Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

jg |& Világ proletárjai, egyesüljetek I Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 253. szám Ara: 1,80 Ft 1987. október 27., kedd Testvérmegyék véleménycseréje KALINYINI PÁRTKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT SOMOGYBA Grósz Károly Lengyelországba látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökének meghívására október 27-én, ma, hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba utazik. Gáspár Sándor Bukarestbe utazott Pártmunkásküldöttség ér­kezett tegnap Kalinyinból hi­vatalos baráti látogatásra So­mogyba. A négytagú delegá­ciót M. A. Sesztov, azSZKP Kalinyin Megyei Bizottságá­nak titkára vezeti. A vendé­geket a megyei pártbizottság székháza előtt Klenovics Im­re, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Brandmüller István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese fo­gadta. A szovjetunióbeli test­vérmegye küldöttségét meg­érkezésükkor úttörők kö­szöntötték virággal. A megyei pártbizottság székházában a megérkezés után élénk eszmecsere kez­dődött. Ezen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai is. Gondjainkról, örömeink­ről és napi feladatainkról dr. Sarudi Csaba, a megyei párt- bizottság titkára tájékozta­tójában elsőként az ország helyzetéről és a párt Köz­ponti Bizottságának július 2-i határozatáról, a gazdasági- társadalmi stabilizáció és ki­bontakozás programjáról szólt. Kifejtette, hogy milyen gazdasági és szervezeti in­tézkedések születtek a prog­ram megvalósítása érdeké­ben. Elmondta, hogy ennek kapcsán a megyében első helyre került a gazdasági munka, amely azt a célt szolgálja, hogy megszűnje­nek vagy gazdaságossá vál­janak a jelenleg gazdaságta­lan tevékenységek, gyorsul­jon a műszaki fejlesztés, a piac változó igényeihez való alkalmazkodás és növeked­jék a gazdaságos export. Szi­gorú takarékossági intézke­dések is szolgálják a cél el­érését, ez a vállalatokra épp­úgy vonatkozik, mint az in­tézményekre, a lakosság élet- színvonala pedig átmenetileg csökkent. Ismertette az új adó- és árrendszert, s fel­sorolta bevezetésének indo­kait. Kifejtette azt is, hogy ezek az intézkedések me­gyénkben is közvetlenül be­folyásolják a szocialista épi- tőmunkát. Elmondta, hogy várhatóan milyen hatással lesznek a különböző gazda­sági ágakra, a mezőgazdaság­ra és az iparra. A VII. öt­éves terv kiemelt társadal­mi programjainak időará­nyos megvalósítását bizo­nyító tájékoztató után a me­gye kommunistáinak munká­járól, a megyei pártbizottság tevékenységéről, a megye pártszervezeteinek feladatai­ról is tájékoztatta a vendé­geket. A tájékoztatót követően sokasodtak a kérdések, s a válasz nemegyszer vitára és újabb kérdésekre ösztönözte a vendégeket. M. A. Sesztov, a Kalinyin megyei pártbi­zottság titkára — aki egyben tagja az Oroszországi Legfel­sőbb Tanácsnak is — el­mondta: a Szovjetunióban a központi szervek dolgoznak az árak rendezésén. Ez az esetek többségében nem csökkentéssel, hanem eme­léssel jár majd. Az előkészí­tés időszakában értékesek le­hetnek számukra azok a ta­pasztalatok, amelyeket a ma­gyar párt szerzett. Megkér­dezte, miként reagált a vá­sárló, a közvélemény az ár- intézkedésekre Magyarorszá­gon. Nemcsak a kérdésre ka­pott feleletet a vendéglátók­tól, hanem ennek kapcsán részletes tájékoztatót arról is, hogy milyen az árválto­zások mechanizmusa ha­zánkban, miként készítik elő és jelentik be. Ä választ újabb kérdés követte: ilyen körülmények között milyen a tájékoztatás és a propa­gandamunka. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára röviden válaszolt: nyílt és őszinte. Azután kifejtette azt is, hogy mit jelent ez a gya­korlatban. Szólt arról, hogy a gazdasági, társadalmi ki­bontakozás programja meg­határozza a politikai és ideo­lógiai feladatokat is. A párt­tagság és a lakosság állandó igénye, hogy legyen még több az információ. A gaz­daságról, életünk változásai­ról az elmúlt években sok új ismeretre tettek szert a tár­sadalom tagjai és ezek újabb kérdéseket is fölvetnek, ame­lyekre gyorsan, pontosan és őszintén kell választ adni. A következő kérdés így szólt: Magyarországon jövő­re 14—15 százalékos árszín­vonal-növekedésre számol­nak; milyen mértékben érin­ti ez az életszínvonalat? Megkérdezték azt is, hogy az árak emelkedésével aranyo­san nőnek-e a keresetek. A feleletet följegyezték: a ter­melői területeken 3 százalé­kos keresetnövekedéssel szá­molhatnak, ennél nagyobb mértékű csak kiugró telje­sítményemelkedések esetén lehetséges. Az intézmények közül csak az oktatás, az egészségügyi és szociális el­látás területén emelkednek a bérek, másutt — például a tanácsoknál — csak akkor lehet emelni a bért, ha csök­kentik a létszámot. Ezt az el­vet érvényesítik majd a párt­apparátus béremelési lehető­ségeinél is. — Hasonló megoldáson dolgoznak nálunk is — tet­te hozzá M. A. Sesztov —: a létszámcsökkentésből meg­maradó bér 70 százalékát használhatják fel a többi dolgozó alapbérének növelé­sére. — Azután elmondta, Kalinyin megyében is sok a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó mezőgaz­dasági üzem. A kongresszus és a központi bizottság dön­téseinek megfelelően gazda­ságossá tételük sürgető fel­adat. Megoldani ezt azon­ban egyik napról a másikra nem lehet. Később a tájékoz­tatót folytatva azt is elmond­ta, hogy Kalinyin megyében rendkívüli volt ez az év: az augusztusi esőzések követ­keztében 100 ezer hektár ter­mése ment tönkre, a szélvi­har pedig létesítményeket rongált meg. O. Sz. Pletnyov, a sztavi- cai területi pártbizottság el­ső titkára a városi pártbi­zottságok apparátusának munkájáról és feladatairól érdeklődött. Főleg arra volt kíváncsi, hogy a járások megszűnését követően mi­ként oldják meg feladatukat a városi pártbizottságok. Ny. P. Navazsilov — aki állami gazdasági igazgató és a gazdaságtudományok kan­didátusa — elsősorban a me­zőgazdasági üzemek irányí­tásának módszereiről tett föl kérdéseket. Következetesen arról érdeklődött, hogy .mi­lyen mértékű a szövetkeze­tek elnökeinek, illetve az ál­lami gazdaságok igazgatói­nak önállósága, kinek tar­toznak felelősséggel. Erre az utóbbi kérdésre rövid volta felelet: azoknak, akik meg­választották őket. A válasz­ra újabb kérdés született: ki véleményezi az ijgazgató, il­letve a tsz-elnökjelöltek al­kalmasságát, s miként érvé­nyesül a hatáskörileg illeté­kes pártszerv véleménye? Aztán azt is tudakolta, hogy van-e a megyében a tanácsi apparátusban vagy másutt olyan szervezet vagy sze­mély, amelyik vagy aki a vállalatok, illetve mezőgaz­dasági üzemek technológiai irányításával, fejlesztésének összehangolásával foglalko­zik. A kérdéssorra Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára adott feleletet, kifejtve a magyar pártirá­nyítás gyakorlatát. A tájé­koztatót újabb kérdés követ­te: milyen a kapcsolat az állami terv és a gazdaságok, vállalatok terve között? Föl­jegyezték a feleletet is, amely szerint a népgazdasági terv megvalósulását nem kötelező előírások biztosítják, hanem a gazdasági szabályozók. A delegáció vezetője és L. P. Havszenyeva, a textil­művek fönónője — aki a megyei pártbizottság tagja és a szocialista munka hőse — a káderpolitika gyakorla­táról érdeklődött. Kérdéseik­re Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára adott választ, kifejtve, hogy min­den termelőegység vezetője valamelyik pártszerv hatás­körébe tartozik, tehát kine­vezése, leváltása és kitünte­tése kérdéséről előzetesen ál­lást foglal a pártszervezet. Azt is elmondta, hogy a me­gyei pártbizottság hatáskö­rébe csak olyan vállalatok vezetői tartoznak, ahol a ter­melés, az ellátás megyei ér­dekeket érint. A kérdések ezt követően a pártbizottság és a pártapparátus munka- módszerét tudakolták, s meg­kérdezték azt is, hogy milyen konkrét haszna volt a járá­sok megszüntetésének. A késő estig tartó tartal­mas eszmecsere végén M. A.. Sesztov elmondta, hogy Ka- linyinban — ^kár csak a Szovjetunióban mindenütt — készülnek a nagy októberi szocialista forradalom évfor­dulójára. A jubileumi ké­szülődés szép eredményeket hozott: Kalinyin megyében például üzembe helyezték a harmadik atomerőműblok­kot is. Növelték a lakásépí­tést, és stabilabb lett az ipar termelése. A gazdaságirányí­tás tökéletesítése érdekében több elvet fogalmaztak meg a Szovjetunióban. Ezek való­ra váltása, a gyakorlatba va­ló átültetése most a feladat. A kalinyini pártküldöttség a hét végéig tartózkodik me­gyénkben és ipari, valamint mezőgazdasági üzemek mun­kájával ismerkedik. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének ve­zetésével hétfőn! magyar szakszervezeti \ küldöttség Hétfőn az Országházban megbeszélést tartott a ma­gyar Országgyűlés tárgyaló csoportja és la Venezuelai Köztársaság •‘ képviselőházá­nak hivatalos látogatáson hazánkban ‘tartózkodó dele­gációja/ A tárgyaló csoporto­Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese hétfőn Varsóba utazott, ahol Hétfőn a Pesti Vigadóban megkezdődött a veszélyes ■hulladékóikkal foglalkozó vi­lágkonferencia egyhetes ta­nácskozássorozata. \ A világkonferenciát a Nemzetközi Környezetorvos- tudomámyd és , Környezetbi­ológiai Egyesület (IAMBE) és az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal közösen készítette elő. Fő­védnöke az Elnöki Tanács elnöike. A tanácskozást több ENSZ-szervezet és számos nemzetközi tudományos szervezet támogatja, A ren­dezvény egyik fontos célja, hogy a' veszélyes hulladékok kérdésében érdekelt szaik- ágak, Illetve kormányzati szervék képviselői kicserél­jék tapasztalataikat. Mint­egy negyven országból 400- an vesznek részt a konfe­rencián, különösen sokan jöttek Csehszlovákiából. Lengyelországból, a Szovjet­unióból, valamint Angliából, az Egyesült Államokból, Franciaországból és az NSZK-ból. Hazánkat mint­egy 100 szakember ‘képvise- -li. A megnyiót ülésen Antoni Ferenc akadémikus elnökölt, aki (vezetője volt a nemzet­közi tanácskozást előkészítő, magyar bizottságnak. A vi­lágkonferencia résztvevőit elsőként Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnö­ke köszöntötte, imajd tolmá­csolta Németh Károlynak, az (Elnöki Tanács elnökének üdvözletét és jókívánságait. Mint mondotta, a környe­zetvédelem új ^szakaszába érkezett, ma már világszer-' te felismerték, 'hogy a kör­nyezet értékeinek, elemeinek védelme az ember legfonto­sabb érdeke. Külöaösen fon­utazotit Bukarestbe az SZVSZ Főtanács 40. ülésszakaira. Az elutazásnál jelen volt Nico lae Veres, Románia buda­pesti nagykövete. kát Sarlós István, az Or­szággyűlés Y'lnöke, illetve dr. Jósé Rodriguez lturbe, a képviselőház elnöke vezette. A megbeszéléséken részt vett Antonio Casas Salvi, Venezuela budapesti nagy­követe. részt vesz a KGST Gépipa­ri Együttműködési Bizottsá­ga 7. ülésén. (in i Mintegy 40 ország 400 kül­dötte részvételével megkez­dődött a veszélyes hulladé­kokkal foglalkozó világkon­ferencia Budapesten. A ké­pen: Berend T. Iván, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitja a tanács­kozást tos, 'hogy az államok közös megoldást '.találjanak a ve­szélyes hulladékok keletke­zésének' megakadályozására, illetve a má'r 'képződött hul­ladékok újrafelhasználásá­ra, gondos kezelésére, ' meg­felelő tárolására, megsemmi­sítésére. Azért is nagy je­lentőségű ez a mostani vi­lágkonferencia, ‘mert az ed­digieknél jóval átfogóbban tárgyalja a veszélyes. hulla­dékok sorsát, összefüggésben a gazdasági és a politikai viszonyokkal. A tanácskozást Richard Abbou, az IAMBE elnöke nyitotta meg. A résztvevők az október '31-ig tartó világ- konferencián nyolc szekció­ban számos 'kérdést vitatnak meg. Magyar—venezuelai parlamenti tárgyalások Berecz Frigyes Varsóba utazott Világkonferencia kezdődött a veszélyes hulladékokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom