Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
1987. november 27., péntek Somogyi Néplap 5 Az emberibb otthonokért Egy építész egyéniség a munkájáról Hidegség, elhidegülés — e szavak nem egyszer elhangzottak szerdán este a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ szekciótermében, ahová alig fért be a több mint 80 érdeklődő. A siófoki népegyetem ezúttal Ma- kovecz Imre építészt látta vendégül. S a több mint háromórás beszélgetésből kitűnt: „nem csalódtak, akik kíváncsiak voltak e „szárazának ható témakörbe tartozó előadásra. Makovecz Imre munkásságát aligha kell bemutatni. A korábbi évtizedekben megszokott, szögletes kocka formájú házak világában egészen egyéni, történelmi hagyományainkhoz kapcsolódó, hagyományőrző középületekkel, lakóépületekkel jelentkezett, s tervei, megvalósult elképzelései nem kis felzúdulást keltettek a megmerevedett és hamis elképzelésekhez ragaszkodó szak- és nem szakemberek körében. Makovecz legfőbb szempontja, hogy az ember szeressen élni abban az épületben, ahol él, ahol dolgozik, ahová kulturálódni, szórakozni jár. A látványos, már első pillantásra gyönyörűséggel eltöltő építészet elkötelezett híve. Ki ne emlékezne például a Televízió jóvoltából milliók által látott sárospataki művelődési házra és a körülötte kavargó vitára? — Az általam képviselt irányzat ma sincs a központban — mondta Makovecz Imre többek között. — Igaz, egyes időszakokban épp a „periférián” történnek az igazán .fontos és nagy dolgok. Hiszem, hogy amit én csinálok, az is ilyen. Építészet vagy építőművészet? A kérdés fölvetése jogos, a válasz azonban korántsem egyértelmű. Ami bizonyos: a kockaházak tervezőit semmiképp nem nevezhetjük művészeknek. Makovecz épületeiben azonban föl-fölvillannak a jegyek (méghozzá tömegével!), amelyek melegséget, meghittséget, formát és teret át meg átszövő emberi szere- tetet sugároznak. Mint az előadás előtt vetített portréfilmből, majd a beszélgetésből is kitűnt, most is ádáz küzdelem folyik a két legnagyobb irányzat képviselői között. Makovecz Imre és követői azt vallják: egy várost például nemcsak tudományosan lehet megtervezni, hanem emberségesen is. S ez utóbbira helyezik a hangsúlyt. Az építészetet nálunk legtöbbször szociális problémaként tüntetik föl. Magyarul: van lakás vagy nincs lakás, És sokan azt hiszik, hogy a hiányt uniformizálással lehet leginkább megszüntetni. A külső megjelenés, és a lakhatóság, a tartalom és a forma ugyanis szerves egységet alkot. Mert nem mindegy az embereknek, hogy milyen a környezetük. Meg kell adni nekik a választási lehetőséget — hangsúlyozta az építész —, hogy maguk döntsenek arról, milyen épületben, milyen elrendezésű lakásokban kívánják leélni életüket. — Az elembertelenedéssel, elhidegüléssel, az értékek és értékrendszerek összekava- rodásával birkóznak nemcsak az építészet, hanem a zene, a festészet, az irodalom, egyszóval a társművészek alkotói is. Meggyőződésem, hogy nekünk hazai hagyományainkat kell továbbfejleszteni, de úgy, hogy nemzetköziek is lehessünk. Az emberek közérzetét is rontja, ha olyan épületekben élnek, amelyek „nem hozzájuk szólnak”, amelyeket nem nekik terveztek. Sokakban fölmerül a kérdés: „Jó, jó, de mindez menynyivel kerül többe?” Lehet, hogy meglepődnek — mondta Makovecz Imre —: ez kevesebbe kerül, mint a szokásos szűk típuslakás. Gy. L. Nagy Ütemben folyik a Csiky Gergely Színház építése. Szükség is van a feszített munkára, hiszen a december 31-i átadás határideje nem változott. A tavaszi kéthónapos előny szeptemberig elveszett; ennek oka, hogy az építés során anyaghiány, tervezési hibák léptek föl és a szervezés is időnként hiányosnak mutatkozott. Képeinken a színpadtechnika beszerelését, a nézőtér belső festését örökitettük meg. 157 mű a könyvvásáron Huszonnégy kiadó 157 művel készül a hazai könyvkiadás egyik legjelentősebb kereskedelmi akciójára, a téli könyvvásárra — tájékoztatták a vásár szervezői a sajtó képviselőit tegnap Budapesten a Zeneművészek Klubjában. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének rendezvényén elmondták: a kiadványok többsége már kapható a könyvüzletekben, s a kiadók ígérete szerint karácsonyig valamennyi tervezett kötet a boltokban lesz. A legtöbb könyvet — több mint húszat — az Európa Könyvkiadó adta közre; 12, illetve 10 kö.tetet kínál a Magvető és a Gondolat kiadó. Tarján Tamás irodalom- történész a könyvünnepről szólva arra hívta föl a figyelmet, hogy a téli könyvvásárra viszonylag kevés kortárs szerző művét jelentették meg a kiadók; úgy látszik — mondotta —, karácsony előtt inkább a kipróbált értékekben, a klasz- szikusokban bíztak. Ennek ellenére a világirodalomból például Joseph Heller, Friedrich Dürrenmatt, a magyarból pedig egyebek között Mészöly Miklós, Tamás Menyhért, Mándy Iván, Szakonyi Károly és Szász Imre új műveivel találkozhat az olvasó. Jubileumi emlékkönyv A múlt héten háromnapos ünnepségsorozattal emlékezett meg a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium nyilvánossági joga elnyerésének 175. évfordulójáról. Erre az alkalomra vaskos jubileumi emlékkönyvet adott ki az iskola vezetősége. Átlapozva a könyvet, megállapíthatjuk: dokumentumértékű anyagával hű képet ad az eltelt évtizedekről, az iskola oktató-nevelő munkájáról. Hihetnénk, hogy egy iskola évfordulójára kiadott kötet azoknak jelent csak érdekességet, akik az intézményben végezték — vagy végzik — tanulmányaikat. A Táncsics gimnázium jubileumi emlékkönyve azonban hasznos információkat tartalmaz azok számára is, akik nem ebben az iskolában szereztek érettségi bizonyítványt. Ebben nagy szerepe van a középiskola tanárának, dr. Miklós Endrének, aki feldolgozta ez alkalomra az iskola történetét. Bár a tanulmány — a szerző által is bevallottan — a teljesség igénye nélkül készült (valószínűleg meg is haladta volna a rendelkezésére álló terjedelmet), mégis számos új ismerettel bővül az a kép, amely eddig élt bennünk az iskoláról. Dr. Miklós Endre szigorú szerkezetű munkájában igyekezett — ahol arra mód nyílt — kitekinteni a város történetére is. így pillanthatunk be a múlt század első évtizedeinek Kaposváréba, s tudhatjuk meg: miért kellett a város számára egy „pedagógium”-ot létesíteni. Jövendő évfordulókra bizonyára adnak ki még emlékkönyveket — ezt az iskola hagyományai is megkövetelik — s ha azokba is készülnek iskolatörténeti tanulmányok, nagyon nagy segítséget nyújt majd íróik számára dr. Miklós Endre mostani munkája. Az iskolatörténeti dolgozat mellett a gimnázium tanárai közül többnek az írásait is közli a kiadvány. Ezek bizonyítják, hogy az iskola oktatói a tanítás mellett nem mellőzik a tudományos munkát sem. A kötet szerkesztője, Mi- hályfalvi László A tehetséges tanulókkal való foglalkozás lehetőségei és feladatai című hosszabb tanulmányából közöl részleteket. Dr. Marek János a mezőgazda sági munkásság életviszonyairól közöl megyei és országos helyzetképet a gazdasági világválság éveiből. Dr. Klujber László a diákszínjátszásról irt, Szabó Ferenc az orosz nyelv középiskolai oktatásáról készített tanulmányt. Kémiai ’ tárgyú munkát olvashatunk dr. Kontra József tollából. Testneveléstörténeti és -elméleti kérdéseket elemez munkájában az iskola két testnevelője, dr. Giber Vilmos és Horváth Tibor. Külön említést érdemel, hogy az iskola nem feledkezett meg nyugalmazott tanárairól sem. így Pap Antal és Török Lehel egy-egy írását olvashatjuk. Sajnálatos aktualitása van Schuster Gyula tanulmányának: az iskola kiváló tanáregyénisége ugyanis a közelmúltban távozott el az élők sorából. A tudományos publikációk mellett több visszaemlékezés, vallomás teszi olvasmányossá a kötetet. Az iskolából kikerült neves művészek, közéleti személyiségek vallanak egykori gimnáziumukról. Az intézménnyel kapcsolatos statisztikai adatok mellett közli az emlékkönyv az 1972—73-as tanévKÖNYVESPOLC A KATOSVAR- TÁNCSICS MIHÁLY GÍMNA25DM JUBILEUMI EMLÉKKÖNYVE 1812 1987 tői kezdődően az egyes évfolyamokon érettségizettek névsorát is, egészen napjainkig. A kötetet gazdag képanyag illusztrálja. Ezek között nagyon sok dokumentumértékű fotót találunk; éppen ezért sajnáljuk, hogy magasnyomású nyomdatechnikával készült a könyv, amely ilyen ünnepi kiadványhoz nem a legmegfelelőbb. Varga István HÉTVÉGI /tájoló Kiállítás várja Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központba látogatókat e hét végén: Nádor - fi Lajos fotó- és néprajzi gyűjteménye. A Somogy Megyei Művelődési Központ - rendezésében szombaton Lát- rányban tartják a Somogy megyei kórusok baráti találkozóját — erre 16 együttes jelentkezett. A megyeszékhely szabadidőklubjában szombaton délelőtt kilenctől videovetítésre várják a kicsiket. Tíz órától a kártyajátékok szabályait tanulhatják meg azok, akik ellátogatnak az ifjúsági klub rendezvényére. Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Házban szombaton Fiatalok háza címmel rendeznek vetélkedőt. A városi helyőrségi művelődési klubban szombaton délelőtt kilenc órától játszóház is lesz, itt mikulás-ajándékokat készíthetnek majd a gyerekek. Berzencén a művelődési házban hagyományőrző kiállítás várja a látogatókat, a szabadidőklub pedig Győri Vilmos barcsi fotóművész kiállításának ad otthont. Marcaliban a művelődési házban Nyomon vagyunk címmel a Budai Kabaré szerepel — többek között Ki- bédi Ervin, Pálos Zsuzsa, Maros Gábor, Benkóczi Zoltán közreműködésével — szombaton este hét órától. A marcali Lengyel József Helytörténeti Múzeumban kiállítás várja a vendégeket: ezen a kender megmunkálása, a szőlészet, a borászat eszközeit láthatjuk. Megtekinthető az 1919-es mártírok tiszteletére kiállított gyűjtemény is. A múzeum képtárában Tóth Ágoston olmützi arcképei láthatók — a válogatás a Magyar Nemzeti Múzeum arcképgyűjteményéből való. Kaposváron a Somogy Megyei Múzeum kamaratermében a VI. dunántúli tárlat művei tekinthetők meg; az első emeleten A jég világa című időszaki kiállítás, valamint Martyn Ferenc festőművész állandó kiállítása is látogatható. A mozimúzeumban Az árnyjátéktól a filmszínházig címmel mozitörténeti kiállítás várja az érdeklődőket. Barcson a Dráva Múzeumban A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet története címmel rendeztek kiállítást, ugyanitt látható Leitner Sándor festőművész tárlata. Vasárnap este ifjúsági táncestre várják a fiatalokat a Móricz Zsigmond Művelődési Központban, szombaton délelőtt kilenckor pedig Barcsról Barcsért címmel rendeznek vetélkedőt. Képünkön: Gera Katalin Gyík című szobra — a dunántúli tárlat anyagából. Megelőzés — egészségmegőrzés A körzeti orvosok továbbképzését szolgáló szakmai előadások hagyományát Kaposváron az egészségmegőrző nemzeti program megvalósítása részfeladatainak ismertetésével folytatják. így került sor tegnap a városi tanácson arra a rendhagyó előadássorozatra, amelyen a több súlyos betegséget előidéző egészségtelen táplálkozás visszaszorításáról, illetve a szennai szűrővizsgálatok tapasztalatairól esett szó — ételbemutatóval egybekötve. A több rizikófaktor közül dr. Tóth Tibor megyei diétás főorvos a vér magas zsír- tartalmát okozó egészségtelen táplálkozás és mozgás- szegény életmód hatásait elemezte. A vér magas zsírtartalma érelmeszesedést, magas vérnyomást, infarktust okozhat — ezek szinte már népbetegségnek számítanak hazánkban. Az egészségmegőrző nemzeti program a megelőzésre, a felvilágosítás fontosságára hívja föl a szakemberek figyelmét. Dr. Tóth Tibor előadása ennek szellemében foglalkozott a csecsemő- és gyerektáplálkozás korszerűsítésének szükségességével is. Túlzott kalóriafogyasztás jellemzi már az óvodásokat, majd az általános iskolásokat, nem is beszélve a felnőtt lakosságról. Az előadó javasolta, hogy az általános iskolákban nagyobb teret szenteljenek az alapvető egészségügyi alapismeretek oktatásának, illetve a korszerű főzéstechnikai alapismeretek elsajátítására. Ezzel csengett egybe dr. Antony-Móré Katalin megyei körzeti szakfőorvos több megállapítása. A szennai körzetben végzett lakossági szűrések tapasztalatai azt mutatják, hogy az idősebb korúak jelentős része krónikus betegségben szenved. A hatvanévesnél idősebbek 88 százaléka szorulna rendszeres orvosi ellenőrzésre, ám az egyedül élők közül csak minden második lakos fordul meg rendszeresen az orvosi rendelőben. Többen gyógyszeres kezelés nélkül is javíthatnák egészségügyi állapotukat — mutatott rá a főorvos. A szociális körülményeknek, a fokozottabb higiéniának szintén nagy szerepe van abban, hogy megelőzzük a tartós betegségeket. Szennában a lakosság 20 százaléka hatvan éven felüli. Az átlagosnál forgalmasabb a körzeti orvosi rendelő. Egy munkanapon átlagosan ötvenegy beteg fordul meg itt. Dr. Antony-Móré Katalin arra is rámutatott előadásában, hogy az idős korúakról való hatékonyabb gondoskodás feltételeit javítani szükséges. Káli József, a kaposvári megyei kórház élelmezési osztályvezetője a sokadik ételbemutató után ezeket mondta el: — A bemutatott termékcsalád a korszerű táplálkozásra hívja föl a figyelmet, ám mi is keveselljük a választékot. Az ipar az itt látott termékekből sem tudja rendszeresen ellátni a lakosságot. A korszerűbb termékekből kellene fokozni a termelést. A táplálkozás korszerűsítésén és a gazdasági hatékonyság összhangján szintén van javítanivaló. H. B.
