Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

2 Somogyi Néplap 1987. november 20., péntek Sajtótájékoztató a kormány üléséről Kongresszusi jelentés az iráni—kontra A csütörtöki kormányülést követően a szokásos kor­mányszóvivői tájékoztató helyett — Bányász Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke ugyanis Né­meth Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének kíséreté­ben Dél-Amerikában tar­tózkodik — Békési László pénzügyminiszter-helyettes és Németh Jenő, a Tájékoz­tatási Hivatal elnökhelyette­se tartott sajtótájékoztatót. Békési László elmondotta: a Minisztertanács szükséges­nek ítélte az állami pénz­ügyekről szóló törvény és végrehajtási rendeletéinek módosítását. Jövőre ugyan­is várhatóan változik az ál­lamháztartási mérleg szer­kezete és tartalma, össze­függésben az adó- és árre­form következményeivel. Az új szerkezetű államház­tartási mérleg áttekinthe­tőbbé teszi a költségvetést a képviselők számára. A ja­nuárban bevezetendő adó- és árreform is több tekin­tetben túlhaladottá tette a pénzügyi törvény eddigi in­tézkedéseit. A változások e téren is meg fogják terem­teni az összhangot. Jelentő­sen megváltozik a jövő esz­tendőben a pénzügyi ellen­őrzések tartalma és felada­ta. Az adótörvények végre­hajtása nyomán nő az adó- ellenőrzés szerepe, ami szin­tén megkívánja a pénzügyi törvény módosítását. Az adótanácsadói tevé- menységgel kapcsolatos, most kialakított szabályok csak a díjazás ellenében végrehajtott adótanácsadás­ra vonatkoznak, díjmente­sen ugyanis mindenki adhat szakmai segítséget. Az új szabályok szerint nélkülöz­hetetlen feltétel a büntetlen előélet, a szükséges képesí­tés megszerzése — amelyet szakvizsgával kell igazolni — és az úgynevezett szak­értői vagy adótanácsadói névjegyzékbe való felvétel. Tanácsadással magánsze­mély és társaság egyaránt foglalkozhat. A Miniszterta­nács felhatalmazása alap­ján a pénzügyminiszter ha­tározza meg a szakvizsga feltételeit, a lebonyolítás módszerét és tartalmát. A szakvizsga négy tárgyra fog kiterjedni: adóügyi és pénz­ügyi jogi, adóigazgatási, el­járási, adóelszámolási és el­lenőrzési, valamint könyv- vezetési ismeretekre. A Pénzügyminiszérium gon­doskodik a szükséges tan­anyag kiadásáról, s úgy ter­vezik, hogy 1988 első ne­gyedévében már megkezdik a vizsgáztatást. Minden je­lentkező önállóan készül föl, kötelező oktatási idő, elő­képzés nem lesz. Fontos fel­tétel, hogy azok, akik a ta­nácsi vagy a pénzügyi ap­parátusban adókkal foglal­koznak, nem láthatnak el tanácsadói tevékenységet. Döntés született több ki­egészítő adónem jövő évi korrekciójáról, illetve meg­szüntetéséről. Közülük a leglényegesebb a háztáji és kisegítő gazdaságok jövede­lemadójának módosítása. A kistermelők eddig — ha földműveléssel foglalkoz­nak — kettős jogcímen fi­zettek adót, egyrészt a föld­művelésből származó jöve­delmeik után, másrészt a föld tulajdona alapján. Ja­nuár elsejétől a jövedelem- adóztatás teljeskörűen a ma­gánszemélyek jövedelem- adójának keretében valósul meg, megszűnik a mezőgaz­dasági kistermelők jelenlegi, háztáji és kisegítő gazda­ságra vonatkozó jövedelem- adója. Jövőre változatlanul fennmarad a földhasználati adó. Ennek sem mértéke, sem adó fizetésére kötele­zettek köre nem változik. Két, nem túl jelentős adó­nem szintén megszűnik 1988-ban: az erőgép és a .lovak, öszvérek után fize­tett' eddigi tételes adó, va­lamint az ebadó. A Minisztertanács szabá­lyozta a takarékbetét-kama­Csütörtök esti kommentár Peking jelzése Teng már nem mozdul ki Kínából, ahhoz túl öregnek tartja magát. Hacsak! Ha­csak nem egy szovjet—kínai csúcstalálkozó kedvéért. Ezt maga a kínai politika nagy öregje, a most már majd­nem minden pozíciójából visszavonult, mégis változat­lanul első számú vezetőnek számító Teng Hsziao-ping mondta. Tehát a legilletéke­sebb mind egy ilyen utazás, mind a szovjet—kínai kap­csolatok pekingi kezelésének ügyében. Akinek Teng ezt a gondolatát elmondta, (egy japán szocialista politikus­nak), az persze sietett világ­gá kürtölni, így a nemzet­közi sajtó most a közelgő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó mellett egy másik, csaknem hasonló fontosságú csúcs kilátásairól is érteke­zik. Ritkán olyan egyöntetű a sajtó embereinek véleménye: mint abban, nem véletlen elszólásról, futó gondolat ki­mondásáról van itt szó. Teng, a 83 évesen is példá­san friss szellemű, változat­lanul borotvaéles eszű poli­tikus, aligha véletlenül mon­dott ilyet. ,Annál sokkal na­gyobb profija ő ma is a po­litika mesterségének. Felel­hetett volna sokféleképpen a japán politikusnak arra a kérdésére, hogy nem men­ne-e el mégegyszer a sziget- országba. Teng éppen így felelt, maga hozva szóba a kínai—szovjet viszonyt, s ezt bizonnyal fontos politikai gesztusnak és felhívásnak szánta. Hiszen a lapok azon­nal felidézték azt a pekingi szóbeszédet, amely szerint Teng nemrégiben szűk kör­ben a pártkongresszus elő­készítő tanácskozásán kifej­tette: szeretné még megélni a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálásának betetőzé­sét. öt először akkor buktatták ki a hatalomból, amikor a kínai politika bakugrásai a szovjet kapcsolatot is mély­pontra terelték. S akkor jött vissza, amikor éppen csak megkezdődtek a harcok a kínai belső és külpolitikai változásokkal szembeszegülő erőkkel. Teng vezetésével már e küzdelem utóvédhar­cai is befejeződőben vannak, logikus hát, hogy a régi kül­politika talán legveszedelme­sebb utóvédharcát most már végképp el kellene feledtet­ni. Ezért a célért a 83 éves öregember — saját szavai szerint — bárhová elmenne a Szovjetunióba, akár Moszkvában is szívesen ta­lálkozna a szovjet reformok vezetőjével, Mihail Gorba- csovval. Nem vitás, hogy az elmúlt negyedszázad egyik legfontosabb politikai esemé­nye lenne egy ilyen találko­zó. Moszkva és Peking po­litikai kapcsolatainak az utolsó igen magas állomása egy néhány órás Koszigin- vizit volt Csou En-lajnál. En­nek éppen húsz éve, s a kapcsolatok csak azután vál­tak igazán rosszá. Most mindkét fővárosban úgy fo­galmaznak, hogy nincs sem­mi politikai érdek a két nagy szocialista szomszéd hűvösebb viszonyának fenn­tartására, annál több a régi bizalmas kapcsolatok fel- támasztására. Teng jelzése mutatja, hogy — Peking néhány változatla­nul meglévő kifogásának fenntartása mellett — im­már készen áll szentesíteni az igazi kibékülést. A. K. tok adóztatásának módsze­rét. A kamatokat terhelő adót — nem betétenként, hanem összevontan — a pénzintézetek fogják fizetni, így a betéttulajdonosok nem is érzékelik majd, hogy a betéteik után élvezett ka­matot bármiféle adó is ter­heli. A betéti kamatok eme­lésére, és ennek nyomán a betétenkénti adóztatásra 1989-től kerül sor. A kormány két olyan kér­déssel is foglalkozott, amely a jövő évi népgazdasági cé­lok teljesítésének megala­pozását, a stabilizációs és kibontakozási program vég­rehajtását szolgálja. Az egyik ilyen a felszámolási eljárás következetesebb vég­rehajtása, az ehhez szüksé­ges intézkedések kidolgo­zása. Ugyanis a veszteséges és alaphiányos gazdálkodók helyzetének rendezésében igen lassú az előrehaladás, szűk körben érvényesülnek csak az elmúlt esztendőben hozott törvényerejű rende­letnek, a felszámolási, illet­ve veszteségrendezési eljá­rásnak a követelményei. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy lassú a gazdasági szerkezet átalakítása, és elmarad az igényektől a belső tőkemoz­gás. Tavaly például 61 vesz­teséges ' és 60 alaphiányos vállalat, illetve szövetkezet közül csupán 68-nál sikerült a pénzügyi hiányt saját erő­forrásból, illetve a hitele­zők közötti megállapodással rendezni. Mindössze két fel­számolás fejeződött be, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalaté, és a Balassagyarmati Javító- Karbantartó Kisvállalaté. A gazdálkodó szervek és a ban­kok nem érdekeltek a fel- számolási eljárás lefolytatá­sában. Ugyanakkor a ma­gyar gazdaságban tapasztal­ható pénzbőség miatt nem is kényszerülnek erre. Az idei esztendő első háromne­gyedében 156 vállalat és szövetkezet zárt vesztesége­sen, s a pénzügyi hiány meghaladta a nyolcmilliárd forintot. A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy a Miniszterta­nács ülésének napirendjén szerepelt a repülési pótlék ügye. Erről azonban szintén nem született döntés. Arról is szó volt a sajtó- tájékoztatón, hogy bár a díj ellenében folytatott adó- tanácsadói tevékenységre csak jövőre lesz lehetőség, már kiépült és megkezdte munkáját a díjmentes és központilag szervezett adóta­nácsadó szolgálat. Ilyen se­gítséget az állampolgárok valamennyi városi tanácsnál igénybe vehetnek. A Pénz­ügyminisztérium megállapo­dott a Hazafias Népfronttal és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával is, hogy a jogsegély-szolgálatuk adó­ügyekben is segíteni fogják az állampolgárokat. Az igaz, hogy itt nem kap­hatnak olyan garanciát a szolgáltatások igénybe vevői, mint a díj ellenében történő adótanácsadásnál. Ott ugyan­is lehetőség. van arra, hogy hibás tanács esetén a bírság, illetve a büntető kamat egy részét az adószakértőre át­hárítsák. A garanciális köte­lezettség feltétele, hogy azt előzőleg szerződésben rög­zítsék. A kormány ülésének to­vábbi témáiról Németh Jenő tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy elemezték a Balaton vízminőségének javítása érdekében elrendelt építési és egyéb korlátozá­sok tapasztalatait, feloldásuk lehetőségét. Megállapították, hogy a kormány korábban hozott, a hosszú távú fej­lesztéseket is alapvetően be­folyásoló döntései beváltak, a korlátozások elérték cél­jukat. Csökkent az üdülőné­pesség, megszűnt a belterü­letek és zártkertek indoko­latlan bővítése, a tömeges méretű telekparcellázás. A korlátozások azonban egyes esetekben túlzottan merev­nek bizonyultak, így a Mi­nisztertanács — bár a ko­rábbi döntését fenntartja — lehetőséget ad egyedi kivé­telek alkalmazására. Minden ilyen esetben az építésügyi és városfejlesztési minisz­térium hozhat döntést — a Balatoni Intéző Bizottsággal egyetértésben — elsősorban akkor, ha erre műemlékvé­delmi szempontból, illetve az idegenforgalom fejleszté­se érdekében szükség van. A Minisztertanács módosí­totta a honvédelmi törvény végrehajtásával kapcsolatos rendeletet, amelynek meg­változtatása az adóreform következtében vált szüksé­gessé. Az eddigi szabályok szerint ugyanis a sorkato­nai szolgálatot teljesítő had­köteles fiatal brutó kerese­tének 12 százalékát fizette honvédelmi hozzájárulás­ként. A honvédelmi hozzájá­rulás mértéke januártól a személyi jövedelemadó ösz- szegétől válik függővé. A hozzájárulás a jövedelemadó 50 százaléka, de legalább 200 és legfeljebb 2000 forint havonta. A honvédelmi hoz­zájárulást azoknak kell fi­zetniük, akik hat hónapnál rövidebb ideig teljesítettek sorkatonai szolgálatot. Men­tes a fizetési kötelezettség alól az, aki munkaképessé­gének 50 százalékát elvesz­tette. botrányról Az iráni-kontra botrány főszereplői semmibevették az alkotmányos előírásokat, megszegték a törvényeket, titkos külpolitikát szervez­tek, titkos manővereket irá­nyítottak — jelentette ki Daniel Inouye szenátor, a 11 tagú szenátusi csúcsbi­zottság elnöke szerdai sajtó- konferenciáján. A kongresszus két házá­nak vizsgálóbizottságai csaknem egyéves munka után szerdán tették közzé zárójelentésüket, amely mintegy hétszáz oldalon fog­lalja össze a tapasztalatpkat és 27 ajánlást is tartalmaz. A jelentés végső soron Rea­gan elnököt teszi felelőssé a történtekért, bár leszögezi: az elnök szerepét nem lehe­tett teljesen feltárni, mert kulcsfontosságú dokumen­tumokat semmisítettek meg a vizsgálat előtt, és az egyik koronatanú, William Casey, a CIA volt főnöke időköz­ben meghalt. így nem buk­kant fel olyan bizonyíték, amely azt igazolná, hogy Reagan részese volt a tör­vénysértéseknek, ami miatt eljárást kellene indítani el­lene. Ennek ellenére Reagan a jelentés szerint „olyan légkört teremtett, vagy tűrt meg”, amelyben az akció irányítói „bizonyosak lehet­tek abban, hogy az elnök politikáját hajtják végre”. Abban is elmarasztalják az elnököt, hogy mind ez ideig nem ítélte el a törvénysér­tő akciókat és azok résztve­vőit. A bizottság ajánlásai első­sorban a titkos műveletek jövőjére, a, nemzetbiztonsági tanács jövőbeli szerepére, a beszámolási kötelezettségek teljesítésére vonatkoznak. Egyik érdekességük, hogy javasolják: a nemzetbizton­sági tanácsadó szerepét ne Borisz Jelcin felmentése a moszkvai városi pártbizott­ság első titkári tisztéből, ki­nevezése az állami építési bizottság miniszteri rangú elnökhelyettesévé élénken foglalkoztatja a szovjet fő­városban dolgozó külföldi újságírókat. Erről tanúsko­dott Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő csütörtöki sajtóértekezlete is, ahol e témában so,k kérdés hang­zott el. A Jelcin-ügy — mondta a szóvivő — olyan epizód, amelyből nem szabad mesz- szemenő következtetéseket levonni, különösen nem a peresztrojka sorsát illetően. A fordulat időszakában, s töltse be a jövőben katona. (Reagan éppen a közelmúlt­ban nevezte ki e tisztre Co­lin Powell tábornokot, aki eddig a tanácsadó helyette­se volt.) A két bizottság republiká­nus tagjainak egy része ter­jedelmes kisebbségi külön­véleményt terjesztett elő, s ebben csupán azt ismeri el, hogy „hibák történtek”, de • a jelentés szerzőit pártpoli­tikai manőverekkel vádol­ja. A Fehér Ház egyelőre csak arra szorítkozott, hogy szóvivői nyilatkozatban szö­gezze le: a bizottság nem bizonyított törvénysértést az elnökre. Reagan két, szerdán elmondott beszédé­ben még csak nem is utalt a jelentésre, holott koráb­ban azt ígérte, hogy annak közzététele után haladékta­lanul kifejti véleményét. A szóvivői állásfoglalás sze­rint az elnök már korábban elismerte, hogyí „hibák tör­téntek”, és megtette a szük­séges intézkedéseket azok kiküszöbölésére. A szóvivő kitért a válaszadás elől, amikor arról kérdezték, hogy hajlandó lesz-e Rea­gan kegyelemben részesíte­ni törvényt szegő egykori munkatársait. Az amerikai tömegtájé­koztatási eszközök szerdán rendkívül nagy terjedelem­ben foglalkoztak a jelentés közzétételével, az ' akörül kirobbant pártpolitikai vitá­val, s a különböző nyilatko­zatok ismertetésével. A The New York Times könyvki­adó vállalata máris közölte, hogy a hatalmas érdeklődés kielégítésére valamelyes rö­vidítéssel már a legközeleb­bi napokban olcsó kiadás­ban megjelenteti a bizottsá­gi jelentést, illetve a kisebb­ségi különvéleményt. erre a szovjet történelem for­radalmi időszakai szolgáltat­tak is példát, lehetnek vé­leményeltérések, viták. A mostani esetet sem kell po­litikailag dramatizálni, még ha az esetleg dráma is az egyén életében — tette hozzá Geraszimov. Egy amerikai újságíró a következő kérdést tette fel: Mihail • Gorbacsov washing­toni útja előtt nem árt-e a Jelcin-ügy a szovjet veze­tőről Nyugaton kialakult képnek. — Ez — mondta Geraszimov — önöktől, új­ságíróktól függ, attól, hogy önök miként interpretálják a történteket. Geraszimov — Jelcinről Tűzvész a londoni földalattin bánt fel a láng, majd a lép­csőfokain álló utasokon vé- gigszáguldó tűzgolyóként tört be a pillanatok alatt lángtengerré váló előcsar­nokba. A leírhatatlan pá­nikban a felfelé menekülők az égő előcsarnokban, a tűz- függöny elől egymást tapos­va hátrálok pedig az alag­útrendszert betöltő fojtogató íüstfelhőben találták magu­kat. Thatcher asszony csütör­tökön délután az alsóházban bejelentette: nyilvános vizs­gálatot Kiirtanak a tűzvész okainak kiderítésére. Meg­figyelők meghökkentőnek találták, hogy a forgalmi rendészek még akkor is en­gedték a lefelé tartó mozgó­lépcsőre lépni az utasokat, amikor a felfelé tartó esz- kalátor torkolatából már go- molygó füstfelhő tört be az előcsarnokba. Az állomás mélypontján egyetlen ren­dész sem tartózkodott. Még akkor is szálltak ki utasok a befutó szerelvényekről, ami­kor fölöttük már tűzfal zárta el a kivezető utakat. Néhány perccel később viszont egy szerelvény már megállás nélkül futott át az állomá­son, otthagyva a magasabb szintekről oda menekült, füstfelhőben fuldokló embe­reket. Percek alatt lángokba bo­rult szerdán este London egyik legforgalmasabb föld­alatti állomása. A tűz a Pic­cadilly vonal King’s Cross állomására éppen befutott szerelvény utasaival felfelé tartó, fából készült mozgó­lépcsőn keletkezett helyi idő szerint 19.50 órakor, az első jelentések szerint a mozgólépcső alatti gépház­ból kiindulva. A mozgólép­cső felső kétharmadát pil­lanatok alatt elborították a lángok, átcsaptak az elő­csarnokra és a jegypénztá­rakra. A csúcsforgalom már lanyhulóban volt, de még így is több száz utas került a mozgólépcső alagútját elzáró tűz- és füstfüggöny csapdá­jába az állomás alsóbb szintjein. Nagy-Britannia egész né­pe megrendültén figyelte csütörtökön a főváros leg­forgalmasabb földalatti űC- lomásán elszabadult tűzvész iszonyú pusztításáról szóló megrázó beszámolókat. A katasztrófában harmin­cán vesztették életüket, 17 holttest annyira összeégett, hogy az áldozatok személy- azonosságát még nem si­került megállapítani. A sú­lyos égési sérülésekkel és füstmérgezéssel kórházban ápolt utasok közül három Két tu/.ulto pillanatnyi lélegzetvétele a nehéz mentési mun­kálatok közben. Sajnos 35 ember életét már ők sem tudták megmenteni. állapota válságos. Margaret Thatcher kor­mányfő csütörtökön délben megtekintette a King’s Cross állomás kiégett jegypénztár­csarnokát, és az állomás mélypontjáról felvezető fa mozgólépcső üszkös marad­ványait. Ezen a száz , éve szolgáló eszkalátoron lob-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom