Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

1987. október 23., péntek Somogyi Néplap A Zsivagó szovjet színpadon Borisz Paszternák regé­nyét, a Doktor Zsivagót vi­szi színre Georgij Tovszto- nogov rendezésében a Gor­kij nevét viselő leningrádi nagyszínház. A rendező er­ről a Moszkovszkije No- vosztyi című hetilapnak nyi­latkozott. Azért esett a választása erre a műre, mert ma ismét nagy az érdeklődés az olyan művek iránt, amelyek az értelmiség és a forradalom viszonyát boncolgatják. A Doktor Zsivagó beleillik a forradalom időszakának em­beri hányattatásairól szóló művek sorába, ahol Solohov Csendes Donja vagy Alek- szej Tolsztoj Golgotája ta­lálható. A Doktor Zsivagó című könyv kiadásának betiltása nem vált senkinek sem a di­csőségére — mondta Tovsz- tonogov, hozzátéve, hogy a könyvben semmi szovjetelle- neset sem talált. — Ha a re­gényt előszóval, vagy akár utólagos kritika kíséretében kiadták volna, a Nyugat nem fordíthatta volna ellenünk — hangoztatta a világhírű rendező. — Ami a színházi világot ma, a peresztrojka időszaká­ban illeti, fennáll a konjunk­túrában rejlő veszély, amely mindenekelőtt annak a tö­rekvésnek az esetleges túl­zásba vitelében rejlik, hogy puhlicisztikai .művekkel tölt­sék meg a répertoárokat. A színpadi publicisztikára is szükség van Tovsztonogov szerint, de a nyílt igazság kimondásában a dramatur­gia lehetőségeit kell kihasz­nálni. A színpadi publicisz­tikára inkább a kivételt erő­sítő szabályként van szükség — tette hozzá. KÁLMÁN IMRE EMLÉKMÚZEUM SIÓFOKON Á világvándor hazatért 1982-ben, Kálmán Imre születésének 100. évforduló­ja alkalmával arról tudósí­tottuk olvasóinkat, hogy végre elkészült egy Kálmán- emlékkiállítás Siófokon. Igaz, nem a szülőházában (ahol a város hazai és kül­földi vendégei nap nap után keresik), hanem a Beszédes múzeumban „albérletben”. De akkor annak is örültünk, s méltán. Egyrészt, mert a régebbi szezonális kiállítás, mely a zeneiskolaként hasz­nált szülőházban volt egy­kor, évről évre silányabbá vált, majd — szerencsére — megszűnt, másrészt, mert a vízügyi múzeumban meg­nyitott tárlat színvonala igé­nyességre, szakértelemre vallott. Kálmán Imre ren­geteg látogatót vonzott a vízügyi múzeumba, Beszé­des József mérnök úr ven­dégei ugyancsak megsoka­sodtak. Akkoriban kissé re- zignáltan tettük fel a kér­dést, meddig maradhat ide­iglenes lakásában, illetőleg meddig lesz „albérlő” Siófo­kon Siófok világhírű szü­lötte? S ha költöznie kell ismét, hol kap helyet? Örömmel jelenthetjük, hogy Kálmán Imre végre hazaköltözött. Tegnap ugyan­is megnyitották emlékmú­zeumát Siófokon, mégpedig a szülőházában, amelyet va­laha édesapja építtetett. A zeneiskola pedig egy hason­lóan rangos épületben ka­pott helyet a Batthyány ut­cában (az úgynevezett Jókai- villa mellett), amelyet a vá­rosi tanács az intézet cél­jainak, szükségleteinek megfelelően átalakíttatott, csaknem egymillió forintos költséggel. A Kálmán-ház földszintjén helyezték el a komponista emlékére rende­zett állandó kiállítást, az emeleten pedig a helytörté­neti múzeum lesz. Letelepedési segély, munkahelyi pótlék Ösztönzőbb támogatás a pedagógusoknak Ülést tartott tegnap a Pedagógusok Szakszerveze­te Somogy Megyei Bizottsá­ga. A megyei művelődési osztály előterjesztése a pe­dagógusok letelepedési segé­lyének, a területi és a kü­lönleges munkahelyi pótlé­kok körének szükségessé vált módosításáról szólt. Karsai József, a megyei mű­velődési osztály csoportve­zetője a helyi tanácsok fele­lősségét hangsúlyozta az is­kolák működési feltételei­nek megteremtésében, foko­zatos javításában. A módo­sításokra tett javaslatok a szakemberellátottság javí­tását szolgálják. Dr. Sótonyi Sándor, a me­gyei művelődési osztály ve­zetője hozzászólásában el­mondta, hogy az idei tanév­ben tetőzött a képesítés nél­küli pedagógusok száma me­gyénkben, a szaktanárok ál­tal leadott órák száma csök­kent. 1986-tól az oktatási intéz­mények a működési feltéte­lek megteremtéséhez a költ­ségek hetven százalékát kapják állami költségvetés­ből, a harminc százalékot a helyi tanácsoknak kell bizto­sítaniuk. A megyei tanács is érzi a felelősségét a pe­dagógusok élet- és munka- körülményeinek javításá­ban, éppen ezért tett javas­latot a lételepedési segé­lyek fenntartására és azok összegének fölemelésére. Az eddigi tizenötezer fo­rintos letelepedési segélyt huszonötre, a tizenegyezer forintosat húszra, a hétezer forintosat pedig tizenöt­ezerre kívánják fölemelni. A megyei tanács a költségve­tésében az ilyen célra fordít­ható pénz az eddigi ötszáz­ezer forint helyett várható­an egymillió forint lesz. A letelepedési segélyre való jo­gosultság, annak visszafize­tése részletes szabályozást igényel. December végéig készítik el az új rendelkezé­seket — határozott a Peda­gógusok Szakszervezete So­mogy Megyei Bizottsága az előterjesztést elfogadva. Jö­vőre a megyei művelődési osztály a legszükségesebb bérkorrekciók végrehajtásá­ra egymillió forintot szán a hasonló értékű állami támo­gatás megszervezésével. Az oktatási intézmények­nek is arra kell törekedni­ük, hogy az eddiginél haté­konyabban gazdálkodjanak. Tavaly ötmillió forint bér­maradvány keletkezett So­mogybán a helyi tanácsok és az iskolák gondatlansá­gából, figyelmetlenségéből. Somogybán az országoshoz viszonyítva a legalacso­nyabb a kezdő pedagógusok fizetése — ezen is a helyi tanácsoknak kell változtatni a pedagógusellátottság javí­tása érdekében. A pedagó­gusok élet- és munkakörül­ményeinek javítását az ön­álló intézményi gazdálko­dással is szorgalmazni lehet — állapította meg dr. Sóto­nyi Sándor. A vállalkozó is­kola példájául a csurgói szakmunkásképzőt említette, ahol az eredményes munka hozzájárul a szükséges költ­ségek megteremtéséhez. Az ülésen részt vett és fölszólalt dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszerve­zetének főtitkára is, aki a társadalmi-gazdasági ki­bontakozás kapcsán az okta­tás fejlesztésének legfőbb feladatairól beszélt. A peda­gógusok élet- és munkakö­rülményeinek javítását szol­gáló intézkedésekről tájé­koztatta a megyei bizottság tagjait. H. B. Tegnap délelőtt a városi - tanács, illetve a Dél-balatoni Kulturális Központ képvise­lői megkoszorúzták a szülő­ház falán lévő emléktáblát, valamint Kálmán Imre szob­rát a Dimitrov parkban. Dél­után 15 órakor került sor az ' emlékmúzeum ünnepélyes 1 megnyitására. A rendezők nevében dr. Mészáros Ba- ' lázs, a Somogy Megyei Mú­zeumok igazgatóságának ve­zetője köszöntötte a vendé­geket, köztük Balassa Bélát, a siófoki pártbizottság első titkárát és dr. Gáti Istvánt, a Balaton-parti város ta­nácselnökét, majd Giay László, a pártbizottság titká­ra mondott megnyitó beszél det. Hangsúlyozta, hogy a város sohasem mondott le arról, hogy világhírű fiának, Kálmán Imrének, az operett megújítójának (magyarító- jának) a szülőházában le­gyen emlékmúzeuma. Mél­tatta a zeneszerző munkás­ságát, s a kiállítás rendezői­nek, a Somogy Megyei Mú­zeumok Igazgatósága szak­embereinek, valamint a Fo­tóelektronikai Szövetkezet munkatársainak (akik a fo­tó-grafikai munkálatokat végezték) magasszínvonalú tevékenységét is kiemelte. A két teremben elhelye­zett kiállításon a néző átte­kintheti Kálmán Imre pá­lyáját, eközben megidézheti a kort, amelyben ellenállha­tatlan erővel újult meg az operett, főként a Magyaror­szágról indult tehetséges, magasképzettségű zeneszer­ző munkássága által. Ez az időszak a századelő, amikor Budapesten, Bécsben és Prá­gában egyaránt otthon érez­te magát Ferenc József alatt­valója. A budapesti zeneaka­démia tudós-muzsikusainak nemzedékéhez, Koesler Já­nos professzor tanítványai közé tartozott a Kálmán Im­rével egyidős évfolyamtárs Kodály Zoltán is, a második nemzedékhez Szirmai Albert, Dohnányi Sírná és Weiner Leó. A professzor legtehetsé­gesebb tanítványai közé tartozó Kálmán Imre kez­detben kizárólag komolyze­nével foglalkozott, ám — menti á kiállítás szövege — hiába keresett kiadót dalai­nak, szimfóniáinak. Ekkor írta: „Ha ez így megy to­vább, én valami retteneteset csinálok ... Operettet fogok írni.” A megnyitó után a győri. Kisfaludy Színház művészei Kálmán Imre Cigányprímás című operettjét mutatták be a Dél-balatoni Kulturális Központban. Újabb épülettel gazdagodott a Nyíregyháza-sóstói falu­múzeum. A Tiszadobon épült halászházak egyikét, kamrá­ból, pitvarból és lakószobából álló régi épületet állítottak fel a skanzenben. Képünkön: ilyen volt a halászház tűz­helye Ez a hétvége sem szűköl­ködik kulturális programok­ban, ezúttal is számos aján­lat közül válogathatunk. Kiállítás várja az érdek­lődőket Nagyatádon, a Gá­bor Andor Művelődési Köz­pontban. A Képcsarnok Vál­lalat kisbútor-, textil- és kerámiakiállítást tart. Szin­tén Nagyatádon — az OTP- fiók helyiségében — a taka­rékossági hónap alkalmából iskolai rajzpályázat nyílt; az iskolák legjobb munkáit a hónap végéig tekinthetik meg. Szombaton — a mű- vélődési házban — Fiatalok háza címmel kora délután­tól éjszakáig tartó progra­mot kínálnak, ebbein többek között filmvetítés és diszkó is lesz. Csurgón, a Csokonai mű­velődési központban, szom­baton hét órától Candy bál­ra várják a szórakozni vá­gyókat. Barcson, a Dráva Múze­umban a helyi Vörös Csjl- lag Termelőszövetkezet tör­ténetét, valamint a drávai halászat fortélyait ismerhe­tik meg. Egy nagy érdeklő­désre számottartó kiállítás is várja a közönséget, Szindbád — Latinovits Zoltán cím­mel. Boglárlelléni, a Kapoli-em- lékházban idősebb és ifjabb Kapoli Antal pásztorfaragá­saiban gyönyörködhetünk. (Képünkön) Marcaliban, a Lengyel Jó­zsef Helytörténeti Múzeum­ban Kunffy Lajos festmé­nyei láthatók, valamint be­mutatják a kender meg-. munkálását, a szőlészet és borászat titkait, de az 1848— 49-es szabadságharcról, an­nak marcali eseményeiről is láthatnak kiállítást. Szennán A Zselic és Bel- ső-Somogy népi építkezése és lakberendezése címmel rendeztek bemutatót. 9 Kaposváron a Somogy Me­gyei Múzeumban a sarkvi­dék állatvilágát bemutató kiállítást láthatják, ezenkí­vül a régészet somogyi ku­tatásait ismertetik. Itt lát­hatják Martyn Ferenc festő­művész képeit is, továbbá a VI. dunántúli tárlat anyaga is megtekinthető. A Kaposvári Galériában Valkó László festőművész alkotásai láthatók, a Mozi­múzeum 'pedig Az árny já­téktól a filmszínházig cím­mel tart bemutatót. A Rippl- Rónaj, valamint a Latinca emlékmúzeum nem fogad lá­togatókat ! Kutason, a művelődési házban a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház vendégeskedik, díszmadár-, díszmacska-kiállítással, de elhozzák állataikat a pé­csi állatóvoda dolgozói, ezen­kívül virágokat is kiállítatlak majd. Ez a rendezvény má­tól vasárnapig látható. A megyeszékhelyen szom­baton társastánc versenyt rendeznek, az esemény ti­zenegy órakor kezdődik a Kilián György Művelődési Központban. Ugyanitt fotó- kiállítás is várja a látogató­kat, Witaly Butyrin litván fotóművész munkáival. Az Édosz Művelődési Ház­ban a népi hímzőszakkör) mutatkozik be, ugyanitt könyvkiállítás is látható. Nagyatádon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban szom­baton családi estet rendez­nek. A bodvicai fiókkönyv­tár ifjúsági klubja ma hely- történeti tájékoztatót tart Bodvicáról. A konzervgyár ifjúsági klubjában ma öt órától a pécsi ércbánya KISZ-bizottságának fiatal­jaival találkozhatnak, míg szombaton filmvetítés és diszkó szerepel a program­ban. Kaposváron ma délelőtt lesz a Jövőnk a tét vetél­kedő megyei döntője a Ki­liánban, ugyanitt vasárnap 10 órától KIOSZ megyei fod­rászbemutatót rendeznek. KÖNYVESPOLC 1 A KEZDES VEGZETE Sosem hittem igazán, hogy a szovjet-orosz irodalomhoz csak az az egyetlen út ve­zethet, hogy az ember bele­merüljön a Háború és béké­be, rajongjon a Holt lel­kekért, valamint mélyen meghajoljon a Bűn és bűn- hődés előtt. Mint a világ­ban mindenütt másutt, más útnak is kell lennie, gon­doltam. Az a didaktikus elképze­lés, hogy elkezdeni még Tolsztoj előttől és eljutni, mondjuk, Voznyeszenszkij Fémszirénjéig, őszintén szól­va sosem tetszett nekem. Alázatosan meghajoltam a művek nagysága előtt, ám a hozzájuk való jutás jogát fenntartottam magamnak. Még inkább ezt érzem, amikor néhány éve elol­vastam Zsdanovnak a Mű­vészet és filozófia kérdései­ről szóló kötetét. Zsdanov a Beszámoló a Csillag és a Leningrád című folyóiratok­ról szóló éles kritikájában Zoscsenkót és Ahmatovát pellengérezi ki. Zoscsenko legborzasztóbb írásának az Egy majom kalandjait tart­ja. Zsdanov szerint: „A maj­mot úgy ábrázolja, mint va­lamely észlényt, amelyet megbíztak, hogy értékelje az emberek viselkedését. A szovjet emberek életének készakarva eltorzított, ízlés­telen karikatúrájára azért van szüksége Zoscsenkónak, hogy aljas, mérgezett, szov­jetellenes szentenciákat ad­hasson a majom szájába, miszerint jobb az állatkert­ben élni, mint szabadon, és hogy szabadabban lehet lé­legezni a ketrecben, mint a szovjet emberek között. „Zsdanov támadása az írót egzisztenciálisan súlyosan érintette, nemcsak publiká­ciós lehetőségét, hanem még kenyérjegyét is megvon­ták ... Az egy majom kalandjait hiába is kerestem a könyv­tárban, nem találhattam meg. Most azonban a szov­jet irodalompolitika megúju­lásával úgy gondolom, ha­marosan elolvashatom. Negyven évnek kellett el­telnie a rehabilitálásig, amíg Pilnyak, Bulgakov, Mandels­tam, Zamjatyin, Goldberg, Lunc, Bábel, Barsov, Pasz­ternák is újra elfoglalhatta megérdemelt helyét a szov­jet irodalomban. Hogy tá­punk is legyen hozzá, mi­lyen tehetséges, fantasztikus írók voltak ők, erre a Kos­suth Könyvkiadó vállalko­zott, amikor a minap köz­zétette a Nagy tüzek című elbeszéléskötetet. 29 szovjet­orosz írónak, a húszas évek­ben alkotott novelláiból kö­zöl válogatást. A kötet el­beszélései Magyarországon most jelentek meg először, s a történeteket olvasva va­lamennyien úgy gondoljuk, elemi erővel hatnak. Micsoda klasszikus írói erő élt és alkotott a forradalom idején és után a Szovjet- Oroszországban! Igen, mert újra csak Zoscsenkót idézve a „Magamról s még egy másról” című cikkében ír­ja: „A pártemberek szem­pontjából én egy elvtelen ember vagyok. Ám legyen. Én magam kijelentem, saját magamról: nem vagyok kommunista, sem esszer, sem monarchista, csak egy­szerűen orosz...” Ez Zsdanovéknak kevés volt. A 29 íróból tíz — ahogy az önéletrajzokban olvashat­juk — a sztálini törvényte­lenségek áldozata lett. Hogy milyen reneszánszuk van most, arról a legutóbbi Pa­norámában éppen a szovjet írószövetség titkára beszélt, a Doktor Zsivágó kapcsán. Ajánlom hát ezt az utat a szovjet irodalomhoz. Köz­érthető, szellemes és rop­pant tisztességes írások. Ne­mesen szovjet-oroszok és fantasztikusan európaiak. Goldberg — hogy egyetlen példával éljünk — így kez­di A kör című elbeszélését. „A kisváros akkora volt, hogy át lehetett pökni rajta, az ember nekicsücsörített a füstös állomásnál, és keresz- tülsercintett a templom zöld hagymácskáin, az őrtornyos, emeletes városház fölött egé­szen a szérűskertekig, a sza­bad mezőre...” Innen pedig már folytat­ni kell, mert úgy érezzük, hogy tán magunk is itt (és ott) élünk, s köztünk jár egy író, hogy tiszte szerint bemutassa ilyen vagy olyan életünket. Békés József

Next

/
Oldalképek
Tartalom