyapot füstjét... Az üzemben éjjel-nappal ügyeietet tartanak, munka­szüneti napokon ketten tel­jesítenek szolgálatot: egyi­kük a telefon mellett, mási­kuk pedig az üzemet járja. Ezen a napon Pacsai János a telefonügyeletes. Ha meg- csörren a telefon, a 40 hur­kos tűzjelző központon láng­vörös betűkkel gyullad ki a TŰZ felirat, s idegekbe markoló hangon jelez a ké­szülék, ha a gyár területén valahol betörik a tűzjelző készüléket. Mutatja a be­rendezés azt is, hol történt a tűz. Az ügyeletes azonnal szirénával figyelmeztet, s a veszélyeztetett üzemrészt is jelzi. Közvetlen telefon­összeköttetésben áll a váro­si tűzoltókkal, s a hónap végén már CB-készülék is segíti a munkájukat. Pacsai János minden csöndes szol­gálat, végén megkönnyebbült sóhajjal lép ki a gyár ka­puján: örül, hogy a nap láng és pusztulás nélkül telt el. végzik. A Balaton körül ösz- szesen 22 közforgalmú kikö­tő van: a nyolc somogyira összesen 32,6 millió forintot költenek. Siófokon a tervek szerint 6,8, Fonyódon 6,5 millió forint áll rendelke­zésre. Ez lesz a két legna­gyobb beruházás. A most aláírt megállapodás szerint a kivitelezés — a már folyó siófoki és tihanyi után — jövőre kezdődnek, és úgy szervezik meg, hogy a nyári idegenforgalmat nem akadá­lyozzák. Elsőként Szántódon, Földváron, Szemesen és Fo­nyódon látnak munkához az építők. Lellén 1989-ben, Bog­láron és Balatonmárián pe­dig 1990-ben kezdik meg a felújítást. A zalai és a veszp­rémi részen a tervek szerint 1989- és 1990-ben kezdődik a felújítás. Az épületek újra szép ru­hát kapnak. A legfontosabb azonban a víz felszíne alatti ^ kikötői létesítmények meg­erősítése, felújítása. A kö­vetkező 5—10 évben „révbe érnek” a balatoni hajókikö­tők. Gyarmati László T. R. CSEHSZLOVÁK KAMPÁNY A DOHÁNYZÁS ELLEN Esélyt 3 millió embernek Hatvanöt millió forint a rekonstrukció megkezdéséhez Révbe jutnak a balatoni kikötők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom