Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
4 Somogyi Néplap 1987. október 29., csütörtök Hazai és külföldi megrendelésre egyaránt gyártanak szabadidőruhákat a nógrádmegyeri termelőszövetkezet ma- gyargéci varrodájában. Az itt gyártott női strandruhákból, férfi- pólóingekből és egyéb sportoláshoz való termékekből a hazai piac mellett Dániába és a Szovjetunióba Ls szállítottak. A termékekhez — amelyekből az idén 2 millió 400 ezer forintos bevételt terveznek — a Váci' Kötöttárugyár pásztói gyáregysége szállítja a kiszabott alapanyagot. (MTl-fotó — Kulcsár József felv.) FELVILÁGOSÍTJÁK A LAKOSSÁGOT Több lesz a nyílt ellenőrzés — Arra vagyok kiváncsi, hogy a járművezetők mikor veszik észre: a rendőrség nem egyszerűen ellenőrük, hanem sokkal inkább partnerük kíván lenni — mondta egy alkalommal Sinkovits Ferenc főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője. — Változó világunkban a rendőrségi feladatok is korszerűsödtek. Egyre kevésbé felügyelünk, és egyre inkább együttműködünk. A társszervekkel, a lakossággal, a közlekedőkkel, hiszen közös a cél. Az együttműködés a valóságban ritkán valósul meg: az egyenruhásokat az -emberek általában egyszerűen „ellenőröknek” tekintik. A közlekedés biztonságáért dolgozók azonban nem adják fel az összefogásért vívott küzdelmet. Felhasználják ennek érdekében a tudományos kutatások eredményeit is. A Közlekedéstudományi Intézet közlekedésbiztonsági osztálya hazai és külföldi tapasztalatokat elemezve dolgozta ki a közlekedési magatartás javításának tennivalóit. Rámutatnak arra, hogy minden szabályt — így a közlekedésit is — akkor tartanak be az emberek, ha annak helyességéről meggyőződnek. Ezért szükséges a felvilágosítás, a meggyőzés. Ahol kizárólag szigorú ellenőrzéssel és súlyos büntetéssel akarják a szabályokat megtartatni, megvan annak a veszélye, hogy a közlekedők csak addig követik a .szabályt, amíg a szigorú ellenőrzés részesei. Ha csak a tettenéréstől és a büntetéstől tartanak, akkor nem igyekeznek megérteni és elfogadni a szabályozást. Hazánkban a többség azt követeli, hogy a rendőrség szigorúbban lépjen föl a szabálysértőkkel, a közlekedés biztonságát veszélyeztetőkkel szemben. Látni kell azonban, hogy ez önmagában nem elegendő. Irk Ferenc tudományos kutató így ír erről: „ ... nem szabad eleget tenni a közvélemény nyomásának, amely a hatóságoktól a kemény szigort, a súlyosabb büntetést várja el. Ez a problémarendezési mód egyrészt etikátlan, másrészt célszerűtlen. Etikátlan azért, mert a kezelés csak tüneti, hiszen az okok jelentős és legdöntőbb része a szabályozás hatókörén kívül marad, aminek a következménye, hogy bűnösök helyett bűnbakokat keresünk és találunk. Ez pedig alkalmas arra, hogy a társadalom többsége a felelősséget magától elhárítsa, ahelyett, hogy azt a jelenleginél fokozottabban vállalná. Ugyannez a mechanizmus működik hatósági oldalról is akkor, amikor a büntetések szigorítása útján demonstrálni kívánja a közvélemény számára azt, hogy a maga részéről mindent megtett a probléma megszüntetése érdekében.” Néhány fejlett tőkésországban már tért hódított az a szemlélet, mely szerint az ellenőrzésnek ne a szabály- sértők földerítése legyen az elsődleges célja, hanem a szabálysértés megakadályozása. Éppen ezért az a „hagyományos" gyakorlat sem célravezető, hogy a rendőrség csak akkor avatkozik be, ha a szabálysértés már megtörtént. Folyamatos rendőri jelenlét és úgynevezett nyílt ellenőrzés szükséges. A nyílt ellenőrzés jellemzője, hogy tájékoztatják róla a lakosságot, és felvilágosító munkával kötik össze. A járőr nyíltan kiáll a csomópontokra, az ellenőrzési helyszínekre, elkerülve ezzel azt, hogy „lesből támadó ellenfélnek” tekintsék. Sőt, az ellenőrök még felirattal is feltűnővé teszik magukat. Miként napjainkban a somogyi utakon az „alkohol- kontroli” feliratú autó. A lakosság és a szakemberek egyaránt a legsúlyosabb szabálysértések közé sorolják az ittas vezetést, a gyorshajtást, a tilos jelzésen való áthaladást. Ezért az ellenőrzés fejlesztése során is kiemelt figyelmet fordítanak e három vétség visszaszorítására. A megyei kórház mosodája Űj épület — korszerű gépekkel A hatvanas -években helyezték üzembe azokat a gépeket, amelyek még ma is dolgoznak a megyei kórház mosodájában. Azóta e mosoda korszerűtlenné vált, sőt az épületet nemrég életveszélyesnek nyilvánították. A gépek elhasználódtak, a kórházi igényeknek a mosoda nem tud megfelelni. Emiatt döntöttek úgy a műszaki emberek, hogy új mosodát kell építeni — a kórház területén. A tervezéskor nemcsak a mai állapotokat vették figyelembe: úgy tervezték, hogy az új üzem az ezredfordulóig kielégítse az igényeket, s kis változtatással az azt követő tíz-tizenöt évben se váljon elavulttá. A tisztítóban most 3700 kiló ruhát mosnak egy nap alatt. Az újban több mint 5500 kilogrammra lesz lehetőség. A kivitelezési megbízást — versenytárgyaláson — a Sáév nyerte el, s a kórház műszaki osztálya már meg is kötötte vele a szerződést. A technológiát egy NDK beli cég szállítja. Dóra László, a kórház műszaki osztályának vezetője elmondta: még ez évben pecsét kerül a megállapodásra. A tervezés tavaly kezdődött, az idén lezajlott a kisajátítás. Válasz Kaposvár A Petőfi rádió Napközben című műsora kaposvári fórumot rendezett. A műsorhoz érkezett — és idő hiányában megválaszolatlan — kérdésekre közöljük a feleletet. Ili Gabriella, 16-204: — A toponári városrészben bőví- tik-e a telefonhálózatot? Dr. Molriár István terv- osztályvezető: — A kaposvári Iközpont üzembe helyezése után nyilvános telefon létesítését tervezzük a gyógyszertár közelében. Dr. Arany József, a ter- melés-ellátásfelügyeleti osztály vezetője válaszol az alábbi kérdésekre: Moór Sándorné, Erdősor u.: — Az Erdősor u. 1. sz. alatt a Jutka ipresszót mikor szüntetik meg, mert zavarja a lakosságot? — A Jutka presszó működésével kapcsolatban — az üzemeltető személyében történt változás óta — lakossági bejelentés vagy rendőrségi jelzés nem érkezett. Ha kedvezőtlen jelenséget tapasztalunk. korlátozó intézkedéseket tteszünk, végső esetben pedig intézkedünk a bezárásról. Szabó ILászló, Rózsa u. 1. — Mit tesz a városi tanács a sok kóbor kutyával? — A kóbor /ebek befogása a gyepmester feladata. Munkája azonban nem kizárólag ez. ezért nem tud rövid idő alatt mindent elvégezni. Jövőre javítjuk a munkavégzés feltételeit. Nem tartjuk indokoltnak — ezért nem is tervezzük —, hogy a szomszéd hozzájárulását kérjük a nagy testű ebek tartásához. Mike János, Temesvár u. 3.: — A kaposvári élelmiszerboltok legnagyobb részében sem az áru neve, sem az ára nincs kiírva. Fizetéskor tanácstalan vagyok, hogy hogyan számolnak. Nálunk teljesen ismeretlen a villa használata a boltban, könynebb, ha kézzel nyúlnak az áruért és úgy szolgálják ki a vásárlót. — Az áraikról való tájékoztatás a város boltjaiban általában megfelelő: az érdekvédelmi szerv á’lásfogla- lása szerint a felvágottaknál a csoportos árfeltüntetés, az árjegyzék elfogadható. A tapasztalat az, hogy ez a módszer nem szolgálja kel- lőképoen a vásárlók tájékoztatását. A vállalatok figyelmét felhívtuk, hogy az üzlethálózatukDan meghatározott termékcsoportok eseLengyel reformgondolatok SZAVAZ A NÉP A reform második szakasza az erősebb vállalatok számára nyújt kedvezőbb lehetőségeket — összegezték véleményüket beszélgető- partnereim. Amelyik cég sokat exportál, hozzájut a korszerű importtechnológiához és -technikához, sőt valutája egy részének szabad értékesítésével akár tetemes többletjövedelemre is szert tehet. A reformjavaslatok egyik talán legtöbbet idézett gondolata: mindent szabad, ami nem tilos. Vagyis mozgásteret kapnak a vállalkozások. — A kapuk tágra nyitása szabad utat enged a magán- vállalkozók számára — mondja Janusz Patorski. — A reform új szakaszának alapelveit mi általában három „ö" betűvel jelöljük: önállóság, önellátás, önfinanszírozás. A vállalatok felelőssége ezzel természetesen igen jelentősen megnő a korábbihoz képest. A pártbizottság titkára a reform megvalósulása döntő tényezőinek az embereket, a társadalom tagjait tekinti. — Számos tapasztalat bizonyítja, hogy érdemes bízni az emberekben — mondja. — A vállalatoknál megalakult belső vállalkozói csoportok termelékenysége például szinte egyik napról a másikra javult mintegy 30 százalékkal. A legdöntőbb kérdés most is, hogy az emberek hisznek-e nekünk. Ennek tudatában kell megbeszélnünk azokat a nagyon fontos kérdéseket, amelyek ebben a nehéz időszakban fölmerülnek. Azt akarjuk, hogy a munkás hatékonyan dolgozhasson, s aki többet tesz, többet is kereshessen. Sajnos elég sokan vélekednek úgy, hogy az eredményes működés legfontosabb feltétele maga a szisztéma. Amennyiben az jó, közepes képességű emberekkel is jön az eredmény. Ha egy igazgatót ma megkérdeznek, hogy gépeik hány százaléka származik tőkés importból, kapásból meg tudja mondani. Az emberek nélkül nem lehet dönteni — ezt hangsúlyozták a Trybuna Ludu vezető munkatársai. S az eldöntendő kérdések kidolgozása a szejm és a PRON feladata. (Azóta a parlament ülésén már megfogalmazták a népszavazás kérdéseit. — A szerk. megj.) — A lényeg, hogy nagyon világos kérdések legyenek — vélekedik Krzysztof Krauss. — A társadalomnak pontosan tudnia kell, hogy mire mond igent vagy nemet. A LEMP gyors reformot szeretne. S ha társadalom igennel szavaz, olyan körülményeket kell teremteni, amelyek közepette a reform megvalósítható. — Mehetünk lassan — fűzi az elhangzottakhoz Waldemar Mickiewicz —, de akkor 9—10 évet is várni kell, mire rend lesz. Ha a gyors utat választjuk, 3—4 év alatt megoldhatók a legsúlyosabb problémák. Ry szard Gwiertnia, az egyik miniszterelnök-helyettes gazdasági tanácsadója — a reformbizottság tagja — szerint a második szakasz bevezetését illetően a gyors megoldásnak nem alternatí- - vája a lassú. A változtatásokat gyorsan vagy még gyorsabban kell bevezetni. — Jerzy Urban földrengés- szerű hatásról beszélt a reformlépéseket jellemezve. Hol lesz az ..epicentrum"? — Huszonkilenc helyett 19 minisztérium lesz, s ez természetesen munkahelyeket is érint. Körülbelül négyezer emberről van szó. E beszélgetés során is szóba kerültek természetesen a vállalatoknak nyújtott támogatások. Mind Ryszard Gwiertnia, mind az időközben a beszélgetésbe kapcsolódott Stefan Hatt, az állami tervbizottság szóvivője rendkívül óvatosan nyilatkozott erről. Szeretnék, ha erőteljesen mérséklődne a költségvetés e súlyos tehertétele, ám úgy vélik, jó néhány szektorban nem lehet annyira megemelni az árakat, hogy gazdaságossá váljon a termelés. Apropó, árak. A program egyik neuralgikus pontja az árreform, s az ellátásban mutatkozó kétségtelen javulás ellenére ma is áruhiány jellemzi a belső piacot. A jobb minőségű áru pedig szinte megfizethetetlen a bérből és fizetésből élők számára. Az átlagkereset ma Lengyelországban 25—27 ezer zloty körül alakul, ám a fiatal pályakezdők fizetése a 15 ezret sem éri el. Pontosan ennyibe kerül egy divatos farmer- nadrág a maszekoknál. Érthető hát, hogy nem minden lengyelt lelkesítenek az újabb reformtézisek. Meg is kérdeztem vendéglátóimtól: — Nem tartanak tőle, hogy az állampolgárok közömbösen viseltetnek a népszavazás iránt? — Törvény írja elő, hogy minden komolyabb változtatást meg kell beszélni az emberekkel — mondja Stefan Hatt. Ezek a konzultációk 2—3 éve folynak, s az állampolgárok nagyobb érdeklődést mutatnak, mint a kormányzat eredetileg feltételezte. Az emberek szeretnék, ha végre történne valami, ami előreviszi a dolgokat. Szente Ottó lakóinak tén követeljék meg az egyedi ár- és termékjelzést. Nem álltalános, hogy a cso- magolatlan élelmiszerek (felvágottak, süteményék) kiszolgálásaikor nem használják a villát vagy fogót. Minden esetben felhívjuk a kereskedők figyelmét a higiéniai előírások betartására. Bejczy Gyula, Honvéd u. 35.: — Miért szorítja ki a városi tanács az amúgy is szűk piac területéről az őstermelőket, kiskerttulajdonosokat azzal, hogy a terület 90 százalékát kiskereskedőknek adta bérbe? Emiatt sok kistermelő a piac területén kívül kényeden árusítani. — Területet bérbe kizárólag a pavilont létesítők kaptak. Minden árus, aki asztalról árusít, napi helypénzt fizet. Ellátási érdek, hogy a nagy tételeket forgalmazó magánkereskedőknek helyet biztosítsunk, de ez soha nem jelentette a kiskerttulajdonosok, őstermelők kiszorítását vagy kizárását a piacról. Az árusítás lehetőségét 30 új asztal beszerzésével bővítettük. Tanácsrendelet szól arról, hogy a kijelölt helyeket reggel 7 óráig el kell foglalniuk az árusoknak; ezt követően az asztalokat az érkezés sorrendjében bárki elfoglalhatja. Bérelt asztal nincs, csak kijelölt helyek vannak. Felhívtuk a gondnok és a helypénzszedők figyelmét a tanácsi rendelet betartására. Záróra után, illetve nyitás előtt árufeltöltés végett mehetnek be a kereskedők a piac területére. Bosztonicsné Sveigel Katalin, Herman u. 16. — Szomszédunkban a Beszédes J. u. 60. szám alatt zenés vendéglőt szándékoznak létesíteni. Szükség van erre? A környéken ugyanis ez lesz a nyolcadik. — A részletes rendezési terv helyet jelöl ki ilyen létesítménynek. Vendéglátó- hely létesítésének szándékáról azonban nem tudunk és nem is tartjuk szükségesnek. Dr. Kéki Zoltán pénzügyi osztályvezető válaszol a következő kérdésekre: Fekete Mihályné, Szondi u. 7. — Havi jövedelmem 3200 forint, mégis kiküldték a 600 forint településfejlesztési hozzájárulás fizetéséről a papirt. Új lakásba költözésem miatt anyagi nehézségeim vannak. Szeretném megtudni: kell-e vagy sem tehát fizetnem? — Az 1984. évi 12. sz. tvr. szerint akkor mentesül a településfejlesztési hozzájárulás alól, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem a 2500 forintot nem haladja meg. A Kaposvári Városi Tanács további mentességet biztosít: akinek a nyugdíja és a kiegészítő jövedelme a havi 3500 forintot nem haladja meg, nem fizet tehót és az a nyugdíjas házaspár sem, amelynek az egy főre jutó nyugdíja és kiegészítő jövedelme a havi 3000 forintot nem haladja meg. Baráth Józsefné, Tóth L. u. 9. — Elterjedt a hír, hogy a HM és a BM alkalmazottainak nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Igaz- e? —A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény a mentességi feltételeket tételesen felsorolja. Ennek 8. pontja értelmében „a sorkatonák, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező katonai tanintézeti hallgatók illetménye és a leszerelő sorkatonák egyszeri pénzjuttatása” mentes a személyi jövedelemadó alól. v X jogszabály nem tesz kivételt a HM- és BM-dolgo- zók, valamint más személyek adóztatása között. Nem a munkahely, hanem a jövedelem nagysága határozza meg az adó mértékét. (Folytatjuk.)
