Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
1987. október 3., szombat 5 Szovjet vendégművészekkel Hangversenyévad Nagy nevek, világhírű karmesterek, jeles szólisták és népszerű zenekarok, kórusok vendégszereplése teszi izgalmassá az 1987—88-as hangversenyévadot. Csak néhá- nyukat hadd említsem! A legnagyobb várakozás Sir Georg Solti hangversenyét előzte meg, azét a Solti György karmesterét, aki a budapesti művészeti hetek nyitó hangversenyével ünnepelte 75. születésnapját. A Bartók-est hegedűművésze, a Londonban élő Pauk György volt; és jön Kulka János, a Wuppertali Opera főzeneigazgatója, Joó Árpád Kanadában élő zongoraművész és karmester, Lamberto Gardelli olasz, Frantisek Vájná csehszlovák karmester, Zuzanna Ruzicskova csehszlovák csemballómű- vész ... Az október 5-től november 5-ig tartó szovjet kultúra napjai alkalmából egész sor élvonalbeli szovjet zeneművészt is üdvözölhetünk hazánkban. A karmesterek között Jurij Szimonovot, Gén- nagyíj Rozsgye sztvenszkijt és Vaszilij Szinalszkijt, a Igor és Valerij Ojsztrah hegedűművészek A Borogyin vonósnégyes szólisták közül Natalja Sa- hovszkaja gordonkaművészt, Mihail Voszkreszenszkij, Di- mitrij Baskirov, Elisza Vir- szaladze zongoraművészeket. Igor Ojsztrah és Valerij Ojsztrah — apa és fiú (a világhírű hegedűművész David Ojsztrah fia és unokája) — együtt koncertezik november 14-én a Zeneakadémián. Vendégszerepei a Moszkvai Zongoratrió, a Borogyin Vonósnégyes is. Megannyi bérletet is hirdet az idén a Filharmónia általános iskolásoknak, középiskolásoknak; meglepően olcsó sorozatokat (a négy hangversenyre 80 forintért). A zenekari hangversenyek, a zongoramuzsika, a hegedű, a kamarazene kedvelői igen sok bérlet közül válogathatnak. Újdonság, hogy az idén a bérleti hangversenyekre az előadás napjan féláron kínálják a jegyeket. Több száz hangversenyéből bőven juttat az ország minden részébe az Országos Filharmónia. Pécsett, Sopronban, Győrben és Nagykanizsán a szovjet kultúra napja alkalmából szovjet művészek hangversenyeznek. November elején rendezik meg Szegeden a kamarazenekari napokat — itt a Budapesti Vonósok, a Szegedi Kamara- zenekar és a Weiner Leó Kamarazenekar lép föl. Szenzációs esemény lesz, hogy az évek óta nem hallott Fischer Annie decemberben Békéscsabán, Orosházán és Miskolcon ad hangversenyt a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Debrecenben karácsonyi koncerten Händel A Messiás oratóriuElisszo Virszaladze zongora- művész mát vezényli Ludovit Rajter. Februárban Miskolcon rendezik meg Szokolay Sándor szerzői estjét. Tavasszal jön Dunaújvárosba, Székes- fehérvárra és Nagykanizsára a Szlovén Filharmónia Zenekara, Szegedre és Szolnokra pedig a Drezdai Filharmónia Kórusa. Májusban Ránki Dezső zenekari zongoraestjét hallgathatjuk, áprilisban Webbernek, a Macskák zeneszerzőjének Requi- emjét Győrött, Sopronban, Tatabányán. Az év elején kezdett új sorozatba a rádió: a rádiórendezés történetéből közöl egy- egy alkotói pálya köré csoportosítva fejezeteket. A héten két alkalommal is jelentkezett a sorozat, hogy megismertesse a hallgatókat Szűcsi Ferenc munkásságával, aki évekig a rádió főrendezőjének posztját is betöltötte. Nehéz, ám mindenképpen érdekes vállalkozás egy-egy életművet mérlegre tenni, hiszen ha bevalljuk, hanem, a rádiózásra is leselkedik a veszély: illékonysága nem engedi, hogy sok-sok év múltán is olyan mondandót hozzon a műsor, amely kiállja az idő próbáját. Valószínűleg nagyon sok ilyen ki- sebb-nagyobb rendezése volt a rádióban Szécsi Ferencnek is. Kivált igazunk lehet, ha meggondoljuk, hogy 1952 és 1957 között töltötte be a főrendezői tisztet. Irodalmi és történelmi ismereteinkből tudjuk, hogy ezek az évek a művészetben a sematizmus időszakát jelzik, ám más a letisztult történelmi és esztétikai kategóriákban való gondolkodás és más átélni jelenként ugyanazt a történelmet. A fejezetek a rádiórendezés történetéből című sorozat éppen ezért nem nosztalgiaműsor, amilyet hasonló esetekben készíteni szoktak s rendszerint kimerül annyiban a rendelkezésünkre bocsátott információk tára, hogy nagyszerű ember volt az, akire emlékeznek. Történelmi műsornak foghatjuk föl inkább e sorozatot, annál fogva is, hogy remek alkalma nyílik a rádiónak e sorozat ürügyén bemutatni A Neptunusz gyűrűjét még nem fedezték fel, de annak léteznie kell — ezt állítja egy szovjet professzor, a kijevi egyetem bolygókutatója. A tudós elmélete szerint az óriásbolygókon és azok holdjain is roppant heves vulkáni tevékenység zajlik. A vulkánok hatalmas mennyirégi-régi magnótekercseket, amelyek jó ideje lekerültek már a műsorlistáról. S valószínűleg javarészük önmagában nem is mindig vívná ki a közönség érdeklődését, részleteiben azonban nem egy közülük sok érdekességet tartalmaz. Szécsi Ferenc munkásságának jelentősége abban is áll, hogy a korszak nagy rendezőit sikerült megnyernie a rádió számára. Így került kapcsolatba annak idején a rádióval Várkonyi Zoltán és Máriássy Félix is. Saját rendezései között pedig olyan darabokat találunk, mint Németh László Villám- lénynél vagy G. B. Shaw Olyan szép, hogy nem is lehet igaz című műve. Átgondolt vállalkozásnak ígérkezik a sorozat szerkesztése (Török Tamás munkája); ügyeltek arra, hogy az igazán értékes és érdekes alkotások helyet kapjanak a válogatásban. A részleteiben jelentős alkotói pillanatok pedig egy bemutató portréműsor keretében kerültek a hallgatók elé. így megismerhettük Szécsi Ferenc munkásságát, s régi nagy színészek hangját is hallhattuk. Fölvetődhet a kérdés, miért kell megcsinálnia a rádiószínháznak saját történelmét, hiszen a művészetek között — ha egyáltalán elfogadjuk külön művészeti ágnak — nagyon fiatal. Ám e műsor mégis azt bizonyítja: a rövidnek felfogható idő is alkalmas volt olyan értékek kitermelésére, amelyek egyetemes kultúránkat gazdagítják. így ez a sorozat is további lendületet adhat a rádiórendezőknek. Varga István ségű anyagot lövellnek ki magukból. A professzor szerint ez az anyagmennyiség okvetlenül a Szaturnusz gyűrűjéhez hasonló övét alkot az óriásbolygók körül. A Jupiter gyűrűje, amelyet a Voyager amerikai űrszonda fedezett fel. szintén megerősítette a föltevést. Sebészeti lézer a kaposvári kórházban Gyűrű a Neptunusz körül? Elet a filmben, film az életben Műtét vér nélkül Negyven évig a világ egyik leg kegyetlenebb rendezőjének tartották Ingmar Bergmant. Kevesen vannak világ filmművészetében, akik ilyen sebészi pontossággal feltárták a modern kar emberének szorongásait. A filmezéstől visszavonult 69 éves rendező most Laterna Magica címmel kiadta emlékiratait. Ez ismét bizonyítja, hogy a legnagyobb művészek élete része az életműnek. Bergman egy lutheránus lelkész második, gyermeke volt. Apja egy ideig a svéd király káplánjaként tevékenykedett. A kis Ingmar gyermekkora a szigorú vallásosság, á feltétlen engedelmesség, a gyakori megaláztatások légkörében telt. (Apja nemegyszer büntetésből bezárta egy sötét szekrénybe.) Később filmjeiben a lelkészek vagy kegyetlenek, mint a „Fanny és Alexanderében vagy pedig tehetetlenül magányosak, mint az „Úrvacsorában” és a vak hit is hiábavalónak bizonyul az élet törvényeivel szemben, mint a „Hetedik pecsétében. Az elfojtott indulatok rendkívüli agresszivitásra ösztönözték az érzékeny gyermeket: négyévesen meg akarta fojtani kis- húgát, később felgyújtotta alvó öccse ágyát, majd az iskolában késsel le akarta szúrni a legjobb barátját, aki pletykált róla ... Filmjeiben a testvéri kapcsolatok embertelensége alig ismer határokat — elég a „Csend”-re vagy a „Suttogások, sikolyokéra gondolni. Bergman legnagyobb (gyermekkori öröme az ősmozi, a „Laterna magica” volt. Ma is borzongással gondol azokra a néma árnyakra, és meg is jelenítette őket a „Fanny és Alexanderében. Pályáján sikert sikerre halmozott. Ötször kapott Os- car-díjat, birtokosa a can- nes-i Arany Pálmának; nemcsak filmesként, hanem színházi és operarendezőként is elismerték, rendezők nemzedéke tekinti ma is példaképének. Olyan színészek köszönhetik neki világhírűket, mint Max von Sydow, Gun- nar Björnstrand, Bibi AnL dersson, Ingri Thulin, Liv Ullmann. Ennek ellenére magánéletében csak a múlt évtizedben, negyedik házasságában találta meg a boldogságot. Féltékenység, szorongás, szexuális zavarok, lelkiismereti válságok jellemezték első három házasságát. Ma már nehéz volna megállapítani, hogy ezek az érzések motíválták-e olyan filmjeit, mint az „Érintés”, a „Farkasok órája”, a „Szenvedély” vagy a filmek nyomasztó légköre hatott vissza Berg- manra. Egyedül a „Jelenetek a házasságból” táplálkozik egyértelműen a valóságos múltból, Bergman és Liv Ullmann együttéléséből. így gyakorlatilag a nagyszerű norvég színésznő saját magát játszotta el talán minden idők legjobb Bergman- filmjében. Ingmar Bergman soha nem nevezte magát zseninek. Pályatársai közül sokkal nagyobbnak tartotta magánál Andrej Tarkovszkijt, Federico Fellinit, Kuroszava Akirát és Luis Bunuelt. „Ök, szabadon járkáltak az álmok szobájában, míg én gyakran csak beleütköztem ezekbe” — írja magáról az a rendező, aki megalkotta a „Nap vége” vagy a „Farkasok órája” hátborzongatóan szép álomjeleneteit. Bergman bevallotta, hogy nem „művészi pózból” vonult vissza a filmrendezéstől, hanem mert úgy érezte, megöregedett. Gyakran szenvedett álmatlanságban, betegeskedett és egyre kicsinyesebb lett. „Nem akartam megvárni, amíg színészeim szörnyetegnek neveznek vagy pedig szánalommal vegyes undorral közelednek hozzám.” Sebészeti lézert helyeztek üzembe a kaposvári kórház orr-fül-gégészeti osztályán. A korszerű berendezést a Tungsram szakembereti fejlesztették ki Budapesten, kivitelezésére viszont a vállalat kaposvári gyárában, társadalmi munkában került sor. Az országban összesen 11 sebészeti lézer szolgálja a betegek gyógyulását, közülük három vidéken. Ezek egyike a kaposvári. — A lézer az egész kórházé — mondta dr. Gimesi Mihály osztályvezető főorvos. Nemcsak a gégészet, hanem több szakterület is használhatja. Rengeteg előnye van. Valamikor például tükörből v-geztük a hangszalag-műtéteket, később mikroszkóp alatt szabad kézzel műtöt- tünk ilyen esetekben. A lézer kiküszöböli az emberi kéz és a műszerek tehetetlenségét. Tizedmilliméteres pontossággal lehet vele dolgozni és ennél nagyobb körzetben a szöveteket sem károsítja. A berendezés alkalmazásánál a legnagyobb tapasztalatokkal dr. Élő János egyetemi docens, a budapesti Weil Emil Kórház osztályvezető főorvosa rendelkezik. Az e:ső kaposvári lézer-műtéteknél ő is jelen volt. Az első hazai sebészeti lézert a Tungsram kutatói szerkesztették és az Orvostudományi Intézetben próbálták ki. Ez ma már múzeális darab, viszont az ennél szerzett tapasztalatok alapján meg tudtuk mondani a fejlesztőknek, hogy melyek a hiányosságai. A második már egészen kiváló készülék volt, és ma is működik. A mostani, a TLS 61-es típusú már a harmadik generációnak számít. Nagy teljesítményű, a korábbiaknál mo- bilisabb készülék és a gégéhez is jobban hozzá lehet vele férni. Természetesen ez sem csodaszer, de bizonyos betegségek jól gyógyíthatók vele. A gége jóindulatú daganatait például semmi mással nem lehet ilyen hatékonyan gyógyítani. Használatakor nincs vérzés, a műtéti felület jól áttekinthető. Ezenkívül kis hangszalagdaganatoknál is jól használható. — Nagy szerepet játszik a rák megelőzésében is. Alkalmazásával a gégedaganatok 20 százaléka megelőzhető lesz. Az első lézeres műtétet október elsején végezték a kaposvári kórházban, és ugyanezen a napon még többre is sor került. Megyénk ismét gazdagodott egy korszerű orvosi eszközzel. L. R.
