Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
2 Somogyi Néplap r* r t f* >♦ o J '< 1987. október 17., szombat Spanyol-amerikai támaszpontügy Elhalasztották a záróülést Elhalasztották a spanyol- országi Pentagon-támaszpontok létszámcsökkentésével foglalkozó kétoldalú tárgyalássorozat jövő hétre kitűzött záróülését. Ennek oka az, hogy a Fehér Ház és a spanyol kormány között továbbra is nagy a nézetkülönbség. A hilvatalos madridi bejelentés szerint a találkozó „időpontegyeztetési nehézségek miatt” marad el. Az EFE hírügynökség úgy iud- ja, hogy az újabb dátum október vége vagy november eleje. A Spanyol Szocialista Munkáspárt- kormányának november 14-ig kell nyilatkoznia arról, hogy fel kívánja-e bontani az Egyesült Államokkal 1982 júliusában megkötött barátsági, védelmi és együttműködési szerződést. Ha e szerződés lejárta, vagyis 1988. május 18. előtt fél évvel nem jelzek a felmondási szándékot, a megállapodás automatikusan érvényben marad. A madridi kormány tavaly a spanyol NATO-tagsággal összefüggő népszavazás idején az Észak-atlanti Szövetségben való részvétel feltételeként jelölte meg az amerikai támaszpontok létszám- csökkentését. A tárgyalásokon a spanyol fél, a Fehér Ház nyomása ellenére, ragaszkodott az érdemi csökkentéshez. A spanyol kormány legfőképpen azt kívánja elérni, hogy a Madrid környéki Torrejón de Ardoz légitámaszpontról vonják ki a 72 amerikai vadászbombázóból álló alakulatot. A Pentagon viszont csupán 10 százalékos, jelképes csapatcsökkentésre mutatkozott hajlandónak. Madrid nem kíván szembefordulni Washingtonnal. Felipe González kormányfő szeptember végén így beszélt: arról tárgyalunk, „miként maradjanak az amerikaiak és nem arról, hogy miként távozzanak". Szakértők szerint nem kizárt egy olyan kompromisz- szum, amely hosszú időn át tartó, fokozatos amerikai csapatkivonással járna. Rakétatámadás tankhajók ellen George Shultz Tel-Avivba érkezett A Perzsa (Arab) öbölben péntek reggel rakétatámadás érte a képen látható Sea Isle City nevű kuvaiti tulajdonú, ám amerikai zászló alatt haladó tankhajót. A legénységnek legalább 12 tagja megsebesült Huszonnégy órán belül másodszor ért találat kuvaiti területi vizeken egy kereskedelmi hajót, ezúttal egy amerikai lobogóval ellátott kuvaiti kőolajszállítót. George Shultz amerikai külügyminiszter pénteken Tel-Avivba érkezve súlyosnak nevezte e fejleményeket, de hozzátette: az eltalált hajó Kuvait felségvizein volt — ott, ahol az amerikai hadiflotta védőkísérete az egyezmény szerint már megszűnik. Az incidens pénteken reggel történt a kuvaiti Al-Ah- madi olajkikötő közelében, ott, ahol a 81 ezer tonnás Sea Isle City névre átkeresztelt, s hivatalosan az Egyesült Államokban bejegyzett kuvaiti tartályhajó rakományt vett volna fel. A kőolajszállítót nagyerejű, Kuvait szerint irániak által kilőtt, kínai gyártmányú Silkworm (selyemhernyó) rakéta találta el. A tartályhajó lángbaborult, s legénységének 18 tagja, közöttük a jármű amerikai kapitánya, s két másik amerikai is sérüléseket szenvedett. Hat-nyolc ember állapota súlyos, őket kuvaiti kórházakban kezelik. A lángokat — a hajó szinte még üres lévén — utóbb sikerült eloltani. Iránban nem nyilatkoztak egyértelműen. Az ország elnöke, Ali Hamenei, a pénteki nagyimán azt mondta, hogy ha tovább szítják a feszültséget az öbölben, akkor az tovaterjed. — Az amerikaiaknak is tudniuk kell, hogy miközben egyes (iráni) hajókat folyamatosan érnek támadások, más hajók sem közlekedhetnek e vizeken biztonságban. Felrobbant? Hegynek ütközött? Lezuhant egy kétmotoros repülő Lezuhant csütörtök este az ATI olasz légitársaság Milánóból Kölnbe tartó kétmotoros repülőgépe, amelyen a légitársaság szóvivőjének közlése szerint 29 nyugatnémet és 5 olasz \itas, továbbá 3 főnyi (olasz) személyzet tartózkodott. A bérelt járaton egy nyugatnémet vállalat alkalmazottai tartottak hazafelé. Az ATR—42 típusú gép negyedórával a felszállás után tűnt el a radarernyőkről, de a baleset helyét csak jóval később, tegnap fedezték föl a Como-tó közelében, 700 méteres magasságban. Az olasz csendőrség közölte, hogy senki sem élte túl a katasztrófát. Az elsősorban belföldi járatokat üzemeltető ATI gépei külföldre csak rövid utakra járnak. A szerencsétlenség hírére az olasz pilótaszövetség lemondta a péntekre kilátásba helyezett pilótasztrájkot. A kétmotoros légcsavaros gép balesetéről a környékbeli szem- és fültanúk ellentmondásos dolgokat közöltek. Egyesek szerint a gép a levegőben felrobbant és lángolva zuhant a földre; mások szerint viszont a gép — talán motorhiba miatt — igen alacsonyan repült és valószínűleg a hegyoldalnak ütközött. Az olasz polgári légiközlekedésben ez volt a legsúlyosabb baleset azóta, hogy 1980 júliusában, azóta is tisztázatlan körülmények között, a Földközi-tenger fölött felrobbant egy DC—9-es gép, fedélzetén 81 emberrel. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN VASÁRNAP: Uwe Barschel-nek, Schleswig-Holstein botrányba keveredett tartományi miniszterelnökének titokzatos halála. - Újabb incidensek az öbölben, Irak és Irán között kiújul a „városok háborúja”. - Lengyelországban népszavazás elé bocsátják a széles körű reformprogramot. HÉTFŐ: Kádár János megkezdi hivatalos tárgyalásait Peking- ben. - Mihail Gorbacsov leningrádi beszéde a peresztrojka időszerű kérdéseiről. - Damaszkuszi bejelentés: Asszad elnök részt vesz az arab csúcson. KEDD: A kormányfők részvételével rendkivüli KGST-ülésszakot tartanak a szovjet fővárosban. - Erich Honecker brüsz- szeli látogatása. - Bush hivatalosan is közli indulási szándékát az elnökjelöltségért. SZERDA: Világszerte pozitivon értékelik a közép-amerikai béketerv egyik kezdeményezőjének, Oscar Arias, Costa Rica elnökének béke Nobel-diját. - Súlyos harcok Sri Lankán a tamil szélsőségesek és az indiai békefenntartó erők között. - Szovjet-kinai konzultáció Peking- ben. CSÜTÖRTÖK: Kohl kancellár parlamenti nyilatkozatában sikeresnek mondja a Grósz Károllyal folytatott megbeszéléseit. - Todor Zsivkov munkalátogatása Moszkvában. - Kormányválság Belgiumban. - Összecsapások Libanonban. PÉNTEK: Államcsiny Murkinában, az egykori Felső-Voltában. - Az ENSZ-fötitkár újabb közvetítői megbizása az öböl-válság rendezésére. - Genfben eredményesen folyik a rakétamegállapodás szövegező munkája. A hét 2 kérdése Mi a jeletősége Kádár János pekingi tárgyalásainak? Régi ismerősök szorítottak újra kezet, ölelték át egymást: három évtized után ismét Pekingbe látogatott Kádár János. Mindez any- nyit is jelentett, hogy az átmeneti zavarok, a távolodás és elhidegülés időszaka végképp a múlté s az élet minden területén a szó legjobb értelmében helyükre kerültek a magyar—kínai kapcsolatok. Hazánk és Kína természetesen nem jelent azonos „súlycsoportot” ha a területi kiterjedést vagy a lakosság lélekszámát vetjük össze. A két szocialista országot azonban összeköti érdekeik alapvető azonossága s a mai helyzetben különösen jelentős a tapasztalatcsere. Hiszen a kölcsönös, őszinte és reális tájékoztatás arra vonatkozik, hogyan nézünk szembe az új feladatokkal, kihívásokkal, minőségi követelményekkel. A tapasztalatcsere egyúttal a reformtapasztalatok cseréje, azoknak az eredményeknek, gondoknak és lehetséges buktatóknak számbavétele, amely- lyel mindenki találkozni kényszerül az eddig járatlan utakon. Egyetértés van Magyarország és Kína között az emberiséget érintő legfontosabb kérdésekben is: ez vonatkozik a nemzetközi békére és biztonságra, a nukleáris világégés elkerülésére. Ennek alapján állapíthatták meg a tárgyalások során, hogy a magyar—kínai párt- és államközi együttműködés továbbfejlesztése nemcsak a két nép érdekeinek felel meg, hanem hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához is. Moszkvában rendkívüli ülésszakot tartott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, hogy megvitassa a szervezet munkájának megjavítását előirányzó elképzeléseket. A magyar delegációt Grósz Károly vezette. A képen: a ta- náesleremben A Kádár János látogatásáról kiadott közleményben nyomatékosan, a vis2»ny fontos rendező elveként szerepel a kölcsönös tisztelet és megbecsülés hangoztatása a két párt, a két ország, a két nép között. Érdemes idézni az ezzel kapcsolatos megállapítást, hiszen a lényegre utal: „A két párt vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a béke, a nemzetközi biztonság, a szocializmus és a társadalom haladás ügye iránt, egyetértése több fontos nemzetközi kérdésben, a napirenden levő kérdések nyílt, elvtársi légkörben történő megvitatása — az egyes témákban megmutatkozó nézetkülönbségek ellenére is — szilárd alapot teremt a magyar—kínai kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez.”. Az alapok jók és szilárdak, elvileg tisztázottak, de számos területen — s itt mindkét részről elsősorban a gazdasági lehetőségeket említették — vannak még fel nem tárt tartalékok. A hagyományos együttműködési formákat hatékonyabban kell alkalmazni és új, korszerű módozatokat szükséges felkutatni. Hazánk ezzel kapcsolatosan ismét kinyilvánította készségét a kínai gazdaság- fejlesztési programokban való részvételre, gyártási, szakosítási és más korszerű együttműködési formák kialakítására. Természetesen további, kölcsönös kezdeményezések kívánatosak. A sikeres magyar—kínai csúcstalálkozó, a közös erőfeszítés a Kádár János fogalmazta „történelmi elmaradás” behozására nagyfontosságú eseménye kétoldalú kapcsolatainknak. Szerves része annak a magyar külpolitikának, amely a maga lehetőségeivel és eszközeivel hozzájárul a nemzetközi politika békés viszonyainak erősítéséhez, s egyúttal jobb külső feltételek teremtéséhez Hatnapos hivatalos látogatást tett az NSZK-ban Ana- tolij Dobrinyin, az SZKP Központi Bizottságának nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkára. A képen: a szovjet politikus (jobbról) Genscher külügyminiszterrel Kádár János, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Kínában járt hivatalos, baráti látogatáson. A képen: az MSZMP főtitkára és Csao Ce-jang, a KKP KB megbízott főtitkára belső építőmunkánk, reform- folyamatunk folytatódása érdekében. Milyen új fejlemények történtek az öböl térségében? Nem jó olajat önteni a tűzre, de tüzet sem az olajra. Mindez nem szójáték, hanem az öböl-válság keserű valósága, hiszen a kuvaiti hadügyminisztérium közlése szerint iráni rakéta csapódott be az ország legfontosabb olajkikötőjébe, s ott lángralobbantott egy éppen töltés alatt álló, libériái bejegyzésű tartályhajót. Érthető, ha ilyen körülmények között újból előkerült az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598. számú határozata, amely — első ízben, teljes egyetértéssel — felszólította a hadviselő feleket a tűzszünetre. Ennek sajnos nem lett foganatja, de a korábbiakhoz hasonlítva talán halvány reménysugárnak tűnik, hogy miközben Bagdad elfogadta, Teherán sem utasította vissza határozottan, igaz visszatért korábbi kívánságaira is. Most újabb közvetítői megbízást adtak az ENSZ-főtitkárnak, de nem tudni még, milyen tárgyalásokra kerül majd sor. Valaki „a világ leglehetetlenebb foglalkozásának” mondta egyszer a főtitkári posztot, ugyanakkor mégiscsak Pérez de Cuellar az, aki látogatást tehetett egymásután mindkét fővárosban s állandó kapcsolatban áll a hadat viselőkkel. Tárgyalási téma lesz — legalábbis Shultz amerikai külügyminiszter szerint, aki jelenleg a Közel-Keleten tartózkodik, majd onnan, Helsinki érintésével a hét második felében Moszkvába utazik — a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozórí is az öböl krízise. (Ezzel kapcsolatosan különben kétoldalú munkacsoport is ülésezik időnként, magas beosztású szakértők, köztük külügyminiszter-helyettesek részvételével.) Kétségtelen ellentmondás áll fenn: a Biztonsági Tanács említett, július 20-i határozatát mindkét nagyhatalom elfogadta s elvileg ugyancsak egyetértenek a szabad hajózás biztosításában. De míg a Szovjetunió ezt nemzetközi szavatossággal szeretné megoldani s egyúttal valamennyi nem térségbeli ország hadihajóinak visszavonását sürgeti (hozzájárulna viszont „ENSZ- hajók” esetleges odavezény- léséhez), Washington továbbra is katonai jelenlétét erőlteti és fokozza. Réti Ervin
