Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLIII. évfolyam, 271. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A Ára: 1,80 Ft 1987. november 17., kedd Ünnepélyes fogadtatás az Egmont-palotában Megkezdődtek a hivatalos magyar—belga tárgyalások Kádár János Wilfried Martens belga miniszterelnökkel a brüsszeli Egmont-palotában Kádár Jánost — aki I. Baldvin király és a belga kormány meghívására va­sárnap este érkezett Belgi­umba — hétfőn kora dél­előtt ünnepélyesen fogadták az Egmont-palota díszud­varán. A palotát és környé­két magyar és belga nemze­ti zászlókkal díszítették. A szálláshelyről, a királyi kastélyhoz tartozó Stuy- venberg-palotából érkező Kádár Jánost Wilfried Mar­tens miniszterelnök fogadta. Kölcsönös üdvözlések után a katonazenekar eljátszotta a magyar és a belga him­nuszt, majd Kádár János fo­gadta a kivonult katonai egység parancsnokának je­lentését és vendéglátója kí­séretében ellépett a tisztele­tére csapatzászlóval felsora­kozott katonai díszegység előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után Wilfried Martens ven­dégét az Egmont-palota ta­nácstermébe kísérte és mindjárt meg is kezdődött Kádár János és a belga kor­mányfő hivatalos tárgyalá­sa, valamint az általuk ve­zetett delegációk munka- megbeszélése. A tárgyaláson részt vett dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, Gecse Attila és Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesei, Bartha Ferenc, a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és dr. Németh József, Magyar- ország brüsszeli nagykövete. A belga küldöttség tagja volt Leo Tindemans külügy­miniszter, Theo Lansloot, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, Frans Roelants külügyminisztériumi főtit­kár, Georges van Der Epst, ,a külügyminiszter kabi­netfőnöke, Jan Hollants van Loocke, Andre Rahir, Ro­bert Guillot-pingue politikai főigazgatók, báró Wleesch- auwer meghatalmazott mi­niszter és Maurice l. M. Vaisiere, a belga királyság budapesti nagykövete. A mintegy két órán át tartó tanácskozást követő­en Kádár János a parla­ment épületében Jean Def- raigne-nyel a képviselőház, illetve Edward Leemans- szal, a szenátus elnökével, valamint a parlament kül­ügyi bizottsága tagjaival tár­gyalt. Délben a képviselőház és a szenátus elnöke ebédet adott Kádár János tisztele­tére. (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov üzenete Indiának Az Indiában november 21-én kezdődő szovjet fesz­tivál szemléletes bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió és India hagyományosan ba­ráti vizsonya minőségileg új szakaszhoz érkezett — hang­súlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára az indiai néphez intézett ünne­pi üzenetében. „Kapcsolataink tartalmát és formáit egyaránt a mind elmélyülő demokratizálódás jellemzi. Részünkről üd­vözlünk minden élő, közvet­len kapcsolatot szovjet és indiai állampolgárok kö­zött. — Az Indiában rendezen­dő szovjet, s a nálunk, zaj­ló indiai fesztivál célja a gyümölcsöző együttműködés ápolása” — hangzik Gorba­csov üzenete. A Szovjetunióban és In­diában egyidejűleg zajló nagyszabású kulturális ün­nepségek egybeesnek a nagy októberi szocialista forradalom 70. és India függetlenné válásának 40. évfordulójával. Francesco Cossiga elnök megbeszélései Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök hétfőn a politikai pártok delegációit fogadta, hogy a kormány- válság megoldásának lehető­ségeiről konzultáljon velük. Ügy tetszik, hogy a koalí­ciót alkotó pártok továbbra is az ötpárti szövetség mi­előbbi talpraállítását szor­galmazzák, bár a kormány lemondását kiprovokáló Olasz Liberális Párt fenn­tartja korábbi követeléseit. Cossiga először a koalíció öt pártjának (keresztény- demokrata, szocialista, szo­ciáldemokrata, republikánus és liberális) a képviselőit fogadta, s ezután tanácsko­zott az ellenzékben levő kommunista párt vezetőivel. A kormányválság harmadik napján egyértelműen kide­rült, hogy a parlamenti többség pártjai — főleg a kereszténydemokraták, szo­ciáldemokraták és republi­kánusok — károsnak ítélik a kormányválság kirobbaná­sát, és az ötpárti koalíció sürgős visszaállítását óhajt­ják. Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára az államfővel lezaj­lott megbeszélése után adott nyilatkozatában ismét han­got adott annak az állás­pontnak, amely szerint az ötpárti koalíció természeté­ből fakadóan bomlott fel újra, hiszen ez a szövetségi forma képtelen a jelenlegi feladatok megoldására. Kínai gazdasági kormányküldöttség Budapesten Medgyessy Péter pénzügy- miniszternek, a magyar—kí­nai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozata elnökének a meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a bizott­ság harmadik ülésszakán résztvevő kínai kormánykül­döttség, amelyet Liu Ji ke­reskedelmi miniszter, a bi­zottság kínai társelnöke ve­zet. A delegáció megérkezé­sekor a Ferihegyi repülőté­ren jelen volt Csu An-kang, a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Németh Károly Brazíliában Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn, Bra­zíliát, Uruguayi és Argentí­nát érintő látogatásának el­ső állomására, Brasiliába érkezett. A brazil főváros katonai repülőterén vendég­(Folytatás a 2. oldalon.) Az SZKP KB meghívására Lukács János a Szovjetunióba utazott Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pártmunkásküldöttség élén — az SZKP Központi Bizottságának meghívására — hétfőn a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. ■ ■ KÖZLEMÉNY a Minisztertanács és a SZOT képviselőinek november 16-ai találkozójáról Hétfőn a Parlamentben Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökének és Gás­pár Sándornak, a SZOT el­nökének vezetésével megbe­szélést tartottak a kormány és a SZOT képviselői. A ta­lálkozón az 1988. évi nép­gazdaság! terv és költségve­tés főbb előirányzatairól, a gazdálkodás feltételeinek alakulásáról, a lakosság, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő fontosabb kérdésekről, valamint a kor­mány és a szakszervezetek munkájában jelentkező egyéb időszerű feladatokról cseréltek véleményt. A gazdaság általános hely­zetét, az 1988. évi feladatok természetét illetően mindkét részről hangsúlyozták: csak a kormány programjában körvonalazott stabilizációs gazdaságpolitika következe­tes megvalósítása, az ehhez szükséges társadalmi légkör kialakítása teremtheti meg a feltételeit a nehéz gazda­sági helyzetből történő kilá­balásnak, az ezt követő tár­sadalmi-gazdasági kibonta­kozás megalapozásának. I A stabilizációs program X" fő követelményeinek ér­vényesítése már az 1988-as terv és költségvetés kialakí­tása során is nélkülözhetet­len. A szakszervezetek veze­tői is alapvető fontosságú­nak ítélik, hogy 1988-ban ér­demben mérséklődjenek a külső és belső pénzügyi egyensúlyi problémák, ne növekedjen az elmúlt évek­ben tapasztalt mértékben az ország konvertibilis valuták­ban fennálló adósságállomá­nya, csökkenjen a költségve­tés hiánya, megfelelő össz­hang alakuljon ki a jövede­lemtermelés és a belföldi fogyasztás, felhasználós kö­zött. E követelmények érvénye­Napirenden a jövő évi költségvetés tervezete Hétfőn ülést tartott az Or­szággyűlés terv- és költség- vetési bizottsága Bognár Jó­zsef akadémikusnak, a tes­tület elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett Cser- venka Ferencnél, az Ország- gyűlés alelnöki, s megjelen­tek <az Országos Tervhivatal, s a Minisztertanács parla­menti titkárságának képvi­selői is. A napirendnek megfelelő­en a bizottság tagjait Med­gyessy Péter pénzügyminisz­ter tájékoztatta az 1988. évi állami költségvetés irányel­veiről. A tájékoztatót követő vitában felszólaltak: Hor­váth Lajos, a bizottság tit­kára, Pesta László, az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnö­ke, Novák Béla (Pest me­gye), Puskás Sándor (Heves megye), Kovács András (He­ves megye), Nagy Endréné (Heves megye), Szabó Kál­mán (Budapest), Hellner Ká­roly, az Országgyűlés keres­kedelmi bizottságának titká­ra, Tóth István (Bács-Kiskun megye), Lestár Lászlóné Varga Mária (Budapest), Varga János (Tolna megye), Moravszki György (Sza- bolcs-Szatmár megye), Lakos László (Pest megye), Mayer Bertalan (Vas megye), Cse- lőtei László (Pest megye), Devcsics Miklós (Nógrád me­gye), Sér a János (Komárom megye). Az elhangzottakat Bognár József összegezte, s a képvi­selők kérdéseire, felvetéseire Medgyessy Péter, valamint Békési László és. Csáki Gyu­la pénzügyminiszter-helyet­tesek válaszoltak. A Minisztertanács és a SZOT képviselőinek megbeszélése a Parlamentben. A képen: Gáspár Sándor és Grósz Károly sítése számos területen je­lentős terheket ró a válla­latokra, a lakosságra és a költségvetésre egyaránt, és mind a közösségi, mind a lakossági fogyasztásban le­mondást, áldozatot igényel. Ez azonban csak akkor ta­lálkozhat a társadalom meg­értésével, ha az átcsoportosí­tott források fejlesztésre tör­ténő felhasználása valóban szelektív lesz és a szerkezet- átalakításra irányuló törek­vések kézzel fogható ered­ménnyel járnak. Ezért a konkrét gazdaságszervező munka során bővíteni kell a jól gazdálkodó szervezetek mozgásterét. A szakszervezetek támo­gatják a kormány azon tö­rekvését, amely a gazdaság­talan termelés visszaszorítá­sára, a szükséges szerkezet- váltás előmozdítására irá­nyul. Mindemellett határo­zottan igénylik az e folya­mattal együtt járó konflik­tusok lehetséges legkisebb szintre szorítását. Ennek ré­szeként szükséges a várható munkaerőmozgás körülte­kintő felmérése, a felmerülő foglalkoztatási gondok meg­nyugtató kezelését szolgáló eszközrendszer működteté­se, ha kell, kiegészítése. Az egyes területeken eset­leg jelentkező foglalkoztatá­si feszültségek eltérő módon érintik a társadalom külön­böző rétegeit. Ennek sorá­ban megkülönböztetett mó­don kell kezelni az ifjúsági foglalkoztatás kérdéseit, tö­rekedve az ehhez szükséges eszközök megteremtésére. A kormány nagy jelentő­séget tulajdonít a szerkezet- váltást kísérő folyamatok megfelelő keretek között tar­tására, ezért kész megvizs­gálni a szakszervezetek konkrét javaslatait, figye­lemmel az egyes társadalmi rétegek eltérő helyzetére, az ifjúsági foglalkoztatás külö­nösen fontos szempontjaira. .. A találkozó résztvevői .nagy figyelmet fordí­tottak az életszínvonal, az életkörülmények várható ;. alakulására. A kormány; képviselői kifejtették, hogy a stabilizáció követelmé­nyeinek megfelelően 1988- ban elkerülhetetlen a reál­bérek csökkentése. a) A SZOT képviselői — nem látván más ésszerű és reális alternatívát — ezt tu­domásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan alakul és miként érinti a társadalom különböző, nagy terheket viselő rétegeit. A szakszervezetek 1988-ban is fontosnak tartják, hogy né­hány területen központi bérintézkedésre kerüljön sor, továbbá kezdeményezik az adó- és árrendszer megvál­tozásából, valamint a jövő évi árszínvonalemelkedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 fo­rinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emelé­sét. A kormány lehetőséget lát a nyugdíjak minimum 330 forinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekinteté­ben viszont csak 400 forin­tos emelésnek biztosítottak a lehetőségei. Központi bérintézkedések­re is csak szűk körben nyíl­hat lehetőség. Egyetértés volt abban: elő kell készíteni, hogy a Magyar Államvas­utaknál, az ügyészségi és bí­rósági szervezeteknél bérin­tézkedésekre kerüljön sor. Tovább kell vizsgálni a mű­szaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésének lehetősége­it. Egyéb bérintézkedésekre az 1988. évi gazdasági hely­zet alakulásának függvényé­ben kerülhet sor. b) A szakszervezetek kép­viselői kérték, hogy a kor­mány az árszínvonal növe­kedését a lehető legalacso­nyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcso­latban a SZOT képviselői kifejtették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyógyá­szati segédeszközök térítési díjának emelése. Ugyanak­kor szükségesnek tartják az e téren megnyilvánuló pa­zarlás, a forgalmazás laza­ságainak felszámolását, a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom