Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

1987. november 17., kedd Somogyi Néplap 3 Novmbtr 17: dohányzátmanta* nap Közös füstölgés a füstről A dohányzás története talán akkor kezdődött, amikor az ős­ember használni kezdte a tüzet. B. Gajdon Nárcisz szakértő szerint: „a természeti népek a füstnek mágikus hatást tulajdo­nítottak, amelyet gyógyító, vallási szertartásaikon bóditó füvek, levelek égetésével fokoztak”. Az amerikai indiánok nemcsak szivták vagy rágták a do­hányt, hanem ünnepeiken közösen égették is. Tőlük vettük át a szokást. Rövid idő alatt elterjedt egész Európában. Korunk felgyorsult civilizációs társadalmi és gazdasági vál­tozásai feszültségeket és alkalmazkodási zavarokat okoznak, amelyek ellensúlyozására az ember rágyújt. Hazánkban közel 4 millióan — a férfiak többen, a nők egyre növekvő számban — dohányoznak. Mit tudunk ez ellen tenni? Erről kérdeztük meg dr. Bottá Adám főorvost, az Országos Egészségnevelési Intézet főigazgatóját. — Főorvos úr, engedjen meg egy személyes kérdést: ön dohányzik? —- Nem, és ezt ajánlom valamennyi honfitársamnak Ha a dohányra kiadott ősz- szegeket nézzük, akkor lát­juk: csak az alkoholra köl­töttünk többet. A kiskeres­kedelmi forgalomban 1984- ben 14 milliárd 46 millió fo­rintot költöttünk dohányter­mékek vásárlására. Ez az összeg az akkori egészség- ügyi kiadások 56 százaléka, s a szociális juttatások több mint kétszerese volt. Hazánk az egy főre eső fogyasztás­ban a világranglista előkelő helyén áll. A dohányzás veszélyét ré­gen a mértéktelen fogyasz­tásban látták; A krónikus betegségek kialakulásában vezető szerepét az elmúlt évek tudományos kutatásai bizonyították. Az Egészség- ügyi Világszervezet 1970-ben megállapította, hogy a fej­lett országokban az ideigle­nes és tartós munkaképte­lenség, s a korai halál egyik legfőbb oka a dohányzás. Évente körülbelül egymillió ember esik áldozatul e szen­vedélynek. Bizonyított szere­Az OEN1 dohányzásellenes plakátja pe van a tüdőrák kialakulá­sának 90 százalékában, a szívinfarktusban, a meddő­ségben és a kissúlyú magza­tok születésében is. A dohányzás felelős to­vábbá a kényszerűen do­hányfüstös környezetben élők, ezek között is az önvé­delemre legkevésbé képesek: a méhen belüli magzatok, Szerkezetátalakítás az építésügyi ágazatban Az* Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a szakemberek széles körének bevonásával kidolgozta az ágazat szerkezetátalakítási munkaprogramj át. A településfejlesztéseknél azzal számolnak, hogy a fő­városban és a vidéki nagy­városokban jobban előtérbe kerül a városrész-rekonst­rukció, a lakótömb-rehabili­táció, az infrastruktúra fej­lesztése és a paneles lakó­telepek felújítása. Az épít­kezések élénkülésére számí­tanak a gazdaságilag elma­radott térségekben is. A vi­déki városokban és közsé­gekben a magánerős lakás­építés még általánosabbá vá­lását várják. Ugyanakkor az építészet további új és egyé­ni megoldásokkal teszi majd változatosabbá a települések arculatát. A nagyvárosokban azonban a rendelkezésre álló építési területét és infra­struktúra gazdaságos kihasz­nálása továbbra is azt indo­kolja, hogy évente legalább 10-15 ezer nagyelemes, pane­les lakás épüljön, ugyancsak változatos megoldásokkal. Az építőiparban a beruhá­zások jelentős mérséklődésé­vel már a 80-as évek elején megkezdődött és a követke­ző években is folytatódik a strukturális átrendeződés: a vállalkozók szervezetének és termelésének rugalmas hoz­záigazítása a megváltozott igényekhez. A főtevékenysé­gű építőipari szervezetek száma ebben az időszakban megkétszereződött, s egyhar- madával nőtt a kisiparosok, a vgmk-k és szövetkezeti szakcsoportok száma. A szer­kezetátalakítás megkövete­li a szervezeti és az irányí­tási rendszer további fejlesz­tését, hogy a változó épí­tési kereslettel még jobban lépést tarthassanak az épí­tők. így ösztönözni kell vál­lalkozó készségüket is, egye­bek között a piaci értékesí­tésre történő lakásépítkezé­sek kiterjesztését, továbbá azt, hogy minél aktívabban vegyenek részt versenytár­gyalásokon. Várhatóan erő­sebb verseny alakul ki a ki­sebb építési megbízások el­nyeréséért is, mert a számí­tások szerint az építési ke­reslet 1990-ig nem, vagy csak kis mértékben emelkedik. A sikeres versenyzésnek alap­vető feltétele az építési te­vékenység minőségének lé­nyeges javítása, s a vállal­kozók jövedelmezőségének növelése. Ennek érdekében fokozottabban kell alkal­mazni jól gépesíthető tech­nológiákat is. csecsemők, a gyermekek és a dohányosok vérét kapó betegek passzív károsításá­ért. — Nyilvánvalóan a társa­dalom egyik feladata, hogy megőrizze állampolgárainak egészségét. Mi tehát a teen­dő? — Az Egészségügyi Világ­szervezet, amelynek hazánk is tagja — 1978-ban Alma- Atában hirdette meg az „Egészséget mindenkinek 2000-re” programot. Esze­rint egyik feladatunk az egészséges életvitel kialakí­tása. Vállaltuk azt — az európai tagállamokban 2000-ig —, hogy a dohányo­sok számát a lakosság 20 százalékára csökkentjük. Te­hát Magyarország közel 4 millió dohányosa közül két­milliót kellene leszoktatnunk az ezredfordulóra. Termé­szetesen ez sokrétű társadal­mi összefogást igénylő fel­adat. Ehhez készített az Or­szágos Egészségnevelési In­tézet „Dohányzás — Egész­ség” címmel programtervet. Céljaink: a rászokás meg­előzése, a nemdohányzók vé­delme, és a dohányzásról va­ló leszokás segítése. — Manapság sokat beszé­lünk programokról. Ez csak akkor hiteles azonban, ha a feladatokról is szólunk. — Igen, feladataink na­gyok és sokrétűek. Elsősor­ban olyan közhangulatot és közerkölcsöt kell teremteni, amely a dohányzást elítéli. Mozgósítanunk kell a lakos­ságot, nem csák a dohány­zás csökkentésére, hanem a passzív ártalmakkal szem­beni önvédelemre is. Fontos feladatunk, hogy a meglevő — dohányzással kapcsolatos — törvényeket, rendeleteket, intézkedéseket és szabályozó­kat felülvizsgáljuk, és újab­bakat dolgozzunk ki. Mindez azonban nem feledteti, hogy szükséges a rászokás meg­előzése, a leszokás segítése; egyszóval minden olyan is­meret, amely egészséges élet­vitelhez vezet. Természete­sen nem mondhatunk le ar­ról sem, hogy kevésbé káros dohányipari termékek jussa­nak a leszokni képtelenek kezébe. A felsorolt feladatok az ország valamennyi intézmé­nyét politikai, társadalmi és tömegszervezetét. vezetőit egyaránt érintik. Ruttkay Levente A kalodába nem azt záiják, aki rossz volt Exportcsomagolók — Nem szakma ez, ké­rem, pedig nagyon kell hoz­zá érteni — mondta némi szemrehányással a hangjá­ban Fábics Vilmos az ex­portcsomagolásról. Csak az nem derült ki, hogy kinek is címezhetnénk a rosszal­lást. Viszont e tényközlés az egész beszélgetés alaphang­ját megadta: azt jártuk kör­be néhányszor, hogy ez a munka nem tréfadolog. A Kapos Volán export- csomagoló-üzeme 1969 óta működik. Három ember kezdte a munkát, néhány hét alatt hatan lettek. Most hat­vanötén vannak. Fábics Vil­mos, aki ma már főnökhe­lyettes, az alapítók között volt. — A Berzsenyi utcában dolgoztunk kezdetben. Kap­tunk néhány kalapácsot meg miegymást, a gépesítettséget egy házi készítésű kézi kör­fűrész jelképezte. Ez ma már ereklye, de nem tettük vitrinbe: használjuk most is. Az első években csak a Mezőgépnek csomagoltunk. Azután sorban jöttek a meg­rendelések, s most már a megyén kívül is vállalunk munkát. Meg sem tudnám számolni, hogy hányszor tíz­millió forint értékű portékát burkoltunk be tizennyolc év alatt. Az üzem most az iparte­lepen, a tejgyár mellett van. Ott készülnek a ládák, a re­keszek elemei. Az is meg­tudható, hogy a kalodába nem a rosszakat zárják: ez az elnevezés egy speciális csomagolási módot jelöl. Végsősoron azonban mind­egy, minek hívják a burko­latot, annyi fontos csak, hogy ami benne van, bizton­ságosan eljusson úton, vas­úton, hajón vagy repülőgé­pen sok száz vagy sok ezer kilométernyi távolságra. Sóvári János asztalos, szin­tén az üzem alapító tagja, büszke is rá: — Fennállásunk óta mi­attunk kár nem keletkezett. Pedig láttam már sok cso­dát. Egyszer például becso­magoltunk egy akkora behe- mót szerkezetet, hogy a vas­út küldött érte gőzdarut, mert mással nem bírták megemelni. Bíztunk benne, hogy jól dolgoztunk, mégis a /torkomban dobozott g szí­vem, amikor elvált a föld­től az irdatlan nagy csomag. Átfutott az agyamon: mi lesz, ha most egy óriási reccsenést hallok... De nem lett semmi. — Mi volt, mielőtt ex- portcsomagoló lett? — Bútorasztalos. Fábics csábított ide azzal, hogy meg fogom találni a számításo­mat. — Nem sajnálta a finom munkát? — Ez is finom munka; még akkor is, ha nálunk a deszka többnyire szálkás marad. Zalavári Rudolf üzemve­zető közbeszól: — Finom munka ... Volt olyan csomagolnivalónk, amit az Egyesült Államok­ba vittek. Simára gyalult, pácolt, lakkozott ládát írt elő az amerikai cég. Olyan puccosan ment a cókmók, hogy a szétbontott ládákból aztán akár rögtön bútort is lehetett volna csinálni. Nem tudom ... Biztosan eldob­ták ... Csomagolnak soktonnás gépeket és egészen finom műszereket is. Előfordul, hogy a ládába érzékeny mé­rőeszköz kerül, amely érke­zéskor azt is megmutatja, hogy mennyire mozdult el a csomag a függőleges irány­tól, rázódott-e vagy nem, s így tovább. Azután ha a mérce egy apró hibát is je­lez, ki sem csomagolják az árut, hanem már küldik is vissza a feladónak. — Ez csak elmélet — biz­tosított róla a főnök. — Még soha nem jelzett a műszer. Komoly munka a csoma­golás. Külön technológiai le­Ha elkészül az új, lebontják a régit Híd a Kapóson, felüljáró a vasút fölött A szakemberek nagy ér­deklődéssel figyelik Kapos­váron a donneri felüljáró építését, hiszen a Kaposvá­ri Közúti Építő Vállalat a munkák során több újdon­sággal is szolgált. A Közle­kedéstudományi Egyesület közúti szakcsoportja ezért tűzte napirendjére tegnap Kaposváron a felüljáró épí­tésének helyzetét. Jaczó Győző, az UTIBER létesít­ményi főmérnöke mutatta be a különös sorsú beruhá­zást. Mint elmondta, már tizenöt-húsz évvel ezelőtt felvetődött egy új donneri felüljáró építésének szüksé­gessége, de sokáig semmi sem történt. Végül a megyei tanács javaslatára mozdult el holtpontjáról a terve­zés. A kivitelezésre egy év­vel ezelőtt versenytárgyalást írtak ki, amelyet 156,9 mil­lió forintos ajánlatával a Kaposvári Közúti Építő Vállalat nyert el. 1986. no­vember 6-án kezdődtek meg a munkák, s a vártnál jobb ütemben haladnak. Jaczó Győző előadásában mindenekelőtt arról beszélt, hogy mi tette szükségessé a felüljáró építését. A vasút felett átvezető régi már el­öregedett, a vasút villamo­sítása miatt sem felel meg, s ezen kívül rajta keresztül nem lehetett volna a déli tehermentesítő utat átve­zetni. Az új elkészültével — megszületett a döntés — le­bontják a régi vasszerkeze­juthatnak cán keresztül majd a Cserbe. Bár a beruházást min­denki csak úgy emlegeti, mint a felüljáró építését, több létesítmény is készül. A Kapos fölött egy három- nyílású hidat készítettek. Ennek érdekessége, hogy a tét. Újdonság az is, hogy megszűnik a Cseri úti vas­úti átjáró. Csupán a gyalo­gosok közlekedhetnek majd ott. A járművek a felüljá­rón áthaladva a Gilice ut­KÉV javaslatára egyméteres kútgyűrűket használtak a cölöpjeinek zsaluzásához. A hídtest elemeit eredetileg a vasút fölött átívelő felüljá­róéval egyszerre akarták be­emelni, de végül korábban csinálták meg két nagy tel­jesítményű daru segítségé­vel. A vasúti felüljáró ele­meinek beemelése is speciá­lis feladatnak bizonyult. A középső nyílásnál például a vasút segítsége is kellett. A 67-es út délen a Gili­ce utcába torkollik majd. Így annak korszerűsítésére is szükség volt. A Csík Fe­renc sétány és a cseri Ka- pos-híd között, kilencszáz- ötven méter hosszan kor­szerű, kétsávos út készül. A távlati elképzelések sze­rint a felüljárót követően a hatvanhetes út nem követi mostani nyomvonalát, ha­nem kikerüli a várost. Bár így nyolcszáz méterrel hosz- szabb útra lesz szükség, mint a mostani, de a szakembe­rek szerint ez mindenkép­pen előnyösebb, mint a Szi­getvári utcai út korszerűsí­tése, mert az csak szanálá­sokkal képzelhető el. Újdonság hazánkban az úgynevezett vasalt támfal alkalmazása. A felüljáró­nál is ezt használták. Nem csupán beton támfalakat építettek be a töltésbe, ha­nem tűzihorganyzott fém­szalagokat is, amelyek a na­gyobb biztonságot szavatol­ják. Mint tegnap is hallhattuk, a munkák jó ütemben ha­ladnak, s jövő decemberben sor kerülhet az átadásra. N. J. írása van. Fábics Vilmos be­szélt erről: — Van olyan megrende­lőnk, aki csomagolási elő­írással együtt adja a mun­kát. Ez jó. Csak akkor van baj, ha nem megfelelő tech­nológiát dolgoznak ki. Mi ehhez eléggé értünk, de né­ha hiába, mert a vevő ra­gaszkodik az általa kitalált módszerhez. Persze a leg­többen hallgatnak ránk. Sőt sokszor magunk tervezzük meg a csomagolás módját. Azután elkészülnek az üzem­ben az elemek. Minden mun­kát a helyszínen végzünk. Gál Tibort, aki épp egy 12,5 tonnás vonópadi ágy­szerkezet beburkolásán se­rénykedett társaival együtt, nehezen lehetett szóra bírni. — Ez jó, közepesen fizető munka. Most itt, a Csepel­nél jobb, mint amikor vi­déken kell lenni. Nekem ugyan könnyű, mert csalá­dom nincsen, de azért így sem fenékig tejföl. Aki egy évig kibírja, az megmarad. — Mást nem próbált? — Érettségim van, de eh­hez volt leginkább kedvem. Minden munka jó munka. Aztán ki olvas, ki alszik, ki belök egy-két sört. Kinek mi kell. Ha úgy jön ki a lépés, hamar végzünk, ha amúgy, akkor éjfélig tart a hórukk. Igyekszünk pénzt keresni, mint az emberek általában. Kezet adott, s visszalépett az óriási dobozhoz. A társai bólintottak. Ebből úgy körül­belül érthető volt: nem sze­retik, ha hárman dolgoznak, egy pedig beszélget. — Olyan hírek járják, hogy az exportcsomagolók vastag borítékot kapnak fi­zetésnapon. — Legenda — legyintett Zalavári Rudolf. — Hosszú ideig sorolhatnám, hogy kik keresnek többet. A Kapos Volánon belül önelszámoló egység, csak­nem teljesen független kis cég a csomagolóké. Több mint harmincmillió forint értékű munkát végeznek évente. Földolgoznak 3200 köbméter fenyűfűrészárut, bevernek háromszáz mázsa szöget, legöngyölítenek tíz­ezer kilogramm hullámpa­pírt, húsz mázsa mezőgazda- sági fóliát. Használnak még spárgát, filcet, ragasztót, kü­lönleges papírokat és sok egyéb holmit. S ami csomag­jaikban van, az eljut a Vi­lág minden tájára. Néha elő­fordul, hogy az év végén ők zárják be azt a gyárat, amelynek a termékét csoma­golják. És szakmájuk több­nyire nincs. Csak értenek ahhoz, amit csinálnak. Luthár Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom