Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

1987. október 30., péntek Somogyi Néplap 3 Jó benyomások a termelésről Kalinyini pártküldöttség a húskombinátban NAGYBEREKI ÉRDEKTALÁLKOZÁSOK ezer .sertést vágnák évente, Kaposvárral és a városkör­nyékkel ismerkedett tegnap a megyénkben tartózkodó kalinyini pártküldöttség. A négytagú delegáció — M. A. Sesztovnak, az SZKP Kali- nyin Megyei Bizottsága tit­kárának vezetésével — előbb a szennai skanzent, majd a kaposvári termálfürdőt te­kintette meg, ezután a Ka­posvári Húskombinátban üzemlátogatáson vett részt. Testvérmegyénk képviselőit elkísérte útjára Tanai Imre, a megyei pártbizottság tit­kára. A megye legnagyobb élel­miszeripari üzemében Bog­nár József, az üzemi pártbi­zottság titkára és Batuczky József gazdasági igazgató- helyettes fogadta a vendége­ket. Bognár József köszöntő­jében elmondta: mindig megtiszteltetésnek tekintik, ha testvérmegyénkből érke­zett látogatókat fogadhatnak és bemutathatják a terme­lés folyamatát és az előállí­tott termékeket. így- történt most is — a rövid gyárt­mányismertetőt követően vendégek és vendéglátók együtt tekintették meg a kombinát exportüzemét, s közben tájékoztatást kaptak arról, honnan indult, milyen fejlesztés révén jutott el a számottevő exportot lebo­nyolító üzem a mai termelé­si színvonalig. Megtekintették a sertésvá­gástól a külföldre szánt áru csomagolásáig terjedő számos munkafolyamatot, a feldol­gozás technológiáját, s ami­kor a tanácskozóteremben a látottak és hallottak értéke­lésére került sor, nem fu­karkodtak a kérdésekkel. A tapasztalatok és Batuczky József tájékoztatója bőven adott okot a jegyzetelésre. Érdeklődve hallgatták pél­dául, hogy az üzemcsarnok­ban — ahol jártak — 480 Az ősz a munkásőrök szá­mára a számvetés, a bizo­nyítás időszaka. Ilyenkor mé­rik föl minden egységnél, hogy miként sikerült a ta­vaszi „alapozás”, a gyakor­lás. Minden évben mást és mást gyakorolnak a munkás- őrök és ugyanakkor min­den elsajátított ismeretet szinten kell tartani. Az októberi hétvégeken megmozdul a megye egy-egy munkásőregysége. Minden­hol szombatonként tartják a gyakorlatot, a marcali egy­ségnél viszont — ahová el­látogattunk —, már pénte­ken elkezdődött. Azt mérték föl először a megyei parancsnokságtól ér­kezett ellenőrök, döntnökök, hogy Marcaliban milyen gyorsan tudják értesíteni és a kijelölt helyre hívni a munkásőröket. Működött a stopper, rövid utasítások röpködtek. Amíg a munkásőrök meg­érkeztek, Fehér János egy­ségparancsnok eligazítást tartott. Tájékoztatta munka­társait — a törzs tagjait — arról, hogy milyen feladato­kat kaptak. Ezt követően az egyes munkacsoportok ré­szekre bontották a tenniva­lókat, s elmélyült munka kezdődött. Az értesítés, riasztás jól sikerült. A behívott mun­kásőrökre pirkadatkor várt a nagy feladat: egy terüle­tet kellett lezárni, majd egy feladatot végrehajtani. Jó hangulatban, élcelődés­ben nem volt hiány — ez már a munkásőrélet sajátja. Oldottnak lenni, s a felada­tokat mégis fegyelmezetten végrehajtani — ez a látszó­lagos ellentmondás az egyik titka, vonzereje a testület­nek. Gyors eligazítás után az alegységparancsnokok is tá­jékoztatták a munkásőröket a tennivalókról. A vissza­kérdezés során gyakran hall­ható válasz volt, hogy de előfordult már, hogy ez a szám az 530 ezret is elérte. Negyvenkét országba — köz­tük a Szovjetunióba — jut el a kaposvári termék, ugyanakkor a belföldi üzem­ből — főként a megye és nyári idegenforgalmi idény­ben a Balaton-part, illetve Budapest ellátására — évi 11 ezer tonna árut küldenek. Jövőre szigorodnak a feltéte­lek, s jól látják, hogy többet kell tenniük a minőség, a termelékenység javításáért, a költségek csökkentéséért. Megtérült-e már az üzem építésének költsége? Az ex­portnak mekkora hányada kerül az Egyesült Álla­mokba és mennyire tekint­hető stabilnak az ame­rikai piac? M. A. Sesztov, a küldöttség vezetője kimerítő válaszokat kapott kérdései­re. Megtudta például, hogy a külföldi szállítások 35—40 százaléka az Egyesült Álla­mokba irányul. Az ottani ve­vőkör hosszú távon igényt tart az árujukra, az árat vi­szont keveslik a kaposvári­ak, így dollárbevételi tervü­ket csak az export mennyi­„ugyanúgy, ahogy tavasszal csináltuk” — vagyis jól si­került a rögzítés, a felkészí­tés. A gyakorlat helyszínén már egy fölösleges pisszenés sem volt. Gyorsan, határo­zottan kerítették be az al­egységek a meghatározott területet. Az utakon s né­hány közlekedési csomópont­ban a rendőrséggel közösen dolgoztak a munkásőrök. Itt „komolyra fordították a szót” az autók megállítása­kor. A kutatás során megmu­tatkozott, hogy az akció résztvevői nem ismernek akadályt: árkon-bokron át keresték a rejtőzködő „ellen­séget”. Délután kettőkor ért véget a gyakorlat. A mun­1 I ■ # # Jo IVÓVÍZ Másfél évtizede kezdték a darányi tanács körzetében a törpevízmű-hálózat építését. Darány után Istvándi követ­kezett, az idén pedig a há­rom déli társközség: Dráva- gárdony, Drávatamási és Kastélyosdombó. Október 1-jén kezdődött meg a próbaüzem a dráva- gárdonyi törpevízműtelepen. ahol a közös kút, a hidrogló- busz van. Innen nyomatják a vizet a másik két faluba. Kétszázhetvenhat fogyasztó és hat közület örül a jó víz­nek a déli vidéken. A 27.7 millió forintos beruházáshoz a megyei tanács pályázat út­ján négymilliót adott. Kap­tak több' mint kétmillió-há­romszázezer forintot a víz­ügyi alapból is. A fogyasztók pedig 30—30 ezer forinttal járultak hozzá a víz beveze­téséhez. A barcsi költségve­tési üzem az eredeti decem­segi- növelésével teljesíthe­tik. A vendégek kíváncsiak voltak arra is, segítik-e — s ha igen, hogyan — a dolgo­zók lakáshoz jutását; s mennyi a munkások átlag- keresete? A lakáshoz jutta­tás, illetve az építés és vá­sárlás támogatása szerves része a dolgozókról való gondoskodásnak — hangzott a válasz —, a bérek pedig a szakmai felkészültségtől és a szorgalomtól függően ala­kulnak. Testvérmegyénk küldött­sége nevében M. A. Sesztov köszönte meg a vendéglá­tást, a kimerítő tájékozta­tást, s elmondta: jó benyo­másokat szereztek, elisme­résre méltó a magas fokú gépesítettség, az automatizá­lás és egyáltalán a termelé­si .kultúra, a munkahelyi hi­giénia, az emberekkel való törődés és az az igyekezet, ahogyan a népgazdaság előtt álló feladatok teljesítéséhez hozzájárulnak. Kalinyini vendégeink dél­után Kaposvárral ismerked­tek — jártak egy új lakás­ban is az Április 4. utcában. kásőrök fáradtak voltak, ar­cukon és mondataikon azon­ban látszott a becsületesen elvégzett munka öröme. Bernáth Károly, a megyei munkásőr-parancsnok álta­lános helyettese elismerően nyilatkozott a látottakról: — Csiszolnivaló szinte minden gyakorlaton akad, összességében azonban ez szakszerű volt és fegyel­mezetten végezték a gyakor­latot. Külön kiemelem a jó hozzááállást, amely szinte minden mozzanatnál meg­mutatkozott. A Kovács Józsefről elne­vezett egység tagjai jól vizs­gáztak ezen a hosszú, nehéz erőpróbán. bér 31 -i határidő helyett már szeptember végére elkészült a munkákkal. Most már csak pótlásokat végeznek, s beszabályozzák a rendszert a vízügyi igazgatóság irá­nyításával Megállt a papíron a toll, abbamaradt a jegyzetelés, s csak azután írtam tovább no­teszomba a Váczi András ve­zérigazgató-helyettestől és Dunai Imre takarmányozási vezetőtől hallottakat, ami­kor tisztázódott: nincs szó télreértésről, lám, itt a hiva­talos papír is — a legutóbbi — külkereskedelmi miniszter ez év május 1-jén életbe lé­pett határozatáról. Eszerint állandó külkereskedelmi jo­got kapott az idén a gazda­ság egyebek között laboratóriumi kutya és macska konvertibilis el­számolású exportjára. Az egyebekbe tartozik — amely­re a jogosítvány ugyancsak vonatkozik — például a ki­zárólag vadásztatás alkal­mával elejtett, lőtt apró- és nagyvad, az éti csiga, az agyar, továbbá nyers, kéz- műiparilag kikészítetlen ál­lapotban a szarvas-, a dám­vad-, az őz- és a muflontró­fea exportja. S engedélyt ka­pott a mezőgazdasági nagy­üzem arra is, hogy külföl­diek bérvadásztatását és az ehhez kapcsolódó szolgálta­tásokat konvertibilis elszá­molásban végezze. Sok mindent tudtunk ed­dig is az' egykori ..vadvízor- szág” helyén évről évre ki­tűnő eredménnyel gazdálko­dó mezőgazdasági nagyüzem­ről, a Balatonnagyber-id Ál­lami Gazdaságról, ám az új­ságíróra most mégis az új­donság erejével hatott jó néhány információ. Azon a területen, ahol több mint másfél évszázaddal ezelőtt még víz borította a földek csaknem 70 százalékát, ma a megye legvirágzóbb húshasz- nosítású szarvasmarha-ága­zata található, évente 3200— 3500 vágómarhát értékesíte­nek a Kaposvári Húskombi­nát közreműködésével a jobbára külföldre — ez is­meretes. Tudunk a serfőző- ről. a vadhúsfeldolgozóról és arról is. hogy egy-egy évben 150—200 szarvast (30—35 bi­kát), ugyanennyi vaddisznót. 25—30 ezer lőtt fácánt és 1300 tonna lőtt nagyvadat — feldolgozva — értékesíte­nek. s 3500—4000 tonna ser­téshús kerül ki a gazdaság­ból. Az idén 1200 tonna éti csigát exportáltak — 2.1 millió dollár értékben —, s ennek az árunak a zöme, 950 tonna élő csigaként, a többi csigahúsként került külföldre. Mindezek mellett egy sor, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság életében nem ke­vésbé fontos termelési és értékesítési tevékenységről azonban az indokoltnál ke­vesebb szó esik. Az évi nettó bevétel ebben a gazdaság­ban csaknem 700 millió fo­rint, s ennek 43 százaléka Befejeződött hát az öt te­lepülés jó ivóvízzel való el­látása a darányi tanács terv­szerű gondoskodása alapján. Most már több mint nyolc­száz fogyasztót és tizenkilenc közületet lát el a vízvezeték. exportból származik. Az idén például 3 millió dollárt várnak az exportforgalom­ból. S a kör egyre szélesedik, a külföldi cégekkel kialakí­tott kapcsolat tovább erősö­dik. A svéd partnerrel pél­dául, amellyel vágóhídi mel­léktermékek feldolgozásá­ban működnek együtt, meg­egyezésre törekszenek gyó­gyászati és takarmányozási cikkek közös előállításában is. Az ilyen és hasonló ter­vek — amellett, hogy a biotechnikai fejlesztésnek fontos elemei — közös neve­zőre hozzák az üzemi és a népgazdasági célokat. « lé­nyegében a legjobb megol­dást kínálják a sajátos ter­mészeti adottságokhoz és a közgazdasági környezethez való igazodásra, anélkül, hogy a közeli Balaton vízmi­nőségét veszélyeztetnék. Az idén szeptembertől le­hetőségük van arra, hogy a gazdaság vágólovakat, illetve — csikókat exportáljon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lóhizlalással lendületet vehet előbb a ha­zai lóállomány mennyiségi gyarapodása, később minő­ségi javulása. — Új exportárualapról van szó, s ebben — egyelőre — Magyarország nem tartozik az „éllovasok" közé, jóllehet a nyugat-európai országok­ban a lovak bevitelére nem alkalmaznak diszkriminatív korlátozásokat és szinte kor­látlanok a piaci esélyek — hallottam a gazdaság vezér­igazgató-helyettesétől. — A tapasztalatcsere igénye hozta létre 1983-ban a mun­kásfiatalok első országos ta­lálkozóját. Nyolcvan fiatalra számítottak annak idején, s végül több mint ezren men­tek el Hajdú-Bihar megyé­be. A második találkozó 1985-ben volt Győrben. És a folytatás 1987-ben Tatabá­nyán. A Tungsram Rt Kaposvá­ri Elektronikai Gyárát az idén Illés János képviselte. — Több mint ezerhatszá- zan vettünk részt a találko­zón. Rendkívül változatos politikai, kulturális és sport- rendezvény részese