Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Takács Gábor, Balatonszentgyörgy, Berzsenyi u. 33. szám alatti lakos. október 14-én megjelent panaszára az alábbi tájékoztatást adom. Az 1987. január 1-jétöl hatályos 1986. évi 25. számú törvényerejű rendelet általános adómentességet biztosít a házadó alól az egy- és kétlakásos épületben 100 rri1- nél, az ennél többlakásos épületben 80 m'l-nél nem na­gyobb alapterületű lakás esetében. Ezen túlmenően a házadórendeletek — figyelemmel ezek vagyonadó jelle­gére — a többgenerációs együttélés ösztönzése céljából további adómentességet biztosítanak személyenként 25 m2-es területig, de azzal a megszorítással, hogy a tu­lajdonossal együtt élő hozzátartozók közeli rokonok le­gyenek. A közeli hozzátartozók meghatározásánál a jog­alkotók annak a régi követelménynek és igénynek tet­tek eleget, hogy különböző jogágak azonos fogalmat, tényt stb. azonos módon szabályozzanak, s ne legyen különbség aszerint, hogy adóügyről, lakásügyről stb. van szó. A házadó jogszabályok a közeli hozzátartozók fogal­mának meghatározásánál a lakásügyi jogszabályokban foglaltakat vették alapul. Eszerint a tulajdonos szemé­lyéhez kötődik közeli hozzátartozó a tulajdonos házas­társa, egyeneságbeli rokona. Tehát a tulajdonos apósa, anyósa, menye, vője nem, így az utóbbiakat a 25 m2-es adómentesség nem illeti meg. A balatonszentgyörgyi tanács jogszerűen járt el a pana­szos esetében, amikor a 300 forint házadót megállapí­totta. A megye több településéről is kaptunk hasonló észre­vételeket, ezért a jogalkotót részletesen tájékoztattuk a rendeletek okozta — megítélésünk szerint is — indoko­latlan feszültségekről. Tisztelettel: Dr. Fenyő Árpád a Somogy Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának helyettes vezetője Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 282. szám 1987. november 30., Hétfő A fogyasztók védelmében Pénteken délután tartotta ülését Kaposváron a Fo­gyasztók Somogy Megyei Tanácsa, amely a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága mellett működik. Az ez évi utolsó ülés napi­rendjén két fontos téma is szerepelt. Az egyik: a la­kossági bejelentések és pa­naszok intézése a tanácsi szerveknél. A vitaindító elő­adást dr. Iharos Csaba, a Somogy Megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra tartotta. Elmondta, hogy hazánkban alapvető állam­polgári jog a közérdekű be­jelentés. A tanácsok pedig, mivel a lakosság legszéle­sebb rétegeivel vannak kap­csolatban, jól hasznosítják ezeket a településfejlesztési és ellátási célok megoldása, valamint a társadalmi tu­lajdon védelme és a közéleti tisztaság biztosítása érdeké­ben végzett munkájuk so­rán. 1986-ban a tanácsok ke­vesebb bejelentést és pa­naszt vettek föl mint egy évvel korábban, ugyanak­kor a névtelen bejelentők száma kis mértékben nőtt. A bejelentések — panaszok és javaslatok — legtöbbje a kereskedelmi ellátáshoz, a fogyasztói érdekvédelemhez kapcsolódott. A többi az egészségügyi és a szociális szolgáltatások témakörére, illetve a vezetési, irányítási problémákra vonatkozott. A vitában a felszólalók — s itt az előadó megállapítá­sához is kapcsolódtak — a felelősség kérdését is ele­mezték. A korábbiakhoz képest ugyanis emelkedett a felelősségrevonások, fegyel­mi eljárások száma. ■ Az összefoglalóban £ el­hangzott, hogy a megyé ta­nácsi szerveinél a közérde­kű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok intézé­sére vonatkozó 1977. évi I. törvény rendelkezései meg­felelően érvényesültek. A második napirendi té­maként a jövő évi munka megbeszélése szerepelt. A FŐT megyei tanácsa jövőre három kiemelt témát vizs­gál: a zöldség-gyümölcs helyzetet, az ipari üzemek árképzését és a vízminőség állapotát. EGY NYUGDÍJAS FELJEGYZÉSEI Történeti játszóház Két évvel ezelőtt országos módszertani tábort rendez­tek Tatán, ahol a Nemzeti Múzeum szakemberei meg­ismertették a népművelőket, pedagógusokat az új játszó- házi forma alapismeretei­vel. Az ott szerzett tapasz­talatok alapján a Kilián György Városi Művelődési Központ két népművelője — Gulyásné Berlik Mária, és Dunainé Pszota Mária — elhatározták, Kaposváron is megszervezik, és rendszeres­sé teszik ezeket a foglalko­zásokat. Tanfolyamot hir­dettek meg, amelyre első­sorban népművelők, peda­gógusok, óvónők jelentkez­tek. A foglalkozásoknak a megyei múzeum ad otthont. A szombat délelőtti össze­jövetel volt az első foglal­kozás, melyen a lovagi élet­tel, az Anjou-korral ismer­kedhettek meg a jövendő foglalkozásvezetők. Áttekin­tik a korszak történetét, feldolgozzák a legjellemzőbb ismertetőjegyeket, a kiscso­portos, úgynevezett manuá­lis foglalkozás keretében pedig az elméleti ismeretek­hez kapcsolódó eszközkészí­téssel foglalkoznak. A ját­szóház végén a csoportok bemutatják az alkotásaikat. A játszóházak az általá­nos iskolai tananyaghoz kapcsolódnak, így a május­ban befejeződő tanfolyamon a honfoglaláskori Magyar- országról, a török világról, a Rákóczi-szabadságharoról, valamint az 1848-as szabad­ságharcról is szó lesz. Az utolsó találkozók egyikén a mostani résztvevők „vizs­gáznak”, ugyanis bemutató foglalkozásokat tartanak, melyet már ők vezetnek majd. MEG1ELEHT A FÜIES ÉVKÖHYVI Miért nem értjük nyelvrokonainkat? Parképítők, parkrongálók Megújul Nagyatád köz­pontjában a park — adtuk hírül a tavasszal. A Kapos­vári Közúti Építő Vállalat 3,4 millió forintos költséggel valóban új utakat épített, kőperemet kapott a terület, fákat vágtak ki és ültettek helyettük újakat. Mindez így elmondva szépen hang­zik, csakhogy több a bosz- szúság, mint az öröm. A fürdő mellett például egy kör alakú teret alakítottak ki, ahol a hét végi nagy esőzés után úgy állt a víz, hogy aki át akart haladni, annak inkáb a nedves föl­dön kellett próbálkoznia. Az már csak gyermeteg apró­ság, hogy az aszfaltozást követő napokban spray-vel névjegyet hagytak maguk­nak a „szakadt fiúk”. Kerékpározni eddig sem lehetett a parkban. Igaz, er­re korában tábla is figyel­meztetett. Hogy mégis ke­rékpárúinak használják, az meghökkentő. Mint ahogy az is: hiába emeltek kőpár­kányt, a gyalogosok minden továbi nélkül az újonnan rendezett zöldterületen mász­kálnak. A napokban arra lettem figyelmes, hogy egy Nysa áll meg a park szé­lén. Középkorú munkásru­hás férfi szállt ki belőle. Berohant a fák közé, majd egy tujacsemetével ugrott vissza a kocsiba. Az egészben az a meghökkentő, hogy éppen a parképítőké volt a mikrobusz. A nagyatádiaknak büsz­kesége a Széchenyi tér. Csak megóvni nem tudják? N. J. Emii es meg mik más ér­dekességről olvashatunk a Füles 1988-as évkönyvében. A mintegy ötven kereszt- rejtvény mellett sok egyéb fejtörő és olvasmány talál­ható a 272 oldalas kötetben. A Katonadolog című ösz- szeállítás a katonaélet sok furcsaságának gyűjteménye, amelyből többek között megtudhatjuk, hogy például mióta hordanak a katonák egyenruhát, mióta szalutál­nak, vagy a protokoll sze­rint miért, pont 21 ágyúlö­vés jár a hivatalos látoga­tásra érkező államfőnek. Évszázadok óta élnek ha­zánk területén délszlávok, • németek, románok és szlo­vákok. Mikor és honnan ke­rültek mai lakóhelyükre? Hol és hogyan élnek? Ne­ves és hozzáértő szerzők ad­nak választ ezekre a kérdé­sekre. A fiatal, de a már nem egész fiatal olvasók is bizonyára érdeklődéssel la­pozgatják m'ajd azokat az oldalakat, amelyeken Pop- lexikon címmel a legismer­tebb énekesekről, együtte­sekről olvashatnak. Érdekes összeállítás mu­latja be az úgynevezett ENSZ-városokat, New Yor­kot, Genfet és Bécset. A költöző madarakról szakem­ber ír sok érdekességet, az Állati ABC című fejezet pedig az aranyhörcsögtől az üregi nyúlig gyűjt össze sok figyelemre méltót. Rátonyi' Róbert a Füles­ből ismert módon, de ezút­tal telefonon folytat tere- ferét Gina Lollobrigidával, Horst Tapperttel és Gregory Peck kel. Olvashatunk még az- évkönyvben a húszas évek végének nagy buda­pesti színházi botrányáról. A Kis Füles című összeállí­tás a gyerekeknek ad' fel fejtörőket és hirdet számuk­ra pályázatot. A képregényikedvelők Ro­bert Merle világhírű művé­nek rajzos változatát olvas­hatják 36 oldalon keresztül. Az évikönyvből kiemelhe­tő óriásrejtvény-melléklet egyik oldala pályázat, amely­nek a-z első díja: képmagnó, hozzá színes tévé. TIZENÉVESEK Nyáron többször is jár­tam a Zaranyi-lakótelepen. Amíg a maszek zöldséges­re vártam, akaratlanul is belecsöppentem egy érde­kes mikroközösség min­dennapjaiba. Szünidő volt, a tágas, kisforgalmú lakó­telepi utakon bringázó srá­cokat nézegettem a homo­kozó előtti kis pádon ül­dögélve. Később egy repü- lőmodell eresztésénél szur­koltam az aprótermetű ké­szítő sikeréért. Azután so­kat beszélgettem is velük. Ez a városrész a legin­kább emberléptékű a me­gyeszékhely lakótelepei kö­zül, mégis, olyan érzés te­lepedett meg bennem, mintha ezek a kedves, nyíltszívű lakótelepi fiúk, kislányok magányosak és túlságosan is komolyak lennének. Lehet, hogy nem jól látom? Irodalmi hetilapunkban olvastam a kiváló publicis­ta cikkét a „reformgyere- kekröl”, aki lusta felpum­pálni a kerékpárját és in­kább hajlandó fizetni azért, hogy a szervizben felpum- páltassa. Pedig vadonatúj, csillogó pumpa van a ke­rékpárján. Ehhez nem tu­dok hozzátenni semmit. De ahhoz sem, amit a televí­zióban, egy kategóriagyőz­tes videofilmben láttunk. A színen gyermekkórus: az „Esti csendet” adja elő, szépen, ünnepélyesen, áhí­tattal. De íme, vált a kép, s a riporter, a legújabb di­vat szerint készített frizu- rájú fiatalokkal beszélget. A 12—13 éves nyilatkozók „magyar keresztény álla­mot akarnak”, a zsidókat nem, de a cigányokat min­denképpen ki kell közösí­teni ebből az elképzelt tár­sadalmukból — mondják. — Nem — nyilatkozta a „szóvivőjük”, a 13 éves srác —, mi tulajdonképpen nem vagyunk újfasiszták, dehát... Ezek a gyerekek a 70-es évek közepén születtek. Óvodába jártak, majd az iskolában fölvették őket az úttörőszervezetbe, apjuk, anyjuk KISZ-tag, szakszer­vezeti tag, lehet, hogy párttag is. Mit tud ehhez hozzáten­ni egy magamfajta egyko­ri népi kollégista, aki ab­ban a fészekmeleg közös­ségben élte át tizenéves éveinek javarészét? Kerner Tibor Tarka sorok Egyszer — Az anyósom csak egyszer jött el hozzánk az esküvő után. — Szerencsés ember vagy! — De azután már nem is ment el többé! Valódi — Azok a gyöngyök,;- amelyeket az első felvo­násban viselek, legyenek valódiak — mondja a színésznő. — Valódiak lesznek — mosolyog az igazgató. — Minden valódi lesz: a gjfpngyök is az első, a méreg is az utolsó fel­vonásban ... Hogyhogy egy ...? — Magyarázd meg, kérlek, hogy követhet el az ember ennyi hibát? — Hogyhogy egy em­ber? Tanárnő kérem, ne­kem az egész család se­gít megcsinálni a házi feladatot... önzetlen — Észrevetted, hogy Jana milyen önzetlen? Soha senkiről nem mond rosszat. — Persze, hogy nem. Mert mindig csak magá­ról beszél. Skócia — Látom, John, te is kezdesz szemüveget hor­dani — mondja az egyik skót a másiknak. — Me­lyik orvos írta föl? — Tréfálsz? Örököl­tem! Számtanórán — Dieter! Mennyi 16- nak a fele? — Fogalmam sincs ró­la, tanító úr, de nem le­het sok. Kecske Késő este egy kecské­vel jön haza a paraszt. — De hiszen nincs ne­ki hélyünk — veszek­szik a feleség. — A kecske elalhat velünk a szobában — véli a paraszt makacsul. — No, és a büdösség? — kérdezi felháborodot­tan az asszony. — Ó, ahhoz gyorsan hozzá fog szokni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési, és Lapellátási Irodánál (HELÍR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom