Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

1987. november 30., hétfő Somogyi Néplap 5 Ünnep és emlékezés Harmincéves a pedagógus férfikar Ősbemutatóra is vállalkozott a Pedagógus Férfikar. Karai „Az íitcsek alatt” című művét adták elő Pauker Zoltán vezényletével. A Balatonkeresztúri Bárdos Lajos női kar emlékezetes sikert aratott. Iskolát avattak Szennán „Az a honfitársunk, aki bármiféle áldozatot hoz egy baráti közösségért, az anya­gi előnyökkel nem, legfel­jebb hátrányokkal járó fog­lalatosságáért: fehér holló. Az olyan közösséget pedig, amely csupa ilyen áldozat­kész, fanatikus emberekből áll, ezerszeres nagyításra al­kalmas lencsével kell ke­resnünk. Magam találtam egyet. Tagjai azokon a na­pokon ébrednek hajnalok hajnalán,, s vezetnek gépko­csit félálomban, vagy szen­vednek döcögő személyvo­natók dohányfüstös fülkéi­ben szenvedélyükért — amelyek másnak az ellazu­lás örömét okozzák: , — szombatomként. S hagynak ott csapat-papot, asszonyt, gyereket, unokát, a jövedel­mező maszekolás lehetőségét azért, hogy együtt énekel­hessenek. Az egylet neve Pedagógus Férfikar.” Az ars poeticának is be­illő sorokat Merényi György, a Kaposvári Liszt Ferenc ze­neiskola nemrégiben elhunyt igazgatója, a férfikar alapí­tó karnagya vetette papírra az együttes megalakulásának 25. évfordulóján. Akkor még senki sem sejtette, hogy rö­vid pár éven belül két je­les karnagyot, szeretve tisz­telt egyéniséget veszít el a kórus. Az előbb említett Merényi Györgyöt és a fia­talabb zeneszerző-karnagyot, Heisz Károlyt. Pedig ez a nagyszerű énekkar —amely­nek alapítására 1957-ben egy balatonszemesi továbbképzé­sen Henkey Zoltán tett ja­vaslatot — pályafutásának delelőjén volt. Tucatnyinál is több hazai és nemzetkö­zi sikert mondhatott magáé­nak. 1967-ben az országos bizottság ezüstkoszorús mi­nősítése, 1969-ben arany mi­nősítés, 1974-ben sikeres hangverseny a kőröshegyi műemléktemplomban... és sorolhatnánk, hozzáfűzve a Heisz Károly által szerzett kompozíciók ősbemutatóinak sikereit is. i A férfikar azonban nem­csak karnagyait veszítette el. Lassán, de észrevehetően fogyatkoznak tagjai is. Az induló hatvanas létszámból csak 33-an maradtak. Ezért is illeti tisztelet és megbe­csülés az alapításkor jelen­levő és fáradtságot nem kí­mélve ma is daloló Erőss L orándot (Székesfehérvár), Takács Istvánt (Pusztákévá­Irodalmi vetélkedő Szombaton Budapesten, a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházáhan rendezték meg a József At­tila halálának 50. évforduló­ja alkalmából meghirdetett Tiszta szívvel elnevezésű irodalmi vetélkedősorozat országos döntőjét. A Tiszta szívvel irodalmi vetélkedő döntőjét a Magyar Televízió rögzítette, és a fel­vételt későbbi időpontban sugározza. esi), Dobos Jenőt (Nemes- déd), Egri Bálintot (Somogy- jád), Peperő Gyulát (Csur­gó), és Tengerdi Győzőt (Ba- latonfceresztúr). Ugyanak­kor örömmel üdvözölhetjük az új karnagyot, a fiatal Pauker Zoltánt, aki a nagy­atádi I-es számú általános iskola ének-zenie tagozatos osztályának tanára, s aki vál­lalta a heti égy alkalommal tartandó próbákat. Az ő ér­deme is, hogy a péntek esti jubileumi hangversenyen is­mét tapsolhatott a közönség az ország egyetlen pedagó­gus férfikarának. Az ünnepség résztvevőit Pordányi H. László, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője üdvözölte,~s visszatekintett a kórus múltjára. A Munkácsy gimnázium aulájában tartott csaknem háromórás hangversenyen öt kórus tolmácsolásában szólt a tiszteletadás Merényi György és Heisz Károly em­lékének. Palestrinától Bár­dos Lajosig terjed a felcsen­dülő művek sora. Az ünnepelt Pedagógus Férfikar Pauker Zoltán ve­zényletével különösen Bár­dos, Karai és Heisz Károly műveinek tolmácsolásában villantotta fel erényeit: a Száz év, Nem tudom, hogy a mu­latóban a korcsmárosnénak volt-e száz szál gyertyája, hogy meggyújtsa a nótázók- nak, nem is láttam eddig olyan tortát, amit száz szál gyertyával tűzdeltek körbe az ünnepelt tiszteletére. Ba- latonszentgyörgyön azonban szombaton a százesztendős Kereskai Józsefnét negyven- három családtagja és a né­pes falu lakossága száz szál gyertyás, háromemeletes tor­tával és sok-sok ajándékkal, kedvességgel köszöntötte. A családfa zöldellő ágain megtaláljuk Kereskai Jó- zsefné négy gyermekét, ti­zenhárom unokáját, tizenhét dédunokáját és öt ökunoká- ját. A népes család legfia- talabbja épp ezen az esősen borongós szombati napon szép, telt hangzást, a remek ritmusérzéket. kellemes élménnyel gaz­dagította az estét a Bala­tonkeresztúri Bárdos Lajos női kar, melyet Tengerdi Győző vezényelt. Tartini, Fischer, Bárdor egy-egy mű­vét tisztán csengő, kulturált előadásban, remek szoprán énekesekkel hallhatta a kö­zönség. Az est vendégeként fel­lépő szigetvári Tinódi ve­gyeskar Bruckner, Kodály, Deák—Bárdos műveinek elő­adásával kimagasló sikert aratott. A kompozíciókat fi­gyelemre méltó színvonalon megszólaltató vegyeskart Hergenrőder József vezé­nyelte. A kisgyaláni férfikar Nagy Endre vezetésével a Peda­gógus Férfikar méltó part­nereként lépett a közönség elé Schubert, Erkel, Liszt és Heisz egy-egy művével. A csurgói pedagógus női kart Peperő Gyula vezényelte. Ősbemutatóként üdvözöl­hettük a Pedagógus Férfikar előadásában Karai—Juhász Küzdj és bízva bízzál című kompozícióját. Az egyesített kórusok megszólalása az emlékező hangverseny mél­tó befejezése volt. töltötte be a hatodik hónap­ját. Az iskolások a virágok mellett dalcsokorral kedves­kedtek az ünnepeknek, a szólót az egyik dédunokától hallottuk. Farkas László tanácselnök a falu népe nevében kö­szöntötte föl a százéves Margit nénit, megadva a módját. Pezsgővel koccin­tottak. A falu ajándéka: egy zenélő dobozocska — benne finom édességek és egy ta- karékbetétköny, száz év jel­igével. Dr. Kiszling Mátyás so­kadmagával, a helyi Vörös- kereszt alapszervezet lelkes tagjaival készült a nagy ün­nepségre, amilyenre eddig még nem kerülhetett sor Balatonszentgyörgyön. Az egykori uradalmi központ Ünnepi eseményre gyüle­kezett szombaton délelőtt a község apraja-nagyja, olyan­ra, amelyik meghatározó je­lentőségű egy kis település életében. Egy régóta dédel­getett álom vált valóra: fel­ső tagozatos iskolát avattak a szennaiak. Mint Jakab Jó­zsef, a Szennai Községi Kö­zös Tanács elnöke megnyitó beszédében utalt rá, 1970-ben fogalmazódott meg először, a településnek legyen saját fel­ső tagozatos'iskolája. Hang­súlyozta, hogy a tanintéz­ményeknek egy község éle­tében azért is van fontos szerepe, mert a saját iskolá­val bíró településeken a fia­talok jobban kötődnek lakó­helyükhöz. A Zsiguli pillanatok alatt kapott lángra. Ijedt arcú emberek nézték tétlenül. Micsoda sztori a városköz­pontban! A kaposvári Már­tírok téri boltban azonban egy boltos másként véleke­dett. Cselekedni, de azonnal! Neki köszönhetően a tűz pillanatok alatt elaludt. Bor Lajosné, a Kaposker igazgatónője szerint a tör­ténet talán többet elárul an­nál, minthogy egy boltosuk nagyszerűen helytállt a ne­héz helyzetben. Jelzi azt is, hogy van eredménye, hatá­sa annak, hogy a munká­éi tűzvédelemmel fokozot­tan foglalkoznak a vállalat­nál. Tíz év óta pedig éven­te vetélkedőt tartanak, hogy megtudják, melyik kollektí­va a legfelkészültebb. Ezúttal nyolc csapat jött el szombaton a szakszerve­zetek megyei tanácsa szék­házéba. Főként nők. Dunántúl fontos települése volt. A mintegy ezerhatszáz lelkes falu a fiatalodás ko­rát éli. A környező telepü­lésekről itt vásárolnak tel­ket, házat a fiatalok. László István nyugalmazott tanár a Szentgyörgy-kutatók egyi­ke. — A Kereskai család a múlt században még Kres- kai néven' szerepelt a kü­lönféle okiratokban. Keres­kai József né, született Án­gyán Margit is a régi job­bágycsaládok sarja. Egyik őse, Ángyán László halász céhmester volt. Egyedül ő tudta leírni a nevét a céh tagjai közül. Ez a százéves születésnap nem az első a családbán. Míg a családtörténetet hallgattam, szinte minden A megnyitó ünnepség után — melyen részt vett Vidák Gizella, a városi tanács el­nökhelyettese és Garai Lász­ló, a városi tanács művelő­dési osztályának vezetője, valamint a helyi társadalmi és tömegszervezetek képvi­selői — megszólalt a csengő, s a vendégek, a falu lakói - megtekintették a 300 négy­zetméteres, hatmillió forin­tos költséggel épült új isko­lát, melyben két tanterem, szertár, gondnoki, igazgatói iroda, valamint tanári is he­lyet kapott. Az Invest Gmk tervezésé­ben és kivitelezésében elké­szült épületben iskolatörté­neti kiállítás is nyílt, melyen néprajzi gyűjtemény, régi taneszközök és helytörténeti — Miért? — kérdeztem az igazgatónőt. — Azért, mert nálunk sok lány és asszony dolgozik. A veszélyes pillanatokban azonban ők is sokszor helyt­álltak már. Oltott már rak- tártüzet is el dolgozónk. A tízéves múltra visszatekintő vetélkedő haszna abban van, hogy ismeretanya£okat bővítenék a dolgozók, és persze ne becsüljük le a versengést, mert komoly tét­je van a győzelemnek. Az itteni pénzjutalom mellett még egy külföldi utazás tá­mogatását is elnyeri a győz­tes csapat. Forduló íordultó követett, s egyre inkább nyilvánvaló­vá vált, hogy az egyes szám jó omen: ezzel nyerni is lehet. A három hölgy, Septe Józsefné, Sándor Ferencné és Brunczfik Ferencné vette legügyesebben az akadályo­kat. vendég, hozzátartozó kezet szorított Margit nénivel, aki ki tudja mi mindenre gon­dolt a fényes díszteremben a tanácsházán ... Otthoná­ban sem magányos, vele él fia, aki egykor olyan rendet tudott vágni a kaszájával, mint senki a környéken, és lánya, Anna, aki halászlé­vel lepte meg az ebédhez ülőket. A ház, ahol élnek, nemcsak most lett híres Szentgyörgyön, hogy száz­éves ember lakja, hanem az egykori okiratban is emle­gették már: ez volt a haj­dú háza, különb tehát a jobbágyokénál. Kereskai Anna, az ünne­pelt lánya — az édesanya támasza — sem fiatal már. Nem teheti félre a botot, amivel segíti magát. Balatonszentgyörgyön szá­molgatják, ki lesz a követ­kező, aki megéli a száz évet. Jó néhány kilencven éves lakik a faluban. A hatvan éven felüliek száma eléri a négyszázat. Horányi Barna dokumentumok kaptak tfe- lyet. Az új épület egyébként egy hosszabb távú fejlesztési elképzelés első lépése, melyet a tervek szerint további be­ruházások követnek, így má­sodikként 1990-re újabb két tanterem fog elkészülni. Az újonnan épített iskola képe jól illeszkedik a falu hagyo­mányos építészeti képéhez, s a további épületekkel együtt a kialakítandó faluközpont szerves részét alkotja majd. Az oktatási intézménynek nemcsak a szennaiak örül­nek, hiszen a négy társköz­ség ötödik osztályosainak sem kell ezúttal Kaposvárra járni iskolába. — Készüllek a vetélkedő­re? — Én még tegnap este tízkor is a „szakirodalmat” bújtam — mondta Sándor- né. — Mindegyikünk lelke­sen készült a versenyre. Nemcsak a vetélkedést, ha­nem munkánk során a bal­esetvédelmet is ugyanilyen komolyan vesszük. Ez na­gyon fontos része a dol­gunknak. A hölgyek elmondták, hogy a férjeik szívesen átvállal­ták a szombat délelőttöt, a főzést és a gyermekekkel való foglalkozást. Az első helyezett csapat egyébként fölényesen nyert az Ikarusz és Béke szocialista brigád előtt. Szinte minden ver­senyszámban — közlekedési ismeretek, tűz- és munka- védelem, általános ismere­tek, rejtvény — ők szerez­ték a legtöbb pontot. Még az eredményhirdetés előtt mondta a versenyről Halász László munkavédel­mi felügyelő, a zsűri elnö­ke: — Ugyan a Kaposkernél nem csökkent látványosan a munkahelyi balesetek szá­ma — mondta —, ám dol­gozóik felkészültebbek, a balesetekkel szemben mint régen. Ebben jelentős sze­repe van annak, hogy a vál­lalat egyre többet költ mun­kavédelemre. Mint az élet más területén, itt is egy' új­fajta szemlélet kezd kiala­kulni. Már csak anekdota marad az a régi gyakorlat, amikor csak a jelenléti ívet írták alá az emberek a bal­esetvédelmi oktatás helyett. A „megtartottuk” most tar­talmat jelent: gyakorlati be­mutatót, oktatófilmet, be­számolókat, vitát. Ezért is hasznos — és ebbe a sorba illő, ez a vetélkedő. A mozaikok tehát lassan összeállnak. Utolsóként egy kérdés maradt: a tízezer fo­rintos fődíjat mire költik a hölgyek? — Utazni akarunk rajta — mondták, természetesen bal­esetmentesen! B. J. Várnai Agnes ÜNNEPLŐBEN ÖT GENERÁCIÓ száz szál gyertya MINDENTUDÓ BOLTOSOK Egy hasznos vetélkedő mozaikjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom