Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
1987. október 14., szerda Somogyi Néplap 5 SZÓFIAI VENDÉGSZEREPLÉS UTÁN BŐVÜLŐ KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK Színház a bőröndben Együttműködés az óvónő- és tanítóképzésben Tizenhárom esztendeje ápolja egyre tartalmasabb kapcsolatát a Kaposvári Tanítóképző Főiskola az Olsz- tyni Pedagógiai Főiskolával. Az egyetemi rangú lengyel főiskola akadémiai tanévnyitó ünnepségén vett részt Leittier Sándor, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója és helyettese, dr. Gulyás József. Az idei évi együttműködés tapasztalatait Olsztynben beszélték meg; hamarosan Kaposvár ad otthont a jövő évi elképzelések egyeztetésére. Az oktatói munka tapasztalatai mellett gyümölcsöző kulturális kapcsolat alakult ki a kaposvári és az olszty- ni intézet között, a szakszervezeti bizottságok a kölcsönös üdültetést szorgalmazták. Olsztynben a napokban megtartott akadémiai tanévnyitó alkalmával az ünnepi műsorban együtt mutatkozott be a két főiskola táncegyüttese. Előtte három napig a Mazuri-tavak mellett közösen készültek a szereplésre a fiatal táncosok. Olsztyn pedagógiai főiskolája egy másik testvér intézettel is tart kapcsolatot, mégpedig a a szovjetunióbeli kalinyingrádival. Most először találkoztak a lengyel városban a három intézet vezetői. A hónap végén a kaposvári főiskola párttitkára és KISZ-titkára utazik Olsztyn- ba; részt vesznek egy konferencián, amelyen az ifjúsági politikai nevelésről hangzanak el előadások. Novemberben Kaposváron írják alá az 1988. évi együttműködési megállapodást. A lengyel vendégek részt vesznek majd Tolnán a magyar óvónőképzés ünnepi eseményén is. A Tolna megyei településen százötven éve indult meg az óvónőképzés. — Máris körvonalazódtak a jövő évi elképzelések — mondta dr. Gulyás József főigazgatóhelyettes. Jövőre egy lengyel koreográfus és egy táncospár látogat Kaposvárra, a főiskola szekszárdi tagozata a zenei szakemberek cseréjéből veszi ki a részét. A képzőművész tanárok kapcsolata tovább szélesedik. Leitner Sándor főigazgató elmondta, hogy október közepén Linzből várnak vendégeket a pedagógiai főiskoláról, s a kapcsolatteremtésről tárgyalnak. Jó úton halad a kardzsali pedagógiai főiskola és a kaposvári intézet együttműködése. Az NDK-beli Rochlitz pedagógiai intézetével a szekszárdi kihelyezett tagozat vezetői teremtették meg a kapcsolatot. ám az óvónőképzésben a kaposvári anyaintézet is számít a hasznos tapasztalatokra. H. B. A társulat tagjai a bolgár főváros repülőterének várócsarnokában A távirati irodák azt jelentették, hogy fergeteges sikerrel szerepelt a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata a múlt héten Szófiában egy nemzetközi fesztiválon. Az utazás előtt csak keveset tudtunk a bolgár főváros jelentős kulturális eseményéről. A fesztiválról kérdeztük Vájná Pált, a társulat ügyvezető igazgatóját. — Első alkalommal rendezték meg a fesztivált, csaknem húsz ország képviseletével. Elsősorban Európából jöttek sokan, s az Egyesült Államok-beli társulatokon kívül Japánból is érkeztek színházak. Olyan produkciókat hívtak meg, amelyeknek díszlet- és szereplőigénye kicsi. A Bernarda Álba háza a meghívást elsősorban a tavaly Barcelona melletti Sitgesben megtartott nemzetközi fesztiválon elért sikerének köszönheti. — Hányszor mutatták be a produkciót? — Háromszor adtuk elő. Mintegy nyolcvanan fértek be a nézőtérre, s a második előadáson már ugyancsak meg kellett küzdenie annak, aki be akart jutni. Elsősorban a dolog jellegéből adódóan szakmai közönség láthatta előadásunkat. A bolgár közönség nagyon érdeklődik a színház iránt, így igazán értő nézője is volt a darabnak. Az előadáson nem engedtük meg, hogy szinkron- tolmács legyen, ám erre nem is volt szükség, mert a közönség ismerte a darabot. Több olyan színésszel is találkoztunk, aki játszott már Lorcának ebben a darabjában, ám ott elsősorban nagyszínpadon ment eddig az előadás. Épp ezért nyűgözte le a közönséget a mi előadásunk intimitása. A találkozó utáni sajtótájékoztatón csupa felsőfokon említették Lázár Kati rendezését és a színészi játékot. A szervezők elmondták, hogy szeretnék a most első alkalommal rendezett fesztivált rendszeressé tenni, oly módon, hogy kétévenként találkoznának a „bőrönd”-társu- latok. Erre az 1989-es találkozóra már a záró napon meghívtak bennünket. Nobel hagyatéka Egy jól irányzott vállalkozás Stockholmban megkezdődött a Nobel-díjak „idénye”. Az orvosi Nobel-díjat — mint hírül adtuk — egy japán genetikus, Tonegava Szuszumu kapta azokért a fölfedezéseiért-, amelyek genetikai magyarázatot adnak arra, hogyan képes a szervezet fertőzés esetén antitesteket termelni. Alfred Nobel, a dinamit feltalálója az évszázad elején nyilvánosságra került végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a vagyona egy részéből minden évben azok részesedjenek, akik „valamivel hozzájárultak az emberiség jólétéhez”. Az 1897-ben 33 millió svéd koronára értékelt hagyatékból 31,6 millió koronát szánt a nevét viselő alapítványra. A díjakat 1901 óta ítélik oda a legkiválóbbaknak. Az orvosi, a fizikai, a kémiai és az irodalmi díjról Stockholmban döntenek, míg a Béke-Nobel-díj,- sorsáról Oslóban. Sokakat érdekel, hogy akik ezt a valóságos aranybányát kezelik, mi módon érik el, hogy évről évre emelkedik a díjazottak közt szétosztott összeg, amely az idén tudományáganként 2,175 millió korona (tavaly 2 millió volt, 1980-ban pedig 800 000 korona), miközben évről évre növekszik az alapítvány tőkéje. Az alapítvány első ötven évében nem volt ilyen virágzó- a vállalkozás. 1953- ban az indulótőke 65 százalékát elnyelte az infláció. Alfred Nobel előírta, hogy az alapítvány tőkéje kizárólag fix kamatú kötvényekben és kincstári jegyekben legyen. E kétségbeejtő helyzet' miatt — amely már magának a díjnak a létét fenyegette — a kormányzat felhatalmazta az alapítványt, hogy tőkéje hetven százalékát részvényekbe fektesse. Negyven év kellett ahhoz, hogy az örökül hagyott tőke elérje egykori értékét. Jelenlegi nagyságát 816 millió koronára becsülik. Való igaz, hogy Stig Remei, az alapítvány igazgatója tagja tizenkét nagy svéd társaság igazgató tanácsának, így jól tud gazdálkodni a részvényekkel. Az alapítvány beruházott fix kamatú ingatlanba is, sőt a pénz egy részét külföldön fektetik be. A beruházások húsz százaléka az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Hongkongban található, de egyre inkább előnyben részesítik Európát is. A Nobel Alapítvány Svédországban rendelkezik egy rendkívül nagy előnnyel: az adómentességgel. Míg az alapítvány pénzügyi tevékenysége sikeres, addig az alapítványnak juttatott magánadományok ösz- szege égyre kisebb. Döntöttek a pályázatokról HATMILLIÓS IGÉNY, TIZEDENNYI LEHETŐSÉG Egyébként a bolgárok nagyon nagy szeretettel fogadtak bennünket. Őszinte meglepetésünkre szolgált, amikor a sajtótájékoztatón az egyik újságíró tételesen fölsorolta Pogány Judit alakításait, filmjeit. A szakmai kérdéseken kívül tájékozottak a magyar gazdasági helyzetről is, figyelemmel kísérik reform- törekvéseinkét és nagyon érdeklődnek iránta. A fesztivál után sem kerül le a műsorról a Bernarda Álba háza. A magyar színháztörténetben egyedülálló, hogy egy vidéki színház stúdióelőadása elérje a félszázat, ám ez a csúcs valószínűleg még tovább javul, hiszen az előadás iránt változatlanul nagy az érdeklődés. V. I. A Somogy Megyei Tanács a művelődési otthonokban folyó színvonalasabb munkáért, központi támogatásból, egy évente meghirdetésre kerülő alapot létesített. Az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket a nyáron tették közzé, a megyei művelődési központtal közösen. Mindazok a művelődési otthonok benyújthatták a pályázatukat, amelyek berendezésre, felszerelés pótlására vagy éppen eszközbeszerzésre kívánják felhasználni az igényeit összeget. Az elbírálásnál előnyben részesítették azokat, akik a kért támogatással megegyező összeggel már rendelkeznek. S hogy mekkora igény van megyénkben a közösségi életterek létrehozására, a feltételek javítására, azt az is mutatja, hogy a létrehozott alap hatszázezer forintjával szemben hatmillió forintnyit igényeltek a művelődési otthonok. A szakemberek úgy döntöttek, hogy az idei pályázatok alapján a jövőre rendelkezésre álló pénzt is elosztják. A mindenre kiterjedő, alapos döntés érdekében a bírálóbizottság nem elégedett meg az írásban benyújtott pályázatokkal, hanem a múlt hónapban személyesen is meggyőződött a pályázó 43 művelődési otthon kérelmének jogosságáról, az abban leírtak valódiságáról. A látottakat figyelembe véve a napokban döntötték el, kik és mennyi pénzt kapnak Somogybán az újonnan létesített pénzügyi alapból. Kiállítás a Don Giovanni ősbemutatójának 200. évfordulójára ?Ul*« iPfllT €iflit. •tnf. *el!i Ciguoia Irrt fa caicrili etqnora tfat. SWirrli Eon Dttame tíffrordlo «Urlina ytafrttr ti tue '‘pofa 314it. Kitt €-I4u. Artúr 1*01111 -,n: 51411014 3 rutint ifa:if;ni £:*■. »»tuv trlli bt (Ofltatini. temt. bamgirUr, popclo, Pt rcntaPiui. contannf Mozart Prágában A prágai Nemzeti Múzeum Mozart Don Giovanni című operája prágai ősbemutatójának 200. évfordulójára kiállítást rendezett; ennek révén Wolfgang Amadeus Mozart Prágában és az egykori cseh koronához tartozó országrészekben tett többszöri látogatását szeretné közelebbről is ismertetni. Megemlíti Mozart első látogatásait is a mai Csehszlovákia területén; Pozsonyt, Brnót és Olomouc városát kereste föl egykor a híres zeneszerző. Amint apja, Leopold Mozart egyik levelében írja, éppen Olomoucban kezdődött el Wolfgang fia életének egyik új szakasza. Az ottani Joseph Wolf orvosnak, Joseph Wolf- nak sikerült a tizenegy éves Amadeus életét megmentenie, mikor az himlőben megbetegedett. A hálás páciens az orvos lányának egy áriát Részlet a kiállításról, amelyet a prágai Nemzeti Múzeum a Mozart-évfordulóra rendezett írt, s Olomoucban kezdte meg a kis Mozart F-dúr szimfóniájának komponálását is. Ezek voltak a szerző cseh környezethez kapcsolódó első megnyilvánulásai. A prágai újságok 1786. január 11-én közölték a hírt, hogy Mozart Bécsből Prágába érkezett. Akkor járt először a cseh fővárosban. A zenekedvelő prágaiak természetesen ismerték már Mozart zongoraműveit, a Szök- tetés a szerájból című daljátékot, elsősorban azonban a Figaro házassága című operáját, amit nagy sikerrel mutattak be Prágában fél évvel a bécsi premier után. „Itt mindenki csak a Figaróról beszél; állandóan a Figarót játsszák, trombitálják, éneklik és fütyülik. Ez nagy megtiszteltetés számomra” — írta Mozart Prágából az egyik barátjának. A mostani kiállítás emlékeztet a zeneszerző első itt- tartózkodásának fontosabb eseményeire: a D-dúr szimfóniáját bemutató hangversenyre (amelyet azóta Prágai szimfóniának neveznek), a Figaro házasságának előadására, amit maga a szerző vezényelt, s a Pachta grófnak ajánlott Hat német tánc megkomponálására. A társaságkedvelő Mozart azonban más módon is kihasználta idejét Prágában: bálokra járt, ellátogatott az egyetemi könyvtárba, az arisztokraták palotáiba ... Amikor február 8-án visszatért Bécs- be, az ezer arany tiszteletdíjon kívül megrendelést is vitt magával egy új opera megírására az őszi prágai színházi évadra. A Don Giovanni bemutatóját október 14-re tűzték ki. A Don Giovaríni 1787. október 29-i prágai ősbemutatójának plakátja Október elején Mozart ismét Prágába érkezett, de a teljes operát nem hozta magával. Több jelenetet, elsősorban a második felvonás fináléját és a . nyitányt közvetlenül a bemutató előtt írta meg. Az opera végül is 1787. október 29-én került a közönség elé. A kiállítás az említett opera első bemutatója körülményeinek ismertetésén kívül Mozart második prágai tartózkodásához fűződő több más eseményt is megemlít, például improvizálását a strahovi kolostor orgonáján vagy a Bella mia Fiámmá, addio című koncertária megírását — ezt Jozefina Dus- ková énekesnőnek ajánlotta. Az az élénk érdeklődés, ami ezt a kiállítást kíséri, arról tanúskodik: mélyen gyökereznek Csehországban a mo-. zarti hagyományok s nagyon szeretik é^ tisztelik az osztrák zeneszerzőt abban az országban, amely maga is számos jelentős zeneművészeti egyéniséggel dicsekedhet. Monika Kummlerova