voltam. Élményekkel, gondolatok­kal feltöltődve jöttem haza. — Azóta eltelt néhány hét. Érződik-e a gyárban, hogy megpezsdült az élet a fiata­lok között? — Minden küldöttnek fel­adata, hogy a látottakat, hal­lottakat továbbadja. Azt ter­veztem, hogy minden KISZ- alapszervezettel ismertetem a tatabányai tapasztalatokat. Sajnos, ez nem egyszerű fel­adat; mindenki nagyon el­foglalt a munkahelyén és otthon is, szüntelenül siet­nek, nincs alkalmam a be­számolóra. Ügy oldottam meg a kérdést, hogy mun­ka előtt, munka után, és ha úgy adódik, munka közben beszélek élményeimről. Üzemrendészként ez utóbbi­ra is van lehetőségem. — Néhány percben vissza­Lengyelország- évente mint­egy százezer lovat exportál, sokat szállít külföldre a Szovjetunió is . .. Olyan vá­gólovakat, csikókat exportá­lunk, amelyek eleve erre va­lók. Ha élve adjuk el, a ló húsa jelenleg drágább, mint a marháé. Olaszországban, Franciaországban a lóhúst fontos élelmezési alapanyag, tehát az állat vágása, húsá­nak forgalmazása hozzá tar­tozik az élelmiszerrel való ellátáshoz. Mi arra építünk, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéni lótartók tenyésztési kedve megnő, vásárlásainkkal kész­tetjük őket a férőhelyek és a takarmány hasznosítására. S itt vannak a kutyák is .. . A vadászathoz nemcsak a puska, hanem a kutya is hozzá tartozik. Hogy ez is exportáru-alappá válhat? A nagyberekiek pél­dája a bizonyság rá, hogy nem is akármilyenné. A va­dász segítője például a Lab­rador Retriever, illetve a Golden Retriever — mind­kettőhöz Angliából jutott hozzá a gazdaság — és a magyar vizsla. Előbb csak az előbbi kettő vitte a lelőtt vagy megsebzett szárnyast (a vízből is) a vadászhoz, ké­sőbb a magyar vizsla is bi­zonyította: nemcsak az állat felhajtására, hanem a „be­gyűjtésére” is képes. Jelen­leg 60—80 vadászebbel — ekkora a törzsállomány — segítik a vadásztatást, s ha valamelyik vadásznak meg­tetszik valamelyik kutya, megveheti vagy külföldre ha­zatérve megrendelheti — így került legutóbb vadászeb pél­dául Franciaországba. Más dolog a laboratóriumi kutya és macska; ebből ugyancsak nem lebecsülendő a balatonmagyberekiek kon­vertibilis exportja. Kóbor kutya és macska nem vehe­tő számításba, csak a ma­gánszemélyektől vásárolt ál­latok. Kirendeltségeik szerte az országban megveszik, itt a gazdaságban a kutyagon­dozók vágóhídi hulladékkal följavítják, majd az üzem exportirodájának közremű­ködésével külföldre szállít­ják a kiszolgált házőrzőket. adni a három napot nem le­het könnyű feladat... — Valóban nem, hiszen sok érdekes és időszerű is­meretre tettem szert. Mi­nisztériumok vezetői és a KISZ Központi Bizottságá­nak titkárai tartottak vitára serkentő előadásokat. Hal­lottunk az ipar feladatáról, valamint a posta VII. ötéves tervéről, a telefonhálózatról, a javítás lehetőségeiről; meg­ismertük a MÁV belső szer­kezeti rendszerének korsze­rűsítésére vonatkozó elkép­zeléseket, s azt, hogy mikép­pen igyekeznek gazdaságo­sabbá tenni a szállításokat Nagy érdeklődés kísérte az építkezéssel és a település- fejlesztéssel kapcsolatos elő­adást. Az elhangzottakat szekcióvitákon és vetélkedő­kön dolgoztuk fel. Sokat sportoltunk, és esténként mo­zis, zenés programokon ki­kapcsolódtunk. — Mi volt a foglalkozások legfőbb jellemzője? — Nekem az tetszett, hogy bár nagyon sok gond szóba került, mégsem a fásultság, hanem a tenniakarás érző­dött. Nem elégedtek meg a csoportok a buktatók fölso­rolásával, hanem a megoldá­son is törték a fejüket. Ugyanezt a tettvágyat és az együttes tevékenységet sze­retném folyamatosan tapasz­talni és elősegíteni szűkebb környezetemben is. K. Gy. Bizonyítottak a marcali munkásőrök K. Gy. Előbb készült el a vízműtelep három falunak Hernesz Ferenc 1600 fiatal tapasztalatcseréje

Next

/
Oldalképek
Tartalom