Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
4 Somogyi Néplap 1987. november 27., péntek ______________________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA _______________ A módosított családjogi törvényről A Budapest Sportcsarnokban ma nyílik a harmadik magyar versenyautó-kiállítás. A péntektől vasárnap estig tartó rendezvényen versenyautókat, -motorokat és -csónakokat állítanak ki. Ennek keretében többek között közlekedésbiztonsági programokat, a 'helyszínen jelentkezőknek BMX-verse- nyeket, komputeres videojátékokat is rendeznek. Ezenkívül modellkiálíítással, asz- tali'tenisz-show-val is szórakoztatják a vendégeket. Bemutatkozik számos versenyző világnagyság is. A vidékről érkezőknek 50 százalékos kedvezményt ad a MÁV. A felnőttjeggyel rendelkezők között egy Polski Fiat 126- ost sorsolnak ki. Kesjár a BS-ben. A legeredményesebb magyar pályaautós, Kesjár Csaba is ott lesz a hétvégi versenyautó- kiállításon, s bár egy jó félórára átigazolt a Zakspeed Védőmellényben, sisakban, hatalmas műszerekkel emberek jelennek meg időnként az utakon. Mérnek, vizsgálnak, számolnak, jegyzetelnek ... Mindenütt ott vannak, ahol építkezésre, felújításra kerül sor. Térképészek. Munkájuk nélkülözhetetlen, a reflektor mégsem rájuk irányul. — Feladataink közé tartozik az állami alaptérképek a topográfiai rajzok és a közműfelmérések elkészítése. Ezt a munkát minden országban kis létszámú szakembergárda végzi, hazánkban három vállalat foglalkozik ilyen tevékenységgel. A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat kaposvári kirendeltségének dolgozói elsősorban Dél- és Nyugat- Magyarország helységeiben dolgoznak — mondja Várnát/ György osztályvezető, s a nagy térképeket mutatja. — Az üzemeltetők kérésére felkutatjuk és föltérképezzük a víz-, szennyvíz- és csatornahálózatot, a gázvezetékeket. Különösen a régi városrészekben és lakótelepeken van sok munkánk, ahol ezekről a közműlétesítményekről korábban nem készítettek feljegyzéseket. Végzünk ipari geodéziai tevékenységet is, például mozgásvizsgálatot az épületek süllyedésének megelőzésére, s készítünk mezőgazdasági térképeket is, elsősorban termelőszövetkezetek és mezőgazdasági szakemberek részére. Vastag és vékony, folytonos és szaggatott vonalak mindenütt. A hozzá nem értő ember nem sokat olvas ki ezekből a jelekből, a térképészek azonban otthonosan mozognak e világban. — Sokat kell dolgozni miForma 1-es csapatba, mégis Forma 3-as gépét mutatja be. Képünkön: Kesjár a Zakspeed F—1-esben a Hun- garoringen, mellette jobbra Erich Zakowski csapatfőnök. Berger a BS-ben. Gerhard Berger, a legutóbbi két Forre elkészül egy térkép. Nagy figyelem és felelősségtudat kell hozzá, hiszen különösen a mi munkaterületünkön, az elektromos hálózat feltérképezésekor nagy bajt okozhat a legapróbb tévedés is. A terepmunkáknál, a felméréseknél a gyaloglás, az egésznapos kutatás, mérés a fárasztó és ugyanakkor az érdekes, a rajzolásnál pedig a komplikált, aprólékos munka izzasztja meg az embert. Nagyjából ugyanannyi munkát igényel a terepfölmérés, mint a rajzolás, s hogy mikor melyiket szeretem jobban, az elsősorban az Az 1988. évi árpolitika főbb kérdéseiről tanácskozott csütörtökön a Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bizottsága a népfront Belgrad rakparti székházában tartott ülésén. A testületet Lakatos József, az Országos Anyag- és Árhivatal közgazdasági főosztályának vezetője tájékoztatta a jövőre hatályba lépő új árszabályozási rendszerről. Elöljáróban kiemelte: az ármechanizmus korszerűsítésének az a célja, hogy az állam főként a gazdálkodás, a piaci verseny tisztasága fölött őrködjék, az • árak a kereslet-kínálat törvényszerűségeinek megfelelően alakuljanak ki. Hozzátette: valóságos piaci árrendszer 1988-ban még nem hozható létre, mert a gazdálkodás külső, belső egyensúlyi helyzete erre nem ad lehetőséget. Elkerülhetetlen azonban az árszabályozás ma 1-es világbajnoki futam győztese lesz az idei versenyautó-kiállítás egyik sztárja. A Magyar Nagydíjon nem szerzett vb-pontot, de ezúttal — Ferjáncz-Attila, a házigazda vendégeként — bizonyára sikere lesz a hétvégi fellépésén. időjárástól függ. Jó időben, napsütésben szívesebben dolgozom a szabadban, ilyen zimankós őszi hidegben viszont jobb a fűtött irodában — vall térképész titkairól Vukov Péter, míg a hatalmas, félig kész vázlatokat mutatja. Több nap munkája van már eddig is a rajzokban. S az ábra még messze nem tökéletes. Sok-sok órás kemény munka után állhat csak fel a térképész elégedetten az íróasztal mellől, hogy íme, kész a térkép. eddigi rendszerének korszerűsítése, épp ezért a Minisztertanács jóváhagyta a másfél évig tartó vizsgálatok után e témakörben megalkotott új jogszabályokat. Ezeknek megfelelően a hatósági árforma csak azokon a területeken marad meg, amelyeken a piac szerepe nem tud kellően érvényesülni vagy az ellátási színvonlai megtartása érdekében állami döntéssel kell meghatározni a fejlesztések irányát. Ilyen szférák például a közüzemi, az infrastrukturális szolgáltatások, az alapanyaggyártás, illetve ide tartoznak azok az alapvető fogyasztási cikkek, amelyek hosszú távon is állami támogatásban részesülnek. A szabadáras kategóriába kerülnek viszont — a korábbi gyakorlattól eltérően — például az építő- és faanyagok, az építési, szerelési munkák. Az eddiginél jóval keA szülőknek a szülői felügyeletet gyermekük érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. E felügyelet körébe tartozik a gyermek gondozása, oktatása, nevelése, tartása, személyi és vagyoni érdekeinek védelme. Ha a kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődése a családban bármilyen okból nincs megfelelően biztosítva, a gyámhatóság — a kiskorú veszélyeztetettségének mértékétől, a veszélyeztetettség okaitól függően — az állami gondoskodás körében különféle intézkedéseket tehet. Az intézkedések két fő csoportba sorolhatók attól függően, hogy a gyermek változatlanul a családban marad vagy a gyámhatóság a családból kiemeli. A fő törekvés az, hogy a gyermek családon belüli nevelését segítse elő a gyámhatóság; a kiskorú veszélyeztetettségét úgy lehessen megszüntetni, hogy közben ne kerüljön ki az őt nevelő családi környezetből. Az állami gondoskodásnak azt a szakaszát, mikor a gyámhatóság a gyermek családban történő neveléséhez nyújt segítséget, védő- és óvóintézkedéseknek nevezzük. Ezeknek egy része a kiskorúakra, másik része a A tanácsokon dolgozó ismerőseim közül nem egy panaszkodott arról, hogy a pa- ragrafusdzsungelben szinte képtelenség eligazodni. Néhány rendelet egymással ellentétes, mások túlszabályozzák a szabályozn i valókat. Boglárlellén Sós Zoltán, a városi tanács városgazdálkodási osztályának megbízott vezetője konkrétumokkal igyekezett alátámasztani igazát. Elmondta, hogy például több, egymással ellentétes rendelet van érvényben a közigazgatásban, s ezek gátolják a tanácsi munkát, e munkába vetett bizalmat. A hivatalos szerv kiszabhat például egy rendeletben szabályozott pénzösszeget, de a lakó ugyanerre megtalál egy másik paragrafust, amelyik kevesebbnek jelöli meg a kiszabható bírságot. Kinek van ilyenkor igaza? A 18/1983. (X. 16.) sz. ÉVM —PM együttes rendelet kimondja: Az állami vagy tanácsi beruházásban épített út és közmű költségeinek egy részét át kell hárítani a lakosságra. Az alapelv jó, a végrehajtás azonban gondot okoz. A rendelet lakó- és üdülőövezetek esetén megkülönböztetést tesz a hozzájárulás mértékében. így burvesebb iparcikk, élelmiszer tartozik majd a jövőben a hatósági árformába; a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások terén azonban arra számítanak, hogy növekszik a piac árbefolyásoló szerepe, s ezért itt — piaci elemzések alapján — új típusú árszabályozást dolgoznak ki. Ott, ahol a piaci egyensúly felborulására lehet számítani, sajátos kont- rollmechanizmust alkalmaznak. Ennek lényege: az árhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy árkonzultációra kérje föl az érintett vállalatokat. Ezzel megszüntethető a visszaélés az erőfölénnyel, a tisztességtelen áralkalmazás. Ha a konzultáció nem jár eredménnyel, egyeztető bizottsági tárgyalást hívnak össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztók Országos Tanácsa bevonásával. Ez valóságos érdek- egyeztetést jelent, hiszen a szülőkre irányul, de szülőkre és gyermekekre egyaránt vonatkozó intézkedési sorozatok is vannak. A gyámhatóság védő- és óvóintézkedésként figyelmezteti a kiskorút helytelen magatartása miatt, tanácsokkal látja el, számára magatartási szabályokat állapít meg. Ha a szülő életvezetése ellen merül föl kifogás, akkor a szülőt figyelmezteti és felszólítja kifogásolt magatartásának megváltoztatására. Mód van arra, hogy a szülőt kötelezze: a gyermek részére biztosított bölcsődei, óvodai, iskolai napközi otthoni, diákotthoni, kollégiumi ellátást a kiskorú folyamatosan vegye igénybe. A gyermek személyiségével kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében szakértőt lehet kirendelni, és kötelezni a szülőt arra, hogy a gyermekkel együtt keresse fel a kirendelt szakértőt, működjön közre a vizsgálatban és az ott kapott nevelési tanácsokat valósítsa meg. Szakértőként • nevelési, pályaválasztási tanácsadó, illetve gyermekideggondozó rendelhető el. Ha a gyermek egészségét veszélyeztető okok állapítkolt útnál (ha állami beruházásban mindez már megvalósult) lakóterület esetében maximum 8600, járdánál 3000, villanyvezetéknél 2500, víznél 8600, gáznál 5600, szennyvízcsatornánál 13 000 forint vethető ki utólag. Üdülőterületnél a telekkel arányos rész vethető ki. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha egy ugyanakkora teleknek nemcsak egy, hanem (például társas nyaraló esetében) húsz vagy százhatvan tulajdonosa van, akkor az eltérés ugyanazért a szolgáltatásért lehet akár húszvagy százhatvanszoros is! Más helyütt a jogszabály kimondja, ha állami beruházásban megépült például egy gázvezeték, akkor arra a később csatlakozni kívánók (lakóház esetében) 5600 forintot kötelesek fizetni. Ma már nemigen épül közmű állami beruházásban, hanem csak összefogással. Boglárlellén például a lakóház-tulajdonosok 1987-ben 17 500 forintot fizettek be előzetesen. Ez egy kialakult összeg, amelyből — a tanácsi támogatást is föltételezve — még meg lehet oldani a feladatot. Tehát megépül a közmű. A szomszéd „okosan kivár’, egy fillért sem fizet, csak később kíván csatlakozni. gazdálkodói és a társadalmi kívánalmakat egyaránt mérlegre helyezik ezeken a tanácskozásokon. Továbbfejlesztik az árbejelentési rendszert is. A fogyasztási cikkeknek abban a körében, amelyben megszűnik a hatósági ár, árbejelen- tési kötelezettséget írnak elő a gyártóknak, például a húsiparnak, a konzerviparnak. Ugyancsak új vonása az árszabályozási mechanizmusnak: az árhivatal elnöke lehetőséget kap arra, hogy egy- egy vállalat összes termékére vagy valamely árucsoportjára az árak maximálását rendelje el. A jövőben arra törekszenek, hogy az árak kialakításával kapcsolatos tevékenység nagyobb nyilvánosságot kapjon — hangsúlyozta az előadó — ezért közzé teszik az árkonzultációkon, az egyeztető bizottsági tárgyalásokon született megállapodásokat. hatók meg, akkor a gyámhatóság az egészségügyi szervek bevonásával intéz- kezdik. Az alkoholizmus miatt veszélyeztetett gyerekek száma évről évre nő; a gyámhatóságok által kezdeményezett alkoholelvonó kezelések nem hozták mega kívánt eredményt. A gyámhatóság a bíróságnál eljárást kezdeményezhet a gyermek elhelyezése, az elhelyezés megváltoztatása, a gyermeket megillető tartásdíj megállapítása, a szülői felügyelet megszüntetése iránt, továbbá büntető följelentést tehet a kiskorú veszélyeztetése, tartási kötelezettség elmulasztása miatt. Mód van arra is, hogy a veszélyeztetett gyerek részére, fejlődésének folyamatos segítése és ellenőrzése, a szülő nevelési tevékenységének támogatása érdekében megelőző pártfogót rendeljenek ki. Ez rendszeres beavatkozást, folyamatos és lényegében családgondozást biztosító intézkedés, amely a kirendelt pártfogó révén valósul meg és a gyermek veszélyeztetettségének megszűnéséig, illetőleg nagykorúságának eléréséig fenntartható. Mivel a közmű a tanácsi tervben is szerepelt, a jogszabály szerint 5600 forint szabható ki. Ez egyrészt ágaz- ságtalan, másrészt végrehajthatatlan. Mit tehet a tanács? Meghatároz egy elvi összeget, például az 1969-es gáztörvény alapján, amely kimondja: „közös összefogásban épült gázvezetékre aki utólag kíván csatlakozni, az köteles megfizetni az akkori arányos költséget és az időarányosan fölmerült többletköltségeket.” Most tehát ilyen Boglárlellén a gyakorlat, jóllehet tudják, hogy ezzel egy másik jogszabályt sértettek meg. A gáz azonban nem alapszolgáltatás, ennek igénybe vételére senki sem kötelezhető. Ezért az ügy némiképp egyszerűbb: aki megfizeti, kap, aki nem, az nem. A víz és szennyvíz már bonyolultabb kérdés. Itt utcánként a többség akarata a döfitő, amely azonban — ellentétben a gázzal — azokra is kötelező, akik esetleg nem akarták. A „22-es csapdája” ez ügyben is felbukkan. Az 1964. évi IV. törvény szól a vízügyről. A víz- és szennyvízhálózat kiépítése ma már társulati és állami támogatással segített feladat. Az ÉVM—PM 18 1983. (X. 16.) sz. együttes rendelet kimondja, hogy utólag csak 13 000 forint vethető ki. A vízügyi törvény alapján alkotott kormányrendelet — 32/1964. (XII. 13.) — szerint viszont a társulati tagság differenciáltan, önállóan állapítja meg az összeget. Boglárlellén például a Balaton partján 35 000 forintot. Rendkívüli gond, hogy 1984-től 85-ig állami beruházásban létesültek a közművek, amelyekre utólagos csatlakozáskor 13 000 forintot lehet csak kivetni, holott 1985-től a lakosság ugyanezért a szolgáltatásért 35 000 forintot fizet Ez is feszültséget teremt. Még néhány hasonló, ellentétes rendeletet föl lehelne sorolni a tanácsi munka illusztrálására, de úgy vélem, fölösleges. Inkább azon kellene gondolkodniuk az illetékeseknek, hogyan lehetne mielőbb egységesíteni a rendeleteket, akár úgy is, hogy a fölöslegeseket hatályon kívül helyezik, s az érvényeseket korszerűsítik. A továbblépésnek ez is feltétele ! Gyarmati László Bajt okozhat a tévedés TÉRKÉPÉSZTITKOK H. É. Az 1988. évi árpolitika főbb kérdései Szecsődi Lászlóné dr. A 22-es (egyik) csapdája Ha ezt alkalmazom, azt sértem meg. Versenyautó-kiállítás
