Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
1987. december 2., szerda Somogyi Néplap 3 Kétszakmások .. az oktatás szorosabban kapcsolódjék a termeléshez, segítse a korszerű eljárások népszerűsítését, az ahhoz szükséges feltételek megteremtését, a képzést, az átképzést és a továbbképzést." (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) A termelés szezonális jellegéből fakadóan a Kaposvári Cukorgyárban különösen fontos — egyebek közt a létszámgazdálkodás ésszerűségét meghatározó — vállalati érdek, hogy minél több legalább kétszakmás dolgozójuk legyen, hogy feladataikat minél kevesebb idénymunkás felvételével oldják meg. A gyárnak 750 állandó dolgozója van, ám, ha nem lennének ilyen sokoldalú kulcsembereik, az ezres létszám is kevés lenne. — Ez csak elméletben igaz — mondja Beke István, a gyári szakszervezeti bizottság titkára. — Valójában, ha nem lennének tmk-lakato- saink, akik egyben cukorfőző mesterek is, vagy műszerészeink és irodistáink, akik a „ technikusminősítő után a gyártási részfolyamatok irányításába is bekapcsolódnak, akár be is zárhatnánk a gyárkaput. Képtelenek volnánk ugyanis egyszeriben 3—400 szakembert találni. Már csak azért sem, mert például a cukoripari szakközépiskola végzősei közül évente talán ha 2-3 jön hozzánk dolgozni. Végül is nyilvánvaló volt, hogy magunknak kell tennünk szakembergondjaink orvoslásáért. Ezért ^szerveztünk különféle belső szakmunkásképző, -átképző és technikusminősítő tanfolyamokat. Ezeken évente átlagosan 60 dolgozónk szerez második szakmát, vagy szakvégzettséget. A szakszervezeti bizottságok mindenütt a vállalati és egyéni érdekek ütközőpontjában állnak. A képzés és továbbképzés azonban az a terület, ahol e két érdek egybeesik. Ez esetben harcolnunk sem kell a tanuláshoz nyújtott kedvezményekért. Idén 850 ezer forintot fordítottunk egyebek közt az oktatás költségeire, vagy az iskolapadban ülő dolgozók bérére. Dencsik István 1976 óta mint szobafestő és mázoló dolgozik a gyárban, s most cukorfőzőszakmunkás-tanfolyamra jár. — Miért vállalta a tanulást? — Főzősegédként a korábbi kampányokban is részt vettem. Megszerettem ezt a munkát, s ezért jelentkeztem. Ilyenkor a bérem is több. — A legtöbben nyilván a nagyobb bért hozzák fel indokként — így Dencsik Istvánná, aki tavaly végezte el a cukoripari technikusminősítőt, s az év nagyobb részében a gyár laboratóriumában dolgozik. — Nálam ez csak második szempont volt. Egyszerűen jó részt venni a kampányban. Ilyenkor minden műszaknak tétje van, s ez sajátos együvé- tartozást teremt az itt dolgozók között. A kristályosító berendezést kezelem. Ez fizikai munkának számít, mégis több örömet ad, mint a labormunka. Sipos János arról is beszélt, amire alighanem társai is gondoltak. — 20 éve dolgozom itt, mint karbantartó lakatos. Hivatásos gépkocsivezetői jogosítványom is van, három éve pedig elvégeztem a cukorfőzőszakmunkás-itanfo- lyamot. Kötődöm a gyárhoz, s nem akarok innen elmenni. Adódhat azonban olyan helyzet, amikor majd csak az maradhat, aki váltani tud, aki sokoldalúbb. Ez a biztonságérzet számomra a 700 forinttal magasabb alapfizetésemnél is többet ér ilyenkor! Juhász István 23 éves tmk- esztergályos, ám őt is a „főzőüstök” mellett találtuk. — Eredeti' szakmájában máshol is találna munkát. — Csakhogy nekem ez jobban tetszik. Érdekesebb is, ha az ember nem mindig ugyanazt csinálja. A cukoripariba járok — persze a kampány idejére szünetel a tanulás —, s ha végzek, 500 forinttal lesz több a fizetésem. A cukorgyári vezetők és dolgozók egyaránt büszkék arra, hogy szakmunkásaik nagyobb része saját nevelésük. B. F. A fő cél változatlan IKR a termelés gazdaságos növeléséért Ez évi utolsó ülését Marcaliban, az ez évtől üzemelő agrokémiai központban tartotta tegnap a megyei tanács mezőgazdasági bizottsága. A „házigazda” IKR, megyei tevékenységét a talajerő-gazdálkodás helyzetét értékelte a testület. A Bábolnai Ipari Kukoricatermelési Rendszer csaknem másfél évtizede alakult, akkor kifejezetten a kukoricatermelés fellendítése érdekében. Ma már tizennégy növény termelését integrálják és bővült a partneri körük is. Akkor tizenhárom somogyi és négy zalai nagyüzem csatlakozott a rendszer balatonkeresztúri egységéhez, ma 16 somogyi és tizenöt zalai gazdaság több mint negyvenhat- és félezer hektárnyi területén segítik a termelést. Ahogy Semsey László, a termelésszervezési egység vezetője mondta tegnap, a fő cél, a terméseredmények gazdaságos növelése kezdettől változatlan, ám az ehhez vezető út, a módszerek, a szolgáltatások változtak, szélesedtek. Azon túl, hogy többek között biztpsítja az IKR a termelési technológiát, a tájkörzetnek megfelelő vető- magvakat, rendszeresen elvégezteti a talajvizsgálatokat az utóbbi években például szervezi az import alkatrészek hazai gyártását, szervizeli a szárítók elektromos berendezéseit, s ahogy Marcaliban Is történt, partnereikkel közösen, folyékonymű- trágyagyártó-üzemeket létesített. A gazdaságok igényét, érdekét szolgálta a rendszer azzal, hogy a gépbeszerzésnél kialakított gépbérleti konstrukcióit megváltoztatta, ma már nyolc forma közül választhatja ki a számára legkedvezőbb beszerzési módot a nagyüzem, és örvendetes az is, hogy a kukorica területére vonatkozó szolgáltatási díjat felére csökkentette az IKR. A rendszer somogyi partnerei valamivel több mint tizenegyezer hektáron termeltek az idén búzát, időjárási okok és természeti csapások miatt az eredmény elmaradt a várakozástól. A külső okokon kívül belső üzemi hibák, szakszerűtlenségek is közrejátszottak a sikertelenségben, s a rendszerszervező fontos törekvése, hogy ezeket a jövőben megszüntesse. A szak- szerűség növelését szolgálja a művelőnyomos termeléstechnika, valamint a folyékony műtrágyázás tovább szélesítése. Az IKR kezdettől elsőrendű feladatának tekintette az új korszerű eszközök megismertetését, elterjesztését. A világbanki gabonaprogramban a rendszer segítségével igen jelentős mennyiségű, korszerű eszköz került a somogyi partnerüzemekhez. Sajnálatos tény viszont, hogy a rendszerszervező erőfeszítése ellenére a nagy teljesítményű erőgépek kihasználtsága nem megfelelő; az éjszakai műszakok elmaradása végsősoron növeli a gép üzemelési költségeit. Ahogy a tegnapi tanácskozáson a bizottság megállapította, üzemi érdek az eszközök kihasználásának fokozása, e célból szükség lenne az erre ösztönző érdekeltség kialakítására. Az IKR az üzemek érdekében egy sor hasznos kezdeményezést tett — hangsúlyozta összefoglalójában dr. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. Nagy előnyük, hogy mindenkor lépést tartottak a legkorszerűbb technikával. Ezzel együtt van mit javítani munkájukon, a partnerekkel való együttműködésen, hogy a kezdetkor megfogalmazott célt, a gazdaságos termelés- növekedést még jobban szolgálhassák. y. m. Fórum a kaposvári magánkereskedelemről Nyissanak új boltokat Társadalmi vitát szervezett a Kaposvári Népi Ellenőrzési Bizottság, a Kisosz megyei szervezete, a városi szakszervezeti bizottság és a népfront városi bizottsága A magánkereskedelem szerepe a város lakosságának ellátásában címmel tegnap a megyeszékhelyen. A vitához az országos vizsgálódás és a hozzá kapcsolódó megyei, valamint városi népi ellenőri tapasztalatgyűjtés adott alapot. A közeljövőben a megyei népi ellenőrzési bizottság is napirendjére tűzi a magánkereskedelem helyzetét, úgyhogy a tegnapi beszélgetés még egy sor adalékot szolgáltatott a megyei fórum eszmecseréjéhez. Fontos és perifériális kérdések kerültek szóba tegnap, úgy, ahogyan ez az ilyen viták esetében általában megtörténik. Az alaphangot az adta meg, hogy a különböző szervezeteket, illetve a „csak” önmagukat képviselő beszélgetők többször is leszögezték: a magánkereskedelemre szükség van, a becsületesen dolgozó maszekok a megyeszékhely kereskedelmének minőségét emelik. Ezzel együtt elgondolkodtató: miért van szükség rá, hogy újabb és újabb tanácskozásokon erősítges- sük: igenis, a_ magánvállalkozás kell nekünk, a becsületes ... És így tovább. Ez az örökös bizonygatás hovatovább azt az érzetet is keltheti: azért kell nyugtatgatni a maszekokat, nehogy gyanút fogjanak, mert azért mi mást gondolunk ám. Jobb volna már csak azt hallani: kisiparos, kiskereskedő ennyi és ennyi van, s a vizsgálatkor az derült ki róluk, hogy ilyenek, meg amolyanok. Ha az állami vagy a szövetkezeti kereskedelem képviselői gyűlnek össze, nekik senki sem bizonygatja, hogy szükség van rájuk, holott ha bizonygatná, igazat szólna ... Több felszólaló mondta el tegnap: még sokkal, sokkal több kereskedőre lenne szükség. Például a Donner- ban, például Toponáron ... Ha maszek, hát legyen maszek, de bolt legyen, ahol vásárolni lehet. És ha még többen lesznek a kereskedők, akkor tán udvariasabbak is lesznek, mert e téren még mindig nincs nagy különbség a különféle szektorok között. Lópokróc modorú magánkereskedőt éppúgy találni, mint kedves államit, s fordítva. Ugyancsak több felszólaló kifogásolta, hogy túl sok a kocsma a városban. Be kell tiltani! — dörögték néhá- nyan. Erre néhány jelenlevő kocsmáros azt igyekezett bebizonyítani, hogy ő kifejezetten az alkoholellenes harc jegyében itatja a vendéget. Nos: valószínű, hogy a tilalmat követelőknek sincs igazuk, de a vendéglős se mesélje, hogy ő a bambifogyasztókból él. Rendet a még nagyobb kínálat teremthet e téren is. Egy virágkereskedő az utcai virágárusok száműzését követelte. Magyarán: betiltaná a versenyt, hiszen az egyeduralom neki jól jövedelmezne. Őrizkedni kellene attól, hogy kívánságát teljesítsék. Viszont például lehetne elé állítani azt a kereskedőt, aki szintén fölszólalt és elmondta: számára egy vastörvény létezik, hogy ott legyen az áru a vevő előtt. Ő nem kívánta, hogy versenytársait távolítsák el. , Az ellenőrzések során Kaposváron húsz kereskedő közül kettőt találtak halmozottan vétkesnek, s így rossz kereskedőnek. Tizennyolc és még tizennyolc, no meg harmadszor is tizennyolc nyisson üzletet. A kettőktől nyugodtan megválhatnánk. Ezt sugallta a társadalmi vita. S ez bizonyítja azt a fentebb említett igazságot, amelyet fölösleges újra és újra ismételni. L. P. Nőtt az export, csökkent az állatállomány Már csak hetek választanak el az év végétől. Vannak olyan gazdálkodók a megyében, melyek nyugodt magabiztossággal tekinthetnek az év zárása elé, ám vannak olyanok is, ahol még igen nagy erőfeszítéseket igényel, illetve bizonytalannak látszik a célok valóra váltása. Erről tanúskodik a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának háromnegyedévi értékelése. A háromnegyedévi tükör nemcsak a tények összegezését szolgálja, nagy megbízhatósággal lehet következtetni belőle az egész év várható teljesítményeire. A megye szocialista iparának termelése viszonylag kiegyenlítetten, negyedévenként növekvő arányban, meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagos kép azonban igen nagy különbségeket takar. Amíg például a szövetkezeti ipar teljesítménye csökkent és kétséges, hogy elérik-e a múlt évi termelést, az állami szektorban az átlagot meghaladó mértékben nőtt a termelés. Az élelmiszer- ipari üzemek is kevesebbet termeltek kilenc hónap alatt, mint tavaly szeptemberig — ám ágazatonként igen differenciált a kép. Míg a tejipar növelte termelését, a hús-, a konzerv-, a gabonaiparban és minimális mértékben a sütőiparban is visszaesés tapasztalható. Születtek kimagasló teljesítmények is, elsősorban a gépipari ágazatban; a híradás- és vákuumtechnikai ipar például több mint negyven százalékkal haladta túl a tavalyi év azonos időszakának szintjét. Figyelemreméltó tény, hogy az iparvállalatok és az ipari szövetkezetek külkereskedelmi értékesítése több mint tizenkét százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül is dinamikusabban növekedett a nem rubel elszámolású export. Tény azonban, hogy a harmadik negyedévben némileg visszaesett az első félév lendületesen fejlődő külkereskedelmi értékesítése. Ellentmondásos a megyei székhelyű építőipar háromnegyedéves teljesítménye is. Bár összességében az országos átlagnál mintegy két- szerte nagyobb építési-szerelési munkát végeztek, de ebben meghatározó a szövetkezeti kivitelezők termelésbővülése. Romlott a magaisépítő-iipari szervezetek termelése; változó mértékben, de emelkedett mindhárom mélyépítő vállalat teljesítménye. A lakosságot közvetlenül is érintő tény, hogy bár szeptember végén az előző évinél kevesebb lakás kivitelezése volt folyamatban, az építők előrejelzése szerint, év végéig a tavalyinál némileg több lakás átadására számíthatunk. A mezőgazdaságot sorozatban sújtó aszály és jégkár kedvezőtlen helyzetet teremtett. A kalászosok termés- mennyisége elmarad a tervezettől, kevés vigasz az, hogy a múlt évinél több gabonát takarítottak be a gazdaságok. Elmarad a múlt évitől a burgonya termelése, és különösen nagy veszteségek mutatkoznak a napraforgónál. Bár az állattenyésztés pozíciója, jövedelmezősége némileg javult, figyelmeztető jel, hogy az állomány az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent. Ez a tendencia megmutatkozik a termékértékesítésben is, Az év kilenc hónapjára jellemző kereskedelmi forgalomnövekedés bizonyosan folytatódik, sőt talán fokozódik ezekben a hetekben. Több élelmiszert, élvezeti cikket, ruházati cikket és vegyes iparcikket vásároltunk és — az országos átlaghoz hasonlóan — megyénkben kevesebb összeget hagytunk a vendéglátóhelyeken. Elsősorban a tartós fogyasztási cikkek, az építőanyagok iránt nőtt meg a kereslet olyan mértékben, hogy ezekből mennyiségi és minőségi hiányok keletkeztek. Ahogy a mindennapjainkban, a háromnegyedéves tükörben is együtt vannak a gondok és az örömök. Sok ezer embert érint, térségünk környezetvédelmét is szolgálja, hogy tovább javult a közműellátottság megyénkben. Év végéig a közüzemi vízhálózatba újabb négy települést kapcsolnak be, és százhúsz kilométeres hálózatot építve, ugyancsak négy település jutott vezetékes gázellátáshoz. ŰJ TEHERFUVAROZÁSI MŰSZAKI BÁZIS Új műszaki bázist adtak át rendeltetésének a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi üzemében. A 70 millió forintból felépített komplex szervizállomás felavatásával befejeződött a pécsi telephely öt éve kezdődött, két ütemben megvalósult 150 millió forint értékű korszerűsítése. A képen: A javító- műhely. (MTI-fotó; Kálmándy Ferenc — KS)