Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

1987. október 21., szerda Somogyi Néplap 3 Eladható érték a tál Költési lehetőséget kínálnak „Az idegenforgalom egyre jövedelmezőbb ága­zat, szerepe nemcsak a megye fejlődésében, ha­nem a devizakitermelésben is fokozódik. Érde­künk fűződik ahhoz, hogy lehetőségeit kihasznál­juk, és nagyobb részt vállaljunk az országos prog­ramokból." (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) — Az idegenforgalmi idény már javában folyt, amikor napvilágot látott a Központi Bizottság július 2-i állásfog­lalása. Örömmel értékeltük, hogy a nálunk folyó elkép­zelések megegyeznek az ál­lásfoglalással — mondta dr. Fodor János, a Siotour igaz­gatója. — Egyik feladatunk a minél gazdaságosabb valu­takitermelés, s ennek érde­kében már az idén is sok elképzelést, újítást valósítot­tunk meg. Nyolc új valuta­beváltó helyet létesítettünk, s így az ötven helyszínen összesen 130 dolgozónk fog­lalkozott beváltással. Emel­lett az úgynevezett szolgál­tatási valutabevételünk is igen jelentősen emelkedett. Mit jelent ez? Például azt, hogy egyes szolgáltatásain­kat a vendégek valutával is fizethetik (szálláshely, kirán­dulás, lovaglás, ajándékvá­sárlás stb.). Az idei év sike­reihez nagymértékben hoz­zájárult, hogy igyekeztünk kollégáinkat közvetlenül is érdekeltté tenni a minél nagyobb bevételekben. Juta­A magánerőből építőket támogatja a tanács Kétezer kaposvári lakásigénylő — Lakásvásárláshoz há­rom dolog kell: pénz, pénz, pénz — mondták az Orszá­gos Takarékpénztár megyei igazgatóságának lakásérté­kesítési részlegében. — A rendelkezésünkre ál­ló lakásokat meghirdetjük és aki a legtöbb készpénzt ígéri, azé lesz az ingatlan — magyarázza Illés Antal, az OTP megyei igazgatója. — öttagú bizottság dönti el, hogy a pályázók közül ki lesz a nyertes. Előnyben ré­szesítik azt, akinek van le­járt ifjúsági takarékbetéte. Az illető a betétben elhelye­zett összeget és annak több­szörösét is fölveheti köl­csönként, a nyitástól eltelt idő függvényében. Ez az összeg a versenyben kész­pénznek számít. — Milyenek a jelenlegi lakásárak? — Jelenleg a kétszobások majdnem egymillió forintba kerülnek. Dr. Barna Lajostól, a Ka­posvári Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának titká­rától azt kérdeztem, hogy miként alakultak az utóbbi időben a lakáscserék Kapos­váron? — A használatbavételi díj bevezetésével fölgyorsult a lakáscserék üteme, nagyobb lett a lakásmobilitás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy épülő új lakással csaknem három család gondját tudjuk megoldani. A sokszor emlegetett don- neri teraszházban — remél­hetőleg még az idén — hu­szonhét lakást adhatnak bér­be. Ezeknek átlagosan ti­zenöt forint lesz négyzetmé­terenként a havi bérleti dí­ja. A meleget a négyszáz méterre lévő óvodától kap­ják, magas lesz a hőveszte­ség. Ezért az év minden hó­napjában ezerhatszáz forint fűtési díjat kell fizetni. A gázfűtést nem sikerült megoldani, ugyanis a nagy szintkülönbség miatt nem tudják a nyomást szabá­lyozni. Itt egy ötvenhárom négyzetméteres lakás hasz­nálatbavételi díja 48 ezer forint lesz. A lakáshivatalban kétezer igénylőt tartanak nyilván, ebből négyszáz kér cserét. Az Arany János utcai épít­kezések és a donneri felül­járó miatti kisajátítások kö­vetkeztében negyvenhárom családot kellett elhelyezni. Gondot okoz, hogy még mindig negyven család él Kaposváron életveszélyes körülmények között. Az élet­veszély oka, hogy korhadt a tető — tehát bármikor le­szakadhat — vagy csőtörés következtében alámosta a víz a házat. A jelenlegi nehéz hely­zetben hogyan lehet enyhí­teni a gondokon? — Ezt a problémát nem lehet máról holnapra meg­oldani — mondta a tanács vb-titkára. Véleményem sze­rint a jövő évtized elején várható lényeges javulás. Addig is a lakáselosztás még jobb megszervezése a fő fel­adat. — Melyek azok az indo­kok, amelyeket a lakáscse­rék elbírálásakor fokozot­tabb mértékben vesznek fi­gyelembe? — Előnyben részesülnek azok, akik nagyobb lakásból kívánnak kisebbe költözni, hiszen ilyen csere létrejötte esetén nő a lakásmobilitás. Számtalan idősebb ember él Kaposváron igényét meg­haladó alapterületű lakás­ban. őket magasabb kom­fortfokozatú, nagyobb ké­nyelmet nyújtó cserelehető­séggel próbáljuk ösztönözni. — Meghatározó tényező a családlétszám. Azokat a csa­ládokat, akiket egyszerre több gyermekkel áldotta meg a sors, igyekszünk mi­nél előbb magasabb alapte­rületű lakásban elhelyezni. Fontosak az egészségügyi okok. Akik szív-, vagy ge- rincbántalmakban szenved­nek, a lehetőségek figye­lembevételével földszinti lakást kapnak. Vannak olya­nok, akiknek az egészségi állapotuk következtében szükségük van a nagyobb pihenésre,- és ezért igényel­nek külön szobát. Ezt is fi­gyelembe vesszük. — Mit tesznek még azért, hogy minél több tanácsi bér­lakás szabaduljon föl? — Támogatjuk a magán­erős építkezést és a lakás- vásárlást. A végrehajtó bizottság szorgalmazza a tanácsi bér­lakások eladását is. Ennek előnye, hogy a tatarozás, a fenntartás és a felújítás gondja az állampolgárra száll át. Az állami lakások eladásával az Inköz foglal­kozik. A feltételekről kér­deztük dr. Király Istvánt, az Inköz munkatársát. — Az ilyen lakások eladá­si ára a mindenkori forgal­mi érték tizenöt százaléka. Ha a bérlő ezt egy összeg­ben kívánja kifizetni, akkor elengedjük ennek negyven százalékát. Magyarul a tizen­öt százaléknak is csak a hatvan százalékát kell kifi­zetni. Amennyiben nem tudja a bérlő egy összegben kifizetni az így kialakult vételárat, akkor a minden­kori forgalmi érték tizenöt százalékának tizedét kell előlegként megfizetni. A fennmaradó részre évi há­romszázalékos kamattal terhelt részletfizetés enge­délyezhető. A részlet azon­ban nem lehet kevesebb, mint az eladáskor fizetett lakbér fele. Családi ház ese­tén viszont az eladási ár a mindenkori forgalmi érték ötven százaléka. Nem adha­tók el azok a tanácsi bér­lakások, amelyek tíz évnél fiatalabbak, vagy tizenöt éven belül teljes, öt éven belül részleges felújításban részesültek, és a műemlékek vagy műemlék jellegű épü­letek. A tíz évnél idősebb, de tizenötnél fiatalabb la­kások eladási ára a minden­kori forgalmi érték harminc százaléka. A megvásárolt la­kásokat öt év elidegenítési tilalom terheli. Különös méltánylást érdemlő esetben azonban ez alól adható fel­mentés. Balázs Andor Király Ferenc 1928—1987 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Király Ferenc, a marcali városi pártbizottság nyugalmazott első titkára 59 éves korában, 1987. október 20-án súlyos betegségben elhunyt. Temetése 1987. október 23-án, pénteken délután 15 órakor lesz a marcali temetőben. Az MSZMP Marcali Városi Bizottsága lékokat, versenyeket biztosí­tottunk és írtunk ki a dol­gozóinknak. Dr. Kovács Miklós gazda­sági igazgatóhelyettes ehhez kapcsolódva mondta: — Dolgozóink teljesítmé­nyét az idény végén érté­keljük, s akkor jutalmazzuk a legjobbakat. Valutabevál­tó helyeink forgalma termé­szetesen nem egyforma, így az értékelést sem csak a be­vétel alapján végezzük. A legnagyobb forgalmú a sió­foki központi irodánk, vala­mint igen közkedvelt a fo- nyódi kirendeltség is. Dolgo­zóink ez évben először kap­nak forgalom utáni jutalé­kot. Húsz kempingünk valu­tabeváltó helyei a szezonban reggeltől estig nyitva tartot­tak, egyéb pénzváltó helye­ink főszezonban szinte egész nap, valamint szombaton és vasárnap is a vendégek ren­delkezésére álltak. Mindezek alapján talán nem túlzás úgy fogalmazni: az idegenforga­lom szinte „valutakitermelő üzemmé” vált. — Eddigi tapasztalatunk és a párthatározat tovább ösztönöz bennünket — tájé­koztat a további tervekről dr. Fodor János. — Megin­dítottuk a folyamatos propa­gandát a tőkés országokba. Részt veszünk több nemzet­közi szakmai vásáron. Ké­szül a német, angol és fla- mand nyelvű jövő évi aján­latunk, amelyben fényképes melléklettel kínáljuk a Ba- laton-parti családi házakat, nyaralókat, főként áz igé­nyesebb vevőinknek. Mint­egy félszáz nyugati utazási irodával tartunk szoros kap­csolatot, s újabb irodákkal is folyamatban van a kap­csolatfölvétel. Szeretnénk minél jobban fejleszteni a minőségi turizmust. Nem több emberre számítunk, hanem szolgáltatásaink szín­vonalával igyekszünk a jö­vőben nagyobb bevételre szert tenni. Ennek érdekében azonban nem állhatunk meg. Már elkezdődtek a munká­latok az Aranypart kem­pingben, ahol megszüntet­tünk 310 kempinghelyet, s ugyanitt 310 személyre nya­ralóház-telepet építünk, melynek egy része már 1988 nyarán üzemelni fog. Bekap­csolódtunk mi is a balatoni vitorláskikötőket létesítő összefogásba, amelyben hat vállalat vesz részt. Első lé­pésként Siófokon valósul meg egy kikötő 1989-ben s ott 450 vitorlás elhelyezésé­ről tudunk gondoskodni. Tervezzük a kőröshegyi kas­tély műemléki helyreállítá­sát és szállodai átalakítását. Várhatóan ott 1989-ben kez­dődhet meg a szolgáltatás, s 60—80 személy részére tu­dunk majd szállást biztosí­tani. Gyarmati László 1928. október 25-én Hajdú- böszörményben született. Édesapja gazdasági cseléd volt, s a hatgyerekes család rendje szerint ő is az lett a negyedik elemi elvégzése után. Később kubikosként dolgozott. A felszabadulás után ne­ki is megváltozott az élete. 1948-ban fölvették a pártba, s hamarosan kiemelték, köz- igazgatási gyakornok lett Véménden. Somoggyal akkor került kapcsolatba, amikor 1949- ben elvégezte Egerben az öt­hónapos államigazgatási tan­folyamot. Először Babócsán dolgozott, majd a tanácsok megalakulásakor Barcson. Innen került 1951-ben a megyei tanács-vb személyze­ti osztályának élére. A Magyar Külkereskedel­mi Bank-Montedison együtt­működési vegyesbizottsága tegnap megkezdte ülését BuT dapesten. A tanácskozáson elemzik a 12 éve alakult vegyesbizottság eddigi tevé­kenységét; azt, hogy az olasz vegyikonszern-óriás és a magyar vállalatok között hogyan bővült a hagyomá­nyos árucsere. Beszámoltak arról, hogy a kereskedelmi forgalom az idén — az érdekelt magyar és olasz vállalatok között — eléri a 28 millió dollárt, 5 millió dollárral haladja meg az 1986. évit. Az egyik leg­jelentősebb üzletet a Tiszai Vegyi Kombinát kötötte a Montedisonhoz tartozó Tecnimont céggel. A meg­állapodás alapján a Tecni­mont részvételével szervezik meg a Tiszai Vegyi Kom­binátban a polipropilén­gyártást. Az új üzem létre­hozásának finanszírozásá­ban a Citibank vezetésével több külföldi pénzintézet is részt vöpz, az építéshez pe­Ezután a fonyódi, később a Csurgói Járási Tanács vb- elnöke lett. 1966-ban került a pártap- parátusba. őt választották meg a marcali járási, később városi pártbizottság első tit­kárának. Ezt a tisztséget 1983. július 1-ig, korkedvez­ményes nyugdíjazásáig töl­tötte be. Sokat tett Marcali iparosításáért, majd város­sá fejlesztéséért. 1966-tól 1985-ig a megyei pártbizott­ságnak is tagja volt. Munkásságát több kitünte­téssel ismerték el, kétszer kapta meg a Munka Érdem­rend ezüst, arany fokozatát. Nagy tapasztalatú párt­munkást, őszinte embert vesztettünk el. Emlékét ke­gyelettel megőrizzük. dig a Magyar Hitel Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank nyújt hitelt. További hasonló együttműködések előkészítéséhez is hozzálát­tak. Tárgyalásokat kezdtek a Dunai Kőolajipari Válla­lat és a Montedipe képvise­lői egy új — polisztirolt elő­állító — közös vállalat létre­hozásáról. A tanácskozáson az Ipari Minisztérium kép­viselői ismertették a hazai vegyipar hosszú távú fej­lesztési elképzeléseit. A háromnapos tanácsko­záson azt is megvizsgálják, miként fejlődhet az érdekelt vállalatok között a gyógy­szeripari együttműködés. Ezen a téren ugyanis még korántsem sikerült kihasz­nálni a lehetőségeket. Az együttműködés új területe lehet például a műemlékvé­delem. Az olasz delegációval érkezett szakemberek közül többen tárgyalásokat kezde­nek arról, hogy a Montedi­son miként kapcsolódhatna be a magyar műemlékek fel­újításában. Magyar—olasz gazdasági tárgyalások A vállalatközi együttműködésről Fejlesztéseket támogat a Noviki Műszaki újdonságokról A Kisüzemi Innovációs Iroda kaposvári területi ki- rendeltsége, a Noviki egyre ismertebb a műszaki fej­lesztésekkel foglalkozó em­berek előtt. A kirendeltség munkatársai nemcsak a me­nedzselésre vállalkoznak, hanem olyan újdonságok gyártásának megszervezé­sét is elvégzik, amelyek gazdasági haszonnal ke­csegtetnek. A gyártmányok népszerűsítése olykor nem elég, hiszen a fejlesztő — gyártókapacitás híján — nem tudja kamatoztatni te­hetségét. Balogh István, a kiren­deltség vezetője elmondta, hogy Eder István kaposvári elektromérnök vezeték nél­küli orvoshívó berendezése először a tavaszi BNV-n ke­rült a nagyközönség elé — akkor még csak a műszaki leírással ismerkedhettek meg az érdeklődők. Megle­pő volt, hogy nemcsak a kórházak szerették volna hasznosítani, hanem olyan üzemek is, ahol nagy terü­leten folyik a munka. A személyhívó segítségével az ipari üzemekben is megszün­tethetnék az „üres járato­tokat”, haszna így gazdasá­gilag is mérhető. Az ügyes Kisfeszültségű elektromos gyorscsatlakozó szerkezet hangjelzéssel hív­ja fel „gazdája” figyelmét, hogy jelentkezzen a diszpé­cserközpontban. Külföldön már nem számít újdonság­nak az ilyenfajta rendszer. A hazai alapanyagok fel- használásával készült beren­dezést — a megrendelések­től függően — még az idén elkezdik gyártani. A televízió Felkínálom ... című sorozatában szerepelt az a kisfeszültségű elektro­mos gyorscsatlakozó, ame­lyet a dombóvári Papp Jó­zsef fejlesztett ki. A mező- gazdasági gépek és gépko­csik elektromos vezetékeit csatlakoztatja az egyszerű kis szerkezet — anélkül, hogy a szigetelést el kelle­ne távolítani. A Noviki fel­karolta az újítást, vállalko­zott a gyártás szerszám- és anyagbiztosítására, így mód nyílott arra, hogy az Auto- ker százezer darabos meg­rendelésének még az idén eleget tegyenek. A kaposvári Major Jenő olyan oltóviaszt kísérlete­zett ki, amely — ellentétben az eddig használttal — kép­lékeny, tökéletesen fedi az oltványt, s gibberellinsav- tartalmával elősegíti a sejt­vegetációt. A termék szere­pelt a BNV-n és a pécsi ipari vásáron is. Az ered­mény : a Hermész szaküzle­tek több ezer darabra tarta­nak igényt, s a tavaszi olt­ványok készítésénél már dol­gozhatnak vele a gazdasá­gok és a kistermelők. A műszaki újítások, el­képzelések felkarolása, a gyártáshoz szükséges körül­mények megteremtése egyre inkább előtérbe kerül. A Noviki ezért részt vesz a MTESZ által rendezett ipar- jogvédelmi kiállításon is. A novemberi bemutatón olyan műszaki újdonságokkal is­merkedhetnek meg a fel­használók, amelyek javítják a termelőmunka hatékonysá­gát. K. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom