Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
6 Somogyi Néplap 1987. október 10., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE Video a KISZ-műszakok,árából A vitrinben: a KISZ KB zászlaja Ifjúsági parlamentek előtt Nagy Lajos, a Kaposvári Tejipari Vállalat KlSZ-alap- szervezetének titkára az idén kapta meg a KISZ KB aranykoszorús jelvényét, az ailapszervezet pedig a KISZ KB dicsérő zászlójának birtokosa lett. E két elismerés mindenképpen kifejezi azt, hogy a tagok komolyan veszik munkájukat, aktívan tevékenykednek. Teszik ezt annak ellenére, hogy a többi alapszervezettel összehasonlítva nincsenek túl sokan. — Negyvenhatan voltunk, de sokan bevonultak és elmentek szülési szabadságra — mondta Nagy Lajos —, így harmincegyre csappant a taglétszám. Emellett nagy a fluktuáció az üzemünkben, így igazán sohasem alakulhatott ki egy népes alapszervezet. Kis közösség a miénk, a tejüzemben és a vállalati központban dolgozók együttese. — Milyen programokat tud szervezni az alapszervezet a tagoknak és a vállalati dolgozóknak? — Ifjúsági klubunkban hétfőn előadások, vetítések, csütörtökön vetélkedők vannak. Ősztől tavaszig működik, mert nálunk a Balaton- part ellátása miatt nyáron van a kampány, így akkor nem tudjuk üzemeltetni, öt éve már, hogy minden nyáron megrendezzük a tejes juniálist, amely kétnapos családi programot, kellemes időtöltést jelent a Gyertyánosban. Ezen részt vesz az IKV és a MÁV 2-es számú alapszervezete is. Velük nagyon jó a kapcsolatunk, kölcsönösen meghívjuk egymást a rendezvényeinkre. Ezenkívül a városban és a A szokottnál is jobb kedvében találtuk Horváth Gyulát, a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységének igazgatóját. Mint mondta, a Chemolimpexen keresztül sikerült értékesíteni a pozsonyi kőolajfinomító japán beruházásához négy állótartályt. Azon túl, hogy tudjuk mit jelent az országunk mai gazdasági helyzetében egy ilyen piac, az igazgató jókedvét más tényezők is növelik. A japánok szigorú minőségi követelményeket állítanak a partnereik elé. Az a tény, hogy megvásárolták a tabi terméket, azt bizonyítja, jó munkát végeztek a külső-somogyi nagyközségben. A tartályok összeszerelésének talán legfontosabb mozzanata a hegesztés. Általános tapasztalat, hogy a hegesztő szakmát azok a fiatalok választják, akiket máshova nem vesznek föl. — Hogyan oldják meg a tabi gyárban, hogy ennek el- ’enére jó hegesztőik legyenek? — kérdeztük Horváth Gyulát. — Arra ösztönözzük őket, hogy végezzék el a minősítő tanfolyamokat. Sikeres vizsvároskörnyéken szervezett programokra szintén elmegyünk, valamint jövőre szeretnénk megrendezni a Fauna-kupát, ahol a sporteseményeken kívül egyéb politikai rendezvények is szerepelnének. — Mennyire tudja ellátni az alapszervezet a tagok érdekképviseletét? — Meghívót kapok az ösz- szes belső vállalati eseményre, félévente fórumot rendezünk, ahol előtérbe kerül a munkaügyi és a személyi problémák orvoslása. Nyugodtan mondhatom, hogy a vállalati szakszervezet, a pártszervezet és az igazgató- tanács támogat bennünket. Tagságunk jelentős része albérletben lakik, így a lakásgondok enyhítése a legfőbb feladatunk. Ha valaki családi házat épít, akkor a tagok „kalákában”. segédkeznek neki. Ezenkívül önerőből mi, sajnos, nem sokat tudunk tenni. — Milyen céljai vannak az alapszervezetnek? — Szeretnénk korszerűbbé tenni klubunkat. Három KISZ-műszakot vállaltak a fiatalok, és a pénzt az alapszervezetnek ajánlották föl. Ebből videomagnót veszünk. — Miről esik szó- mostanában a politikai vitakörökön? — Elsősorban a kormány kibontakozási és stabilizációs programjáról. Nagy vitákra került sor ezzel kapcsolatban, aktívan politizálunk, mindenki elmondja a véleményét. A feladatunk az, hogy közös nevezőre jussunk a megújulás szellemében. ga esetén hat-nyolc százalékkal emeljük az órabérüket és egyszeri pénzjutalomban részesítjük őket. — Gyorsan kell a piaci követelményekhez alkalmazkodni. Ehhez próbáljuk a technológiai hátteret úgy megteremteni, hogy a hegesztőink elméleti szempontból jól fölkészült szakemberek legyenek. Ugyanis a változó gyártmányösszetétel szükségessé teszi, hogy különböző eljárással jó minőséget tudjunk produkálni. A japán partner például röntgennel ellenőrzi a varratokat. Gyárunkban különböző szintű tanfolyamokat szervezünk. Az eddigiekből arról győződhettünk meg, nem véletlen, hogy fiatal szakmunkások Ipari Minisztérium által szervezett országos versenyének területi döntőjét tabi versenyző nyerte. Kistúri János huszonöt év körüli fiatalember, nem tartozik azok közé, akik szívesen beszélnek sikereikről. Harapófogóval kell kihúzni belőle minden szót, a büszkeség is szerényen elbújik gondolatai mögött. Gerbo- vics Teréz személyzeti veIfjúsági parlamentek rendezésére több mint 15 éve van lehetőség. Ezek a demokratikus fórumok biztosították — és biztosítják ma is — a fiatalok számára, hogy megvitassák és meghatározzák az életükkel és munkájukkal összefüggő kérdéseket és teendőket. Alkalmat adnak a fiatalság véleményének megismerésére, alakítására. Ugyanakkor mind nagyobb gondot okozott az elmúlt években, hogy az ifjúsági parlamentek összehívásának, megrendezésének szabályozása, feladataik meghatározása 1977 óta lényegében nem változott. Az elmúlt tíz év ugyanis sok vonatkozásban megváltoztatta azt a munkahelyi környezetet, amelybe az ifjúsági parlamenteknek illeszkedniük kell. Mindez megkövetelte az ifjúsági parlamentek új szabá’yozá- sát. Ez arra törekszik, hogy a parlamentek pozitív vonásait megőrizve és megerősítve kiküszöbölje a meglevő hibákat. Az új szabályozás egyik legfontosabb vonása ezért az, hogy a munkahelyi, intézményi tanácsokat helyezi előtérbe, természetesen lehetővé téve azt is, hogy szükség szerint felsőbb szinten is rendezzék a parlamenteket. A funkciók és a feladatkör meghatározása nem változott abban a tekintetben, hogy a parlamentek továbbra is foglalkoznak az ifjúsági törvény helyi végrehajtásával, az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásával, intézkedéseket kezdeményezhetnek a felsőbb szerveknél. Üj elem azonban, hogy a parlamentek — döntéseik végrehajtásának segítésére, annak ellenőrzésére — munkabizottságokat, ifjúsági közösségeket kérhetnek fej. Az új szabályok megkönnyítik zetőnek köszönhető, hogy sikerült összegyűjteni a szükséges információkat a fiatal hegesztő portréjához. János 1978 óta dolgozik a tabi gyáregységben, ipari tanuló is itt volt. Május elsején a Kiváló munkáért kitüntetést kapta. A hegesztők minősítő tanfolyamát még 1982-ben végezte el. Amikor szakmájáról beszélünk, rögtön megnyílnak a megnyilatkozás addig elzáródott csatornái: — 133-as csövet kellett hegeszteni elektródával Pakson, a területi döntőn. Számomra szokatlan feladat volt, mert csővel ritkán dolgozunk. Szemre talán nem volt olyan szép a munkám, de a röntgenfelvételek alapján a zsűri a minőségre a legnagyobb pontszámot adta Itt a gyárban is elsősorban a minőségi munkát követelték meg, ugyanis a japánok szintén röntgengéppel ellenőrzik a tartályok varratait. — Jánosnak a gyakorlati feladaton kívül egy hatvan kérdéses elméleti tesztet is meg kellett oldania — szólt közbe a személyzeti vezető, aki egyébként az ifjú hegesztő elméleti felkészítését vállalta. — Volt köztük szakmai, anyagismereti és politikai kérdés is. János KISZ- vezetőségi tag a gyáregységben. A Balatonfenyves-alsói felkészítő táborban hallottakat jól kamatoztatta ezen a versenyen. Kistúri János azok közé a nem kevés számú fiatalok közé tartozik, akik nem voltak jó tanulók az általános iskolában. Példája arról győzött meg, hogy minden fiatalban szunnyadnak olyan képességek, amelyeket kamatoztatni tud a kisebb és nagyobb közösség, aztán saját maga érdekében. Balázs Andor az úgynevezett tematikus parlamentek rendezései is Ha előre lehet tudni, hogy miről lesz szó, mindenki föl- készültebben vehet részt a fórumon. Rugalmasabbak lesznek a parlamentek megrendezésének formái is. Nem határozzák meg például központilag a tanácskozások összehívásának, lebonyolításának szabályait. Ami azonban kötelező: 1988. június 30-ig a soron következő parlamenteket meg kell ren - dezni valamennyi közép- és felsőfokú oktatási intézményben, továbbá azoknál az állami szerveknél és gazdálkodó szervezetekben, ahol legalább tíz fiatalt foglalkoztatnak. A korábbi harmincöt évet, mellyel valaki még a „fiatal” kategóriába tartozott, harmincra módosították. Ettől azonban két évvel el lehet térni. Nem szabályozzák a jövőben a határozatképességet sem. a parlament ezentúl nem csupán ötvenegy százalékos — Olyan, mintha új lakást kaptunk volna. Minden tiszta, illatos és vadonatúj. Ettől először egy kicsit furcsa volt itt, de hamar belaktuk a szállót — mutat körbe Kovács Krisztina az otthonosan berendezett szobában. A polcokon könyvek, virágok, az asztalon hatalmas füzetcsomag. A szekrényen lógó apró állatfigura a távoli otthonra, a családra emlékezteti a helyiség lakóit. Zalaszentgrót bizony nincs a szomszédban, így Krisztina és barátnője, Szíjártó Zsuzsanna főiskolás éveit kénytelen a kollégium falai közt eltölteni. — Középiskolás koromban is diákotthonban laktam, számomra könnyebb a beilleszkedés. Csak az a kár, hogy itt nincsenek felsőbb- évesek. Ennek persze jó oldala is van, így könnyebben tudunk majd egymásnak segíteni a tanulásban. Igaz, egyelőre még alig ismerjük egymást. Suli után sokat sétálunk a városban, így már csak a tanulásra jut idő. A száz diáknak otthont adó szálló, üres még a délutáni órákban, alig néhányan ücsörögnek csak a társalgóban, aki már hazatért, a mosókonyhát vette célba, délutánonként ott a legnagyobb á forgalom, míg esténként a konyhát lepi el a lelkes leányhad. — Ha nem akarunk sokat költeni esténként néha kénytelenek vagyunk összeütni valami vacsorát. De ha hideget eszünk, a tea akkor sem maradhat el az asztalról. Különben is, olyan otthonos ez a konyha, hogy öröm bent dolgozni — mondja Zsuzsa, aki a kollégium nagy előnyeként tartja számon, hogy a csendes szobákban mindig jól lehet tanulni, jó időben pedig az udvar árnyas fái buzdítják könnyebb tanulásra a halimegjelenés esetén lesz határozatképes. Az ifjúsági parlamenti rendszer legfontosabb új vonása azonban az, hogy az ifjúságpolitikai programkészítésében gyakorolhatnak egyetértési jogot a fiatalok. A vállalati, intézményi tervek, programok és a fiatalok törekvései, elképzelései között az összekötő kapcsot az ifjúsági program jelenti. E programnak tartalmaznia kell, hogy milyen szerepet szán, mit vár el a vállalat, az intézmény a fiataloktól, milyen feladatok megoldásában számít rájuk. Rögzíteni kell azt is, hogy az intézmény, a vállalat vezetősége mit kíván tenni az elkövetkező időszak ifjúságpolitikai feladatainak megoldásáért. E program meghatározásában nagy szerepe lesz az ifjúsági parlamenteknek, amelyek előkészületei már megkezdődtek megyénkben. gatókat. Minden megvan itt, ami egy jó kollégiumhoz kell, talán csak a fiúk hiányoznak, hisz a szálló valamennyi lakója lány. A legnagyobb gondot mégsem ez okozza számukra. A barátoknál jobban hiányzik egy klub, ahol esténként összejöhetnének a fiatalok, tanárok és diákok. — Ez a legnagyobb szépséghibája a kollégiumnak. Mi ugyan terveztünk klubot, de tűzvédelmi okokból ez ideig nem valósulhatott meg. Pedig enélkül igazán színvonalassá és kényelmessé nehezen tehetjük a szállót — vallja Bálint Imre, a kollégium megbízott igazgatója, akitől azt is megtudtuk, hogy az új diákotthon átadásával régi gondja oldódott meg a főiskolának. Végre valamennyi hallgató igényét ki tudják elégíteni, senki sem kényszerül a főiskolától távol lakni. A háromágyas szobák mellett a házaspároknak külön kétágyas helyiségeket adnak, a vendégszobákban pedig szülőket, hozzátartozókat szállásolhatják el a diákotthon lakói. A tervek szerint a kollégium nyári szállásként is üzemelni fog. A szálló ügyes-bajos dolgaiban a tizenöttagú kollégiumi bizottság dönt, de jobbító javaslatokat bárkitől szívesen fogadnak a vezetők. — Egyelőre minden nagyon tetszik, csak saját magunk rendetlenségét nehéz néha elviselni. Most is ráférne a szobánkra egy alapos takarítás, majd kisorsoljuk ki mosson fel — mondja Krisztina, míg leballag a portára. De hiába. Levél ma sem érkezett. Nem baj, közel már a hétvége, s péntek este vonatra szállnak a szoba lakói, hogy ismét találkozzanak szüleikkel, barátaikkal. Nadrágban a legjobb A hatalmas ruhahegy mögül alig látszik ki a törékeny leányzó. Összevarrásra, fércelésre váró darabok itt is. ott is. A aprócska kezek azonban gyorsan dolgoznak. Rózsahegyi Erika néhány hónapja dolgozik még csak a barcsi Dráva Ipari Szövetkezetben, de a legfontosabbat már megtanulta: ahol darabbérben dolgoznak, nincs helye a lazsálásnak. — Ha jó ütemben dolgozunk, nincs gond a teljesítménnyel, csak idő kell, míg rájön az ember a munka ízére. Számomra a varrás nem volt ismeretlen, édesanyám is varrónő, s kisgyermekkorom óta segítettem neki az egyszerűbb munkákban. A pályaválasztás nem okozott fejtörést, föl sem merült, hogy más is lehetnék mint varrónő. így kerültem a helyi ipari szakmunkás- képző intézetbe, ahol nőiruha-készítőnek tanultam. Gyakorlaton is itt voltam, az üzemben, így a munkába álláskor nem volt ismeretlen az itteni munka és a közösség. A gépek kattogó zaját időnként elnyomja egy-egy üde leányhang. A néhány perces pihenő alatt a lányok mindent el akarnak egymásnak mesélni. Sok minden eszükbe jut, míg nyomják a pedált, hajtják a gépet. — Munka után is sokszor együtt maradunk, beszélgetünk, pletykálkodunk, fölelevenítjük az iskolás évek legemlékezetesebb perceit — mondja Erika, míg fanyar mosollyal emlékezik meg az utolsó év egyik kellemetlen eseményéről. A diáklányra már tanuló korában felfigyeltek oktatói, s képességei, szakmai tudása alapján javasolták a szakma kiváló tanulója vetélkedőre. Erika az első sikeres megmérettetés után lelkesen készült a megyei fordulóra is, tanult, varrt, hogy méltón képviselje iskoláját. A verseny előtti napon azonban váratlan esemény történt. — Ültem otthon a széken, s egyszer csak hátra estem Betört fejjel pedig bárhogy szerettem volna, nem tudtam indulni a versenyen. Akkor nagyon sajnáltam, de ma már más tervek foglalkoztatnak. Szeretném letenni az érettségit, majd továbbtanulni a szakmában, legalább a technikusi minősítést megszerezni. Szeretek varrni, de úgy érzem, még sokat kell fejlődnöm, hogy jó varrónő legyen belőlem Igaz. már most is sokan megkérnek, hogy varrják nekik ezt-azt, de úgy érzem, ezek a munkák még nem tökéletesek. A legjobban nadrágot szeretek készíteni, bár ezzel sokkal több a gond. mint a szoknyákkal, de izgalmasabb dolgozni rajta, és nekem is jobban állnak, mint a ruhák — vallja meg Erika, kinek az öltözködésre nem sokat kell költenie. Minden ruháját maga varrja, s a legtöbbet ő is tervezi. Egy kis ötlet innen, egy kicsi onnan, s máris kész az'egyedi tervezésű, sajátos fazonú rózsahegyi ruha. S attól, hogy hasonló jön vele szembe az utcán, soha sem kell tartania. Éz pedig nem utolsó szempont egy hölgy öltözködésében. H. fi. B. Zs. A hegesztés ifjú bajnoka Csak lányoknak Nem a fiúk hiányoznak a legjobban H. fi.
