Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

Tisztelt Szerkesztőség! December 8-án 13 óra 30 perckor részt vettem testvé­rem gyermekének a temetésén a kaposvári Keleti temető­ben. A koporsó sírba eresztésekor megdöbbenve láttam, hogy az nem fér el a sírban. Erre a temetést végző dol­gozók elkezdték rázni a koporsót, s mivel így sem ment, félig oldalra borítva, majdnem állva hagyták és betemet­ték. Testvérem mélyített sírt rendelt, és megfizette érte a felárat is. Jó volna, ha a temetkezési vállalat ponto­sabb munkára figyelmeztetné a dolgozóit. Tisztelettel: id. Virág Károlyné, Felsőmocsolád Tisztelt Szerkesztőség! Minden évben'körülbelül 50 mázsa brikettet tüzelek el. A szénutalványok felére még a nyáron kaptunk bri­kettet, a másik felét nem tudjuk beváltani, mert nincs megfelelő szén. Tudni szeretném: mi lesz az utalványokkal, amit de­cember 31-ig saját hibámon kívül nem tudtam beváltani? Órákig sorbaállni nem tudok, munkám ezt nem teszi le­hetővé. Hogy lehet az, hogy míg más megyékben még im­port szénre is vesznek fel előjegyzést, nálunk még az utal­ványokra sem? Tisztelettel: Horváth János, Tab, Rózsadomb u. 2. Szép hölgyek, erős férfiak Magyarország-bál a Dorottyában ■/ illúziószámot mutatott be Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 294. szám 1987. december 14., hétfő PCR ESPERANTO POR LA M LEVELEK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Eszperantó kiállítás nyílt Kaposváron Szombaton a Dorottya Szállóban rendezték meg a már hagyományos Maigyar- ország-bált. A tánc, s a jó hangulat mellett a szerve­zők olyan kuLisszatitkókba is bevezették a vendégeket, mint a tévéműsor készíté­sének rejtelmei. Minderről a legilletékesebbek, Papp Endre és Győrfi Miklós, a Televízió munkatársai be­széltek. Az est háziasszonya Sütő Enikő és manökentár- sai a legújabb divatruhák­ból mutatták be egy cso­korra valót. Aki a törékeny hölgyeknél jobban kedveli az erős férfiakat, az a test­építők bemutatójában gyö­nyörködhetett. Lazításként Miért érdeklődnek oly kitartóan irántunk a titok­zatos kis zöld (esetenként szürke-fehér) emberkék, amikor az ő civilizációjuk sokkal tökéletesebb, a mi­énknél jóval magasabb mű­szaki szintet ért el? A vá­lasz: éppen azért, mert ki­csik. A földi emberrel ke­reszteződve szeretnék meg­növelni testmagasságukat. Így okoskodik Stanton T. Friedman amerikai fizikus és „UFO-kutató”, magyará­zatot keresve az űrlények ismét megsokasodott látoga­tásaira. Az Egyesült Álla­mok különböző vidékeiről újabban tucatszám jelent­keznek emberek, akik állító­lag nemcsak látták a kis idegeneket, hanem azok el is rabolták, majd szabadon engedték őket! Az esetek leírásában na­gyon sok a hasonlóság. A legtöbben mintegy 120 cen­timéter magas szürke-fehér színű törpéket emlegetnek, akiknek körte formájú a feje, magas a homloka, aránytalanul nagy, világos a szemük, és különös formá­jú űrhajókon közlekednek. Áldozataik között akadnak ápolónők, háziasszonyok, kétkezi dolgozók, halászok, egyetemi végzettségűek, sőt volt köztük egy alacsonyabb beosztású kormányhivatal­nok is. Szinte mindannyian azt állítják, hogy elhurcol­ták őket otthonukból (há­zukból, gépkocsijukból, ágyukból), és orvosi vizsgá­latnak vetették őket alá. Egyesek testéből szövetmin­tát vettek, mások szerint parányi, golyó formájú vala­mit ültettek be testükbe, ta­lán, hogy nyomon kísérhes­sék mozgásukat. Az elrabolt nők egy része megesküdött rá, hogy nemi kapcsolatra kényszerítették, azaz, hogy ... nem minden esetben volt szó kényszer­ről.. A génekkel manipuláló két csinos táncosnő, s aki­nek még ez sem hozta meg a kedvét a mulatsághoz, an­nak a riói karnevál felidé­zését ajánlotta Oltványi Ta­más, a Magyarország című hetilap munkatársa, aki nemrég megjelent könyvét, A terrorkígyó méregfoga cí­mű írását is dedikálta az esten. Az újságíró műsorve­zetőnek is remék volt; a furfangos kérdéseire nem egykönnyen válaszoltak a versenyezni vágyók. S amikor a tánchoz is megjött a kedv, Túri Lajos és Fábián Éva énekéit né­hány számot a vigasság megkezdése előtt. (vagy csak pajzánkodó?) UFO-pilótákról szóló mesék kapcsán Amerikában felidé­zik a korábbi hasonló törté­neteket. Emlékeztetnek ar­ra a Kenneth Arnold nevű pilótára, aki feltehetően elő­ször találkozott 1947. június 24-én Washington állam lég­terében ismeretlen repülő tárgyakkal. Gépét kilenc ko­rong alakú tárgy vette kö­rül, amelyek őt csészealjak­ra emlékeztették. Azóta em­legetik a „repülő csészealja­kat”, újabban a „tudomá­nyosabban” hangzó „isme­retlen repülő tárgyakról” (UFO) beszélnek. Arról, hogy genetikai célok vezé­relnék készítőiket, eddig nem volt szó, dehát ugye a biológia is fejlődött 1947 óta... Megalakult a Vesebetegek Országos Egyesülete Vasárnap a Magyar Vö­röskereszt III. kerületi szer­vezetének székházában meg­alakult a Vesebetegek Or­szágos Egyesülete. Vesebe­tegségek, a vese elégtelen működése miatt szenvedő emberek — miként az ala­kuló közgyűlésen elmond­ták — azért tömörültek szervezetbe, hogy felhívják a társadalom figyelmét: több együttérzést, támogatást várnak életük fenntartásá­hoz. Mindenekelőtt azt igénylik, hogy még több be­teg számára tegyék lehetővé a veseátültetést. A vesemű­ködést pótló kezelésekkel ugyanis . csupán rövidebb- hosszabb ideig lehet a nor­mális életfunkciókat fenn­tartani. Nem mellékes az sem, hogy egy betek kezelé­sének költsége évenként 300 ezer—320 ezer forint, míg a transzplantációé utókezelés­sel együtt 250—300 ezer fo­rint. A vesétranszplantáció nem kizáróan pénz kérdése. Az egyesület a vesebete­gek érdekképviseleti szer­veként segíti tagjai egyéni helyzetének javítását, jogos érdekeinek érvényesítését. Szükség és lehetőség szerint vesebetegeket foglalkoztató vállalatokat, munkaközös­ségeket alapít. Előmozdítja tagjai munkaképességének megőrzését, munkavállalá­sát, megfelelő pihenését, üdülését, társas kapcsolatai­nak kialakítását. Együttmű­ködik mindazokkal az álla­mi és társadalmi szerveze­tekkel, amelyek hozzájárul­nak ahhoz, hogy a vesebete­gek beillesakedihessenelk a társadalomba. Az Egészségügyi Miniszté­rium s a nefrológus orvo­sok jelen levő képviselői tá­mogatásukról biztosították az egyesületet. TENGIZI ÜGYELET Ismét tart tengizi ügyele­tet a moszkvai rádió magyar adása: hétfőn és kedden (december 14-én és 15-én) a rádióhallgatók itthoni idő szerint reggel héttől déli ti­zenkét óráig a 233-73-16 moszkvai telefonszámon üzenhetnek a Kaszpi-tenger melléki Magyarújvárosban dolgozó rokonaiknak, kollé­gáiknak, ismerőseiknek. A moszkvai rádió magyar szerkesztőségében magnó­szalagra rögzítik a karácso­nyi, újévi jókívánságokat, üdvözleteket, és a címzet­tek már szerdán, december 16-án megkapják ezeket. Százéves az eszperantó Somogybán címmel nyílt kiállítás szombaton a La­tinra Sándor Művelődési Központban, A tárlaton a Világ minden tájáról érke­zett eszperantó levelek mel­lett megtalálható az olyan ritkaság is, mint az .első eszperantó tankönyv, s az 1924-es bécsi munkás esz- peranti'sta anyag képei. A tablók a somogyi eszperan- tista élet legjelentősebb ese­ményeit idézik, az alapító­kat, akiik közül néhányan személyesen is megjelentek a szombati megnyitón. Az országban másodikként alakult meg a kaposvári „Tudja, amikor az ember betölti 72. évét, és olyan sok minden megtörtént már ve­le az életben, mulatságosnak találja, hogy még mindig itt van. Én különben nem las­sítom az iramot,' pedig tu­dom, hogy ez is el fog kö­vetkezni” — mondta a vi­lághírű író, akivel 72. szüle­tésnapja alkalmából interjú készült New Yorkban, man­hattani lakásán. csoport, a harmincas évek­ben. A cél azóta is válto­zatlan: az eszperantó nyel­vet felhasználva a külön­böző nemzetiségű és nyelvű emberek jobban megértik egymást, közelebb kerülnek a másikhoz. Bizonyítják ezt a levelek, a könyvek, az ezernyi apróság, amelyet a világ minden tájáról gyűj­töttek a somogyi eszperan- tisták. A kiállítás megnyitó­jára elkészült Mautner Jó­zsef minlikönyve is, a somo­gyi. eszperantó történetéről. A megnyitón részt vett Máthé Árpád, a Magyar Eszperantó Szövetség alelnö- ke. „Időredők” címmel nemré­giben került boltokba az idős mester legutóbbi mun­kája ,egy 600 oldalas önélet­rajzi írás. A mű érdekessé­ge, hogy írója fittyet hány az események időrendiségé­re. Ennél ugyanis sokkal fontosabb számára, hogy szabad folyást engedjen gon­dolatainak, hiszen — mint mondja — az időtényező je­lentősége a visszaemlékezés során hol felerősödik, hol el­halványul. A könyvet for­gatva az író harlemi gyer- rnekkorátől eljutunk egy öt­ven évvel későbbi, mély se­beket hagyó találkozásig, amikor Angkorban az is­tennőszobrok között egy „valódira” lesz figyelmes és megismerkedésükkor azt mondja Marilyn - Monroe- nak: ,’,Maga legszomorúbb lány, akit valaha láttam”. Ez a házasság jelképes ér­telemben az amerikai szel­lemi élet vezetőjének és az ország — ha nem a világ — akkori szex-szimbólumának szövetsége yolt. Miller visz- szatekintve erre a kapcso­latra azt mondja, már indu­láskor tudta, hogy az ügy bukásra van ítélve. Mielőtt végleg csődbe ju­tott volna a házasság, Mil­ler még ajándékot ad fele­ségének: megírja számára a Kallódó emberek-e t, az egyetlen művet, amely négy év alatt kikerült alkotómű­helyéből. A házasság azon­ban nem élte túl a forga­tást; felbomlott. Marilynt a végén az írónak már a lá­tása is felbőszítette. Játszóházat rendezett szombaton a Kilián György Művelődési Központ. A gyerekek, pe­dagógusok, népművelők, irányításával készítettek olyan dísztárgyakat, amelyeket aján­dékul adhatnak, vagy karácsonyfadísznek használhatnak fel. Pajzán űrlinyok áldozatai Arthur Miller születésnapjára Tarka sorok Vendéglős — Ha az apád elvág egy hússzeletet, alkkor hány darabot kap? — kérdi a tanító a kisisko­lásoktól. — Hatot — válaszolja Lajosika szemrebbenés nélkül. — Hatot? Talán bű­vész az apád?. — Nem, tanító báosii; vendéglős! Légy — Pincér, mit szól ehhez a légyhez, amely itt úszkál a ‘levesemben? — Hát mit szóljak, vendég úr? Hisz úgy­sem érti, amit mon­dok ... Menetrend Az utas felháborodot­tan így szól a pályaud­var ügyeletes forgalmis­tájához: — Nem értem, miért lóg itt ez a menetrend, ha a vonatok úgyis kés­nek? — Ugyan honnan tud­ná, hogy a vonat késik, kedves utas., ha ez a menetrend nem volna itt? Őszinteség A férj őszintén bevall­ja a feleségének: — A főnököm m'a olyan dühös lett, hogy azt mondta: menjek a pokolba! — És te mit csináltál erre? — Hát... azonnal ha­zajöttem ... Sziporkák Az ember feje azért kerek, hogy a gondola­tai körbejárják. * * * Mindenki .illatosítja" magát: Már senki sem tudja elviselni a saját -illatát. * * * A fenyegetésnek az a célja, hogy másokban is •előidézze azt a félelmet, amelyből ered. * * * Hazugság minden fél­igazság — amelyet egész­nek tüntetnek fél. * * * Szíves örömest talá­lunk ki olyan múltat, amely illák jelenünkhöz. * * * Ha az idő pénz, ak­kor nyilvánvaló, hogy miért vagyunk mindig időzavarban. * * * Az akadályok teszik csak érdekessé a szerel­met. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatplnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató l

Next

/
Oldalképek
Tartalom