Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 248. szám Ara: 1,80 Ft 1987. október 21., szerda A cég tekintélye Nagy meglepődéssel mu­tatott egy levelet a KPVDSZ megyei titkára a nyáron. A Balaton Fűszért igazgatójá­tól kapta, s velem is elol­vastatta a nemcsak neki el­küldött értesítést. Az igazga­tó nagyon udvariasan elné­zést kért azért, hogy a vál­lalat ígérete ellenére sem tudják megtartani a szántó- di bevásárlóközpont avatá­sát. Akkor már ugyan cik­kek is megjelentek az épí­tők késlekedéséről, a cég hi­telét azonban az is növeli, ha ilyen esetben az egyszer már előre meghívottaknak értesítést küld a megnyitó elmaradásáról. Aki már járt a Balaton Fűszért kaposvári raktárhá­zában, s isméi a korszerű raktározás, árunyilvántartás precíz rendszerét, látta mi­lyen nagy gondot fordítanak a dolgozók kényelmére, az ügyfelek gondos kiszolgálá­sára, tájékoztatására, az megérti a fűszértesek gon­dolkodását: a cég hitelemin dennél többet ér. Becsülik ezt a hazai partnerek, a kül­földiek pedig különösképpen. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának szellemében egyre több vál­lalatnál tapasztalható, hogy egyre kényesebbek a kap­csolataikra, az adott sza­vukra. Nem elég ugyanis a termék jó minősége, sok minden más is kell ahhoz, hogy a cég neve egyben márkát is jelentsen. Fölis­merték már ezt a Kaposvá­ri Villamossági Gyárban, a Csepel Egyedi Gépgyár Ne­hézgépgyárában, a Tungs­ram RT Kaposvári Elektro­nikai Gyárában és máshol is. Egyrészt a nyugati vál­lalatokkal kiépített szoros kapcsolatok is erre serken­tik őket, s a verseny is, amely egyre élesebb a pia­cokon. Az, aki nem veszi figyelembe az összes tekin­télynövelő tényezőt, nem áll­hatja meg a helyét. örömmel hallottam a na­pokban, hogy most már az élelmiszeripari vállalatok is megkezdték a felzárkó­zást. Így például a Kapos­vári Húskombinát kereske­delmi főosztályvezetője ta­nulmánynak beillő elemzés­ben foglalta össze: mik a legsürgősebb tennivalóik annak érdekében, hogy a közvéleményben is megsze­rezzék a termékeik színvo­nalának megfelelő presz­tízst. Megkezdődött például a csak rájuk jellemző spe­ciális és gazdaságosan gyártható húskészítmények választékának kialakítása. Az őszi BNV-n az első sike­res bemutatkozásuk már meg is volt. Továbblépve, szeretnének olyan képet ki­alakítani: a szokásosnál is nagyobb bizalommal vásá­roljanak az emberek, ha a „mestertermék” címkét lát­ják. Sőt keressék! Sok olyan intézkedést el­terveztek, amihez tulajdon­képpen alig kell pénz. Így a vállalat emblémáját és nevét minden reklámhordo­zón egységesen szerepeltetik a jövőben a levélpapírtól a gépkocsik fölfestéséig. A húskombinát még jobban kihasználja a termékbemu­tatókat és kóstolókat. Erre a kispesti Centrum Áruház­ban a közelmúltban tartott rendezvény sikere is ösztön­zi őket — a cég tekintélye érdekében. Lajos Géza A szovjet külügyminisztériumi szóvivő tájékoztatója Az Öböltől a vegyi fegyverekig SZNSZ-tanócskozós kezdődik Budapesten nagy sikere volt a mezőgaz­dasági kör új termékének, az önjáró fűkaszának, a legújabb darucsaládoknak, s a teleszkópgémes rakodóT nak, mely a munkaeszközök gyors cseréjét teszi lehető­vé. — Az itt bemutatott gé­pek többsége szerepel a gyár 1988-as gyártási prog­ramjában, a piacra kerülé­sük azonban nagymérték­ben függ a szakmai fogad­tatástól, s a fizetőképes ke­reslet alakulásától. A kon­zultációkon partnereink el­mondták : termékeinkkel elé­gedettek, gond a szállítási határidők megtartásával van. Igyekszünk ezen is változ­tatni majd. Az iráni tengeri olajkutak elleni támadással közvetlen katonai akció részesévé vált a Perzsa-öbölben az Egye­sült Államok — holott az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként, s a testü­let által a térség feszült helyzetéről hozott 598. szá­Az Egyesült Államok hadi­tengerészetének a képen látható rombolója is részt vett abban a katonai akció­ban, amelynek során hétfőn megsemmisítettek két iráni olajfúró tornyot. mú határozat társszerzője- ként különös felelősséget visel a válság rendezéséért — jelentette ki keddi sajtó- értekezletén a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője. Gennagyij Geraszimov em­lékeztetett rá: a hivatkozott BT-határozat az érintette­ket felszólítja: tartózkodja­nak a konfliktus kiszélese­désével fenyegető bármiféle akciótól. A polgári célpont elleni támadás sérti a nemzetközi jogot. Mint Geraszimov em­lékeztetett rá, az eszkaláció elősegíti a vállalkozások ki­bontakozását, de azzal is számolni kell, hogy jövőre még az erősen szigorított vállalati jövedelemszabályo­zás lesz érvényben, ami hát­ráltatja a belső vállalkozá­sok széles körű elterjedését. KGST-kamarai elnökök tanácskozása Budapesten A Budapest Kongresszusi Központban tegnap meg­kezdte munkáját a KGST- tagországok és Jugoszlávia belkereskedelmi kamaráinak 27. elnöki értekezlete. A háromnapos tanácsko­záson megvitatják, hogy a kereskedelmi kamarák mi­ként segíthetik elő a szo­cialista országok műszaki­tudományos fejlődésének gyorsítását, a külkereskedel­mi kapcsolatok szélesítését. A - keddi ülésen — melyet Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke vezetett — elhangzott: a KGST múlt héten befejező­dött 43. (rendkívüli) ülés­szaka óta ez az első olyan fórum, amelyen meghatároz­hatják az ott hozott hatá­rozatok végrehajtásának ka­marai teendőit. Hangsúlyoz­ták: a szocialista országok közöti gazdasági együttmű­ködés tartalmi és formai elemeit egyaránt korszerű­síteni kell ahhoz, hogy fel­gyorsulhasson a tagországok gazdasági növekedése. A technikai, technológiai meg­újulásban, a kereskedelmi kapcsolatok korszerűsítésé­ben rendkívül nagy jelentő­sége van a közvetlen válla­lati kapcsolatoknak. Ezek szervezése a tagországok kamaráinak is fontos fel­adata. Rendhagyó találkozónak ad otthont ezekben a na­pokban a kaposvári Kapos- gép Vállalat. Az ország minden részéről meghívták partnereiket, régi és új vá­sárlóikat, hogy a legújabb termékek bemutatása mel­lett véleményt cseréljenek, összegezzék az eddigi ta­pasztalatokat. — A négynapos rendez­vénysorozatra szakáganként hívtuk meg vendégeinket. A hét első napján az Agroker dolgozóinak mutattuk be gyárunkat, tegnap a közle­kedésben, ma az erdészet­ben, holnap pedig a terme­lőszövetkezetekben . dolgozó partnereinket várjuk. Nem kiállításnak, s nem a széles f tömegeknek szántuk prog­ramunkat, csak a szakmá­nak, s partnereinknek sze­retnénk bemutatni, mennyit fejlődtünk, hová jutottunk az' elmúlt néhány év alatt. A gyár életével való ismer­kedés mellett fórumoknak is helyt adunk, ahol eddigi munkánkról, terveinkről, s nem utolsósorban a vásárlók igényeiről cserélünk véle­ményt. Jövőre várhatóan változik a beruházási piac, s ezen a találkozón szeret­nénk felmérni mire lesz a jövőben kereslet, s mely ter­mékeink szorulnak háttérbe — mondja Bajzik Tamás kereskedelmi főosztályveze­tő. Azt is megtudtuk, hogy a szakmai bemutatókon oka nemcsak az iraki—iráni háború elhúzódása, hanem az Egyesült Államoknak a nemzetközi joggal össze­egyeztethetetlen beavatkozá­sa a térség ügyeibe. Az Egyesült Államok tá­jékoztatta a Szovjetuniót — a BT tagállamaként — a katonai akcióról, de csak utólag. így — mondta Ge­raszimov — az amerikaiak olyasmiről adtak tájékozta­tást, amiről a hírügynöksé­gek már beszámoltak. Németh Károly fogadta a küldötteket (Folytatás a 2. oldalon) Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke kedden talál­kozott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagjaival, s fogadást adott tiszteletükre a Par­lament Munkácsy-termében. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Tegnap a Hotel Duna In­tercontinentalban Lars Mar­cus, a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének elnö­ke a szervezet szerepéről és feladatairól tájékoztatta az újságírókat abból az alka­lomból, hogy október 21—23 között Budapesten rendezik meg az SZNSZ központi bi­zottságának ülését. A szövetség komplex te­vékenységet folytat. Egyebek mellett a szövetkezeti ha­gyományokat ápolja és vi­szi tovább. A budapesti-rtflés- szaik egyik fő témája a fej­lődő országok szövetkezeti mozgalmának felkarolása. Az elnök kifejtette: a vi­lágban mind több hívet szerez a szövetkezés elve. A szövetkezeti munkának, te­vékenységnek egyre jelentő­sebb a szerepe a társadal­mak életében. A szövetke­zetek mind sikeresebben ápolják nemzetközi kapcso­lataikat, ezzel is igyekezve segíteni az országok közötti jobb megértést és együtt­működést. A budapesti szövetkezeti találkozón elemzik azt a ta­nulmányt, amelyet az ENSZ jövőre, Stockholmban meg­rendezendő kongresszusa elé kerül. Ebben a szövetkezeti mozgalom értékeit igyekez­nek kifejezésre juttatni. A mostani találkozón fontos szerepet játszik még a szö­vetkezeti lakásépítkezés és lakásfenntartás kérdése. Az SZNSZ ezzel mintegy kapcso­lódik az ENSZ által meg­hirdetett 1987. évi Hajlékta­lanok évéhez. A partnerek véleményét váriák SZAKMAI BEMUTATÓ A ^APOSGÉPNÉL Vállalkozó vállalatok SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ IPARI MINISZTÉRIUMBAN Az iparvállalatoknál ter­jedő belső vállalkozásokról kedden sajtótájékoztatót tar­tottak az Ipari Minisztéri­umban. Varga Béla főosz­tályvezet ő elmondta, hogy az ipari szerkezetátalakítás, a teljesítmények növelése, a gazdálkodás hatékonysága nagymértékben függ a dol­gozó kollektívák munka- módszereitől, teljesítményé­től. A különböző belső vál­lalkozások alakítását ösztön­zi, de szigorúan belső válla­lati ügynek tekinti a kor­mányzat. Az Ipari Miniszté­rium nem tud és nem is akar beleszólni abba, hogy a vállalatok melyik köre mely módszereket vezesse be, népszerűsítse. Ugyan­akkor összegyűjti az egyes formák alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, fó­rumot biztosít a tapasztalat- cserére. Általános vélemény sze­rint a főmunkaidőben vég­zett munka, a brigádmozga­lom teljesítménye, a válla­lati munkaközösségek ter­melése egymástól teljesen elkülönült. Legfontosabb cél a főmunkaidő rangjának helyreállítása, magasabb .tel­jesítmény elérése ez alatt az idő alatt. Ezt szolgálják a terjedő belső vállalkozási formák, amelyek lehetőséget teremtenek a kezdeménye­zőkészség kibontakozására, a tulajdonosi szemlélet ér­vényesítésére. Az utóbbi időben megtor­panás tapasztalható a szo­cialista brigádmozgalom fej­lődésében — hangzott el a sajtótájékoztatón. Célszerű, hogy a brigádok közül minél többen egy-egy termelési fel­adatta vállalkozzanak, s az azért kapott bérben élőre megállapodnak a vállalatve­zetéssel. Az iparirányítás ösztönözni kívánja a keres­kedelemben már bevált ge- binmódszert is az iparválla­latoknál. Ebben az esetben a munkacsoport szervezeti­leg és számvitelileg is elkü­lönülhet a vállalattól, még­pedig önálló belső elszámo­lási rendszerrel. Ez utóbbira még nincs példa az iparban. Varga Béla arról is szólt, hogy az iparvállalatok jelen­leg 20-30 féle különböző ér­tékelési módot alkalmaznak, ezeket célszerű átgondolni, a teljesítményhez kötötten egységesíteni. összhangba kell hozni az egyes vállala­toknál hozott különböző tel­jesítménybérezési formákat is. A szakemberek olyan sza­bályozáson dolgoznak, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom