Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

1987. október 5., hétfő Somogyi Néplap 5 Űj tanítóképző Békéscsabán Szombaton felavatták a debreceni taní­tóképző főiskola békéscsabai kihelyezett tagozatának épületét. A százötvenöt miidió forint felhasználásával épített tanítókép­ző avatóünnepségén Szabó Miklós, a Bé­kés Megyei Pártbizottság első titkára megnyitójában szólt a békéscsabaiak év­százados főiskola-alapítási törekvéseiről. Ezt követően Maróthy László, az MSZiMP Politikai Bizottságának tagja, miniszter­ei nők-'helyettes mondott avatóbeszédet. Méltatta a békésiek iskolaalapító hagyo­mányait, a békéscsabai tanítóképző-épí­tést Tessedik Sámuel szarvasi, Szegedi Kis István békési és Gulyás György tar- hosi iskolaalapításához hasonlította. Ki­emelte, hogy az iskolaalapítók lelkesítő példájára, a múlt tetteiből táplálkozó, s a jövőbe tekintő optimizmusra ma igen­csak szükség van. Szólt a fejlődésünk alapvető célját meghatározó modernizá­cióról, amiin azt kell értenünk, hogy a szocializmus maradandó és megújuló ér­tékeit, humánumát össze kell kapcsolni a műszaki, kulturális és tudományos fejlő­dés nemzetközi élvonalával, s társadalmi értékeinket ilyen korszerű alapokra szük­séges helyezni. A kormány munkaprog­ramjáról, gazdaságirányítás reformjáról, s a kibontakozás társadalmi vonatkozásai­ról szólt, majd hangoztatta: radikálisan változtatnunk kell az oktatási intézmény- * rendszer feltételein is. Az iskolaavatás befejezéseként Somogyi László építésügyi és városfejlesztési mi­niszter és Pusztai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes kitüntetéseket adott át az építőknek. . Megszépül a fonyódi gimnázium í ' ruUj «»IBM HbP - j mm «sssi \ légium alkalmas helyiségei­ben folyik, az üres emeletet a munkások vették birto­kukba. Az iskola rekonst­rukciója a tervek szerint halad, s decemberre elké­szül. Az emeletráépítés során négy új tantermet alakíta­nak ki. Az aulába, amely illeszkedik az eredeti isko­laépülethez, az elkészült emelettel együtt négy szint­ről lehet betekinteni az igen érdekes megoldású boltív- sorokon. A 800—1000 em­bert is befogadó aulát az iskola és a helyi tanács kö­zösen használja majd,. A többfunkciós teremben tart­ják majd a filmvetítéseket, tudományos tanácskozásokat, a különböző ünnepélyeket. Korszerű színpadberendezé­se színházi bemutatókra is alkalmassá teszi. A terveket Makovecz Im­re és tervezőcsoportja ké­szítette, a kivitelezést pedig a keszthelyi Balatonvidéki Építőipari Szövetkezet vég­zi. A beruházás tervezett 37 millió forintos költségét a helyi tanács fedezi megyei támogatással. A íonyódd Karikás Fri­gyes Gimnázium és Szak- középiskola 60-as évek tí­pustervei alapján készült kockaépülete hamarosan igen tetszetős külsőt ölt. Látványos változás alakítja széppé. Júliusban kezdték az új aula építését, s ezzel pár­huzamosan az iskolaépületet is felújítják. A tanítás a megszokott három szint he­lyett csak kettőn és a kol­Honismereti szakkör Bogláron — A régiségek sokkal job­ban érdekelnek, mint a ma­tematika — a honismereti szakkörhöz való vonzódását magyarázta ezzel a hatodik osztályos Apáti Sarolta. A bogiári általános iskola régi idők tárgyi emlékeivel és do­kumentumaival, illetve hely- történettel foglalkozó szak­körének tagjai helyeseltek. Bizonyítékként Kosulek Kati rögtönzött élménybe­számolót tartott a kirándu. lásokról, a Zircen töltött órákról, a pákozdi emlékmű megkoszorúzásáról. Gáli Amália, Bérces Péter és társaik valamennyien ha­todik osztályosok. Az elmúlt tanév során az együtt töltött tartalmas órákra emlékezve idén is jelentkeztek a „hon­ismereti sek” közé. — A jelentkezés önkéntes — mosolygott dr. Ágoston Er- nőné, a szakkör vezetője. Sze­mében büszkeség csillant, amint diákjai lelkesen ecse­telték élményeiket. — A sok jelentkező miatt tavaly még két külön csoportot vezettem, de a gyerekek „reklamáltak” Szombaton befejeződött Tatabányán a Magyar Nép­művelők Egyesületének VI. országos vándorgyűlése. A kétnapos tanácskozáson a több mint 600 közművelődé­si szakember a gazdaság, a kultúra és a reform össze­függéseit elemezte. a ritka — kétheti — talál- kások miatt... A nagy lét­szám a munka rovására is ment. Idén emiatt csak egy csoportot szerveztünk, és hi­vatalosán heti egy órában találkozunk. Ez általában el szokott húzódni, mert szíve­sen vagyunk együtt. Régi tár­gyi emlékeket gyűjtünk: a gyerekek lelkesen kutatnak pincékben, padlásokon, nagy sikerélményt jelent, ha gyűj.- teményünket egy számunkra értékes tárggyal szaporíthat, ják. Gyakran persze nehezen döntenek az új szerzemény értékéről. Ebben segítségükre van Horváth Iván amatőr ré­gész, aki néha magával vi­szi a gyerekeket kutatóútjai­ra is. Számos avar és római kori tárgyi emlékeket sike­rült már fellelnie, amelyeket a megyei múzeumba juttatott el. Régi dokumentumokat is őriz a szakkör féltett' „kin- cseslódája”, a vitrlnes szek­rény. A százéves kötetek mel­lett évtizedek koptatta kö­csög, sokat „látott” rézmo­zsár, szenes vasaló, s vénsé­A plenáris üléseken el­hangzottak szerint az elkö­vetkezendő években a társa­dalmi, gazdasági megújulás­sal párhuzamosan el kell vé­gezni a közművelődés re­formját is. ges, élevesztett sarló. De régi idők tanújaként még számos tárgy, újság dicséri a gyere­kek szorgalmát. — Tavaly a megyei tanács művelődési osztályának fel­hívása alapján elkészítettük az Iskolánk története című pályamunkát — folytatta a szakkörvezető. — Felkutattuk a régi iskola fotóit, tablóit, s a háború előtti pedagógusok­ról, iskoláról őrzött doku­mentumokat. A szakkör cse­rélődő társasága miatt Békés Bandi bácsi nyugdíjas peda­gógus segítségével minden évben felelevenítjük Boglár történetét. Az elmúlt tanév­ben bogiári írók-költők éle­tével, munkáival foglalkoz­tunk, egyik legféltettebb iro­dalmi értékünk egy Kodolá- nyi-levél. Nagy élmény a gyerekeknek minden kirán­dulás: ugyanolyan lelkese­déssel szemlélődnek a helyi Temető-dombon, mint egy budapesti, vagy keszthelyi neves múzeumban. — Mitől vált ilyen népsze­rűvé a honismereti szakkör? — Magyar—történelmet ta­nítok, s már az órákon igyek­szem megszerettetni a di­ákokkal ezt a területet. Ré­gi bogiári vagyok, s nagyon sók idős — sokat tudó — embert ismerek, akik szíve­sen osztják meg életük ke­serűédes emlékeit a gyere­kekkel. A szakkör célja, hogy a fiatalok ismerjék és be­csüljék a múltat, féltett örök­ségként tiszteljék hagyomá­nyait és otthonukként sze­ressék ezt a települést. T. R. Népművelők vándorgyűlése ÁTMENETI MEGOLDÁSKÉNT Filmszínház helyett videómozi Fonyódon 28. Talán beteg, gondolta, és hellyel kínálta. — Nem ülőik le — kiál­tott szokatlan, rikácsoló hangon —, addig nem üllők le, amíg elém nem térde­pel, hogy töredelmesen meg- vallja bűneit. — Mondtam már, kérem, nem óhajtok gyónni — szólt Simon szelídebben, de ha­tározottan. Az esperes váratlanul térdre zuhant, s összekul­csolta a kezét. — Könyörgök, gyónjon! No, kérem, nagyon kérem, a saját érdekében kérem, káplán úr. — Remegő uj­jaival kinyitotta a táskát, és ideges, kapkodó mozdula­tokkal vette elő a lila színű stólát — Álljon fel, esperes úr! Rumi az ajkához emelte a stólát, és a nyakába akasz­totta. — Térdeljen le — rivallt Simonra, aki már arra gon­dolt, hogy szól az őrnek, hogy kísérje orvoshoz. Ám ekkor Rumi gyorsan felug­rott, kiegyenesedett, feldúlt arcvonásai elrendeződtek, zavaros tekintete megtisz­tult, s a megszokott öntelt­ség, gőg sütött a szeméből. — De hiszen maga rettene­tes bűnt követett el, fiatal­ember! Talán fel sem fogja, micsoda f örtelmes bűnt... És nem akar megtisztulni?!« Ez az igazi Rumi, gondol­ta Simon és fagyosan szólt. — Nem tudom, mire gon­dol, — Nem tudja?! — fröcs­költ a gúny az esperes te­kintetéből. — Nem én. — Maga kommunistákkal, istentelenekkel paktált, Ba­rátságot kötött velük, ter­jesztette a mételyt, és a szószékről... a szószékről! szórta a bari llust... Talán még az Ür Jézus Krisztust is megtagadta bolsevik bará­tai kedvéért, mint Péter, mielőtt a kakas megszó­lalt ... — Nem tagadtam meg. El­lenkezőleg, az ő igazsága volt a vezérlő csillagom, és most is az. Ami pedig a kommunistákat illeti... Ha tudni akarja, valóban sok nagyszerű barátra találtam közöttük. — Igen?! A notórius templomkerülők, az anya- szén tegyház ádáz ellenségei között?! — így szól az írás: „Nem mind az, aki mondja ne­kem: Uram, uram! megyen be a mennyek országába ...” Ebből következik, hogy so­kan viszont bemennek azok közül is, akik nem mondo­gatják folyton, hogy „uram, uram!”, de az Atya akara­tát cselekszik. És ha már itt tartunk, esperes uram, hadd idézzem emlékezetébe az Evangélium önre és az önhöz hasonló egyházi urakra vonatkozó figyel­meztetését: „Sokan mond­ják majd nekem ama na­pon: uram, uram! Nem a te nevedben jövendöltünk-e? és nem a te nevedben űz- tunk-e ördögöket? és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? és akkor megmon­dom nekik, hogy sohasem ismertelek titeket; távozza­tok tőlem, ti gonosztevők.” Nincs több mondanivalóm esperes úr. Rumi, mintha ütés érte volna, megtán torod ott. A2 arca elszüriíült, a tekintete rémületet tükrözött, s a karjával hadonászva, fulla­dozva kapkodott a levegő után. Simon odaugrott hozzá, s a karjánál fogva az ágyá­hoz vezette. — Hívom az őrt — mond­ta — addig pihenjen. — Ne... — suttogta Ru­mli. — Ne hívjon senkit... káplán úr. — Az arcáról ömlött a veríték, a szeme összeszűkült. — Múló rosz- szullét... Mostanában elő­fordul velem. Magába roskadtan, be­hunyt szemmel ült a prics- csen. Simon nem tudta, mitévő legyen. Talán mégis szólnom kellene az őrnek, gondolta, ám ekkor az esperes kinyi­totta a szemét, és erőtlen hangon megszólalt. — Értse meg — mondta lassan, akadozva —, értse meg... én jót akarok ma­gának ... Azért jöttem, hogy megmentsem ... Én ... én ... felelősséggel tartozom magáért Isten és az egyház előtt. — A hangja hirtelen fölerősödött, és megragadta Simon karját. — Fe-le-lős- ség-gel! — lihegte a fülébe. — Értse meg. Gyónjon! Bánja meg a bűneit... és én feloldozom. • (Folytatjuk.) Fonyódon ez év elején megszüntették a filmvetíté­seket a fedett moziban. Az ok: ráfizetéses volt. A nyá­ri időszakban üzemelt ugyan a kertmozi, de már itt az ősz, jön a tél is. Lesz-e mozija Fonyód­nak? — Lesz, még ha csak át­meneti megoldásként is. No­vember elsejétől — a fo­nyódi Nyári Galéria épüle­tének téliesítésével — lehe­tőivé válik egy videomozi működtetése. A megyei mo­ziüzemi vállalat gyorsan és rugalm’asan reagált: heti négy alkalommal — hétfőn, kedden, pénteken, szomba­ton — rendez vetítéseket. Elképzelhető, hogy az ér­deklődés jóval meghaladja majd a lehetőségeket, kevés az ülőhely. A népszerű fil­mek többszöri vetítése azon­ban enyhítheti ezeket a gondokat. A vendégek itt vallóban klubszerű körülmé­nyek között tekinthetik meg a filmeket — mondta Haj- mási József vb-titkár. A téli mozira a moziüze­mi vállalat a múlt évben több mint háromszázezer forintot ráfizetett. * — Megértettük a vállalat indokait, hogy a jelenlegi gazdálkodási feltételek mel­lett nem lehetséges a fo­nyódi mozi üzemeltetése. Közösen felmértük a helyi lehetőségeket, de nem ta­láltunk olyan intézményt, ahol a 35 milliméteres fil­mek vetítése megoldható lenne. A tervezett művelő­dési központ elkészültéig a gimnázium most épülő — és 1988-ban átadásra kerülő — aulája jelent tartós meg­oldást. Ott beépített gépház biztosítja a korszerű vetítők elhelyezését, a nézőtéren pedig három-négyszáz néző is helyet foglalhat. Meggyő­ződésem ugyanis, hogy jó műsorpolitikával a filmszín­ház mellett létjogosultsága lesz a videomozinak is. Süli Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom