Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

1987. október 24., szombdt Somogyi Néplap IRODALOM, MŰVÉSZET, 's a Modem sors­Csingiz Ájtmatov új regényéről VESZTŐHELY tragédia Erdélyi Attila kiállításáról Erdélyi Attilának, a mo­dern hazai képzőművészet élete derekán meghalt, itt­hon teljesen ismeretlen fes­tőjének akar kárpótlást szol­gáltatni a Budapesti Törté­neti Múzeum új kiállítása. Ideált akart adni műveiben a XX. század emberének, Párizs embersűrűjében a nagy olasz manierista meste­rek, Michelangelo, Tintoret­to, a spanyol Goya, a fran­cia Delacroix monumentális hagyományát folytatva. Rövid, szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal teli éle­tében álmai sohasem telje­sültek, alkotásai csak most halála után kezdik meg dia- dalútjukat a hazai képzőmű­vészetben, amely ezekben az Szirmay Endre Az öregek zsörtölődései Mar megint mit dünnyögsz mit keresel veled csak az isten felesel; keserű a hulló évek pora csak hadd lázadozzon az ostoba; neked már tudnod kell az öreg fában magány és szú lakik egymagában; az emlék halk tüze még melegít útvesztők csapásán eligazít végül elbotorkálsz önmagadhoz fáradt szíved gyáva már a harchoz; köss békét sorsoddal bölcsen — meg velem ez a dohogás is még szerelem ha nem is terem már a deres virág békére szelídül tőle a világ; megőrzi titkunkat néma szemünk a kongató csönddel majd üzenünk. években vált alkalmassá szenvedélyes, a lét alapkér­déseivel foglalkozó művésze­te befogadására. Minden mű­ve a szenvedés apoteózisa; az volt akkor is, amikor be­tegsége kálváriája még el sem kezdődött. Figuralista volt, az embe­ri alakkal, erőteljes aktkom­pozíciókkal akart és tudott kifejezni mindent, ami haj­szolt életében foglalkoztatta a sorstársként hozzászegődött állandó bajokon, nyomoron felülemelkedve. 1934-ben született Buda­pesten. A Képzőművészeti Gimnáziumban Somogyi Jó­zsef tanítványa volt. 1955- ben a Képzőművészeti Főis­kolára szobrászként felvéte­lizett. A szobrászi látásmód minden munkájára jellemző maradt, bár később áttért a festésre. Pátzay Pál tanít­ványa volt, amikor a törté­nelem forgószele 1956-ban külföldre sodorta. Hosszú hányattatás után Párizsban telepedett le, ahol élete vé­géig a megélhetés súlyos gondjaival kellett megbir­kóznia, míg a halálos kór az élők sorából 1971-ben el nem ragadta. A festésre kevés ideje ma­radt. Művészete torzóként éppen a beteljesülés előtt szakadt meg, utolsó nagy gondolatai vázlatban marad­tak ránk. Halála után ha­gyatékát édesanyja kapta meg, aki azt a szarvasi Tes- sedik oámuel Múzeumnak adományozta. Párizsban a Transposition Galéria mutatta be utolsó tíz év alatt festett alkotásait 1972-ben, a festő halála után. A posztumusz kiállítás meg­hozta számára az elismerést, korunk nagy perspektívájú művészei közt az expresszio- nizmus zseniális képviselői közé sorolva őt. A huszadik századi ember állandó küzdelmeit szimbo­lizálják kontúros megoldású művei, melyek egy új infer- nosorozat tagjai is lehetné­nek az alulnézetben ábrázolt, torzított méretű figurák drá­mai kavargásával. A felfelé kapaszkodó, újra visszacsú­szó aktok a görög mítoszok gigászi harcainak modern megfelelői. Bár műveiben mindig a tragikus végű küzdelmet áb­rázolta, a lét szimbólumá­nak ezt tartotta, az élet vég­ső problémáira gondolva mégis „hitt egy hatalomban, amely megtisztítja az em­bert és a dolgokat a rájuk akaszkodó hínártól és min­den tisztátalanságtól." Brestyánszky Ilona Mihail Genyin A bürokrata tízparancsolata 1. Ne higgy az emberek szavának! A szavakat ugyanis írásba kell foglalni, és még pecsét is szükségeltetik hozzá. 2. Bármilyen, teher könnyűvé válik, ha más vállaira helyezzük. 3. Mun,kával ne vesztegesd "hiába az idő­det: vigyázz minden egyes percedre! 4. Ne keress kibúvókat: azoknak mindig kéznél kell lenniük! 5. Ne fogadj olyan ügyfelet, aki nem vágja magát a megfelelő pózba! 6. Ha a tiszteletet nem tudod kiérde­melni, akkor követeld magadnak! 7. Vannak olyan kifejezések, amelyek megakadályoznak abban, hogy a szavakról áttérj a lényegre. Nehogy elfelejtsd azokat! 8. Csak akkor éld bele magad az embe­rek helyzetébe, ha az szilárdnak látszik! 9. Ne húzzad-halasszad azt, amit képes vagy elodázni! 10. Bízz meg a szóban — jobban, mint a papírban! De a papírban jobban, mint. az emberben. Mizser Lajos fordítása Nagy visszhangot keltett szerte a Szovjetunióban Csingiz Ájtmatov új regé­nye, a Vesztőhely. A regényt 3 folytatásban a Novij Mii- című irodalmi folyóirat kö­zölte. (Hazánkban nemrég látott napvilágot az Európa kiadásában.) Az író eddigi műveiből ki­indulva az új regény főhősé­nek személye nagy meglepe­tés. Avgyij Kallisztratov fog­lalkozását tekintve teológus. Véleszületett igazságérzete, az igazság keresésének szel­leme arra készteti, hogy fel­lázadjon az egyház örökér­vényű dogmái ellen, ezért a papok kivetik soraikból. A regény vezérfonala az élet értelmét feszülten kutató, az igazi jóságra törekvő és gaz­emberek kezétől vértanúha­lált haló Avgyij tragikus sor­sa. Ájtmatov olyan időszerű kérdést is érint regényében, mint a kábítószer-fogyasztás. Az anasa (kábító hatású fűi gyűjtői, akik a kazah sztyep­pékén szedik a füvet és gaz­dagodnak meg a gonosz szenvedélyen — a regény na­gyon fontos témáját képezik. Van a Vesztőhelynek még egy vezérfonala, amely vé­gigvonul a regényen s ame­lyet az író nagy művészi erővél ábrázol: annak a hét farkasnak a tragikus törté­nete, „akik” esetenként kü­lönbek a megrögzött szoká­saikon változtatni képtelen embereknél... Ájtmatov művészetében, mint már megszoktuk, fon­tos tartalmi súlyt visznek a művekbe a példabeszédek, a legendák és a balladák, ame­lyek szervesen beépülnek a szövegbe. A szerző Bulga- kovhoz hasonlóan (Mester és Margarita) idézi Pilátus és Krisztus párbeszédének le­gendáját. Az alábbiakban olvasóink figyelmébe ajánljuk azt a beszélgetést, amelyet a Li- tyeraturnaja Gazeta folyta­tott az íróval. (Rövidítve kö­zöljük.) — Regényének címe: Vesz­tőhely. Tudjuk, hogy az ön számára mindig nagyon fon­tos a cím ... — Szerintem a regény cí­me a tartalomból ered. A Vesztőhely nemcsak olyan emelvény, ahol végrehajtják a kivégzéseket. Adott eset­ben az elnevezés arról szól, milyen áron juthatunk el a vesztőhelyre, s van-e értel­me a kereszthalálhoz vezető ilyen áldozatokat követelő útnak. — Sok tekintetben megle­petést keltett a főhős, Av­gyij Kallisztratov alakja. Most először történt meg. hogy regényének főszereplő­je orosz. — Igen. Avgyij orosz, de alakját tágabban. keresz­tényként értelmezem. Jelen esetben a valláson keresztül közelítettem meg az embert. Nem az istent, hanem az embert! A regény valame:ív­nyi vonala közül számomra a legfontosabb Avgyij, az ő útkeresése. Szépen magyarul — szépen emberül Nagyképű-e a magyar nyelv? Természetesen nem. Vi­szont az, aki használja, né­ha a valóságosnál fonto­sabbnak, műveltebbnek sze­retné magát feltüntetni. En­nek egyik formája az, ami­kor idegen szavakkal, nyelv­tudással henceg — de köny- nyen kilóg a lóláb! Olvasom, hogy a Balaton­nál üzlet eladó „bevezetett vendégekkel”. Máshol „jói bevezetett fűszer-csemege boltot” kínálnak eladásra. Valószínű, hogy ez a keres­kedelemben, vendéglátóipar­ban használatos zsargon a német einträglich (,jól jöve­delmező’), eintragen (.jöve­delmez’, , bevezet’) szó rossz tükörfordítása. Magyarul: egy üzlet lehet jól jövedel­mező, a vendégek pedig jó jövedelemmel rendelkező törzsvendégek lehetnek. Itt van egy nagyképű má­sik divatszó: originált (cso­magolás). A latin eredetű originális melléknév csonkí­tott változatát újabban igé­nek vélik, pedig original ige nem létezik, tehát csak mel­léknévként használhatjuk: original csomagolás. Sokkal helyesebb azonban, ha a ma­gyar megfelelőivel helyette­sítjük: eredeti, hiteles, bon­tatlan, szavatolt (csomago­lás). Energiaracionalizálási programot hirdetnek az új­ságban, A racionalizál jelen­tése: .munkafolyamatot ész­szerűsít'. Pontosabban fogal­mazunk tehát akkor, ha az energiafelhasználás raciona­lizálásáról beszélünk. Még egyszerűbben és közérthe­tőbben: ésszerű energiafel­használásról van szó. Ha egy polgári védelemről szóló cikkben azt olvasom, hogy árvíz esetén feltétlenül szükséges a „fertőtlenítés, 10- vartalanítás és deratizació”, akkor már elő kell vennem az idegen szavak szótárát. A deranzsált (.rendetlen, pon­gyola’) és a derb (.nyers, go­romba, kíméletlen’) szó kö­zött kellene lennie. De nincs ott! így aztán kénytelen va­gyok a fenti szavak magyar jelentésével minősíteni azo­kat, akik az olvasókat „dera- tizálják”. Végül még egy kereskedel­mi zsargonszóról. A „Pest Vidéki Vendéglátó Vállalat likvidátort vesz fel.” Öröm­mel mennék, de attól tartok, hogy maga a vállalat sem tudja, mit hirdet. A szó je­lentése: „olyan személy, akit valamely üzem vagy intéz­mény felszámolásával bíztak meg, illetve olyan személy, aki valamely intézmény, szervezet stb. felszámolására törekszik”. Lehet, hogy számla-likvidátort keresnek'. Ez is nagyon csúnya szó, s az átlagos újságolvasónak nem sokat mond. Akkor ta Ián likvidatúrára, azaz szám­fejtésre keresnek munka­erőt? Amíg ki nem derül, addig egy időre én is „lik­vidálom” magam. Dr. Saiga Attila — A Vesztőhely olvastán akarva-akuratlanul eszünk­be jutnak Dosztojevszkij hő­sei: Miskin herceg. Aljosa Karamazov ... Az ön Pilá­tusa és Krisztusa pedig Bul- gakovot idézi emlékezetünk­be ., . — Mit is mondhatnék er­ről? Ügy alakult, hogy mun­kám során szembetalálkoz­tam azokkal az örök prob­lémákkal, amelyeket egykor ők is megfogalmaztak. Biz­tos vagyok abban, hogy a jö­vőben is sokan fordulnak majd hozzájuk. Természete­sen gondoltam Bulgakovra. Ugyanakkor Pilátus és Krisz­tus párbeszédébe egy igen lényeges momentumot vit­tem: egy meghatározott tör­ténelmi időszak telt el a Bulgakov által ábrázolt ta­lálkozás óta. és mi valame­lyest más korszakban élünk Érthető, hogy éppen most szerettem volna szólni arról, hogy mennyire sebezhető az ember világa. Egyáltalán nem igénylem, hogy a vég­ítélet napját a nukleáris vi­lágvégének tekintsük egye­nes értelemben. Ugyanakkor éppen e veszély realitásának a felismerése késztetett en­gem arra, hogy megkísérel­jem bebizonyítani: nem a kitalált, mitikus világvégétől kell félni, hanem attól, amit megtenni képesek vagyunk, s ami szörnyű valósággá vál­hat. — Mi késztette arra. hogy olyan érzékeny kérdést is érintsen a regényében, mint kábítószer-fogyasztás ? — Természetesen nem vé­letlenül érintettem ezt a té­mát. Hosszú éveken keresz­tül önmagunk elől is eltit koltuk ezt a nagy bajt, s ter­mészetes. hogy izgattak a kö­vetkező kérdések: miért ker­geti hatalmába ifjúságunk egy részét ez a betegség, mi­lyen családi, személyes okai vannak társadalmunkban e baljós jelenségnek. — Az utóbbi időben egyre többet foglalkoztatják önt az ifjúság gondjai. Miért? — Véleményem szerint na­gyon kiéleződtek ■ mostanság ezek a problémák. Valószí­nűleg mi is hibásak vagyunk mindabban, ami ifjúságunk serdülő korosztályával tör­ténik. Jólétben — akármit is mondunk — jólétben élünk, hiszen nincsenek ná­lunk éhezők, nincstelenek, otthontalanok —, az erkölcsi nevelés hiányosságai, a ma­gasfokú belső kultúra hiánya azonban fogyasztói szemlélet­hez. ingyenéléshez, tárgyia­sult világszemlélethez vezet. Véleményem szerint ebben a vonatkozásban jelentős fele­lősség terheli a családid, s talán még ennél is nagyobb az iskolát. Szerintem az is­kola nem felel meg azoknak a megnövekedett igények­nek és azoknak az ellent­mondásoknak, amelyekkel napjainkban szembetalálko­zunk. Az oktatáson nem szabad takarékoskodni^ — hangsú­lyozta Csingiz Ájtmatov. — A társadalomnak bizonyos fogyasztás vonatkozásában komolyan vissza kell fognia magát, de az oktatásra nem szabad sajnálni a befekte-' test. Akkor majd valóban be­szélhetünk a tudományos­műszaki haladásról. mert felbukkanna a sok-sok tehet­ség. a magasfokú erkölcsi- séggel és szellemiséggel meg­áldott elme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom