Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
Somogyi Néplap 1987. október 14., szerda Tanácskozik a KGST 43. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) lei. Emiatt a KGST-tagorszá- gokkal folytatott kereskedelem 1985 óta értékét tekintve gyakorlatilag stagnál — hangsúlyozta Rizskov. Ha nem tesszük meg közösen a szükséges intézkedéseket, a KGST-tagorszá- gokkal fenntartott gazdasági kapcsolataink fejlesztése még bonyolultabbá válhat — mutatott rá a szovjet politikus. — Az átalakítás politikáját követve a Szovjetunió arra törekszik, hogy kedvező gazdasági, szervezeti és jogi lehetőségek jöjjenek létre a népgazdaságok közötti integráció elmélyítéséhez. A külgazdasági tevékenységbe az ágazati minisztériumokat és a vállalatokat is bevonjuk. Az SZKP KB és a szovjet kormány ezzel az intézkedéssel azt hangsúlyozza, hogy a szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok szilárdítása elsődleges feladat. A szovjet kormányfő elmondta, hogy a KGST- együttműködésben a hangsúlyt az egyszerű kereskedelemről a tudomány és a termelés területére tevődik át. Ez nem jelenti azt, hogy együttműködésünk elveszti a központosított tervezés és és irányítás nyújtotta előnyöket — hangsúlyozta Nyi- kolaj Rizskov, majd utalt a közös vállalatok, egyesülések és szervezetek fejlődésének jelentőségére. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta a valutáris-pénzügyi rendszer tökéletesítésének fontosságát, és kifejtette az ezzel kapcsolatos szovjet elképzeléseket. Kijelentette: a szovjet delegáció egyetért azzal a véleménnyel, hogy a közös valuta pénzügyi funkcióinak megerősítése és fejlesztése mellett a szocialista, országok a kölcsönös elszámolásokba mindinkább vonják be nemzeti fizetőeszközeiket. Támogatjuk a tagországok többségének azt az elképzelését, hogy vezessék be a nemzeti fizetőeszközök és a transzferábilis rubel kölcsönös átválthatóságát. Távlati célként kell kitűznünk, hogy a lehetőségekkel összhangban a kölcsönösen átváltható valuták helyébe a közös pénzegység lépjen, s ezt a későbbiekben szabadon át lehetne váltani konvertibilis valutákra is. Mindehhez természetesen idő kell, s jelentős változásokra van szükség a gazdasági mechanizmusban, a tagországok gazdasági együttműködését meghatározó elvekben is. A szovjet miniszterelnök szólt az együttműködés keretében megvalósuló munka- megosztás jelentőségéről is. Mint mondotta, e téren nagy jelentősége van a mind szorosabb egyeztetésnek. Moszkvában megkezdődött a KGST 43., rendkívüli ülésszaka. A képen: a magyar küldöttség vezetője, Grósz Károly miniszterelnök, mellette balról Marjai József miniszterelnök-helyettes Nyikolaj Rizskov támogatásáról biztosította a KGST szerkezeti átalakítására irányuló javaslatokat. Megítélése szerint nincs szükség az ágazati irányítás mechanikus kiépítésére. A tanácsban egy- egy probléma megoldására kell állandó és ideiglenes szerveket létrehozni. A Szovjetunió fontosnak ítéli, hogy azok a tagországok, amelyek az adott pillanatban nem kívánnak részt venni egy-egy intézkedés végrehajtásában, ne akadályozzák a többiek megegyezését — mutatott rá végezetül a szovjet kormányfő. GRÓSZ KÁROLY BESZEDE Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány szívélyes üdvözletét, jókívánságait és sikereket kívánt a KGST ülésszak munkájához. Köszönetét mondott az ülésszak munkájához biztosított feltételekért. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a tanácskozás igen nagy fontosságú a szocialista gazdasági integráció, az együttműködés mechanizmusának átalakítása, a KGST tevékenységének megújítása és korszerűsítése szempontjából. Az ülésszak határozatának tervezete jól szemlélteti, hogy a pártjaink vezetőinek tanácskozásán megfogalmazott célok eléréséhez milyen területeken tudunk egységes elgondolásokat kialakítani. Grósz Károly kifejtette, hogy magyar részről mindvégig a szocialista gazdasági együttműködési rendszer és a KGST tevékenységének átfogó, tényleges megújítására, valódi előrehaladás elérésére törekedtünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fejlesztésének elősegítéséhez. Véleményünk szerint, az együttműködés eszközrendszerét nem bővítettük és korszerűsítettük olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműködés feltételeiben bekövetkezett változások igényelték. Az e téren mutatkozó elmaradás felszámolása együttműködésünk fejlesztésének egyik fő kérdése. Miniszterelnökünk ismertette a népgazdaságunk fejlődése előtt álló időszerű feladatokat, amelyek megvalósításán munkálkodunk minden, hazánkkal egyenjogú alapon együttműködni kész országgal és szervezettel. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban azonban meghatározó jelentőségű a KGST tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés. Gazdaságunk fejlődése számára létfontosságú, hogy jobban kihasználjuk az abban rejlő lehetőségeket. A szocialista gazdasági integrációban minőségi változásokra van szükség. A határozat-tervezetben foglalt javaslatokat vizsgálva megállapítható, hogy néhány újszerű lépés már ebbe az irányba mutat, de ezek még nem eredményeznek minőségi áttörést az együttműködés feltételrendszerének fejlesztésében. A most elfogadásra kerülő határozatok az első szakaszt jelentik az integráció átalakításában. Magyar részről különösen fontosnak tartjuk, hogy az előttünk álló időszakban részletesen kidolgozzuk az áru- és pénzviszonyok fokozott érvényre juttatásának módozatait, a szocialista gazdasági integráció valutáris-pénzügyi és hitelrendszerének átalakítási programját. Gro-v Károly aláhúzta, hogy o.igy jelentőségűnek tartjuk'\i KGST-tagországok közötti nemzetközi munka- megosztás kollektív koncepciójának kidolgozását. Ennek során a gazdasági együttműködés stratégiai jellegű kérdéseire kívánunk összpontosítani, úgy, hogy munka- megosztásunk teljesebben épüljön az értékviszonyok, a költségtényezők és az árvi- szoynok alapos elemzésére. Szükség van arra is, hogy a koncepció az együttműködési mechanizmus átalakításának fő irányait is magába foglalja. Miniszterelnökünk hangsúlyozta: teljesen egyetértünk a határozat-tervezetnek azzal az állásfoglalásával, hogy a szerződéses árakat a gazdasági kapcsolatok valamennyi területén egységesen, a világpiaci árakból kiindulva kell meghatározni. A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása — folytatta — elképzelhetetlen az együttműködés valutáris- pénzügyi és hitelrendszerének gyökeres átalakítása nélkül. Rövid távon is döntő előrelépést eredményezhetne, ha bevezetnénk a transzferábilis rubel konvertibilis valutákra történő részleges átválthatóságát. Emellett távlatilag szükségesnek tartjuk, hogy a KGST más valutákra konvertálható közös valutával rendelkezzék, amely később a tagországok nemzeti pénzeszközeivel szerves kapcsolatban áll. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ülésszak határozat-tervezetének a valutáris-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó fejezete kevés konkrét elemet tartalmaz. Miniszterelnökünk végül a KGST szervezetének és munkamódszerének gyökeres átalakítását szorgalmazta. Ezzel összhangban a szükséges szintre kell csökkenteni az állandó KGST-szervek számát is, le kell építeni a túlméretezett szervezeteket és létszámot, vissza kell szorítani a bürokratikus vonásokat. A KGST képviseleti szerveinek a jövőben csak az együttműködés kiemelt, állami döntést igénylő, népgazdasági szintű összefüggéseivel, a stratégiai jelentőségű együttműködési akciók szervezésével kell foglalkoznia. A megfelelő közgazdasági és jogi keretek biztosításával előmozdítható a közvetlen vállalati kapcsolatok kibontakozása, a termelési kooperáció. Grósz Károly összegezve az elmondottakat, annak a véleményének adott hangot, hogy az eddigi felismerésekre alapozva kell meghatároznunk a gyakorlati teendőket amelyek együttműködési rendszerünk gyökeres átalakításához szükségesek. E célok eléréséhez a nemzetközi feltételek új lehetőségeket kínálnak. Kiemelkedő jelentőségű ebben a Szovjetunió elvi megállapodása az Egyesült Államokkal a nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése kedvezően fog visszahatni a politikai légkör további enyhülésére is, mondotta Grósz Károly. Délután a küldöttségvezetők külön találkozót tartottak, amelyen Borisz Tolsz- tih szovjet miniszterelnökhelyettes, a KGST műszakitudományos együttműködési bizottságának elnöke tett jelentést arról, hogyan folyik a tagállamok 2000-ig szóló műszaki-tudományos programjának végrehajtása. A témában felszólaltak a küldöttségvezetők is. Grósz Károly kifejtette: a KGST-országok műszakitudományos komplex programja számunkra azért, is kiemelt jelerttőségű, mert kormányprogramunk szorosan kapcsolja a műszaki fejlesztést gazdasági feladatainkhoz, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkhöz. Ez többek között elősegíti a termelésszerkezet átalakítását, a gazdaságos feldolgozóipari export növelését. A komplex program elfogadása óta aktívan dolgozunk megvalósításán, de nyugtalanító, hogy az új, nagy hatékonyságú technika gyakorlati alkalmazásában nincs kellő előrehaladás. E téren is fontos, hogy érvényesüljenek a konkrét gazdasági érdekeltségi viszonyok, amelyek elősegítik a kutatási eredmények elterjedését a KGST-országok között — mutatott rá Grósz Károly. Az ülésszak dokumentumai és a sajtóközlemény egyeztetésére este ülést tartott a szerkesztőbizottság. A KGST 43. (rendkívüLi) ülésszaka szerdán délelőtt plenáris üléssel folytatódik. Leningrádba látogatott az SZKP KB főtitkára (Folytatás az 1. oldalról.) cialista társadalmat építsenek fel. A külpolitikában — mondta Gorbacsov — megjelent a nukleáris korszak új politikai gondolkodásmódjának koncepciója. Ez abból indul ki, hogy az ellentmondások mellett a világban kölcsönös egymásrautaltság érvényesül. Elsőbbséget élveznek a világ egyetemes emberi értékei, s ezért halaszthatatlan feladat a nemzetközi kapcsolatok emberibbé tétele. A szovjet vezető emlékeztetett arra az új koncepcionális megközelítésre, amely a világ politikai erőinek, a szocializmus világrendszerként játszott szerepének és a nemzetközi folyamatoknak az elemzésében nyilvánul meg. Az SZKP kidolgozta az emberi civilizáció globális problémái lényegének és jelentőségének, a tudományos-technikai forradalom társadalmi következményeinek, a földünkön lezajló nagy változásoknak az új értelmezését. A szovjet társadalom életének minden területén növekszik az SZKP befolyása. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a több mint 19 millió tagot tömörítő bacsov megjegyezte, hogy az átépítésnek tehetséges emberekre van szüksége, olyanokra, akik a társadalom forradalmi megújításának eszméivel vannak felvértezve. A népgazdaság irányításának átépítéséről szólva Gorbacsov egyetértett azzal az elgondolással, hogy Lenin- grádban ágazatközi termelési egyesüléseket hozzanak létre a vegyiparban és az energetikai gépgyártásban. Ezek a szocialista kooperációk ipar- vállalatokat, kutató és tervező intézeteket tömörítenének, mintegy százezer embert foglalkoztatnának. A szónok a továbbiakban a demokrácia fejlesztésével foglalkozott. Nem részleges javulásra, félintézkedésekre van szükség, hanem a demokrácia teljes kibontakoztatására — mutatott rá. Csak ez biztosíthatja a szocializmus előrelépését minden területen. Az SZKP jelenleg részt vesz valamennyi demokratikus folyamat kibontakoztatásában. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok egyre erőteljesebbek, átfogóbbak és mélyebbek, mindinkább áthatják a társadalmi kapcsolatokat, az élet minden terüMihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége Le- ningrádban látogatást tett a felújított Auróra cirkáló fedélzetén párt vezetésével tevékenykednek a szocialista társadalom más elemei: a tanácsok, a szakszervezetek, a komszo- mol és egyéb társadalmi szervezetek. A párt korszerűsíti munkamódszereit. A pártmunka átépítését nem a szavak, nem az ígéretek és a papíron kidolgozott intézkedések, hanem a konkrét gyakorlat alapján kell megítélni. A főtitkár ezzel összefüggésben emlékeztetett az országos egészségügyi hálózat párt által kezdeményezett megújítására. Kedvezően értékelte a leningrádi területi pártbizottság kezdeményezését egy környezetbiztonsággal foglalkozó tudományos kutatóközpont étreho- zására. Az SZKP káderpolitikájával kapcsolatban Mihail Gorletét, elsősorban magának a pártnak a tevékenységét. Gorbacsov nélkülözhetetlennek nevezte a kritikus és önkritikus szellem erősítését. Nem szabad a tiltás kísértésébe esni — mutatott rá. A szovjet társadalom valamennyi osztályának és rétegének alapvető érdeke a „több szocializmust a gyakorlatban” politikájának érvényesítése. Nem számítunk könnyű győzelmekre, de pártunk éppen azért forradalmi párt, hogy ne féljen a nehézségektől, ne hátráljon meg előlük. A párt — hangoztatta Mihail Gorbacsov — következetesen halad a kijelölt irányban, újabb lépéseket tesz az átalakítás útján, szétzúzva az ezt fékező mechanizmust — mondotta befejezésül az SZKP KB főtitkára. Közép-Amerikq békéjéért [ Kedd esti kommentár Oscar Arias Costa Rica-i államfőnek ítélte oda a közép-amerikai térség békéjéért kifejtett tevékenységéért a norvég Nobel-bizottság az 1987. évi Béke Nobel-díjat. A 2 millió 175 ezer svéd korona értékű díjat december 10-én nyújtják át Oslóban A norvég parlament képviselőiből álló Nobel-bizottság kedden délelőtt Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i elnöknek ítélte az idei No- bel-békedíjat. A bizottság indoklásában kiemelte azt a szerepet, amelyet Oscar Arias betöltött a közép-amerikai békeegyezmény létrejöttében. A béketervet a térség öt országának államfői — köztük maga a Costa Rica-i elnök — augusztus 7-en írta alá a guatemalai fővárosban. Oscar Arias neve kerül fel tehát 1987-re a Nobel-béke- díjasok hosszú listájára, ugyanis Oslóban 1905 óta ítélik oda ezt a kitüntetést. A legutóbbi két évtizedben egyebek között Willy Brandt, Henry Kissinger, Le Duc Tho, Andrej Szaharov, An- Perez Esquivel, Lech Walesa és Desmond Tutu részesedett a Nobel-békedíjban. Ez a távolról sem teljes lista is jelzi, hogy a norvég parlament bizottsága gyakorta meglehetősen szubjektív és furcsa szempontok figyelem- bevételével döntött a kitüntető cím megítélésében. Bölcselkedni ezúttal is lehetne arról, hogy az idén valóban Oscar Arias tette volna a legtöbbet a béke ügyéért? Ám, ha nem pusztán a díjazott személyt, hanem szélesebb értelemben a középamerikai térségben végbemenő folyamatot tekintjük, s ezen belül a keddi oslói döntést úgy értékeljük, mint a békeerőfeszítések erkölcsi megtámogatását, nos akkor a fenntartásokat az egyetértés válthatja fel. A csaknem 30 milliós lélekszámú Közép-Amerika válsága majd egy évtizede tart. Nicaraguában 1979- ben döntötték meg fegyveres úton a Somoza diktatúrát, ám a sandinista front vezette lakosság egy pillanatra sem lélegezhetett fel, az Egyesült Államok a gazdasági és diplomáciai elszigetelési politika mellett dollármilliókat juttatott a fegyveres ellenforradalomnak. Salvadorban hetedik éve folyik a háború a kormányzat és a felszabadítási erők között, s ha kisebb tűzön is, de ugyancsak tart a gerillaharc Guatemalában. A rendezésért már 1983 óta fáradozott a Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama alkotta Contadora-cso- port, majd támogatóként csatlakozott hozzájuk négy további dél-amerikai ország is. Idén tavasszal a békés megoldást célzó javaslatokat öntötte új formába és ezzel adott új lendületet a tárgyalásoknak Oscar Arias. A 46 éves politikus, akit tavaly választottak Costa Rica elnökévé, tervéhez élvezte az említett, immár nyolc országot tömörítő Contadora támogatását. Az augusztus 7- én aláírt okmány előírásainak végrehajtásában Nicaragua jár az élen, s ezzel az egész békefolyamat sikere megnövekedett. Legutóbb a múlt héten, az ENSZ közgyűlése is közfelkiáltással egyetértéséről biztosította az öt közép-amerikai államfő ünnepélyes ígéretét a demokratizálásra, a tűzszünet megvalósítására. Az oslói parlament bizottsága ugyan a Nobel-békedí- jat Oscar Ariasnak, a béketerv kezdeményezőjének ítélte, ám ha az öt államfő ígéretét következetesen betartja, jogos lenne a kitüntető elismerés megosztása. O. L. Gy.
