Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-02 / 232. szám
4 Somogyi Néplap 1987. október 2., péntek Az agrártovábbképzés mérlege JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRTA MAGÁNSZEMÉLYEK Négyszáznegyven A tájékoztatók már minden mezőgazdasági nagyüzembe eljutottak. Az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának továbbképzési osztálya — kellő időt adva az üzemeknek az előkészületekre — megkezdte az új továbbképzési év szervezését. Dr. Kiscsordás István docenssel, a továbbképzési osztály vezetőjével tapasztalataikról és törekvéseikről beszélgettünk. — Éppen most tizenhat éve, hogy a MÉM Mérnök- és Vezetötovábbképző Intézetének kezdeményezésére a mezőgazdasági főiskolán megkezdték az agrár szakemberek továbbképzésének szervezését. Mi volt akkor és mi ma a fő cél? — A fő feladatunk, ahogy az osztály nevében is benne van, a továbbképzés — mondta dr. Kiscsordás István. — Kezdettől fogva a MÉM vezetőképző intézetével szoros együttműködésben, az ő elvi irányításukkal dolgozunk. Mi iskolázzuk be a megye termelőszövetkezeti vezetőit, szakembereit az ország különböző pontjain működő továbbképzésekre, a megyei szervekkel — tanács, tsz-szövetség — egyeztetve az igényeket vezetői és szakmai tanfolyamokat szervezünk, de vállalkozunk bármely vállalat, intézmény által igényelt szakmai tanfolyam megtartására is. Ezenkívül 1978 óta mi látjuk el az állattenyésztő üzemmérnökök iskolarendszerű szakosító továbbképzését. — Az akkori főiskola, a mai állattenyésztési kar specializálódott. Kihat-e ez az osztály tevékenységére? — Feltétlenül. Az első években ugyan még mi is tartottunk például főkönyvelői, személyzeti, növénytermesztési, szállításszervezési tanfolyamokat. Az országos specializálódással összefüggésben azonban 1978-tól egészen ritka és kivételes esetektől eltekintve, csak állattenyésztési, illetve ehhez az ágazathoz szorosan kapcsolódó tanfolyamokat szervezünk. A fő témakörök a szarvasmarha-, a sertés-, a baromfi- és a juhtenyésziés. továbbá például a takarmánygazdálkodás, a gyapjúismeret, a gyapjúminősítés, a 26. A Tanácsköztársaság ellenségei, szó se róla, haragudnak magára, mert nem az ő szekerüket tolta, hanem a miénket. De higgye el, még azok sem hiszik, hogy a saját pecsenyéjét akarta megsütni. Talán még maga Rumi esperes sem ... Azért ő is ismeri magát... Csakhát. ugye. valamit ki kell találnia, hogy a püspöknél befeketítC.o — Köszönöm. Zsirka. Maga ;gy beszélt már az első találkozásunkkor is. Ott. a plébánián. Pedig akkor még nem is ismert. — Hiába, mert nem hagyta abba a csomagolást. Mondhattam én akármit, maga összepakolta a holmiját és meg. sem állt Szenyé- rig. Őszintén szólva: akkor tanítási héten 190 tanfolyam TULAJDONSZERZÉSE lenni a már meglevő ingat csiraszegény tejnyerés, és lehetne sorolni még. A tanfolyamok programjai mindenkor az agrárágazat időszerű feladataihoz kapcsolódnak; azon vagyunk, hogy a résztvevők megismerjék a kutatási eredményeket, tisztán lássák az ágazat fejlesztésének lehetőségeit. — Hányán gyarapították és feltételezhetően kamatoztatták itt szerzett ismereteiket e több mint másfél évtized során? — Most már nyugdíjas elődöm, dr. Pap Gábor ösz- szegező értékelése szerint 1972 januárjától ez év nyaráig négyszáznegyven tanítási héten összesen százki- lencven tanfolyamot szerveztünk. Ezeken a továbbképzéseken hatezerhúszan vettek részt. Döntő többségük — több mint négyezernyolcszáz — termelőszövetkezeti dolgozó volt. Mivel a szorosan vett szakmai tanfolyamok mellett a komplex vezetőképzés is hivatásunk, megemlítem, hogy ezeken több mint ezeregyszázan vettek részt másfél évtized alatt. Jól jellemzi a gazdaságok igényét, hogy a hallgatóknak a többsége középszintű, illetve munkahelyi vezető volt. — Létszámában ez az osztály rendkívül kicsi, mindössze hárman vannak. Kik oktatnak? — Döntő részben intézményünk, az állattenyésztési kar oktatói, kutatói, akik negyedszázad óta folyamatosan kutatnak valamilyen szakmai témában, s naprakészek tudományágukban, ismerik az üzemi problémákat, foglalkoznak azok megoldásával. 1981 óta a Kutatási Termelésfejlesztési Egyesülés dolgozói is bekapcsolódtak az oktatásba, s meghívunk külső előadókat, egyetemi tanárokat a testvér intézményekből, a MÉM-böl. azután üzemi vezetőket az ország területéről. Azon vagyunk. hogy egy-egy szakterület legjobb ismerője adja tovább tapasztalatait. — Az ismeretek folyamatos gyarapítása eddig is fontos volt, most a gazdasági feladatok dinamikusabb elvégzése érdekében talán még nagyobb a jelentősége. Milyen továbbképzéseket szerveznek az 1988-ban induló új oktatási évben? — Februárban a szarvasmarhatelepi, a sertéstelepi, márciusban a baromfitelepi brigádvezetőknek lesz háromszor egyhetes tanfolyamuk. Ugyanígy tartjuk a szarvasmarha-tenyésztési, illetve a sertéstenyésztési ágazat- és telepvezetők tanfolyamát; az előbbit októberben, az utóbbit márciusban. Az állattenyésztési informatika témájáról szeptemberben lesz kétszer egyhetes továbbképzés. Egyhetes továbbképzést szervezünk júniusban a gyepre alapozott tejtermelésről, s ezúttal képesítést adó inszeminátorképzést is indítunk. A jövő tavasszal takarmánygazdálkodási szakon önköltséges szaküzemmérnök-képzést is indítunk levelező tagozaton. Itt három félév a tanulmányi idő. A tematikából kitűnik, hogy a fő figyelem jövőre a szarvasmarha- és a sertés- tenyésztés. valamint a takarmánygazdálkodás felé fordul — fejezte be a beszélgetést dr. Kiscsordás István. Ipari műemlékké avattak Komlón az egykori Kossuth- •bánya légaknáját. A század első harmadában épült akna berendezései a legutóbbi időkig szolgálták a termelést A földről szóló 1987. évi I. törvény átfogóan szabályozta a földek tulajdonával, használatával, hasznosításával és védelmével kapcsolatos tevékenységet. A földtörvény hatálya — a használati viszonyoktól és a hasznosítás módjától függetlenül — kiterjed az ország területén levő minden földre. A törvény rendelkezései két elkülöníthető csoportba sorolhatók. Változtak az állampolgárokra, valamint a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogi rendelkezések. Az állampolgárokra vonatkozó szabályok közük az egyik leglényegesebb az. amelyben szabályozza a magánszemélyek által megszerezhető föld, lakás, üdülő, lakó- vagy üdülőtelek-tulajdont. A törvényi rendelkezés szerint magánszemély termőföld tulajdonát olyan mértekben szerezheti meg, hogy tulajdonában legföljebb 6000 négyzetméter nagyságú, átlagos minőségű föld legyen. A szerzéskor figyelemmel kell hazánk egyetlen kokszolható kőszenet adó bányamedencéjében. Komló városa a Mecseki Szénbányákkal közösen határozta el a bányászat tárgyi emlékeinek meglanokra is. Az átlagos minőségűnél rosszabb földek esetén — kedvezőtlen adottságú település külterületén — a megszerezhető terület mértéke három hektár lehet. A termőföldtulajdon mértékére vonatkozó rendelkezés alkalmazása szempontjából a család tagjainak tulajdonát együttesen kell figyelembe venni. Családon a házastársak és a velük együtt élő, 14. életévét betöltött kiskorú gyermek jogosult azonban az előzőekben felsorolt mértékig további termőföld szerzésére. Lakás, lakótelek, üdülő, üdülőtelek, magánszemély által való megszerzésére csak olyan mértékben van lehetőség, hogy tulajdonában egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen, A fenti rendelkezés alkalmazása szempontjából a család tagjainak tulajdonát együttesen kell figyelembe venni. A 14. életévét betöltött gyermek egy lakás- vagy lakótelek megszerzésére azonban önállóan is jogosult. őrzését. Olyan túraútvonalat alakítanak ki, amelyet bejárva megismerhető lesz a mecseki szénbányászat története. Magánszemély tanyát a hozzá tartozó termőfölddel együtt — ha ilyen tulajdonnal még nem rendelkezik — a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezésekre tekintet nélkül megszerezhet. A törvény előírja, hogy a megszerezhető mértéket meghaladó tulajdonát a magán- személynek el kell idegenítenie. Ha azonban a többlettulajdon öröklés, elbirtoklás, ráépítés, házasságkötés vagy örökbefogadás folytán keletkezik. a tulajdonos azt olyan mértékig tarthatja meg, hogy a család tagjainak tulajdonában maradó lakás és lakótelkek. üdülök és üdülőtelkek száma ne haladja meg a család tagjainak létszámát. A termőföld mértéke pedig ne haladja meg a 15 hektárt. A többlettulajdon elidegenítésének elmulasztása esetén elrendelhető az ingatlanok tanácsi értékesítése. Teljesen új rendelkezést tartalmaz a törvény a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemélyek ingatlantulajdonára vonatkozóan. Az ilyen személy ingatlana arra a belföldi magánszemélyre száll át, aki azt a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok szerint a tulajdonos halála esetén örökölné. A közjegyzői eljárás az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szerv megkeresésére indul. A jogosult magánszemély az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló kérelmét a közjegyzői eljárás során terjesztheti elő. A törvény hatályba lépése előtt jogellenesen külföldre távozott magánszemély esetében a kérelem az illetékes közjegyzőnél 1989. szeptember 1. napjáig nyújtható be akkor, ha az állami tulaj- donbavételiről jogerős határozatot még nem hoztak. Külföldi magánszemély ingatlan tulajdonjogát adásvétel, csere vagy ajándékozás útján csak előzetes engedéllyel szerezheti meg. Az engedélyt a Pénzügyminisztérium adja ki. Dr. Laki Lukács Lajos (Folytatjuk.) Növényvédelmi tájékoztató Fontos a varasodás elleni permetezés egyi kicsit csalódtam magában. Simon szeretettel nézett cella társára. — Nagyon jó volt akkor hazamenni, Zsirka — mondta a meghatottságtól kissé remegő hangon. — Mindig jó volt, de akkor különösen. Lehet, hogy eltúloztam a sérelmemet, de úgy éreztem, semmi értelme tovább maradni. Hálás voltam a maga vigasztaló, marasztaló szavaiért. de az a beszélgetés kevés volt a lelki regenerálódáshoz. a gyógyuláshoz. Ahhoz Szenyér kellett. A görbe fák, a nyáron poros, ősszel sáros bekötőúton (minden águkat számon tartom gyerekkorom óta), a dombos határ a szőlőtáblákkal, a falutól mogorván félrehúzódó öreg templom a nyugalmas temetővel (adja isten, hogy ott pihenhessek majd öregapámék közelében), a fényes farú, erős lábú lovak, a mezőre tartó szekerek elé fogva, és szenyéri atyámfiai, falum dolgos, portája rendjére, földje elmunkálására, jószága erejére, szépségére rátarti népe . . . Ahhoz, hogy összeszedjem .erőmet, hogy páncélt növesszek az újabb hántások, rágaimak ellen, szükségem volt a szülői ház ölelésére, utcára néző két ablakának örvendező pillantására. a magasra vetett, piros terítővei letakart ágyakra. az ünnepélyes, enyhe naf- talinszagra a tisztaszobában. a gerendáról lecsüngő rézci- .rádás petróleumlámpa békéltető fényére, sok kedves zugra a hátsó szobában, konyhában, pincében, padláson. istállóban, a górénk rácsai közül elősárgálló kukoricacsövekre, a régi karácsonyfák, éjféli mise utáni kocsonyavacsorák, ablakot- ajtót zörgető hóviharok emlékére. És mindenekelőtt anyámra, apámra, akiknek Isten után a legtöbbet köszönhetek. — Látom, amit mond — sóhajtott Zsirka József. — A bekötőutat, a szőlőket, a lovakat. a tisztaszobát... Mindent. Szeretnék egyszer elmenni a falujába . . . Egy ideig hallgattak, majd Simon törte meg a csendet. — Igen ... Nagyon jó volt akkor hazamenni. De Istenem, milyen csodálatos volt a visszatérés! Egy nap. meglepetésemre. küldöttség érkezett Marcaliból azzal a boldogító kéréssel, hogy menjek velük vissza, mert szükség van rám. Ott állt a felvirágzott hintó a kapunk előtt. Anyám könnyezve hallgatta az egyházközség világi elnökének beszédét. Apám szakértő szemmel nézegette a hintó elé fogott, felpántlikázott lovakat. Mire elindultunk. a fél falu népe ott állt már a házunk előtt, és amint végighaladtunk az utcán, minden kapuból integetett valaki. Életem legszebb napja volt. Annál gyönyörűbbet én nem tudok elképzelni. Ne értse félre: nem a szónok meleg szavai, a virágokkal díszített hintó és a íelpánt- likázott lovak miatt... Igaz, az ünneplés is jólesett — főként anyám, apám, a falum öröme láttán —, de mi volt az a lényeghez képesti Istenem, hogy eljöttek értem ... utánam jöttek a híveim, és hitet öntöttek belém, a kétségek közt őrlődő, önmagát, hivatását már-már megtagadni készülő, elma- gányosodott lélekbe .. . Meggyőztek arról, amit csak sejtettem én, a fiatal, a tapasztalatlan pásztor, hogy jól szolgáltam őket... hogy igenis, én szolgáltam őket helyesen, és nem azok, akik piros cingulusos tekintélyüket vetették latba ellenem. Tudja, Zsirka, azért a napért érdemes volt megszületni, tanulni, felszenteltetni, minden hántást, rágalmat elviselni, börtönbe jutni ... És ... Zsirka ... azért a napért meghalni is érdemes ...-T- No-no, tisztelendő úr! Azért azzal a meghalással várjon még egy kicsit — mondta Zsirka József, és rosszallóan csóválta a fejét. — Nem kell az ördögöt a falra festeni, megjelenik Sz magától is. — Igaza van — szólt Simon. — Csakhogy én érzem, hogy nem leszek hosszú életű (Folytatjuk) Az intenzív és körültekintőbben folytatott növényvédelmi munkák ellenére az almafavarasodás ismételten számottevő fertőzéseket okozott megyénkben. A gyakran csapadékos nyár eleji időjárás következtében a fertőzött levelek aránya rendkívül magas mind a nagyüzemi, mind a házikerti ültetvényekben. A júliusi aszály és a jelenleg is tartó száraz idő fékezte ugyan a fertőzési folyamat hevességét, de a betegség lassú terjedéséhez az éjszakai harmatképződés is elegendő. Éppen ezért a sze- dési munkák befejezését követő lombfertőtlenítő eljárás hatékonysága az idén az átlagosnál magasabb lehet. Az alma-, körtefavaraso- dás fertőző anyagának nagymértékű felhalmozódása fontos információt szolgáltat a jövő évi alma- és körtetermesztés növényvédelmi kilátásairól is. A betegség jövő évi fellépését — amely az ideihez hasonló csapadékos időjárás esetén az alma. körte egészségi állapotát, minőségét és mennyiségét megszabja — a felhalmozódott, áttelelő fertőző anyag határozza meg. A levelek erős fertőzöttsége következtében 1988-ban még kevésbé csapadékos tavasz esetén is erős, korai megbetegedések kialakulására kell felkészülni. A várható erős tavaszi fertőzések mérséklése érdekében ezért minden gyümölcsösben szükséges az őszi lombfertőtlenítés elvégzése. Hatásos védekezés az őszi permetezés a Fundazol 50 WP vagy a Topsin-Metil 0.1 százalékos oldatával, e készítmények gátolják a fertőző anyagok kialakulását. A tökéletesebb hatás érdekében a talajt is lepermetezve, áz- tatásszerűén kell a növényvédő szert kijuttatni. Azokban a kiskertekben, ahol valamilyen ok miatt nincs mód őszi kémiai védekezésre, a fertőzött, lehullott levelek elégetésével vagy a talajba forgatásával is nagy mértékben csökkenthetjük a tavaszi fertőzés veszélyét.
