Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
1987. október 23., péntek Somogyi Néplap A Zsivagó szovjet színpadon Borisz Paszternák regényét, a Doktor Zsivagót viszi színre Georgij Tovszto- nogov rendezésében a Gorkij nevét viselő leningrádi nagyszínház. A rendező erről a Moszkovszkije No- vosztyi című hetilapnak nyilatkozott. Azért esett a választása erre a műre, mert ma ismét nagy az érdeklődés az olyan művek iránt, amelyek az értelmiség és a forradalom viszonyát boncolgatják. A Doktor Zsivagó beleillik a forradalom időszakának emberi hányattatásairól szóló művek sorába, ahol Solohov Csendes Donja vagy Alek- szej Tolsztoj Golgotája található. A Doktor Zsivagó című könyv kiadásának betiltása nem vált senkinek sem a dicsőségére — mondta Tovsz- tonogov, hozzátéve, hogy a könyvben semmi szovjetelle- neset sem talált. — Ha a regényt előszóval, vagy akár utólagos kritika kíséretében kiadták volna, a Nyugat nem fordíthatta volna ellenünk — hangoztatta a világhírű rendező. — Ami a színházi világot ma, a peresztrojka időszakában illeti, fennáll a konjunktúrában rejlő veszély, amely mindenekelőtt annak a törekvésnek az esetleges túlzásba vitelében rejlik, hogy puhlicisztikai .művekkel töltsék meg a répertoárokat. A színpadi publicisztikára is szükség van Tovsztonogov szerint, de a nyílt igazság kimondásában a dramaturgia lehetőségeit kell kihasználni. A színpadi publicisztikára inkább a kivételt erősítő szabályként van szükség — tette hozzá. KÁLMÁN IMRE EMLÉKMÚZEUM SIÓFOKON Á világvándor hazatért 1982-ben, Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmával arról tudósítottuk olvasóinkat, hogy végre elkészült egy Kálmán- emlékkiállítás Siófokon. Igaz, nem a szülőházában (ahol a város hazai és külföldi vendégei nap nap után keresik), hanem a Beszédes múzeumban „albérletben”. De akkor annak is örültünk, s méltán. Egyrészt, mert a régebbi szezonális kiállítás, mely a zeneiskolaként használt szülőházban volt egykor, évről évre silányabbá vált, majd — szerencsére — megszűnt, másrészt, mert a vízügyi múzeumban megnyitott tárlat színvonala igényességre, szakértelemre vallott. Kálmán Imre rengeteg látogatót vonzott a vízügyi múzeumba, Beszédes József mérnök úr vendégei ugyancsak megsokasodtak. Akkoriban kissé re- zignáltan tettük fel a kérdést, meddig maradhat ideiglenes lakásában, illetőleg meddig lesz „albérlő” Siófokon Siófok világhírű szülötte? S ha költöznie kell ismét, hol kap helyet? Örömmel jelenthetjük, hogy Kálmán Imre végre hazaköltözött. Tegnap ugyanis megnyitották emlékmúzeumát Siófokon, mégpedig a szülőházában, amelyet valaha édesapja építtetett. A zeneiskola pedig egy hasonlóan rangos épületben kapott helyet a Batthyány utcában (az úgynevezett Jókai- villa mellett), amelyet a városi tanács az intézet céljainak, szükségleteinek megfelelően átalakíttatott, csaknem egymillió forintos költséggel. A Kálmán-ház földszintjén helyezték el a komponista emlékére rendezett állandó kiállítást, az emeleten pedig a helytörténeti múzeum lesz. Letelepedési segély, munkahelyi pótlék Ösztönzőbb támogatás a pedagógusoknak Ülést tartott tegnap a Pedagógusok Szakszervezete Somogy Megyei Bizottsága. A megyei művelődési osztály előterjesztése a pedagógusok letelepedési segélyének, a területi és a különleges munkahelyi pótlékok körének szükségessé vált módosításáról szólt. Karsai József, a megyei művelődési osztály csoportvezetője a helyi tanácsok felelősségét hangsúlyozta az iskolák működési feltételeinek megteremtésében, fokozatos javításában. A módosításokra tett javaslatok a szakemberellátottság javítását szolgálják. Dr. Sótonyi Sándor, a megyei művelődési osztály vezetője hozzászólásában elmondta, hogy az idei tanévben tetőzött a képesítés nélküli pedagógusok száma megyénkben, a szaktanárok által leadott órák száma csökkent. 1986-tól az oktatási intézmények a működési feltételek megteremtéséhez a költségek hetven százalékát kapják állami költségvetésből, a harminc százalékot a helyi tanácsoknak kell biztosítaniuk. A megyei tanács is érzi a felelősségét a pedagógusok élet- és munka- körülményeinek javításában, éppen ezért tett javaslatot a lételepedési segélyek fenntartására és azok összegének fölemelésére. Az eddigi tizenötezer forintos letelepedési segélyt huszonötre, a tizenegyezer forintosat húszra, a hétezer forintosat pedig tizenötezerre kívánják fölemelni. A megyei tanács a költségvetésében az ilyen célra fordítható pénz az eddigi ötszázezer forint helyett várhatóan egymillió forint lesz. A letelepedési segélyre való jogosultság, annak visszafizetése részletes szabályozást igényel. December végéig készítik el az új rendelkezéseket — határozott a Pedagógusok Szakszervezete Somogy Megyei Bizottsága az előterjesztést elfogadva. Jövőre a megyei művelődési osztály a legszükségesebb bérkorrekciók végrehajtására egymillió forintot szán a hasonló értékű állami támogatás megszervezésével. Az oktatási intézményeknek is arra kell törekedniük, hogy az eddiginél hatékonyabban gazdálkodjanak. Tavaly ötmillió forint bérmaradvány keletkezett Somogybán a helyi tanácsok és az iskolák gondatlanságából, figyelmetlenségéből. Somogybán az országoshoz viszonyítva a legalacsonyabb a kezdő pedagógusok fizetése — ezen is a helyi tanácsoknak kell változtatni a pedagógusellátottság javítása érdekében. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását az önálló intézményi gazdálkodással is szorgalmazni lehet — állapította meg dr. Sótonyi Sándor. A vállalkozó iskola példájául a csurgói szakmunkásképzőt említette, ahol az eredményes munka hozzájárul a szükséges költségek megteremtéséhez. Az ülésen részt vett és fölszólalt dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára is, aki a társadalmi-gazdasági kibontakozás kapcsán az oktatás fejlesztésének legfőbb feladatairól beszélt. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló intézkedésekről tájékoztatta a megyei bizottság tagjait. H. B. Tegnap délelőtt a városi - tanács, illetve a Dél-balatoni Kulturális Központ képviselői megkoszorúzták a szülőház falán lévő emléktáblát, valamint Kálmán Imre szobrát a Dimitrov parkban. Délután 15 órakor került sor az ' emlékmúzeum ünnepélyes 1 megnyitására. A rendezők nevében dr. Mészáros Ba- ' lázs, a Somogy Megyei Múzeumok igazgatóságának vezetője köszöntötte a vendégeket, köztük Balassa Bélát, a siófoki pártbizottság első titkárát és dr. Gáti Istvánt, a Balaton-parti város tanácselnökét, majd Giay László, a pártbizottság titkára mondott megnyitó beszél det. Hangsúlyozta, hogy a város sohasem mondott le arról, hogy világhírű fiának, Kálmán Imrének, az operett megújítójának (magyarító- jának) a szülőházában legyen emlékmúzeuma. Méltatta a zeneszerző munkásságát, s a kiállítás rendezőinek, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága szakembereinek, valamint a Fotóelektronikai Szövetkezet munkatársainak (akik a fotó-grafikai munkálatokat végezték) magasszínvonalú tevékenységét is kiemelte. A két teremben elhelyezett kiállításon a néző áttekintheti Kálmán Imre pályáját, eközben megidézheti a kort, amelyben ellenállhatatlan erővel újult meg az operett, főként a Magyarországról indult tehetséges, magasképzettségű zeneszerző munkássága által. Ez az időszak a századelő, amikor Budapesten, Bécsben és Prágában egyaránt otthon érezte magát Ferenc József alattvalója. A budapesti zeneakadémia tudós-muzsikusainak nemzedékéhez, Koesler János professzor tanítványai közé tartozott a Kálmán Imrével egyidős évfolyamtárs Kodály Zoltán is, a második nemzedékhez Szirmai Albert, Dohnányi Sírná és Weiner Leó. A professzor legtehetségesebb tanítványai közé tartozó Kálmán Imre kezdetben kizárólag komolyzenével foglalkozott, ám — menti á kiállítás szövege — hiába keresett kiadót dalainak, szimfóniáinak. Ekkor írta: „Ha ez így megy tovább, én valami retteneteset csinálok ... Operettet fogok írni.” A megnyitó után a győri. Kisfaludy Színház művészei Kálmán Imre Cigányprímás című operettjét mutatták be a Dél-balatoni Kulturális Központban. Újabb épülettel gazdagodott a Nyíregyháza-sóstói falumúzeum. A Tiszadobon épült halászházak egyikét, kamrából, pitvarból és lakószobából álló régi épületet állítottak fel a skanzenben. Képünkön: ilyen volt a halászház tűzhelye Ez a hétvége sem szűkölködik kulturális programokban, ezúttal is számos ajánlat közül válogathatunk. Kiállítás várja az érdeklődőket Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban. A Képcsarnok Vállalat kisbútor-, textil- és kerámiakiállítást tart. Szintén Nagyatádon — az OTP- fiók helyiségében — a takarékossági hónap alkalmából iskolai rajzpályázat nyílt; az iskolák legjobb munkáit a hónap végéig tekinthetik meg. Szombaton — a mű- vélődési házban — Fiatalok háza címmel kora délutántól éjszakáig tartó programot kínálnak, ebbein többek között filmvetítés és diszkó is lesz. Csurgón, a Csokonai művelődési központban, szombaton hét órától Candy bálra várják a szórakozni vágyókat. Barcson, a Dráva Múzeumban a helyi Vörös Csjl- lag Termelőszövetkezet történetét, valamint a drávai halászat fortélyait ismerhetik meg. Egy nagy érdeklődésre számottartó kiállítás is várja a közönséget, Szindbád — Latinovits Zoltán címmel. Boglárlelléni, a Kapoli-em- lékházban idősebb és ifjabb Kapoli Antal pásztorfaragásaiban gyönyörködhetünk. (Képünkön) Marcaliban, a Lengyel József Helytörténeti Múzeumban Kunffy Lajos festményei láthatók, valamint bemutatják a kender meg-. munkálását, a szőlészet és borászat titkait, de az 1848— 49-es szabadságharcról, annak marcali eseményeiről is láthatnak kiállítást. Szennán A Zselic és Bel- ső-Somogy népi építkezése és lakberendezése címmel rendeztek bemutatót. 9 Kaposváron a Somogy Megyei Múzeumban a sarkvidék állatvilágát bemutató kiállítást láthatják, ezenkívül a régészet somogyi kutatásait ismertetik. Itt láthatják Martyn Ferenc festőművész képeit is, továbbá a VI. dunántúli tárlat anyaga is megtekinthető. A Kaposvári Galériában Valkó László festőművész alkotásai láthatók, a Mozimúzeum 'pedig Az árny játéktól a filmszínházig címmel tart bemutatót. A Rippl- Rónaj, valamint a Latinca emlékmúzeum nem fogad látogatókat ! Kutason, a művelődési házban a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház vendégeskedik, díszmadár-, díszmacska-kiállítással, de elhozzák állataikat a pécsi állatóvoda dolgozói, ezenkívül virágokat is kiállítatlak majd. Ez a rendezvény mától vasárnapig látható. A megyeszékhelyen szombaton társastánc versenyt rendeznek, az esemény tizenegy órakor kezdődik a Kilián György Művelődési Központban. Ugyanitt fotó- kiállítás is várja a látogatókat, Witaly Butyrin litván fotóművész munkáival. Az Édosz Művelődési Házban a népi hímzőszakkör) mutatkozik be, ugyanitt könyvkiállítás is látható. Nagyatádon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban szombaton családi estet rendeznek. A bodvicai fiókkönyvtár ifjúsági klubja ma hely- történeti tájékoztatót tart Bodvicáról. A konzervgyár ifjúsági klubjában ma öt órától a pécsi ércbánya KISZ-bizottságának fiataljaival találkozhatnak, míg szombaton filmvetítés és diszkó szerepel a programban. Kaposváron ma délelőtt lesz a Jövőnk a tét vetélkedő megyei döntője a Kiliánban, ugyanitt vasárnap 10 órától KIOSZ megyei fodrászbemutatót rendeznek. KÖNYVESPOLC 1 A KEZDES VEGZETE Sosem hittem igazán, hogy a szovjet-orosz irodalomhoz csak az az egyetlen út vezethet, hogy az ember belemerüljön a Háború és békébe, rajongjon a Holt lelkekért, valamint mélyen meghajoljon a Bűn és bűn- hődés előtt. Mint a világban mindenütt másutt, más útnak is kell lennie, gondoltam. Az a didaktikus elképzelés, hogy elkezdeni még Tolsztoj előttől és eljutni, mondjuk, Voznyeszenszkij Fémszirénjéig, őszintén szólva sosem tetszett nekem. Alázatosan meghajoltam a művek nagysága előtt, ám a hozzájuk való jutás jogát fenntartottam magamnak. Még inkább ezt érzem, amikor néhány éve elolvastam Zsdanovnak a Művészet és filozófia kérdéseiről szóló kötetét. Zsdanov a Beszámoló a Csillag és a Leningrád című folyóiratokról szóló éles kritikájában Zoscsenkót és Ahmatovát pellengérezi ki. Zoscsenko legborzasztóbb írásának az Egy majom kalandjait tartja. Zsdanov szerint: „A majmot úgy ábrázolja, mint valamely észlényt, amelyet megbíztak, hogy értékelje az emberek viselkedését. A szovjet emberek életének készakarva eltorzított, ízléstelen karikatúrájára azért van szüksége Zoscsenkónak, hogy aljas, mérgezett, szovjetellenes szentenciákat adhasson a majom szájába, miszerint jobb az állatkertben élni, mint szabadon, és hogy szabadabban lehet lélegezni a ketrecben, mint a szovjet emberek között. „Zsdanov támadása az írót egzisztenciálisan súlyosan érintette, nemcsak publikációs lehetőségét, hanem még kenyérjegyét is megvonták ... Az egy majom kalandjait hiába is kerestem a könyvtárban, nem találhattam meg. Most azonban a szovjet irodalompolitika megújulásával úgy gondolom, hamarosan elolvashatom. Negyven évnek kellett eltelnie a rehabilitálásig, amíg Pilnyak, Bulgakov, Mandelstam, Zamjatyin, Goldberg, Lunc, Bábel, Barsov, Paszternák is újra elfoglalhatta megérdemelt helyét a szovjet irodalomban. Hogy tápunk is legyen hozzá, milyen tehetséges, fantasztikus írók voltak ők, erre a Kossuth Könyvkiadó vállalkozott, amikor a minap közzétette a Nagy tüzek című elbeszéléskötetet. 29 szovjetorosz írónak, a húszas években alkotott novelláiból közöl válogatást. A kötet elbeszélései Magyarországon most jelentek meg először, s a történeteket olvasva valamennyien úgy gondoljuk, elemi erővel hatnak. Micsoda klasszikus írói erő élt és alkotott a forradalom idején és után a Szovjet- Oroszországban! Igen, mert újra csak Zoscsenkót idézve a „Magamról s még egy másról” című cikkében írja: „A pártemberek szempontjából én egy elvtelen ember vagyok. Ám legyen. Én magam kijelentem, saját magamról: nem vagyok kommunista, sem esszer, sem monarchista, csak egyszerűen orosz...” Ez Zsdanovéknak kevés volt. A 29 íróból tíz — ahogy az önéletrajzokban olvashatjuk — a sztálini törvénytelenségek áldozata lett. Hogy milyen reneszánszuk van most, arról a legutóbbi Panorámában éppen a szovjet írószövetség titkára beszélt, a Doktor Zsivágó kapcsán. Ajánlom hát ezt az utat a szovjet irodalomhoz. Közérthető, szellemes és roppant tisztességes írások. Nemesen szovjet-oroszok és fantasztikusan európaiak. Goldberg — hogy egyetlen példával éljünk — így kezdi A kör című elbeszélését. „A kisváros akkora volt, hogy át lehetett pökni rajta, az ember nekicsücsörített a füstös állomásnál, és keresz- tülsercintett a templom zöld hagymácskáin, az őrtornyos, emeletes városház fölött egészen a szérűskertekig, a szabad mezőre...” Innen pedig már folytatni kell, mert úgy érezzük, hogy tán magunk is itt (és ott) élünk, s köztünk jár egy író, hogy tiszte szerint bemutassa ilyen vagy olyan életünket. Békés József
