Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
Í987. október 30., péntek Somogyi Néplap 5 Amióta az ember Írástudó lett, minden könyv megjelenése politikai esemény is, és minden társadalmi rendszer fontosnak taitotta a könyvkiadást. Fokozottan érvényes ez napjainkban. A Kossuth Könyvkiadó 25 kötete jelenik meg november 2-ára. „Forradalom - megújulás - politikai tudatformálás” az 1987. évi politikai könyvnapok hármas és mégis egységes gondolatköre. Nem jelszó. így gondolja ezt valamennyi szerző, a kiadó s nem utolsósorban az a húszezer aktivista, aki társadalmi munkájával járul hozzá, hogy a kötetek minél több emberhez eljussanak. November 2-ától huszonhatodszor Politikai könyvnapok FELNŐTTOKTATÁSI kislexikon Kadar Janos müvei címmel a kiadó megkezdte az MSZMP főtitkára írásainak és beszédeinek közzétételét. A sorozat első kötete az 1956. november 4. és az 1958. november 19. közötti időszakot fogja át. Grósz Károly- nak Szocializmus és korszerűség — nemzeti és történelmi felelősség címmel jelenik meg munkája. Az olvasóhoz kerül Mihail Gorbacsovnak az átalakításról szóló kötete is. A felsoroltak mellett még három könyvet ajánlunk az olvasók figyelmébe. Herczegh Géza: Magyarország külpolitikája 986—1919. Közhelyszámba megy, hogy hazánk a népek országútján — a Kárpát-medencében — talált helyet magának. E közhely tény, hazánkon átsöpörtek a különböző korok történelmi viharai. Az ország életét ennek ellenére sokáig hajlamosak voltunk úgy vizsgálni, mintha légmentesen el lett volna zárva Európától. Az igazság viszont az, hogy majd valamennyi belső esemény a kontinens erőviszonyaitól függött. Ezért nem beszélhetünk folyamatosságról sem, hisz az országnak sokszor évszázadokon át nem volt önálló külpolitikája. Nehezítette a szerző munkáját az is, hogy a régmúlt korcsból kevés hiteles dokumentum áll rendelkezésünkre. A kötetből elénk táruló honfoglaláskép, a Mátyás király-ábrázolás, a Habsburgok szerepe a Duna-medencében várhatóan éles vitákat kelt. A nagyívű tabló — egy kötetben — nem mentes az általánosításoktól sem. Mindezek ellenére és mellett, izgalmas élményben lesz része annak, aki elolvassa Herczegh Géza könyvét. Felnőttoktatási kislexikon. Mi tesz érdekessé egy lexikont? Az is, hogy Európában hazánkban jelenik meg először ilyen kötet. Az is, hogy a Felnőttoktatási kislexikon mintegy ezer címszava a dolgozók iskolái, a politikai és közművelődési tanfolyamok oktatási kérdéseit tartalmazza. Benne megtalálhatjuk röviden és tömören a vezető- képzés, a munkahelyi nevelés, a katonai oktatás és a büntetésvégrehajtás alapfogalmait is. A szerkesztés, a címszavak közérthetősége dicséri a szerzőket. A marxizmus hazai helyzetéről. A Vélemények és viták sorozatban megjelenő kötet tanulmányai a marxizmus hazai helyzetéről rendezett viták anyagát öleli fel. Nem egészen tíz esztendő — az elmúlt évtized — legjellegzetesebb álláspontjait tartalmazza a könyv. A tanulmányok négy témakörre oszlanak: Az ifjúság és a marxizmus, A marxizmus oktatásának problémái, A marxizmus helye társadalmunkban, és végül: A marxizmus esélyei. Az írások nem kinyilatkoztatás- igényűek, vita hevében született és jegesedett alkotások. A kötet talán legfőbb erénye: meg-megállásra. továbbgondolásra készteti az olvasót. R. L. (Nem csodaszer, de nélkülözhetetlen VIDEO AZ ISKOLÁBAN Valamikor nem kellett hangsúlyozni, hogy az oktatásnak a pedagógus a legfontosabb tényezője. Ma gyakran éppen az jelzi egy tanár felkészültségét, hogy a rendelkezésére álló modern eszközök arzenálját mennyire tudja összhangba hozni az oktatás és nevelés céljaival, meg a tanítványok képességeivel, igényeivel. A fotó, a magnó, a film, az írásvetítő után napjainkban kétségkívül a videó jelenti az oktatás számára a forradalmasító technikai eszközt. Dr. Poór Ferenctöl, az Országos Oktatástechnikai Központ tudományos főmunkatársától kérdeztük: — Terjed-e a videó a szükséges mértékben? — Erre nehéz igennel vagy nemmel válaszolni; 1983-ban 120 iskolának volt képmagnója. Áttörést jelentett az 1984-ben kezdődött akció a Videotonnal, s ennek keretében 2130 iskola kapott videókészüléket. Annyi bizonyos, hogy a szocialista országok között messze az élen állunk az ellátottságot tekintve, s Ausztriával 'összehasonlítva sincs szégyenkeznivalónk. 1980-ban volt Pécsett az első videóalkalmazási konferencia; azok jöttek össze, akiknek volt már valami kis tapasztalatuk. Mindössze 15—20-an voltunk. Aztán egyre nőtt az érdeklődés, s tavasszal a veszprémi konferencián már 170 résztvevő volt, köztük jó néhány külföldi is. Ami a minőséget illeti : a szakemberképzés azzal kezdődött, hogy öten kijutottunk Klagenfurtba ösztöndíjjal, s tíznapos képzés keretében megismerkedtünk az ausztriai videóalkalmazás alapjaival. Ezt követően indultunk el itthoni különböző irányokban. — Konkrétan merre? — Az egyik, amit meg kell említeni: a videó felhasználása az emberek közötti kapcsolatteremtésben, a közösségépítésben, a másik az oktatásban, a pedagógiai gyakorlatban való alkalmazás. Ennek lényegében Magyar- országon a mi intézetünk a gazdája. Szinte nulláról kellett kezdeni, hiszen itthon egyáltalán nem volt szakirodalom, csak elszórt próbálkozások sora. — Sikerült-e módszert találni a pedagógusok szervezett felkészítésére? — A megyékben a pedagógiai intézetek feladata a nevelők továbbképzése; mi arra törekedtünk, hogy a pedagógiai intézetek szakembereit felkészítsük, ellássuk olyan tudásanyaggal, amit továbbadhatnak. A pedagógusképző intézmények is igyekeztek beépíteni munkájukba a videó módszertanát. Arra törekedtünk, hogy minél több elméleti anyagot közreadjunk. A Pedagógiai Technológia című folyóiratnak volt egy különszáma, ami csak a videózás elvi, módszertani és persze gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. — Ha van is minden iskolának képmagnója, rendelkezésre áll-e elegendő és megfelelő tartalmú kazetta? — Erről pontos adatok nincsenek, de bizonyos, hogy egyre több anyag van. Magunk is új felvételeket csinálunk stúdiónkban, a meglevőkből pedig tantárgycsoportos összeállításokat. A Televízió és a Tanért is ad el kazettákat, sőt itt a Tele- video, amely kifejezetten ezzel foglalkozik. Az iskolák, intézmények maguk is csinálhatnak felvételeket a tévéműsor alapján, és idővel jól használható videotékát állíthatnak össze. — Végül is az^ßn véleménye szerint hol 'van a helye a mai oktató-nevelő munkában a videónak? — Minden eszköznek — a hagyományosnak is — megvan a maga nélkülözhetetlen funkciója a pedagógiában. A videó helyét, igazából most keressük, s nem szabad azt hinni, hogy mindent helyettesíteni fog. Vannak persze óriási előnyei, például a megismételhetőség. Sokat várunk attól, ha az iskoláknak már kamerájuk is lesz, az órákon felvételeket tudnak készíteni s a gyerekek elemezhetik saját tevékenységüket. A nevelőknek ez módot adna, hogy a tananyagba beleszőjék a helyi sajátosságokat. Nem szóltunk még arról, hogy mindez a pedagógusok önképzésében, továbbképzésében is új lehetőséget nyithat meg. — Ez az elmélet, de menynyire felel meg ennek a jelenlegi hazai gyakorlat? — Vannak megszállottak. ' s ezért vannak kiemelkedően jó helyek. Főleg a fiatalabb kollégák helyzetére gondolok. Azután van olyan intézmény is, ahol csak egy-két ember használja a képmagnót, s így bizony drága játék. Az iskolák többsége a két szélsőség között van; igazából most kezdenek ráérezni a dolog ízére, az új lehetőségekre. C. J. 0 Uj oktatási forma Gödöllőn NYITOTT EGYETEM Várhatóan jövőre megkezdődik a képzés az ország első nyitott egyetemén. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az LSI Alkalmazás- technikai Tanácsadószolgálat és a KISZ KB — mint védnök — szervezésével hazánkban új oktatási forma honosodik meg. A Mezőgazda- sági Gépészmérnöki Kar új tagozataként működő nyitott egyetemen okleveles alkalmazott-mikroelektronikai mérnököket képeznek majd. A tananyagban szereplő természettudományi, társadalomtudományi, általános mérnöki és mikroelektronikai alapismereteken túl kiemelten foglalkoznak a gazdaság különböző szektoraiban alkalmazott mikroelektronikával, ezen belül a számítástechnikai ismeretek magasabb szintű oktatásával. A világ számos fejlett országában már hagyományos oktatási formában a hallgatók jórészt önképzéssel, önálló otthoni munkával tanulnak. Ebben az újszerű, teljesen önköltséges oktatási formában bárki részt vehet. Felvételi vizsga nincs, feltétel viszont az érettségi vagy az azzal egyenértékű bizonyítvány, s a jelöltnek erkölcsi és orvosi szempontból is alkalmasnak kell lennie a mérnöki pályára. A frissen érettségizett fiataltól a tanulni vágyó nyugdíjasig bármilyen életkorú és foglalkozású ember beiratkozhat, akit érdekel az alkalmazott mikroelektronika. A tanterv- tervezet négy ciklusra osztja fel a tananyagot: ezek végén a hallgatók — ha az előírt vizsgákat teljesítették — komplex, vagyis írásbeli, szóbeli szigorlaton számolnak be tudásukról. Csak sikeres szigorlat esetén lehet beiratkozni a következő ciklus stúdiumaira. A felkészüléshez — miként az elméleti anyaghoz is — vizsgaelőkészítő tanfolyamokat. konzultációkat és laboratóriumi gyakorlatokat is szervez a tagozat; ezeken a részvétel fakultatív és minden esetben önköltséges. A .sikeres otthoni tanulást számos segédanyag is megkönnyíti. A hallgatók rendelkezésére áll majd oktatócsomag, programozott tananyagot tartalmazó tankönyv, hang- és képszalag, s számítógépes program. Az egyes tárgyakat oktató tanárral egyéni konzultációs lehetőség is lesz. A szervezők szeretnék elérni, hogy azok az ifjúsági és művelődési házak, klubok, ahol van videóberendezés, lehetőséget adjanak a hallgatóknak az oktatófilmek levetítéséhez. Ebben számítanak a KISZ támogató közreműködésére. A nyitott egyetemen figyelembe veszik az előzetes tanulmányokat, így lehetőség lesz arra, hogy a második diplomát szerzők bizonyos tantárgyak esetében felmentést kérjenek a vizsgakötelezettség alól. A diploma megszerzéséhez 22 kollokvium (szóbeli vizsga), 3 szigorlat és 12 beszámoló kötelező letételét tervezik. További feltétel, hogy angol nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgát kell tenni. Diplomamunkát is készítenek a hallgatók; a második sikeres szigorlat után választhatnak ki egy témát, amely valamely alkalmazási szakterülethez kapcsolódó mikroelektronikai feladatok kidolgozását kívánja meg. A diplomamunkát a komplex államvizsga során az Állami Vizsgáztató Bizottság előtt kell megvédeni. A képesítést bizonyító okleveleket a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állítja ki s az Állami Vizsgáztató Bizottság elnöke, valamint az egyetem rektora írja alá. Mivel a tanterv magas követelményeket támaszt, ezért a nyitott egyetem diplomája egyenértékű lesz az ország bármely felsőfokú oktatási intézményében szerzett képesítéssel. A szervezők a tananyag összeállítására és az oktatásra az egyes tudományterületek jeles tanárait, kutatóit, szakembereit kérik föl, függetlenül attól, milyen intézményben dolgoznak. Már folyik a tananyag összeállítása és megkezdték az angol nyelv előkészítő oktatását is. HÉTVÉGI /tájoló A képzőművészetek kedvelői e hét végén is gazdag kínálatból válogathatnak. A Kaposváron rendezett VI. dunántúli tárlat alkotásait két helyszínen tekinthetik meg: a Somogy Megyei Múzeum első emeletén, valamint a Somogyi Képtárban. Az V. dunántúli tárlat nagydíjasának, Valkó László festőművésznek a kiállítását a Kaposvári Galériában rendezték meg (képünkön a művész és önarcképe látható). A megyei múzeum egyik kiállítóterme az elemi iskolai oktatás történetéből ad ízelítőt. Ez a hét a múzeum és műemléki hónap néprajzi hete — ebből az alkalomból a megyei múzeumban időszaki kiállítás nyílt A népélet fotókon címmel. Színes, egész napos programmal várja holnap Nagyatádon a fiatalokat a Danu- via KISZ-bizottsága. A reggel kilenc órakor kezdődő ifjúmunkás- és szakmunkástanulónapra — a Danuvia- gyár pályáira hívják a sport- kedvelőket. A program sorversenyekkel indul, lesz zsákban futás, kerékpáros ügyességi verseny, célba ugrás és még számos vidám vetélkedő. Tíz órakor kispályás foci kezdődik, majd asztaliteniszbajnokság. A helyi művelődési központban délután há-' rom órától Fiatalok! Hogyan tovább? címmel Szabó István, a városi pártbizottság titkára és Ormai István, a városi KISZ-bizottság titkára beszélget a fiatalokkal — gondjaikról, lehetőségeikről és elképzeléseikről. Négy órakor videovetítés következik, öt órától pedig a program záró akkordjaként „A fele sem igaz” vetélkedőn mérik össze tudásukat a négytagú csapatok. A somogysárdi művelődési ház szombaton délelőtt vidám, játékos programot szervez. Az érdeklődők videofilmeket tekinthetnek meg, számítógépes játékok várják őket, majd a délutáni szüreti felvonulást este bál követi. A kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központban holnap este hét órától a Várhalmi-diszkó szórakoztatja a fiatalokat. Hétfői előzetesként olvasóink figyelmébe ajánlunk két programot. Kaposváron délután három órakor a városi művelődési központ emeleti galériáján dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg a Kalinyini föld című fotó- kiállítást. A tárlatmegnyitón Anatolij Zemszko, a Kalinyini Megyei Tanács V. B. titkára mond köszöntőt. A rendezvény ünnepi hangulatát a Tinctoris Régizene együttes muzsikája is emeli. Marcaliban a Lady János Gimnáziumban hétfőn élőadássorozatra várják a közönéget. Winkler Ferenc Somogy népművészetéről, Horváth János Bernáth Aurél munkásságáról, Tömösváry Tibor a madárvédelemről, dr. Gál József pedig Marcali történetéről tart előadást Fölfedezték a második napbárkát Űrhajózási technikával tárt fel, a föld mélyébe behatolva, egy nemzetközi kutatócsoport a ritka óegyiptomi leletet, Kheopsz fáraó második napbárkáját. Amerikai és egyiptomi régészek az Apolló űrhajó holdraszállá- sakor kipróbált eszközök segítségével fedezték föl Kheopsz fáraó gizai piramisának lábánál azt a föld alatti kamrát, amelybe föltehető- leg 4600 évvel ezelőtt helyezték el a most megtalált napbárkát. A negyven méter hosszú, cédrusfából készült bárka hasonló az első napbárkához, amelyet 1954-ben — akkor még hagyományos eszközökkel — tártak föl, majd a Kheopsz-piramis melletti múzeumban állítottak ki. A régészek nem tudják megállapítani, hogy pontosan mire is szolgált a két bárka. Talán az volt a rendeltetésük, hogy a túlvilágra vigyék az i. e. 2620—2480 közötti IV. dinasztiához tartozó Kheopsz fáraó — a Napisten fia — lelkét vagy pedig ezeken szállították a piramis fölépítéséhez szükséges rengeteg követ. A kutatók évek óta feltételezték, hogy ez a másik bárka is létezik, és két évig készültek ennek bizonyítására. Vállalkozásuk 250 ezer dollárba került. Rendkívül nagy gonddal végezték a feltárási műveleteket. A föld alatti mészkőüregbe vájt kamra másfél méter vastagságú falába ugyanazzal a gyorsfordulatszámú elektronikus fúróval hatoltak be, amelyet az űrhajósok a holdkőzetminták felvételekor használtak. Ügyeltek arra is, hogy a fúró behatolásánál a légelzáró szerkezet kifogástalanul működjék. Az expedíció legfőbb célja az volt, hogy a föld alatti kamrába zárt évezredes levegő mintavétele alapján fölfedhessék az óegyiptomi leletek konzerválásának titkát. Mind a mai napig nem sikerült ugyanis rájönni, milyen levegő-hőmérséklet és milyen' összetételű levegő szükséges a műtárgyak állapotának minél tökéletesebb megóvásához. A nyolc centiméteres átmérőjű furaton a tíz méter mélységű üregbe lebocsátott távirányított videokamera segítségével a tudósoknak sikerült teljes képet nyerniük a második bárka állapotáról. A felvételek ámulatba ejtették a kutatókat. A páratlan műkincset közszemlére teszik ki, mihelyt az egyiptomi műemléki felügyelőség ezt engedélyezi. Addig is érintetlenül hagyják a föld alatt.
