Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
1987. október 1., csütörtök Somogyi Néplap 5 A gyerekekért vagyunk Magas életkor, fiatalos lendület — Akkor érezzük a legjobban magunkat, ha együtt lehetünk a tanítványainkkal. Évek óta nagy gondot fordítunk az állami gondozott gyerekekre; iskolaszünetek alkalmával, mikor a többiek hazamennek, kirándulni visszük őket. Karácsonykor és húsvétkor pedig hazavisszük őket, hogy ők is érezzék és megismer- - jék az otthon melegét — mondja Bély Klára, aki hét éve tagja a kaposvári siketek általános iskolája KISZ- alapszervezetének. A több mint tízéves szervezet Kaposvár legrégibb pedagógus-alapszervezete bár az átlagéletkor huszonhét év. — Sajnos, kevés nálunk a fiatal; ez a munkahely jellegéből következik. Akik hozzánk jönnek nevelőnőnek, néhány hónap vagy év után el is mennek, s így nem kapcsolódnak be a mozgalomba. Ügy látom, a közép- és felsőfokú iskolákban elrontottak valamit a KISZ-szel, hogy ennyire nem szívesen vesznek reszt a fiatalok a közösségi munkában — tűnődik Antalné Peti Zsuzsanna, aki két éve áll az alapszervezet élén. A háromtagú vezetőség minden évben elbeszélget a fiatalokkal ; igyekeznek megnyerni őket a közösségeknek. — Legutóbb kerítesíestés közben próbáltam meggyőzni őket; ott mégiscsak oldottabb volt a hangulat, mint az iskola falai között. A kerítésfestés, amit társadalmi munkában végeztünk, tetszett nekik, a KISZ viszont már nem annyira. Pedig aki egyszer belép a sorainkba, nemigen akar többé elmenni. A magas átlagéletkort figyelembe véve és azt sem feledve, hogy a tagok többsége családos, igyekszünk úgy összeállítani programunkat, hogy mindenkinek az igényét kielégítsük. A legfontosabbnak a gyerekekkel való foglalkozást tartjuk. Pártfogoljuk az úttörőcsapatot, klubot vezetünk, politikai előadásokat tartunk. Mindez az oktató-nevelő munkában is meghozza eredményét, hiszen így lehet igazán közel kerülni a gyerekekhez. Egy egy ilyen foglalkozáson körbeülnek bennünket, meghallgatnak minket, mi is őket; így olyan dolgokat is megtudunk róluk, amelyek különben sosem kerültek volna napfényre — mondja a KISZ-titkár. Megtudtuk tőle, hogy a gyerekekkel tartott közös rendezvényeken kívül önálló programjaink is vannak. Rendszeresen szerveznek kiráduláso- kat, s ezeket igyekeznek összekötni a tanulással, a tapasztalatszerzéssel. Ellátogatnak az ország hasonló oktatási intézményeibe. Ezekre a kirándulásokra — csakúgy mint a nőnapi ünnepségekre — a KISZ- tagok családtagjait is meg- ■ hívják. Szívesen látják a mozgalomból kiöregedett „veteránokat” is, akik m ar- mincöt évükkel már nem dolgozhatnak együtt fiatalabb társaikkal. — Olyan még nem volt, aki végleg hátat tudott volna fordítani alapszervezetünknek. Kilépésük után is visszajárnak a régi tagok, részt vesznek programjainkon, s mi ugyanolyan szeretettel látjuk őket, mint aktív korukban — mondja Antalné, akinek a vezetése alatt álló alapszervezet kétszer megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét. Két évvel ezelőtt elnyerték a kiváló alapszervezet zászlót is. — A siker titka? — A recept egyszerű. Szeretni kell a közösséget ahol dolgozunk, és szeretni kell a gyerekeket, akikkel foglalkozunk. H. É. AZ ALSÓ TAGOZATBAN w Uj matematika-tantervek A kisdiákok fejlődéséhez jobban illeszkedik, a számolási készségek kialakítására, matematikai és geometriai műveletek begyakorlására nagyobb lehetőséget ad azaz új tanterv, amelyet e tanévtől használnak az általános iskolák alsó tagozatos matematika oktatásában. Mintáz Országos Pedagógiai Intézetben az MTI munkatársának elmondták: az 1984-ben megkezdett tantárgyi-tankönyvi korrekciós munkálatok egyik állomásaként már befejeződött az alsó tagozatos matematikai tamterv módosítása, tananyagának átalakítása. Bár az új tankönyvek csak jövőre készülnek el, a tanárok már nyáron megkapták az átrendezett tananyagot és követelmény- rendszert. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az 1978- ban bevezetett matematikatanterv — bár szemléletében és módszereiben korszerűbb volt, mint a hagyományos számtan — sok tekintetben hibás. A pedagógusok visszajelzései, a tanulók számolási készségének problémái egyaránt nyilvánvalóvá tették, hogy a jelenlegi időkeretben, a közoktatás mostani feltételei között a tananyag túlméretezett, nem számol eléggé a tanulók eltérő adottságaival, s nem ad elég időt a gyakorlásra, az ismeretek megszilárdítására. Általános tapasztalat volt, hogy hiányzott egy-egy anyagrész előkészítése az előző osztályokból': például a számolási készségből a tanterv. kevesebbet követelt az első két osztálytól, mint amire a 3—4. osztályban szükség volt. Előfordult az is, hogy a követelmények között szerepéit olyan ismeret, amely tananyagként nem volt megjelölve. Az új alsó tagozatos matematika — amelyet az OPI munkabizottságai különböző szaktanácsadó testületek és gyakorló pedagógusok bevonásával alakítottak ki — igyekszik kiküszöbölni e hibákat. Az új tanterv nagyobb figyelmet fordít a fokozatosságra, az anyagrészek egymásra épülésére, különösen a második és a harmadik, valamint a 4. és az 5. osztály közötti átmenet kidolgozására, A korrigált tanterv lehetővé teszi az ismeretek jobb elmélyítését, s nagyobb szerepet kapnak benne a hagyományos számtani műveletek. A tananyag túlmérete- zettségét bizonyos anyagrészek elhagyásával próbálták kiküszöbölni. Ugyanaíkkor a követelmények nem csökkenték, sőt — például a számolási készségekkel kapcsolatban — szigorúbbá váltak. Szertárak, tantermek és kollégium 1986-ban bővült a fonyódi ipari és kereskedelmi szakmunkásképző intézet tevékenységi köre: megkezdődött a híradásipari képzés. A tanulók száma több lett — most 460-an tanulnak itt — ám az oktatás tárgyi feltételei nem változtak. És nem változott az sem, hogy az iskola diákjainak testnevelési óráit télen az aulában tartották, jó időben pedig az > intézmény melletti pályán. Ez a gond azonban hamarosan megoldódik. Az építkezés májusban kezdődött, s a beruházás során ezer négyzetméterrel bővítik a Híradásipari Szak- középiskola, Ipari és Kereskedelmi Szakmunkásképző épületét. Az eddigi nyolc tanterem mellé négy újjab- bat építenek: közülük egy — mérőműszerekkel és egyéb eszközökkel fölszerelve — a híradásiparisok elméleti képzését segíti majd. Az új iskolarészben kap helyet a könyvtár, három szertár és az audiovizuális stúdió. S amit a diákok a legjobban várnak: csaknem 320 négyzetméteres új tornaterem a hozzá tartozó szociális helyiségekkel. A terveket a Baranyaterv készítette, a beruházás kivitelezője pedig a Somogyvári Építőipari Ktsz. A bővítésre mintegy 20—25 millió foNyitány a 21. századhoz Ránki Györgynél 80. születésnapja előtt A Zeneműkiadó kiadványának címlapja Ránki György portréjával Zenei életünk kiválósága, Ránki György Kossuth-dí- jas művész, a világszerte ismert komponista csak október 30-án ünnepli 80. születésnapját, mi azonban már most köszöntjük. Az új évad számos meglepetést tartogat vele kapcsolatosan a közönség részére. A meglepetés lényege: az idős művész legújabb munkáinak bemutatása szerzői estéken a Zeneakadémián, a Fészek Klubban, a rádióban is színpadon. Kodály Zoltán tanítványa volt a Zeneakadémián 1926 és 1930 között. Jóval később Párizsban folklórtanulmányokat folytatott, előbb André Schaeffnernél, majd Londonban is. Zeneszerzőként sikereit először a film területén aratta. Ki ne emlékezne olyan kísérőzenéire, mint amilyeneket a Körhinta, az Édes Anna vagy a Pár lépés a határ című filmekhez komponált. Sokoldalúságának bizonyítéka a műfaji változatosság. Opera? Musical? Szimfónia? Kamarazene? Oratórium? Vokális művek? Verseny- művek? Valamennyiben tudott remekelni! Bizonyíték erre Madách Imre drámai költeményének, Az ember tragédiájának zenedráma- változata, az Andersen meséje nyomán Károlyi Amy szövegére írt remek munkája, a Pomádé király új ruhája vagy az Egy szerelem három éjszakája című színpadi munka Hubay Miklós —Vas István librettójára. Ki győzné felsorolni? Erre tudunk válaszolni: a közelgő születésnap alkalmából ugyanis a Zeneműkiadó angol nyelven megjelentette Ránki György valamennyi opuszának jegyzékét, s eljuttatta a világ minden tájára. A zeneszerző tevékenysége csakugyan bámulatra méltó, beleértve az 1987-ben megalkotott legfrissebb munkáit. Ezekről az idén komponált alkotásokról beszélgettünk Ránki György- gyel, és arról is faggattuk, mi a véleménye saját életművéről. — Az utóbbi kérdésre talán úgy tudnék felelni, hogy nyilván kétféle igénynek szolgáltam különböző kompozícióimmal — válaszolta Ránki. — Egyrészt népszerűbb rétegbe tartozó zenét is írtam, mint amilyen például a Lúd apó meséi 1985- ből, az igényesebb vonal pedig a történelmi tablóké, a szimfóniáké, a kamaramuzsikáé. Ami a kérdés első felét illeti, közölhetem, hogy a nyáron fejeztem be legújabb, kórusra és zenekarra írt művemet. Címe: Nyitány a 21. századhoz. Alcíme: Bábel tornya. Ez századunk esztelen túlépít- kezésére, nyelv- és fogalomzavaraira céloz. A nyitány fuga-tétele pedig a természet, társadalom és történelem ezredfordulóra remélt megújulását igyekszik ábrázolni. Mondanivalóját a kórus tolmácsolja: agape, alleluja. Ez a görög szó nemcsak az egyetemes sze- retetet jelenti, hanem magába foglalja az embersze- retetet is, a 21. századra utalva: „Láték új eget, új földet...” Ezt a munkámat október 18-án a Zeneakadémián mutatják be. Még egy, számomra nagyon kedves eseményről is beszámolhatok: születésnapomon a Fészek Klub lesz a színhelye szerzői estemnek. A Bartók Vonósnégyes akkor adja elő új kvartettemet. — Színházban milyen Ránki-művet hallhatunk majd? — Az 1987/88-as évad második felében Operaházunk balettkara bemutaja azt a balettkomédiát, amelyet jóval korábban, pontosabban 12 évvel ezelőtt Wiesbaden- ben játszottak először. A címe: Varázsital avagy a halászok háborúja. Egy Zola- novellából született. Közelgő 80. születésnapja alkalmából hadd idézzük most a hazai zenetudomány értékelését Ránki György művészetéről: „Zenéjének az érzékletesen plasztikus, a sablont messze kerülő, mégis világos és közérthető nyelvezet ad egyéni színt és ízt”. Kristóf Károly rintot költ a helyi tanács, a megyei tanács 10 millió forinttal támogatja. Az új létesítményeket a következő tanévben már birtokukba vehetik. A kollégiumi gondok megoldását jelenti a diákok új otthonának ez évi átadása. Eddig a kollégisták a helyi Sportszállóban laktak, novemberben azonban beköltözhetnek az új háromszintes kollégiumba. KÉT SOROZAT öt esztendővel ezelőtt jubileumi kiállítással emlékeztek meg a magyar hangosfilm megszületéséről. Puszt Tibor rendező már akkor foglalkozott a gondolattal, hogy összeállítást készít a magyar játékfilm történetéről. Megszerkesztette és rendezte az Emlékek a magyar játékfilm történetéből című sorozatot, s ezt október 4-től kezdve vasárnaponként mutatja be — kilenc héten át — a televízió. Olyan emberek szólalnak meg ebben a sorozatban, akik dolgoztak a némafilmeknél és jelen voltak a magyar hangosfilm megszületésénél. Filmgyártók, rendezők, színészek, élők és olyanok, akik már nincsenek közöttünk. Magyarok idehaza és magyarok külföldön. A riportok gerincét a Kolozsvári Andorral folytatott beszélgetések képezik. Mellette felsorolhatatlanul sokan szólalnak meg, mint például Cziffra Géza, aki az NSZK-ban él és nemrég járt idehaza, a 30-as évek neves rendezője, akinek verseskötetéhez Ady írt ajánlást. Beszél Radványi Géza, Pá- ger Antal, Perczel Zita, In- key Tibor fotós, Fenyvessy Éva, Lóhr Ferenc hangmérnök, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, Törőcsik Mari, Illés György operatőr, Máriássy Judit, Podmaniczky Félix és még sokan mások. A sorozat első része a múlt század végétől az első világháború végéig tartó időszakot, az „új csoda” első darabjait villantja fel. A további részekben láthatjuk a többi között a Tanácsköztársaság filméletét, a nagy vígjátékok korát, a zsidótörvények következtében beállt megtorpanást, a háborús évek filmjeit. A hatodik résztől a felszabadulás utáni időszak film- életének lehetünk tanúi, egészen napjainkig, benne a „Budapesti 12” megszavazásának, a nagy Máriássy-osz- tály jelentkezését. Az utolsó, a 9. rész a jövővel foglalkozik és fölveti a kérdést: nem volna-e időszerű felülvizsgálni a „Budapesti 12- őit”, hiszen azóta kiváló művek születtek. S felveti a televízió, majd a video megjelenésével jelentkező problémákat. A sorozat operatőre Máriássy Ferenc és Mihók Barna. Nagy segítséget jelentett az alkotóknak Erdélyi István, az egykori Kárpát Filmvállalat tulajdonosa, aki névleges összegért bocsátotta rendelkezésünkre saját anyagait, és azt az összeget is felajánlotta a Nemzeti színház építéséhez. Szombaton az Életutak című 17 részes szovjet sorozat első darabját láthatjuk. A történet 1906-ba.n kezdődik és a második világháború után fejeződik be. A három szibériai születésű Szaveljev fivér életútjáró. beszél, akinek sorsa nagyon eltérően alakult. Anton a munkásmozgalomhoz csatlakozott, Iván a íöldesúr lányába szeretett bele, Fegya pedig a földesúr szolgálatába állt. A három viharos életút szorosan kapcsolódik a szovjet történelem fontos fordulópontjaihoz. A sorozat forgatókönyvét Konsztantyin Iszajev írta Anatolij Ivanov regénye alapján. A rendezők: Via- gyimir Krasznopolszkij és Valerij Uszkov. A három fivért Szerjozsa Andrejev, Ványa Kupcov és O.leg Kupcov személyesíti meg.
