Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
jgß:. |fe Világ proletárjai, egyesüljetek ! Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 260. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA Ara: 1.80 Ét 1987. november 4., szerda Történelmi képsor — tanulságokkal Véget ért a jubileumi ülés Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában tegnap folytatódott az SZKP KB, a szovjet és az orosz- országi legfelsőbb tanács együttes ünnepi ülése a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére. A tanácskozás elnökségében Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB főtitkárával az élen a szovjet párt és állam vezetői, továbbá több külföldi küldöttség vezetői és tagjai foglaltaik helyet, így Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. A délelőtti ülésen elnöklő Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára elsőiként Alekszandr Dubko belorussziai kolhozelnöknek adta meg a szót, majd Zoja Puhova, a Szovjet Nöbizottság elnöke a nőknek a társadalomban, a gazdaságban és az átalakításban betöltött szerepéről beszélt. Az ünnepi ülésen a külföldiek közül elsőként szólalt fel Kádár János, az ünnepségsorozaton részt vevő magyar párt- és állami küldöttség vezetője. Kádár János felszólalása A dalból egy szót sem lehet kihagyni — vallja egy orosz közmondás. Vagyis azt, ami egységes, összetartozó, nem lehet tetszés szerint átkölteni. „Történelmünk csak egy van, és ez a történelem megváltoztathatatlan”, mondotta az októberi forradalom jubileumi ünnepségein elhangzott beszédében Mihail Gorbacsov. Minden országra érvényes igazság ez, de talán sehol nem annyira időszerű manapság, mint a jelent átalakító, a jövőképet újra felvázoló, és egyidejűleg a múlt „fehér foltjainak” fokozatos eltüntetésére vállalkozó Szovjetunióban. Ne feledjük: Iassan-lassan távozik az életből azok nemzedéke, akik számára hozzátartozók, barátok, munkatársak személyes tragédiáját jelentette az, amit a sztálini korszak bűneiként, túlkapásaiként értékelt a főtitkári beszéd. Es felnőtt egy nemzedék, amely nem, vagy éppen csak valamit hallott a szovjet történelem úgynevezett kényes kérdéseiről. Hiszen 1965 után leállították a rehabilitálások folyamatát, és a történetírásból is kimaradt eddig az 1937—38-as évek tömeges repressziója, áldozatainak életrajza. Meglehet, hogy egy hivatásos történész számára többnyire az ismert nyomvonalon haladó értékelést adott az SZKP KB főtitkára az utóbbi hét évtized fejlődéséről, útkereséseiről, tévelygéseiről, sokáig mellőzött és elhallgatott fő- és mellékszereplőiről. A szovjet átlagember azonban ember- emlékezet óta először hallhatott egy ilyen ünnepi beszédben érdemig és árnyalt értékelést erről az ember- életnyi korról. Olyan értékelést, amely a kiközösítés szándéka nélkül helyezte el a töténelmi arcképcsarnokban Buharint, Zinovjevet, Kamenyevet, sőt Trockijt is, s hosszabb időszak után erények és hibák felsorakoztatásával. jellemezte Sztálint és Hruscsovot, higgadtan értékelte Brezsnyev érdemeit és gyengéit. Mihail Gorbacsov szerint a múltat „történelmi felelősségtudattal és a történelmi igazság alapján kell megítélni”, mert az elemzett időszaknak óriási jelentősége van a Szovjetunió és a szocializmus sorsa, különösen pedig a most folyó átalakítás szempontjából. Es azért is, mert ezek az évek régóta viták központjában állnak külföldön is, ahol bizonyos politikai tényezők a szocializmus lejáratására akarják felhasználni a szovjet múlt hibáit, tévedéseit. „Nem .politikai leszámoláshoz van rá szükségünk — tette hozzá a főtitkár —, nem azért, hogy lélekben megtörjünk bárkit is, hanem azért, hogy tisztelegjünk a múlt hőstettei előtt, s tanuljunk a hibákból és tévedésekből”. Az, ami a több mint ötezer meghívottat befogadó kongresszusi palotában elhangzott, ilyen tisztelgés volt, és a tanulságok összegezése. A beszédből egy emberfeletti erőfeszítésekkel teli korszak, egy hatalmas kollektív mű bontakozott ki. Azok műve, akik az első ötéves tervek lelkes, ám gyakran elviselhetetlenül nehéz munkájával két évtized alatt Európa első, és a világ második ipari hatalmává tették a Szovjetuniót. Azoké, akik a fasizmus elleni harc fő terheit vitték a vállukon. Végül pedig azoké, akik a világháború utáni * több mint négy évtized alatt olyan katonai, politikai és gazdasági tényezővé tették a Szovjetuniót, amelynek szavát egyetlen más ország sem hagyhatja számításon kívül. Történelmi elemzésében a főtitkár rendszeresen visszanyúlt a gyökerekig: a lenini elmélethez, gyakorlathoz és munkastílushoz. A lenini elmélet és az októberi forradalom folytatásaként értelmezte a két és fél év óta gyorsuló ütemben folyó átalakítást. Felettébb időszerűen hangzik ma is az új gazdasági politika (NÉP) bevezetésekor, 66 évvel ezelőtt megfogalmazott lenini tétel: „Ne közvelenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érdekre ...” E gondolat jegyében szögezte le Gorbacsov főtitkár, hogy a minden irányú gyorsított előrehaladás alapjait csak a gazdaságban megvalósuló gyökeres átalakítások talaján lehet megteremteni. A. feladaok között mindamellett nemcsak a radikális gazdasági reformot, a gazdasági mechanizmus átalakítását említette, hanem a demokrácia erősítését, „a demokrácia kultúrájának” szükségességét is. Két veszélyre is figyelmeztetett az átalakítás menetének elemzésekor. Egyfelől a konzervativizmusra, a megszokotthoz és a korábbi előnyökhöz ragaszkodók ellenállására, másfelől viszont az ellenkező végletet képviselők szerepére. „... Nem engedhetünk a túlbuzgók és türelmetlenek nyomásának sem, azoknak, akik nem akarják figyelembe venni az átalakítás objektív logikáját...” — mondta a főtitkár. Eléggé önkényes vállalkozás kiemelni egy csaknem háromórás beszéd fő mozzanatait. Mindenképpen említésre méltó azonban az a rész, ahol Mihail Gorbacsov a szocialista országok, a kommunista pártok kapcsolatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy nincs „központ”, nem létezik „modell”; a pártok egyenjogúsága, önálló felelőssége és a szolidaritás képezi az internacionalista kapcsolatok alapját. Külön fejezetben foglalkozott Mihail Gorbacsov a nemzetközi környezettel, a szovjet békepolitika gyökereivel, a békés egymás mellett élésnek és az ésszerű kompromisszumoknak lenini koncepciójával és gyakorlatával. E lenini tételben gyökeredzik a legutóbbi párt- kongresszuson alakított új szovjet külpolitikai koncepció is, amely — az ellentétek ellenére is — a kölcsönös függés világaként, egységes egészként értelmezi a mai világot. Az egyenlő biz- tonság, a fegyverzet minél alacsonyabb szintjén megvalósuló biztonság, az érdemi párbeszéd koncepciója — ez az új szovjet külpolitikai felfogás. Noha, a főtitkár indokoltan felvetődő kérdések sorával jelezte: nehéz megjósolni, miként alakul a jövőben a másik fél, a tőkés világ nagyhatalmainak politikája, elemzésének végső kicsengése optimista volt, nem hagyott kétséget abban a tekintetben, hogy a szovjet külpolitika értelmezése szerint az átfogó nemzetközi biztonság kialakítandó rendszerét csak a tőkés országokkal együttműködve lehet megteremteni. Szászi Józseí Kedves elvtársak! Nagy megtiszteltetés küldöttségünk számára, hogy itt, Moszkvában, szovjet barátainkkal, a világ haladó, békeszerető erőinek képviselőivel együtt ünnepelhetjük a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulóját. Megköszönöm a meghívást és átadom önöknek, a szovjet kommunistáknak, a Szovjetunió népeinek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép üdvözletét és őszinte jókívánságait. Nagy figyelemmel hallgattuk Mihail Gorbacsov elvtárs nyílt, mélyen elemző beszédét a Szovjetunió történelmi útjáról, tapasztalatairól és a párt, az ország előtt álló feladatokról. Történelmi eredményeikhez szívből gratulálunk. A Szovjetunió fejlődését, a szovjet nép boldogulását szolgáló és egyúttal nagy nemzetközi jelentőségű építő-újító munkájukhoz teljes sikert kívánunk! Elvtársak! Hetven évvel ezelőtt a lenini bolsevik párt vezetésével néphatalom született a sok nemzetiségű, földrésznyi Oroszországban. A forradalomban győztes nép addig járatlan útra lépve látott hozzá az elmaradottság felszámolásához, a társadalmi igazságosság és a nemzetek közötti egyenlőség megteremtéséhez, az új, a szocialista társadalom felépítéséhez. A szovjethatalom harcban született, s a nép romokban heverő országban Kádár János, az MSZMP főtitkára kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Mihail G&rbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Őszinte, elmélyült elvtársi eszmecseréjükön áttekintették a két pártnak Magyarország és a Szovjetunió fejlődése jelenlegi szakaszában kifejtett tevékenységét. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP — a két ország konkrét körülményeiből kiindulva — alkotó módon közelíti meg a társadalmi-gazdasági fejlődés időszerű kérdéseit, s a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés további elmélyítésére törekszik. Kádár János nagyra értékelte a szovjetunióbeli jufogott hozzá az építőmunkához, amely nagy eredményeket hozott. A gazdaság, a kultúra, a tudomány fejlesztésében elért eredmények lehetővé tették, hogy a Szovjetunió az antifasiszta koalíció legtöbb áldozatot hozó résztvevőjeként nemcsak önmagát védte meg, hanem döntő módon járult hozzá az egész emberiség megmentéséhez. A szovjet forradalom győzelme, 1917 óta a szocializmus már nem csupán elvont eszme, hanem életképes, megújuló történelmi valóság. A Szovjetunió és más szocialista országok fejlődése bizonyítja, hogy a szocializmus a kizsákmányolás nélküli társadalom megteremtésével új utat mutatott az emberiség számára. A szocialista országokban megindult új folyamatok növelik eszméink, gyakorlatunk hitelét, a szocializmus vonzerejét és külpolitikai kezdeményezéseink hatását. A nagy október 70. évfordulóján — gondjainkkal, megoldandó nagy feladatainkkal felelősen számot vetve — bizakodva nézhetünk a jövőbe. A világ figyelme napjainkban ismét a Szovjetunió felé fordult. A szovjet kommunisták mai nemzedékei a nagy október zászlaját emelik magasra, amikor tiszteiéi et parancsoló elhatározottsággal látnak hozzá a gazdaság, a társadalom mélyreható átalakításához. Nagy vállalkozásukhoz a marxizmus—leninizmus eszméi szolgálnak útmutatással, hasznosítják a gazdag bileumi ünnepségsorozatot. — A szovjet kommunisták által megtett út, az előttük álló feladatok elemzésének józan, megfontolt megközelítése — mondotta — meggyőző bizonyítéka annak, hogy az SZKP következetesen megvalósítja a nagy október eszméit. * * • Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, aki a nagy októberi forradalom 70. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepségsorozaton résztvevő magyar párt- és állami küldöttség tagjaként tartózkodik a szovjet fővárosban — kedden találkozott Andre j Gromikóval, a Szovjetunió Legfelsőbb hazai és nemzetközi tapasztalatokat, munkájuk meghatározásakor pedig a szocialista demokrácia és a nyíltság jegyében építenek a szovjet társadalom kiapadhatatlan energiáira. A magyar kommunisták, az egész magyar társadalom megkülönböztetett figyelemmel és mély rokonszenvvel követi a szovjetunióbeli megújulás folyamatát. Elvtársak! Október szülötte a szovjet külpolitika is. Az egyetemes béke és a társadalmi haladás célját követő Szovjetunió a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó módon befolyásoló erővé vált. Üdvözöljük és támogatjuk a béke és biztonság megszilárdítására, az atomkor követelményeinek megfelelő gondolkodás és cselekvés érvényesítésére irányuló kitartó erőfeszítéseiket. Az októberi forradalom óta gyökeres változások mentek végbe a világban. Az emberiség régi álma, a szocializmus eszménye: a fegyvermentes világ azonban még nem valósult meg. Egyre erősebb a felismerés: az atomfegyverek korában a háború megengedhetetlen, annak nem lenne győztese; a társadalmi rendszerek harcának békés versenyben kell eldőlnie. A különböző társadalmi rendszerű országok számára nincs más járható út, mint a békés egymás mellett élés, a kölcsönösen előnyös együttműködés, egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása, az egyenlő és elégséges biztonság a fegyverzetek Tanácsa elnökségének elnökével. A Kremlben tartott szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a felek tájékoztatták egymást a jubileumi ünnepi ülésről szerzett benyomásaikról, hangsúlyozták Mihail Gorbacsov beszédének fontos nemzetközi jelentőségét. Tapasztalatokat cseréltek a két ország különböző szintű tanácsainak munkájáról. Andrej Gromiko részletesen szólt a Szovjetunióban kibontakozott forradalmi átalakítás menetéről. A partnerek nagy figyelmet szenteltek a két ország — különösen a tanácsok szintjén megvalósuló — kapcsolatainak. mind alacsonyabb szintjén. Ez minden ország, minden nép, az egész emberiség érdeke. Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép törekvése a szocializmus hatékonyabb építése. Mai bonyolult feladataink megoldásában támaszkodhatunk a gazdaság, a társadalom fejlesztésében elért vívmányainkra. Azon fáradozunk, hogy a társadalmi élet minden területén feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket és erőforrásokat. Nehézségeinkkel tisztában vagyunk, gondjainkról nyíltan szólunk. Célul tűztük ki, hogy erőink mozgósításával megalapozzuk hazánk további kiegyensúlyozott fejlődését. Törekvéseink lényege, hogy a reformok útján következetesen tovább haladva, humánus alapelveinket megtartva ésszerű, hatékony gazdálkodást alakítsunk ki, és a szocialista demokrácia fejlesztésével tovább szilárdítsuk a társadalmunk egységét. Feladataink nagyok, de megoldjuk őket. Kedves elvtársak! Legújabbkori történelmünk fordulópontjai egyben a magyar és a szovjet nép barátságának fontos mérföldkövei. Barátságunkat a szovjethatalom születésének éveiben a magyar internacionalisták, az 1919- es Magyar Tanácsköztársaság harcosai, a második világháború menetében a hazánkat felszabadító szovjet harcosok százezreinek küzdelme, véráldozata alapozta meg. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonyát a szoros és eltéphe- tetlen barátság, az évtizedeken át kiépült, sokoldalú, tevékeny, népeink érdekeit szolgáló együttműködés jellemzi. Ezért a Szovjetunió törekvései, eredményei ma is fontos támaszt jelentenek hazai feladataink megoldásához. Hisszük ugyanakkor, hogy a magyar gazdaságitársadalmi megújulás eredményei népünk jobb jövőjének szolgálatán túl, bizonyos mértékig szintén hozzájárulnak a szocializmus és az általános emberi haladás ügyéhez. A nagy október hetvenedik évfordulója alkalmából további nagy sikereket kívánunk a Szovjetunió népeinek a szocialista társadalom építésében. Éljen a nagy Szovjetunió és dicső kommunista pártja! Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága ! Éljen a szocializmus és a béke! (Folytatás a 2. oldalon.) Találkozók Moszkvában a legmagasabb szinten
