Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

10 Somogyi Néplap 1987. október 3., szombat OTTHON ES CSALAD A tavaszi és a nyári divatról ősszel A jövő évi tavaszi—nyári modelljeit mutatta be a Budaprint az Átrium Hyatt Szállodában. A kerékpár gondozása Az ősz vége és a tél nem a kerékpáros szezonja. Mi­előtt „szögre akasztanánk'’ tehát a hűséges kétkerekűt, a tél beállta előtt rendbe kell hozni. A piszkosan, ápo­latlanul sut’ba vágott kerék­pár súlyosan megsínyli a téli kényszerpihenőt. Mi te­hát a teendő ilyenkor? — Vidéken — a kerékpá­rok igazi hazájában — alig akad ház, amelyhez ne tar­tozna padlás, pince vagy kamraféle. Az ilyen helyi­ségeknek azt a részét vá­lasszuk ki, ahol egy távo­labbi sarokban nincs útban a kerékpár. Az oldalfaltól nem túl messze, a meny- nyezeti részre, vagy pedig magára az oldalfalra csava­rozzunk fel jó erősen egy olyan hosszú deszkát, hogy abban 40—50 cm távolságra 3—4 különböző hosszúságú kampót tudjunk rögzíteni. Ezekre a kampókra a ke-- rékpáron kívül más, hasz­nálaton kívüli holmikat (pél­dául locsoló gumit karikába tekerve, öntözőkannákat stb.) is felakaszthatunk. Akasszuk fel a kerékpárt két kampóval, így kényel­mesen hozzáférhetünk.' Ve­gyük le a láncot, s benzin­ben áztassuk le róla a port, töröljük szárazra, majd vé­konyan kenjük be olajos petróleummal. (1 liter pet­róleum és 1 dl motorolaj keverékével.) Emeljük ki a kerekeket, szereljük le a gumikat. Bontsuk szét a kontraféket; az agyat is, a tengelyt is mossuk le az említett keve­rékkel. Közben tisztítsuk meg a zsírzógombokat, a régi zsírt nyomjuk ki belő­lük. A kontraféket és a go­lyóscsapágyakat friss zsírral rakjuk össze. Ezután elhe­lyezzük a porsapkákat és beszabályozzuk a féket. A gumitól megszabadított kS- rekabroncsot mossuk tisztá­ra petróleummal; a laza, rozsdás küllőket cseréljük ki. A küllőanyák meghúzá­sával rendbehozhatjuk az „ovalizált” vagy „nyolcas” abroncsot. A gumiköpenyből vegyük ki a belsőt, nincs-e rajta tö­rés, vagy lyuk, nem vált-e le róla az előző folt. Ha ilyen akad, beragasztjuk, s a ragasztást vízben ellen­őrizzük. Amikor a belső gu­mi megszáradt, hintőporral beszórjuk, úgy rakjuk visz- sza. Időközben a külső gu­mit is vizsgáljuk át, mos­suk tisztára, majd gliceri­nes vattával törölgessük át: kitöredezés, öregedés ellen ez nyújt védelmet a köpeny­nek. A téli tárolás alatt ne fújjuk túl keményre az ösz- szeserelt kerekeket. A kormány kiszerelését a diiószorító-orsó fellazításával kezdjük, finoman csavarjuk ki a recézett hátú összekö­tőcsavart. Vigyázzunk a szétszerelésnél, mert a go­lyók könnyen szétgurulnak. A perselyeket alul-fölül tisz­títsuk meg. a golyókat csa- págyzsínba ágyazva — a hibásakat, hiányzókat pó­tolva — tegyük vissza a he­lyére. A diócsavart úgy húz­zuk meg, hogy ne kotyog­jon, és a kormány jól il­leszkedjék. A meghajtó pedálos lánc­kerék ékét rézalátéttel üs­sük ki, s szereljük le a pe­dálokat. Mossuk ki az agyat olajos petróleummal, és a golyóscsapágyakat megzsí­rozva rakjuk vissza. Az éket apró, finom ütögetéssel és az anyacsavar felhúzásával szorítsuk vissza helyére. A pedálok csapágyait szintén lássuk el friss zsírral, és a porsapkákat jól húzzuk meg. A kerékpár-vázat benzin­nel mossuk tisztára, majd a lepattogzott részeket kerék­párzománccal javítsuk ki. B. K. VIDÁM TERVEK Őszbe fordult az idő. Ba­rátnőm, aki lelkes termé­szetjáró — városban lakó, de faluról származott — asszony, azt mondja: — Mi bizony minden na­posabb hétvégét kihaszná­lunk a gyerekekkel. Most még alig múltak tízeszten­dősök, hamar eljön az az idő, amikor már nélkülünk csinálnak maguknak hétvé­gi programot. Addig pedig — már feltérképeztük a környéket — amíg csak nem fordul nagyon csúnya esős­re az idő, minden hétvégén nagy kirándulásokra me­gyük. Lesz benne egynapos, de tervezünk városnézéssel, hegyitúrával összekapcsolt kétnaposat, amikor a város­ban fizetővendégként al­szunk majd. Ilyenkor, sze­zon után, olcsóbb még a Balaton mellett is. Az ö vidám terveit hallva azok az asszonytársaim jur tottak eszembe, akik szom­bat—vasárnapra ,.kicsapják” a gyerekeket az utcára, hogy ők főzzenek, mossanak, va­saljanak, takarítsanak — egy­szóval nyugodtan agyondol­gozhassák magukat. És már hallom is az ellenvetésüket: ugyan, mikor jutna erre idő máskor? De szívesen elküldeném mindegyikükhöz ezt a ba­rátnőmet, aki — o férjével és a gyerekekkel együtt — mindezt hétközben megoldja, mert — úgymond — a hét­végi pihenőidő számára szent és sérthetetlen. És ő azt is mondja, csak elhatá­rozás, no meg szervezés dol­ga az egész. S. M. Szemelgetés a szőlő történetéből, szőlős ételekből A Bibliából tudható, hogy amikor Mózes elküldte em­bereit, derítsék fel: milyen ország a messzi „ígéret föld­je”, azok egy szőlőfürttel tértek vissza. Ennek akkora volt a súlya, hogy két em­ber cipelte a vállán. Ezt a legendás eseményt örökítet­te meg később a jeruzsále- mi templom előtt felállított arany szőlőtőke. Az egyiptomi legendák Ozirisznek tulajdonítják a szőlőtermesztés meghonosí­tását. Az egyiptomi szőlő- kulturáról, borkészítésről oly sok adatot, tárgyszerű leírást őriztek meg a sírok­ban meglelt szövegek, hogy annak szinte minden rész­lete feleleveníthető. Innen tudható például, hogy Ne- fer-Hotep, aki az Amon- templom gazdaságának in­tézője volt, a templom előt­ti hatalmas kertben termel­tetett szőlőt, karók és egyéb támaszok nélkül, legalábbis a papiruszra vetett egykori ábrák szerint. A negyven méter hosszú, Harris-féle papirusz, amely III. Ram­szesz uralkodásának esemé­nyeit őrzi, arról ad számot, hogy az ö országlása idején 513 szőlőskert volt Egyip­tom templomainak birtoká­ban. És a hazai szőlőtermesz­tés kezdeteiről mi tudható? A népvándorlás egyik utol­só hullámával a IX. század végén érkező elődeink már szépen díszlő szőlőket ta­láltak a Kárpát-medencé­ben. A monda szerint az előrelovagoló Tardal vitéz vitte meg ennek hírét Ár­pád fejedelemnek, aki ju­talmul a termékeny vidéket Tarcalnak adományozta, és ennek emlékeként lett a község neve Tárcái. A szőlő (vitis) őshonos volt szinte az egész világon, egymástól messzi távol eső vidékeken. Az ősszőlő per­sze vadon termett savanyú bogyó volt; szelíd és nemes kultúrnövény és belőle bor a Tigris- és Eufrátesz fo­lyók völgyében lett először, innen terjedt el Európába. Az ősidőkben a szőlőt nem vették azonmód meg- ennivaló gyümölcs számba, bor lett belőle. A mazsola, vagyis a legédesebb szőlő naptól megtöppedt szeme — csemegék adalékaként és önmagában — jóval hama­rabb került asztalra, mint a szőlőfürt. Ha hinni lehet 1 az adomának, akkor XIV. Lajos francia király volt az első nevezetes ember, aki nekikezdett a szőlőfogyasz­tásnak, ugyanis meg akarta ízlelni azt a gyümölcsöt, amelynek leve a bort adja. A királyi gyümölcsöskert­ben, csemegeszőlőt nem ter­mesztettek. Saszláért a Pá­rizstól északra fekvő Bar- sur-Aubeba, muskotályért Touraine-ba szalajtottak fullajtárt, és ez alkalomtól kezdve korpával bélelt lá­dákban, lóháton és öszvé­ren szállították az udvarnak a fogyasztásra szánt szőlő- fürtöket. A szőlő, mint gyü­mölcs, így nyert polgárjo­got, majd a továbbiakban, a konyhaművészet kitelje­sedése során egyes ételek hozzávalójaként is szerephez jutott. Nézzük, mit lehet szőlővel készíteni. Szőlős erdélyi káposztasa­láta: A fél kilónyi szálas savanyított káposztából a levét kinyomjuk, és egy tál­ban összekeverjük feleany- nyi leszemezett csemegesző­lővel, 2—3 savanykás, vé­kony szeletekre metélt al­mával, mindezt megszórjuk kevés sóval, porcukorral, őrölt fehér borssal, megönt­jük fél deci salátaolajjal és 1—2 órán át hűtve érleljük. Szőlőleves — hidegen: Fél kiló csemegeszőlőt leszeme­zünk. 2 deci fehér borral, 6 deci vízzel, csipet sóval, késhegynyi fahéjjal, fél cit­rom héjával, 6—7 mokka kockacukorral addig főz­zük, amíg a szemek fel nem repednek. Fél pohár tejfölt simára keverünk 2 púpozott kávéskanálnyi liszttel, a forró lével felhígítjuk, majd a leveshez töltjük, és addig forraljuk, amíg habját el fövi. Lehűtjük, hűtőbe tesz- szük, hidegen tálaljuk. Szőlős csirke: A csirkét megmossuk, feldaraboljuk, megsózzuk, kicsit megbor­sozzuk, és forró olajban vagy vajban nagy lánggal minden oldalán pirosra süt­jük. A hirtelen sült csirké­re 2 deci száraz fehér bort töltük, és ebben a húst — fedő alatt — puhára párol­juk (kb. 30 perc). A pecse­nyét átrakjuk egy tűzálló tálba, rászórunk kb. fél ki­lónyi szőlőszemet, és sütőbe téve addig sütjük, amíg a szemek meg nem sültek. Szőlős karaj burgonya­ágyon: a hosszú vagy rö­vid sertéskaraj-szeleteket megsózzuk, enyhén kiverjük, lisztben megforgatjuk, és kevés forró olajon mindkét oldalán pirosra sütjük. Mi­előtt a hús sütésének neki­kezdenénk, a körethez szo­kásos mennyiségű burgonyát héjában megfőzzük. Amikor puha, hideg vízzel leöblít­jük, hogy könnyebb legyen a héját lehúzni. Vajjal ki­kent tűzálló tálba szeletel­jük, enyhén megsózzuk, be­terítjük kb. fél kilónyi le­szemezett szőlővel, és a ki­sütött karajokat ennek tete­jére csepegtetjük, fektetjük. Fél deci tejfölei megperget­jük, és előre megforrósított sütőben addig sütjük, amíg a tejföl a húsra, szőlőre nem pirul. Fagyasztott szőlőkrém: Az 1 kg érett szőlőt megmosva, lecsurgatva leszemezzük, és burgonyanyomóval, tál fö­lött, kis adagokban a levét kinyomjuk. A szőlőlevet 25 deka porcukorral, fél cit­rom kifacsart levével és le­reszelt héjával összekever­jük. 3 tojás fehérjét kemény habbá verjük, majd tovább­verve összekeverjük a sző­lőlével, és a jégtartályba töltve kifagyasztjuk. Kb. 2 óra kell a megdermedésé- hez. Tartósított, alkoholmentes szőlőlé: A szőlőt jól meg­mossuk, lepergetjük, burgo­nyanyomóval levét kipré­seljük, és bőszájú üvegekbe töltjük. Héját, magját any- nyi vízzel felfőzzük, ameny- nyí ellepi, ezt is kiprésel­jük, és a nyers szőlőléhez töltjük. Az üvegeket leköt­jük, és forró vízben 30 per­cig gőzüljük. 10 nap múlva a gőzölést megismételjük. Nyerges Ágnes ÓVATOSSÁG VÍZSZINTES: 1. Egyik tévébemon­dónőnk utóneve. 7. Autogramm. 14. Wilde Oszkár mo­dern angol költő és író (1856—1900) szellemes mondá­sa; folytatása a függőleges 20. szá­mú sor. (Zárt be­tűk: T, G.) 16. Kicsinyítő képző. 17. Fakó. 18. Vul­kán része! 19. Tolifoszlány. 20. Angol filmek utolsó felirata. 22. Gallen. 23. Kis testű hal. 24. Maga előtt taszít. 25. Régebbi neve Lemberg volt. 27. Olasz férfinév (... Santelli). 30. A vég kezdete! 31. Irattárba he­lyez. 33. Angol sör. 34. Hossza­san rágcsál vala­mit. 36. Tokió ré­gebbi neve. 37 Ravasz ragadozó 39. Az . .. álom (Krúdy Gyula írá­sa.) 40. Gyarapszik. 41. Al­kalmilag szünetel. 43. Köz­ség Vas megyében. 44. Az „örök” város. 45. Duzzad. 46. Esőben álló. 47. Légies. 49. Trombita hang. 50. A vele való távozásra kér. 52. A germanium vegyjele. 53. Szoprán szerep A gyöngy­1 2 3 4 5 6 o 7 8 9 10 11 12 13 o 14 15 16 O 17 O 18 O 19 1 20 21 O 22 o 23 o 24 25 26 o 27 28 o 29 o 30 31 32 O 33 O 34 35 36 O 37 38 O 39 O 40 o 41 42 o 43 O 44 o 45 O 46 47 48 o 49 o 50 51 52 O O 53 54 O 55 56 57 o 58 o 59 60 o 61 62 I 63 O 64 o 65 66 o 67 t-► 68 69 70 71 o 72 o 73 halászok című operában. 55. Ünnepelt művésznő. 56. Mint a vízszintes 20. számú sor. 58. Irodalmi mű. 59. Szol- mizációs hang. 61. Hajó ré­sze. 62. Való. 64. A hélium vegyjele. 65. E néven egy vak királyunk is volt. 67. Fényit. 70. Kalábernek is nevezik. 72. Rizses étel. 73. Orosz férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. Egyip­tom névjele. 2. Kínlódó. 3. Fordított mutató névmás. 4. Megelőző karbantartás. 5. Község Hajdú-Bihar megyé­ben. 6. Vasúti vendéglő. 7. Szovjet repülőgép típus. 8. A Zozo ... (Ady Endre ver­se). 9. Csodálkozó. 10. Olasz névelő. 11. Repüléssel kap­csolatos rövidítés. 12. Kí­ván. 13. Egyetlen helyre sem. 15. Mint az 59. számú sor. 20. Wilde mondásának befejező része. (Zárt betűk: S, V.) 21. Ca ..., híres ve­lencei műemlék palota. 23. Dédapáink tintatartója. 26. Határozói igenév-végződés. 28. Vadló. 29. Eszmél. 32. Detektívregény. 34. Árusít-e. 35. Cégtársulás. 38. A Volga mellékvize. 39. Korszak. 41. Bordázott szövet. 42. Föl­dünk egyik legnagyobb ki­terjedésű tava. 43. Az ilyen dobozban szivar van. 44. Mint az 59. számú sor. 46. Mint a 12. számú sor. 48. Nagy víz. 49. A semmiből létrehoz. 51. Két római szám; a második az elsőnek tízszerese. 53. Szabad. 54. Küzdőtér. 57. Szürrealista spanyol festő (Salvador). 60. Izraeli légitársaság. 63. Üres zósz! 65. A szobába. 66. Szoknya. 68. Szóban van! 69. Északi férfinév. 71. Ételíze­sítő. E. B. Beküldendő: a mondás. Beküldési határidő: 1987. október 7. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjék be, és írják rá: Ke­resztrejtvény ! Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Az, a,ki nem tudja mennyit adjon, az ad­jon egy kicsivel többet. Könyvutalványt nyertek: Miklai József né, Takács Mi- hályné, Kaposvár; Veszner Mária, Barcs; Császár Tibor, Lengyeltóti. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom