Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK EGYÜTTES ÜLÉSE _________________ 2_______________________________Somogyi Néplap 1 987. szeptember 12., szombat Az Országgyűlés ülése előtt újabb megbeszélést tartanak Foglalkoztatási és bérkérdések Az ABMH és a SZOT tájékoztatója Az Országgyűlés terv- és költségvetési, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága Bognár Józsefe és Antalffy György elnökletével együttes ülést tartott tegnap a Parlamentben. A két tes­tület megvitatta az Ország- gyűlés őszi ülésszaka elé ke­rülő, az általános forgalmi adóról, illetve' a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat. A hagyományoktól eltérő­en az ülés — amelyen részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke — azzal kezdődött, hogy a két bizott­ság tagjai észrevételeket tet­tek a törvénytervezetekre vo­natkozóan. Török Sándor (Szolnok megye) a lakosság rossz hangulatára, az állam­polgárok cselekvő, alkotó kedvének hanyatlására hív­ta fel a figyelmet. Ahhoz, hogy a lakosság kiálljon a tervezett törvény végrehaj­tása mellett, az eddig felvá­zoltaknál erőteljesebb garan­ciákra van szükség. Antal­ffy György (Csongrád me­gye) kiemelte: az adóreform nem elégséges eszköz a gaz­dasági bajok orvoslásához. A fogadtatásával kapcsolatos bizalmatlanság részben azzal magyarázható, hogy nem le­het megnyugtatóan megítélni a társadalmi hatását, és kér­déses az is: megszünteti-e a gazdaság funkciózavarait. Ügy vélte, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése a differenciálás ellen hat, hi­szen a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtók tehertétele lesz a legnagyobb. Szüksé­gesnek tartotta, hogy a két törvény végrehajtására vo­natkozó jogszabályokat mi­nisztertanácsi rendelet rög­zítse. Horváth Jenő (Buda­pest) nehezményezte, hogy a törvénytervezeteikről fontos összefüggések ismeretének hiányában vitatkoztak az or­szággyűlési bizottságok tag­jai. Így például ma sem tisztázott még a vállalkozá­si adó nagysága és szerepe, és abban is megoszlanak a vélemények, hogy a vállala­toknak lesz-e elegendő tarta­lékuk a szükséges termék­szerkezet-váltásra, bérfej­lesztésre. Javasolta, hogy legyen mentes az adó alól a nyugdíj mellett szerzett egyéb jövedelem is, ha a nyugdíj és az egyéb kereset együttes összege a 120 ezer forintot nem haladja meg. Kérte, hogy a törvényterve­zetben szereplő adókulcsokat változassák meg, mert azok — mint mondta — a kiemel­kedően magas jövedelműek­nek kedveznek. Végezetül napirend-módosító javaslat­tal élt: indítványát a két testület elfogadta, s ennek megfelelően az országgyűlési bizottságok elnökeinek tájé­koztatójával folytatódott a tanácskozás. Pesta László, az Ország­gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke el­mondotta: a testület három alkalommal foglalkozott a törvényjavaslatokkal. A tör­vényhozók főként az adóre­formhoz kapcsolódó szociál­politikai intézkedések szük­ségességét hangsúlyozták, il­letve a láthatatlan jövedel­mek bevallásának ösztönzé­sére. a nyugdíj melletti mun­ka adóztatására vonatkozóan tettek észrevételeket. Stadinger István' az építé­si és közlekedési bizottság elnöke utalt arra, hogy a képviselők a választópolgá­rok kérdéseinek állandó ke­reszttüzében állnak, s a tervezetek részletes tanul­mányozására nem volt ele­gendő idejűik. Hangsúlyozta: a törvényjavaslatokkal, illet­ve azok bevezetésének idő­pontjával egyetért a bizott­ság, az adó- és árrendszer re­formját szükséges, de nem elégséges feltételnek tartja ahhoz, hogy a gazdasági élet­ben kedvező változások kö­vetkezzenek be. A törvény­hozók véleményét tolmá­csolva kiemelte: nem szabad teret engedni a kivételezés­nek, mert kellő szigor nél­kül a tervezett intézkedések hatástalanok lesznek. Han­goztatta: az adózást társadal­milag alátámasztó etika ki­alakítására is szükség van. Juhász Mihály, az ipari bi­zottság elnöke elmondotta: a testület egyetért a törvény- javaslatok fő céljaival, az adóreformot a gazdasági tisztánlátást segítő, az igaz­ságosabb közteherviselést előmozdító, fontos szabályo­zó eszköznek tartja. A bi­zottság egy módosítást ter­jesztett elő: eszerint szüksé­gesnek tartják, hogy az adó­mentes, 48 ezer forintos ér­tékhatárt 70 ezer forintra emeljék fel. A kereskedelmi bizottság álláspontjáról Hellner Ká­roly titkár adott tájékozta­tást. Elmondotta: a testület helyesli a két új adónem alapelveit, s a törvényterve­zetekkel, az adó- és árre­form bevezetésének időpont­jával egyetért. Ahhoz, hogy az adózók és az adóhatósá­gok között bizalmi légkör alakulhasson ki, szükség van a demokratikus ellenőrzés meg teremtésére. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület véleményét összegezve hang­súlyozta: a képviselők belát­ják az adóreform bevezetésé­nek elkerülhetetlenségét, de elválaszthatatlannak tartják azt a bérek és a szociálpoli­tika reformjától. A két új adónem bevezetésétől azt várják, hogy javuljon a vállalatok, az egyének tel­jesítménye. A bizottság egye­bek közt indítványozta: a családok adóalapját gyerme­kenként havonta ezer forint­tal csökkentsék, illetve 96 ezerről 120 ezer forintra emeljék fel az adómentes­ség összegét a nyugdíjasok­nál. Cselötei László, a mező- gazdasági bizottság elnöke javasolta: a Hazafias Nép­front lássa el az adóügyek társadalmi ellenőrzését. A nyugdíjasok 108 ezer forint jövedelemhatár felett adóz­zanak. A törvénytervezetek­kel általában egyetértett a testület. Straub F. Brúnó, a telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi bizottság elnöke kifej­tette: a két új adónem beve­zetése nélkülözhetetlen ele­me a gazdaság megújításá­nak. Fontos, hogy a szemé­lyi jövedelemadóból szár­mazó összegeket az állampol­gárok lakóhelye szerinti ta­nácsok használják fel. Kérte, hogy az egészség megóvását szolgáló, halasztást nem tű­rő környezetvédelmi beru­házásoknál a felhalmozási adó, illetve az általános for­galmi adó mérsékelhető, il­letve idővel teljesen eltöröl­hető legyen. Indítványozta továbbá a testület, hogy a lakásépítésen kívül a felújí­tás és a karbantartás is él­vezzen adómentességet. A képviselők észrevételei­re adott válaszában Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter ismertette az adó- és ár­reformhoz kapcsolódó ter­vezett szociálpolitikai prog­ramot. Eszerint a hetven éven felüli nyugdíjasok tel­jes ellentételezésben része­sülnek. minimálisan 330 fo­rinttal emelik a havi já­randóságukat. A hetven éven aluli nyugdíjasok átlagosan 330 forintos kompenzálást kapnak. A családi pót’ék gyermekenként mintesv 380- 430 forinttal emelkedik. A tervek szerint a gyermekgon­dozási segély 300-330 forint­tal lesz havonta több a mos­tani összegnél, s a gyermek- gondozási díj időtartamát két évre terjesztik ki. A prog­ramban szerepel, hogy négy­ezerről! hatezer forintra nő az anyasági se°élv összege, valamint a három- és a többgyermekes családok be­iskolázási támogatásként évente egyszer 2500 forintot kapnak. A tanácsok szociál­politikai segélykeretét 500 millió forinttal gyarapítják. Mindez összesen 24—25 mil­liárd forinttal terheli az ál­lami költségvetést. Az önerős lakásépítésről szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az építőanya­goknál fokozatosan megszün­tetik az állami támogatást. Ennek ellentételezéseként fel­emelik a szociálpolitikai ked­vezmény összegét. Az egy­gyermekes családok 40 ezer helyett 50 ezer. a kétgyer­mekesek az eddigi százöt­ezerrel szemben százötven- ezer. a 3—5 gyermekesek pe­dig 230 ezer helyett 400 ezer forint kedvezményes hitelt vehetnek fel. A korábban ülésezett szakbizottságok beszámolói­nak elemzése után — aho­gyan az egyik képviselő mondta: „saját jogon” — a tervbizottság és a jogi bizott­ság formálta meg együttesen véleményét a szóban forgó két törvényjavaslatról. Az esti órákba nyúló vita után úgy határoztak, hogy mind­két téma előterjesztését — számos képviselői módosító javaslattal, szövegpontosíló indítvánnyal kiegészítve — támogatják az Országgyűlés plénumán'. A vita összefoglalásakor Medgyessy Péter pénzügymi­niszter általában egyetértett azokkal — a témák részlete­it is boncolgató — gondola­tokkal, amelyeket ebben a tanácskozási szakaszban ösz- szesen húsz képviselő fejtett ki: Bölcsey György (Budapest), a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság titkára, Vo- dila Barna (Borsod megye), Devcsics Miklós (Nógrád me­gye), Puskás Sándor (Heves megye), Németh Kálmán (Győí-Sopron megye), Mol­nár Ferenc (Szolnok megye), Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye)., Tulok András (Veszprém megye), Mészáros Győző (Somogy megye). Ka­tona Sándor (Fejér megye), Kovács András (Heves me­gye), Tallóssy Frigyes (Buda­pest), Antal Ferenc (Veszp­rém megye). Fiiló Pál (Buda­pest), Szabó Kálmán (Buda­pest), Király Zoltán (Csong­rád megye). Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest), Boldizsár Iván (országos lis­ta), Szabó István (Budapest) és Kovács Lászlóné (Buda­pest). Elhangzott egyebek között, hogy az adózással kapcsola­tos, formálódó rendelkezések nem .szociálpolitikai jellegű­ek, de a gyermekesek, külö­nösen a nagycsaládosok hely­zetének javítására mihama­rabb sort kell keríteni, amint csak engedik az ország anya­gi lehetőségei. Többen felhív­ták a figyelmet arra, hogy a törvények szövege minden tekintetben legyen világos, érthető, egyértelmű. Elhang­zott az a javaslat — a moz­gássérültek kérését tolmá­csolva —, hogy a súlyos rok­kantak az esetleges adózta­tásuknál részeüljenek ugyan­olyan kedvezményben, mint a nyugdíjasok. Volt, aki az úgynevezett kincstári bevéte­lek — így nevezte az adókat — újabb forrásaként említet­te az államapparátus működ­tetésével kapcsolatos, olykor túlzott költségek mérséklését. Az általános forgalmi adó­val kapcsolatosan többen, többféleképpen megfogal­mazták azt a társadalmi igényt, hogy az újfajta adóz­tatásnak feltétlenül javítania kell a vállalatok érdekeltsé­gét — ezáltal piaci érvénye­sülésüket is — a hatéko­nyabb termelésben, éssze­rűbb munkaszervezésben. A vitában — más-más megfogalmazásban, de egyér­telműen — támogatták azt a képviselői indítványt, hogy a személyi jövedelemadó alapja eltartott gyermeken­ként évente 12 ezer forint­tal legyen alacsonyabb a tervezettnél. Arról is szó esett: az adóügyekkel fog­lalkozó hatezer fős apparátus mellett — az új adóformák bevezetése után — az igaz­ságügyi apparátus amúgy is munkával túlterhelt gárdájá­nál is bizonyára szükség lesz létszámnövelésre (várható szabálysértési ügyek stb. gyors elintézése végett). Is­mét előkerült a vitában — miként a kulturális bizottság ülésén korábban elhangzott — az a javaslat, hogy az írók és művészek főmunka­viszonyon kívüli tevékeny­ségből származó jövedelmé­nek adóztatásánál ne a 200 ezer forintot tekintsék egy progresszívabb adózást ered­ményező „küszöbnek”, ha­nem ennél magasabb össze­get. Kifogásolták a tanesz­közöket és iskolabútorokat gyártó vállalatok termékei­nek 25 százalékos adósávba sorolását. A vita zárultával a pénz­ügyminiszter — miután rész­letkérdések tucatjaira is kitért — általános, érvényű gazdaságpolitikai vélemény­ként fogalmazta meg, hogy az új adórendszernék nem célja a költségvetés szanálá­sa, erre nem is lenne alkal­mas. A cél egy olyan eszköz- rendszer kialakítása, amely tartalmazza részben az egyensúlyi helyzet javításá­nak, részben a kibontakozás­nak elemeit, nemcsak rövi- debb, hanem hosszabb távra is. Nagy jelentőséget tulaj­donított annak, hogy mind az általános forgalmi adóval, mind a személyi jövedelem- adóval kapcsolatos rendelke­zések legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben legyenek lefektetve. Az együttes ülésen Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke is felszólalt. Bognár József zárszavával ért véget a tanácskozás, az­zal, hogy a két bizottság el­határozta: kedden — tehát még a parlamenti ülésszak előtt — újabb ülést tart, bi­zonyos szövegpontosító rész­letkérdések tisztázása végett. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal, valamint a SZOT képviselői tegnap kö­zös sajtótájékoztatót tartot­tak bér- és munkaerő-gazdál­kodási kérdésekről. Halmos Csaba államtitkár. az ÁBMH elnöke elmondta, hogy az év első felében az anyagi ágazatokban a kere­setek tömege 4,2 százalék­kal, az átlagkeresetek pedig 6,2 százalékkal, a népgazda­sági tervben előirányzottnál, s a teljesítményeknél is job­ban Emelkedtek. Becslések szerint az év végéig a ki­áramló keresettömeg 0,5—1 százalékkal, az átlagkerese­tek növekedése pedig körül­belül egy százalékkal halad­ja meg a népgazdasági terv­ben számítottat. Ezért na­gyon fontos, hogy a hátra­levő időszakban a vállalatok megfontolt, felelősségteljes bérgazdálkodást folytassa­nak. Az államtitkár szólt arról is, hogy — bár elterjedtek ilyen hírek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen ten­denciák ellenére sem ter­vez bérstopot. Ezek a hí­resztelések is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban a telje­sítmények emelkedése nélkül is fokozták dolgozóiknak a kifizetéseket. A tervezettnél magasabb keresetkiáramlás­hoz hozzájárult az is, hogy a vállalatok egy része az idei kifizetésekkel akarta javítani jövő évi bérpozíció­ját. Jövőre ugyanis a bérek tömegét szabályozzák majd központilag, s ennek a sza­bályozásnak az alapja az idén kifizetett bér lesz. Azok a kifizetések azonban nem számítanak majd bele az alapba, amelyeket a vállala­tok az idén többletadó vál­lalása mellett, nagyobb tel­jesítmények nélkül hajtottak végre, illetve amennyivel a mostani központi bérszabá­lyozásban túllépték az enge­délyezett kereteket. A jövő évi bérszabályo­zásról szólva azt is elmond­ta, hogy a gazdasági köve­telményekkel összhangban a nettó keresettömeg 1988- ban 3 százalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok valóban ennyivel emelhetik a dolgo­zók bérét, mert ennek a 3 százaléknak egy részét egye­bek között leköti például az idei, évközi béremelések át­húzódó hatása. Jövőre egyes vállalatoknál, egy forintnyi bérfejlesztésre sem lesz mód. A bértömeg-szabályozás mellett jövőre lesznek olyan területek, amelyekre a vi­szonylag szabadabb átlagbér­szabályozást alkalmazzák majd annak érdekében, hogy ahol indokolt, bővíthessék a létszámot. Az átlagbér-sza­bályozás döntően a szolgál­tatókra lesz érvényes. A központi bérszabályozás merevségén enyhít majd az az intézkedés is, hogy ahol létszámot szabadítanak fel ott a megtakarított bérekkel teljes egészében, korlátozás nélkül gazdálkodhatnak a vállalatok. Azok a vállalatok pedig, amelyek jobban, nye­reségesebben dolgoznak, % ré­szesedési célú kiűzetésekkel az átlagosnál jobban növel­hetik embereik jövedelmét. Jelenlegi gazdasági helyze­tünkben - elkerülhetetlen a bérgazdálkodás szigorítása —- mondta az államtitkár —, ám ez nem jelenti azt. hogy ne keresnénk az előrelépés lehetőségét. így például jö­vőre kikerülnek a kereset- szabályozás alól azok a vál­lalatok, amelyek nagyobb részt lakossági szolgálta­tásokkal foglalkoznak, s ezek a szervezetek minden kötöttség nélkül dönthetnek arról, hogy mennyit hasz­nálnak fel a rendelkezésük­re álló forrásokból beruhá­zásokra, illetve bérekre. A fejlődés ebbe az irányba kell, hogy mutasson. Az ÁBMH vezetői szüksé­gesnek tartják a bérreform­ra vonatkozó elképzelések mielőbbi kidolgozását — hangsúlyozta az államtitkár. Nem értenek egyet ugyanis azokkal a véleményekkel, amelyek szerint bérreformra majd csak a stabilizációs időszak után gondolhatunk. Az ÁBMH erre vonatkozóan kidolgozza a koncepcióját, s azt széles körű vitára bocsát­ja. Az ÁBMH elgondolásá­nak lényege, hogy a stabili­záció időszakában meg kell teremteni valamennyi felté­telt ahhoz, hogy a széles ér­telemben vett bérreform a stabilizációs időszak végére, vagy közvetlenül azt köve­tően átfogóan éreztesse ha­tását. Az államtitkár ismertette azt a programot is, amelyet , a kormány csütörtöki ülésén fogadott el a foglalkoztatás­politika eszközrendszerének korszerűsítéséről. A cél, hogy a foglalkoztatásban tapasz­talható feszültségeket ne tűzoltásszerűen csillapítsák, hanem lehetőség legyen a fo­lyamatok befolyásolására, újabb feszültséggócok kiala­kulásának megelőzésére. Igen jelentős intézkedés, hogy a kormány döntött a foglalkoztatás-politikai alap létrehozásáról, amelyből a jövő évtől kezdve az átkép- ., zések, a dolgozók elhelyez­kedésének támogatása mel­lett lehetőség lesz egyedi pá­lyázatok útján a kisebb kör­zetek foglalkoztatási feszült­ségeinek enyhítésére is. Az alap összege jövőre 1,2—1.5 milliárd forint lesz, amit a költségvetés finanszíroz. Az államtitkár elmondta, hogy szó van az újrakezdési támogatás bevezetéséről, amely azt szolgálná, hogy az állami foglalkoztatásból ki­szorulók hitel segítségével kezdhessenek vállalkozásba. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal a kormány megbízásából vizsgálja majd a nők foglalkoztatásának kérdését is, hogy bizonyos támogatások nyújtásával a nők olyan tevékenységet lát­hassanak el otthon, amely alapvető társadalompoliti­kai, szociálpolitikai célokat szolgál. Ott György, a SZOT köz- gazdasági és életszínvonal­politikai osztályának veze­tője elmondta, hogy az év hátralevő részében a szak- szervezetek is szükségesnek tartják az eddigieknél meg­fontoltabb vállalati bérgaz­dálkodást. A szigorúbb bér- gazdálkodás azonban csak akkor valósítható meg, ha az elkövetkezendő hónapokban az árak sem emelkednek je­lentősebben. A szakszerveze­tek is egyetértenek azzal, hogy mielőbb ki kell dolgoz­ni a bérreform koncepcióját, annak fő irányait, s ebben tevékeny részt vállalnak. A szakszervezetek ugyanak­kor fontosnak tartják, hogy kialakítsák önálló foglalkoz­tatás-politikai koncepcióju­kat is, s azt az illetékes szervek elé terjesszék. A hit kiemel kedd fontosságú nemzetközi eseménye kétségtelenül a bonni nemet—német csucstalalkozc volt. A képen: az Erich Honecker vezette NDK-beli küldöttség, és a ven­déglátó Helmut Kohl vezette NSZK-beli delegáció a tárgyalóasztalnál. Honecker tegnap ha­zautazott Berlinbe (Fotó: ADN—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom