Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

Somogyi Néplap 1987. november 6., péntek A felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervek dolgozói­nak munkalehetőségét a munkáltatóknak az illetékes munkaerő-közvetítőkkel kar­öltve kell megoldaniuk. Amennyiben az érintett dol­gozók elhelyezését a mun­káltató bejelentését követő 30 nap alatt nem tudják megoldani, és a dolgozó vál­lalja az együttműködést a továbbiakban azért, hogy mielőbb legyen másik mun­kahelye, felmondási ideje meghosszabbítható, és erre az időre átlagkeresetét kap­ja. Mivel a dolgozó nem kö­telezhető, hogy maga keres­sen másik munkát magának ez alatt az idő alatt, és az is előfordul, hogy a munkaköz­vetítő útján sem sikerült a meghosszabbított felmondási idő alatt elrendezni ezt a problémát, más megoldást kell keresni. Erre szolgál az elhelyezkedési támogatás. Ez további hat hónapig jár. Az elhelyezkedési támogatás viszont már csak az elma­radt munkabér egy részét tudja pótolni. A folyósításának első há­rom hónapjában a támoga­tás a nettó (vagyis a nyug­díjjárulékkal csökkentett) át­lagkereset hetvenöt százalé­ka, az ezt követő három hó­napban pedig a nettó kere­set hatvan százaléka. A dolgozót az elhelyezke­dési támogatás folyósításá­nak ideje alatt is ugyan­olyan együttműködési kötele­zettség terheli a munkaerő,, közvetítő szervvel szemben, mint a meghosszabbított fel­mondási idő alatt. Amennyi­ben ennek neki felróható okból nem tesz eleget, el­veszti jogosultságát az elhe­lyezkedési támogatásra. Ha a dolgozó akár a munkaerő­közvetítő segítségével, akár a maga erejéből helyezke­dik él, ugyancsak elveszti jogosultságát az elhelyezke­dési támogatásra. Meg kell szüntetni a tá­mogatást akkor is, ha a dol­gozó öregségi vagy rokkant­sági nyugdíjban részesül; sorkatonai szolgálatra vonul be; terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban illetve -segélyben ré­szesül; előzetes letartóztatás­ban van, illetve szabadság- vesztés büntetését tölti. Az elhelyezkedési támogatás táppénzzel, betegségi segély- lyel egyidejűleg folyósítha­tó. Az elhelyezkedési támo­gatás a meghosszabbított fel­mondási idő leteltét követő­en az állandó lakóhely sze­rinti munkaerő-közvetítő szervnél igényelhető. Az el­helyezkedési támogatás fo­lyósítása havonta utólag tör­ténik. Az illetékes munka­erő-közvetítő szerv a fel­mondástól számított kilence­dik hónap elteltével az el­helyezkedési támogatást csökkenti (az átlagkereset hatvan százalékára) és erről a dolgozót étesíti. A felmon­dást követő egy év letelté-' vei a támogatás folyósítását megszünteti. A támogatás folyósításá­nak időtartama munkavi­szonyban töltött időnek szá­mít. A társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából az elhelyezkedési támoga­tást munkabérként veszik figyelembe, tehát ez az idő­tartam szolgálati időként is beszámít. Dr. K. É. Kaposváron, az Április 4-e utcában tegnap megnyitották a Vaszary-kávéházat és cuk­rászdát. A szerencsés név­adásról elég ha annyit mon­dunk: átellenben született a város neves festője. A So­mogy Megyei Sütő- és Édes­ipari Vállalat tízmillió forin­tot fordított arra, hogy a me­gyeszékhelynek legyen ká­véháza is. S ha hozzátesszük, hogy a tetemes összegnek csaknem a felét a belső be­rendezésekre fordították, hi­hető, hogy nem túlzók: igé­nyes vendéglátásra készült föl a Sütév. A vállalat a ke­nyér- és pékáruk változatos­sá tétele mellett bekapcsoló­dott a vendéglátásba is. A tegnapi, ebéd előtti megnyitón Bánkuti Béla, a Sütév igazgatója — érthető­en — alig talált szavakat ar­ra, hogy új tevékenységük­ről. beszéljen. Megtudhattuk tőle mégis a legfontosabba­kat. A Vaszary-kávéház és -cukrászda reggelente kilenc órától este huszonegy óráig várja a vendégeket. A hét­végeken később zárnak. Ígé­retéért — miszerint a kávé­ház és cukrászda igyekszik megtartani a nyitás pillana­tának színvonalát —, bármi­kor kész felelni — mondta az igazgató, akinek oldalán az ismert vendéglátó szak­ember, Kórodi Gyula állt, il­letve áll addig, amíg az üz­let beindul. A Vaszary-kávéház és -cuk­rászda berendezése ugyan nem a századelő divatját kö­veti, de őrzi ezeknek a ked­velt találkozóhelyeknek a hangulatát. Uherkovics Ág­nes belsőépítész munkáját dicséri. — A szűk panelfalak kö­zött a kellemes térhatás ér­zetét igyekeztem megterem­teni. Nehéz műszaki felada­tokkal kellett megbirkóz­nunk. Itt sűrítve jelennek meg azok a klasszikus ele­mek, amelyek a kávéházak­ra jellemzőek, a hangulatos függöny, a márványasztalka, a tompított, de igényes vilá­gítás. A pulton régimódi telefon. Még nem működik, igaz, a személyzeti sem, de. hamaro­san bekötik a készülékeket. Nád újságlapozók lógnak a fogason. A választékról: a kávéház másodosztályú, a cukrászdád ban frissen készülnek a sü­temények — húsz százalék­kal olcsóbban vásárolhatunk belőlük, mint másutt. A ká­véház slágere a kávé. Tízfé­léből kortyolgathatunk: ké­hető csoportjait, nem írtak az elkülönült politikai veze­tőrétegről, holott világos, hogy az SZKP főtitkára és a falusi szakértő csak fel­sőfokú végzettsége alapján hozható azonos csoportba, és nem valóságos társadal­mi szerepe alapján. Zaszlavszkaja a közéleti nyíltságot az átalakulás alapfeltételének tartotta, de hangsúlyoztam azzal, hogy a dobozokban maradt filme­ket bemutatják, azzal, hogy régebben megírt műveket publikálnak, csak erkölcsi értelemben tették jóvá a hibákat, hiszen ezeknek a műveknek igazi üzenete a társadalom számára a kelet­kezés pillanatában volt. Az elmúlt évtizedek negatív ha­tását azért sem lehet „jóvá tenni”, mert számos műal­kotás, tudományos munka a viszonyok kényszere diktál­ta öncenzúra miatt meg sem született. Ezért látta úgy, hogy kü­lönösen a társadalomtudo­mányok nem készültek fel megfelelően a peresztrojka korszakára. Ám remélte, hogy a nyíltság tartós poli­tikája megteremti a sokszor csalódott tömegekben a bi­zalmat. Ezzel kapcsolatban Zaszlavszkaja a háztáji gaz­daságok viszontagságos tör­ténetét említette, ahol az ismétlődő politikai ingado­zások alaposan megrendítet­ték a kolhozparasztok biz­tonságérzetét. A már szüle­tő, alulról jövő demokrati­kus kezdeményezések meg­teremtik a szükséges tá­maszt a peresztrojka politi­kájának, amely így valóban visszafordíthatatlanná vál­hat. Kende János — Kérek egy kapucinert és egy friss újságot. A kávéházi választékos hangulathoz öltözött csinos felszolgálón nem látszott a meglepetés: — A tejszínhabos kávét máris hozom, tessék válasz­tani napilapjaink, , hetilap­jaink, folyóirataink közül, húszfélét járatunk. tős, nemzetközi rangú szel­lemi műhelyek jöttek létre a kutatómunka koordinálá­sára. Mindez megváltozott a 20- as évek delén, a 30-as évek elején. Az adminisztratív- voluntarista stílusú vezetés­nek nem volt. szüksége a szociológiára, azt káros, bur- zsoá tudománynak minősí­tették (ebben osztozott a genetikával és a kiberneti­kával). A kutatóműhelyeket felszámolták, és a tudomány számos művelőjét érték tör­vénytelen repressziók. A tudományág fokozatos, lassú újjászületése a XX. kongresszus után indult meg, egyelőre a társadalmi valóság megismerésének sajátos módszereként. Még sokáig nem vált önálló tár­sadalmi diszciplínává, ha­nem csak a közgazdaságtan­ban vagy a filozófia „szol- gálóleánya”-ként létezett, sőt fejlődésében a 70-es évek pangásában újabb vissza­esések következtek be. A szociológia helyzete — erre többször is utalt Zasz­lavszkaja — tükrözi a min­denkori vezető rétegeknek a társadalmi valósághoz való viszonyát. Ebből a szem­pontból az alapvető pozitív változást a peresztrojka idő­szaka hozta meg. Hogy mégis sikerült a tudomány­nak a várt társadalmi for­dulatra előkészülni, azt az olyan szellemi műhelyeknek köszönheti, mint az említett novoszibirszki kutatóbázis, amely nehéz időkben is a reformgondolatok zászlóvi­vője volt. Ide mintegy két évtizede Zaszlavszkaja Abel Gezovics Aganbegjan hívá­sára került, akivel máig szo­ros baráti és munkakapcso­latban van. (Mellékesen megjegyez­zük: a kiváló közgazdász furcsa „atyai neve” elárul­ja, hogy édesapja Gond Gé­za emigráns, magyar kom­munista, Kun Béla közeli munkatársa volt. Az apa le­tartóztatása után az édes­anya kaukázusi rokonsága nevelte fel Aganbegjánt.) Zaszlavszkaja sok vonat­kozásban érintette a „pan­gás” korszakának szellemi életét, s ebben az összefüg­gésben különösen kritikusan szólt a társadalomtudomá­nyokról. Mint említette, sok ezer publikáció jele .t meg akkoriban a jelenkori szovjet társadalomról, ám ezekből alig lehetett meg­tudni bármit is a valóság tényeiből, hisz kiindulópont­juk a szovjet társadalom hármas tagolódása (két osz­tály : a munkásság, a pa­rasztság, valamint az értel­miség mint réteg) volt, s ennél mélyebbre nem kí­vántak menni. Nem vizsgál­ták a munkásság elkülönít­szül Casanova módra, méze­sen, ír módra — egyébként ez a legdrágább, mivel whiskyvel ízesítik. A névadó festő nevét nemcsak az egyik kávékülönlegesség, hanem sütemény is viseli. A házi­asszonyoknak könnyű dolguk lesz, előre megrendelt süte­mény kerülhet a vendég elé. A gyerekek örömére sokféle marcipánfigura is készül a parányi cukrászüzemben. A süteményújdonságok zöme gyümölccsel van ízesítve, ba­nánkrémmel és mandarinnal. A Vaszary-kávéházat és -cukrászdát a Sáév építette, a Dél-dunánitúli Tervező Vál­lalat építészének, Rádóczi Lászlónak a tervei alapján,. A kaposvári Reál Kisszövet­kezet igényesen végezte el a belső munkákat. Horányi Barna Á NAGY OKTÓBER MEGÚJÍTÓI A szociológus T. Zaszlavszkaja, a nem­zetközi rangú tudós Ma­gyarországon is közismert. Kemény, kritikus hangú írásainak egy részét közölte a mi sajtónk is. Nyilatkoza­tának hangvétele még írá­sainál is harcosabb volt, ám ezt ellensúlyozta mo­solygós nagymama-külseje, nyilvánvaló ember- és ter­mészetszeretete. Zaszlavsz­kaja állandó lakása a tudó­sok novoszibirszki városré­szében, Akagyemgorodok- ban van, de rendelkezésére áll Moszkva egy kertvárosi övezetében is egy lakótelepi lakás. Az interjú házához közel, egy kis ligetben ké­szült vele, s itt érdekes ada­lékot kaptunk a peresztroj­kát kísérő ellentmondásos társadalmi folyamatokról. A filmesek kocsiját kíváncsi gyerekek, háziasszonyok vették körül, s amint ka­zettacsere miatt a beszélge­tés szünetelt — az akadémi­kus-asszony épp a 60-as évek pangásáról beszélt szi­gorú szavakkal —, egy kö­zépkorú asszony a hallga­tóságból emelt hangon köz­beszólt: „ön eltorzítja azt az időszakot, akkor is épí­tettünk, akkor is voltak hőstetteink, akkor hódítot­tuk meg a Kozmoszt!” Az indulatos asszonyt szovjet kollégáink eltávo­lították a felvétel színhelyé­ről, ám a dolognak ezzel nem lett vége. Amint a ri­port után visszakísértük Zaszlavszkaját a lakásához, s ő kilépett a kocsi ajtaján, a 12 emeletes ház valame­lyik ablakából néhány tojást dobtak ki az ellenvélemény nyilvánvaló jeleként. Bizo­nyára nem ez az ellenállás legerőteljesebb formája a peresztrojka kibontakozó folyamatával szemben, de azért ezt sem volna helyes semmibe venni. Miről is volt szó ebben a terjedelmes, közel kétórás interjúban? Zaszlavszkaja főként a szovjet szociológia fordulatokban gazdag törté­netéről és aktuális felada­tairól beszélt, de szót ejtett a magyarországi - reformfo­lyamatról — nagyjából a Heti Világgazdaságban meg­jelent nyilatkozata szelle­mében — a társadalmi megújulás nehézségeiről is. A szovjet szociológia a forradalmat követő évtized­ben virágkorát élte (ehhez persze az is hozzájárult, hogy e tudománynak jelen­tős progresszív előzmé­nyei voltak a forradalom előtti Oroszországban.) A gazdasági-politikai dönté­sek előkészítésénél igénybe vették a szociológia segítsé­gét csakúgy, mint a „vissza­csatolásnál”, a megfelelő lé­pések kontrolijánál. Jelen­A SZÁZADELŐ HANGULATÁVAL Kávéház Kaposváron Jogi tanácsok Elhelyezkedési támogatás Előzzük meg az araszoló lepkék kártételét Az idei év tavaszán szá­mottevő károkat okoztak megyénkben az araszoló her­nyók. Ennek az az alapvető oka, hogy a kártevő her­nyók elleni védekezésnek nem minden kistermelő tu­lajdonít még jelentőséget. Valamennyi gyümölcsfé­lét károsítják, a kis téli ara­szoló és a nagy téli araszoló lepkék hernyói. Kedvező ta­vaszi időjárás esetén a télen lerakott tojásokból már a rügyfakadás előtt kikelnek a hernyók és a duzzadó rü­gyekbe rágják magukat. Fontos tudni, hogy a telelő tojásaik a téli fagyokra ke­vésbé érzékenyek, még erős fagyperiódus esetén sem várható számottevő pusztulá­suk. A fiatal hernyók által megtámadott rügyek nem hajtanak ki. Később a leve­leket, bimbókat, virágokat rágják és esetenként a .kis gyümölcskezdeménybe is berághatnak. Jellegzetesen araszoló mozgásukról, vala­Növényvédelmi tájékoztató mint a károsított növényi részek összeszövéséről köny- nyen felismerhetők. Az ez évi tavaszi időjárás az ara­szoló hernyók fejlődése szá­mára kedvezett, bábozódá- suk nagy mértékű volt, a májusi—június eleji csapa­dékos periódus már nem okozta számuk jelentősebb csökkenését, a meleg nyári időjárás pedig kifejezetten kedvezett számukra. így is­mételten erős mértékű lepke­rajzásra számíthatunk! A lepkék repülése az idén is későn, október utolsó nap­jaiban kezdődött és az idő­járás hidegebbre fordulásá­val válik egyenletessé. Szél­sőséges lehűlésektől mentes téli időjárás esetén 1988 »ta­vaszán ismételten számot­tevő korai rügykártételek ki­alakulására kell felkészülni. A tavasszal várható károk megelőzése érdekében a me­chanikai védekezési eljárás végrehajtását javasoljuk a házikertekben. A gyümölcs­fák törzsére erősítsünk her­nyófogó öveket. (15—20 cm széles hullámpapír öv kö­zépső 10 cm-es sávját ken­jük be lassan száradó ra­gasztóval. A boltokban kap- ' ható szex-feromon csapda készletben lévő ragasztó ki­válóan megfelel a célnak.) Az övekbe beleragadnak az araszoló lepkék »repülni nem tudó csonka szárnyú, zömök nőstényei. A törzsön felfelé mászó rovarok így nem tud­nak eljutni a koronaszintbe és áttelelő tojásaikat sem tudják lerakni. Az öveket a lepkék rajzásának f befejező­déséig, december vége, ja­nuár közepe, hagyjuk a fák törzsén, illetve a befogott rovarok mennyiségétől füg­gően cseréljük ki. A lesze­dett öveket azonnal 'égessük el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom