Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK EGYÜTTES ÜLÉSE _________________ 2_______________________________Somogyi Néplap 1 987. szeptember 12., szombat Az Országgyűlés ülése előtt újabb megbeszélést tartanak Foglalkoztatási és bérkérdések Az ABMH és a SZOT tájékoztatója Az Országgyűlés terv- és költségvetési, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Bognár Józsefe és Antalffy György elnökletével együttes ülést tartott tegnap a Parlamentben. A két testület megvitatta az Ország- gyűlés őszi ülésszaka elé kerülő, az általános forgalmi adóról, illetve' a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat. A hagyományoktól eltérően az ülés — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — azzal kezdődött, hogy a két bizottság tagjai észrevételeket tettek a törvénytervezetekre vonatkozóan. Török Sándor (Szolnok megye) a lakosság rossz hangulatára, az állampolgárok cselekvő, alkotó kedvének hanyatlására hívta fel a figyelmet. Ahhoz, hogy a lakosság kiálljon a tervezett törvény végrehajtása mellett, az eddig felvázoltaknál erőteljesebb garanciákra van szükség. Antalffy György (Csongrád megye) kiemelte: az adóreform nem elégséges eszköz a gazdasági bajok orvoslásához. A fogadtatásával kapcsolatos bizalmatlanság részben azzal magyarázható, hogy nem lehet megnyugtatóan megítélni a társadalmi hatását, és kérdéses az is: megszünteti-e a gazdaság funkciózavarait. Ügy vélte, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése a differenciálás ellen hat, hiszen a kiemelkedő teljesítményt nyújtók tehertétele lesz a legnagyobb. Szükségesnek tartotta, hogy a két törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályokat minisztertanácsi rendelet rögzítse. Horváth Jenő (Budapest) nehezményezte, hogy a törvénytervezeteikről fontos összefüggések ismeretének hiányában vitatkoztak az országgyűlési bizottságok tagjai. Így például ma sem tisztázott még a vállalkozási adó nagysága és szerepe, és abban is megoszlanak a vélemények, hogy a vállalatoknak lesz-e elegendő tartalékuk a szükséges termékszerkezet-váltásra, bérfejlesztésre. Javasolta, hogy legyen mentes az adó alól a nyugdíj mellett szerzett egyéb jövedelem is, ha a nyugdíj és az egyéb kereset együttes összege a 120 ezer forintot nem haladja meg. Kérte, hogy a törvénytervezetben szereplő adókulcsokat változassák meg, mert azok — mint mondta — a kiemelkedően magas jövedelműeknek kedveznek. Végezetül napirend-módosító javaslattal élt: indítványát a két testület elfogadta, s ennek megfelelően az országgyűlési bizottságok elnökeinek tájékoztatójával folytatódott a tanácskozás. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke elmondotta: a testület három alkalommal foglalkozott a törvényjavaslatokkal. A törvényhozók főként az adóreformhoz kapcsolódó szociálpolitikai intézkedések szükségességét hangsúlyozták, illetve a láthatatlan jövedelmek bevallásának ösztönzésére. a nyugdíj melletti munka adóztatására vonatkozóan tettek észrevételeket. Stadinger István' az építési és közlekedési bizottság elnöke utalt arra, hogy a képviselők a választópolgárok kérdéseinek állandó kereszttüzében állnak, s a tervezetek részletes tanulmányozására nem volt elegendő idejűik. Hangsúlyozta: a törvényjavaslatokkal, illetve azok bevezetésének időpontjával egyetért a bizottság, az adó- és árrendszer reformját szükséges, de nem elégséges feltételnek tartja ahhoz, hogy a gazdasági életben kedvező változások következzenek be. A törvényhozók véleményét tolmácsolva kiemelte: nem szabad teret engedni a kivételezésnek, mert kellő szigor nélkül a tervezett intézkedések hatástalanok lesznek. Hangoztatta: az adózást társadalmilag alátámasztó etika kialakítására is szükség van. Juhász Mihály, az ipari bizottság elnöke elmondotta: a testület egyetért a törvény- javaslatok fő céljaival, az adóreformot a gazdasági tisztánlátást segítő, az igazságosabb közteherviselést előmozdító, fontos szabályozó eszköznek tartja. A bizottság egy módosítást terjesztett elő: eszerint szükségesnek tartják, hogy az adómentes, 48 ezer forintos értékhatárt 70 ezer forintra emeljék fel. A kereskedelmi bizottság álláspontjáról Hellner Károly titkár adott tájékoztatást. Elmondotta: a testület helyesli a két új adónem alapelveit, s a törvénytervezetekkel, az adó- és árreform bevezetésének időpontjával egyetért. Ahhoz, hogy az adózók és az adóhatóságok között bizalmi légkör alakulhasson ki, szükség van a demokratikus ellenőrzés meg teremtésére. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület véleményét összegezve hangsúlyozta: a képviselők belátják az adóreform bevezetésének elkerülhetetlenségét, de elválaszthatatlannak tartják azt a bérek és a szociálpolitika reformjától. A két új adónem bevezetésétől azt várják, hogy javuljon a vállalatok, az egyének teljesítménye. A bizottság egyebek közt indítványozta: a családok adóalapját gyermekenként havonta ezer forinttal csökkentsék, illetve 96 ezerről 120 ezer forintra emeljék fel az adómentesség összegét a nyugdíjasoknál. Cselötei László, a mező- gazdasági bizottság elnöke javasolta: a Hazafias Népfront lássa el az adóügyek társadalmi ellenőrzését. A nyugdíjasok 108 ezer forint jövedelemhatár felett adózzanak. A törvénytervezetekkel általában egyetértett a testület. Straub F. Brúnó, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke kifejtette: a két új adónem bevezetése nélkülözhetetlen eleme a gazdaság megújításának. Fontos, hogy a személyi jövedelemadóból származó összegeket az állampolgárok lakóhelye szerinti tanácsok használják fel. Kérte, hogy az egészség megóvását szolgáló, halasztást nem tűrő környezetvédelmi beruházásoknál a felhalmozási adó, illetve az általános forgalmi adó mérsékelhető, illetve idővel teljesen eltörölhető legyen. Indítványozta továbbá a testület, hogy a lakásépítésen kívül a felújítás és a karbantartás is élvezzen adómentességet. A képviselők észrevételeire adott válaszában Med- gyessy Péter pénzügyminiszter ismertette az adó- és árreformhoz kapcsolódó tervezett szociálpolitikai programot. Eszerint a hetven éven felüli nyugdíjasok teljes ellentételezésben részesülnek. minimálisan 330 forinttal emelik a havi járandóságukat. A hetven éven aluli nyugdíjasok átlagosan 330 forintos kompenzálást kapnak. A családi pót’ék gyermekenként mintesv 380- 430 forinttal emelkedik. A tervek szerint a gyermekgondozási segély 300-330 forinttal lesz havonta több a mostani összegnél, s a gyermek- gondozási díj időtartamát két évre terjesztik ki. A programban szerepel, hogy négyezerről! hatezer forintra nő az anyasági se°élv összege, valamint a három- és a többgyermekes családok beiskolázási támogatásként évente egyszer 2500 forintot kapnak. A tanácsok szociálpolitikai segélykeretét 500 millió forinttal gyarapítják. Mindez összesen 24—25 milliárd forinttal terheli az állami költségvetést. Az önerős lakásépítésről szólva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: az építőanyagoknál fokozatosan megszüntetik az állami támogatást. Ennek ellentételezéseként felemelik a szociálpolitikai kedvezmény összegét. Az egygyermekes családok 40 ezer helyett 50 ezer. a kétgyermekesek az eddigi százötezerrel szemben százötven- ezer. a 3—5 gyermekesek pedig 230 ezer helyett 400 ezer forint kedvezményes hitelt vehetnek fel. A korábban ülésezett szakbizottságok beszámolóinak elemzése után — ahogyan az egyik képviselő mondta: „saját jogon” — a tervbizottság és a jogi bizottság formálta meg együttesen véleményét a szóban forgó két törvényjavaslatról. Az esti órákba nyúló vita után úgy határoztak, hogy mindkét téma előterjesztését — számos képviselői módosító javaslattal, szövegpontosíló indítvánnyal kiegészítve — támogatják az Országgyűlés plénumán'. A vita összefoglalásakor Medgyessy Péter pénzügyminiszter általában egyetértett azokkal — a témák részleteit is boncolgató — gondolatokkal, amelyeket ebben a tanácskozási szakaszban ösz- szesen húsz képviselő fejtett ki: Bölcsey György (Budapest), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára, Vo- dila Barna (Borsod megye), Devcsics Miklós (Nógrád megye), Puskás Sándor (Heves megye), Németh Kálmán (Győí-Sopron megye), Molnár Ferenc (Szolnok megye), Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye)., Tulok András (Veszprém megye), Mészáros Győző (Somogy megye). Katona Sándor (Fejér megye), Kovács András (Heves megye), Tallóssy Frigyes (Budapest), Antal Ferenc (Veszprém megye). Fiiló Pál (Budapest), Szabó Kálmán (Budapest), Király Zoltán (Csongrád megye). Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest), Boldizsár Iván (országos lista), Szabó István (Budapest) és Kovács Lászlóné (Budapest). Elhangzott egyebek között, hogy az adózással kapcsolatos, formálódó rendelkezések nem .szociálpolitikai jellegűek, de a gyermekesek, különösen a nagycsaládosok helyzetének javítására mihamarabb sort kell keríteni, amint csak engedik az ország anyagi lehetőségei. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a törvények szövege minden tekintetben legyen világos, érthető, egyértelmű. Elhangzott az a javaslat — a mozgássérültek kérését tolmácsolva —, hogy a súlyos rokkantak az esetleges adóztatásuknál részeüljenek ugyanolyan kedvezményben, mint a nyugdíjasok. Volt, aki az úgynevezett kincstári bevételek — így nevezte az adókat — újabb forrásaként említette az államapparátus működtetésével kapcsolatos, olykor túlzott költségek mérséklését. Az általános forgalmi adóval kapcsolatosan többen, többféleképpen megfogalmazták azt a társadalmi igényt, hogy az újfajta adóztatásnak feltétlenül javítania kell a vállalatok érdekeltségét — ezáltal piaci érvényesülésüket is — a hatékonyabb termelésben, ésszerűbb munkaszervezésben. A vitában — más-más megfogalmazásban, de egyértelműen — támogatták azt a képviselői indítványt, hogy a személyi jövedelemadó alapja eltartott gyermekenként évente 12 ezer forinttal legyen alacsonyabb a tervezettnél. Arról is szó esett: az adóügyekkel foglalkozó hatezer fős apparátus mellett — az új adóformák bevezetése után — az igazságügyi apparátus amúgy is munkával túlterhelt gárdájánál is bizonyára szükség lesz létszámnövelésre (várható szabálysértési ügyek stb. gyors elintézése végett). Ismét előkerült a vitában — miként a kulturális bizottság ülésén korábban elhangzott — az a javaslat, hogy az írók és művészek főmunkaviszonyon kívüli tevékenységből származó jövedelmének adóztatásánál ne a 200 ezer forintot tekintsék egy progresszívabb adózást eredményező „küszöbnek”, hanem ennél magasabb összeget. Kifogásolták a taneszközöket és iskolabútorokat gyártó vállalatok termékeinek 25 százalékos adósávba sorolását. A vita zárultával a pénzügyminiszter — miután részletkérdések tucatjaira is kitért — általános, érvényű gazdaságpolitikai véleményként fogalmazta meg, hogy az új adórendszernék nem célja a költségvetés szanálása, erre nem is lenne alkalmas. A cél egy olyan eszköz- rendszer kialakítása, amely tartalmazza részben az egyensúlyi helyzet javításának, részben a kibontakozásnak elemeit, nemcsak rövi- debb, hanem hosszabb távra is. Nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy mind az általános forgalmi adóval, mind a személyi jövedelem- adóval kapcsolatos rendelkezések legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben legyenek lefektetve. Az együttes ülésen Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is felszólalt. Bognár József zárszavával ért véget a tanácskozás, azzal, hogy a két bizottság elhatározta: kedden — tehát még a parlamenti ülésszak előtt — újabb ülést tart, bizonyos szövegpontosító részletkérdések tisztázása végett. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a SZOT képviselői tegnap közös sajtótájékoztatót tartottak bér- és munkaerő-gazdálkodási kérdésekről. Halmos Csaba államtitkár. az ÁBMH elnöke elmondta, hogy az év első felében az anyagi ágazatokban a keresetek tömege 4,2 százalékkal, az átlagkeresetek pedig 6,2 százalékkal, a népgazdasági tervben előirányzottnál, s a teljesítményeknél is jobban Emelkedtek. Becslések szerint az év végéig a kiáramló keresettömeg 0,5—1 százalékkal, az átlagkeresetek növekedése pedig körülbelül egy százalékkal haladja meg a népgazdasági tervben számítottat. Ezért nagyon fontos, hogy a hátralevő időszakban a vállalatok megfontolt, felelősségteljes bérgazdálkodást folytassanak. Az államtitkár szólt arról is, hogy — bár elterjedtek ilyen hírek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen tendenciák ellenére sem tervez bérstopot. Ezek a híresztelések is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban a teljesítmények emelkedése nélkül is fokozták dolgozóiknak a kifizetéseket. A tervezettnél magasabb keresetkiáramláshoz hozzájárult az is, hogy a vállalatok egy része az idei kifizetésekkel akarta javítani jövő évi bérpozícióját. Jövőre ugyanis a bérek tömegét szabályozzák majd központilag, s ennek a szabályozásnak az alapja az idén kifizetett bér lesz. Azok a kifizetések azonban nem számítanak majd bele az alapba, amelyeket a vállalatok az idén többletadó vállalása mellett, nagyobb teljesítmények nélkül hajtottak végre, illetve amennyivel a mostani központi bérszabályozásban túllépték az engedélyezett kereteket. A jövő évi bérszabályozásról szólva azt is elmondta, hogy a gazdasági követelményekkel összhangban a nettó keresettömeg 1988- ban 3 százalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok valóban ennyivel emelhetik a dolgozók bérét, mert ennek a 3 százaléknak egy részét egyebek között leköti például az idei, évközi béremelések áthúzódó hatása. Jövőre egyes vállalatoknál, egy forintnyi bérfejlesztésre sem lesz mód. A bértömeg-szabályozás mellett jövőre lesznek olyan területek, amelyekre a viszonylag szabadabb átlagbérszabályozást alkalmazzák majd annak érdekében, hogy ahol indokolt, bővíthessék a létszámot. Az átlagbér-szabályozás döntően a szolgáltatókra lesz érvényes. A központi bérszabályozás merevségén enyhít majd az az intézkedés is, hogy ahol létszámot szabadítanak fel ott a megtakarított bérekkel teljes egészében, korlátozás nélkül gazdálkodhatnak a vállalatok. Azok a vállalatok pedig, amelyek jobban, nyereségesebben dolgoznak, % részesedési célú kiűzetésekkel az átlagosnál jobban növelhetik embereik jövedelmét. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben - elkerülhetetlen a bérgazdálkodás szigorítása —- mondta az államtitkár —, ám ez nem jelenti azt. hogy ne keresnénk az előrelépés lehetőségét. így például jövőre kikerülnek a kereset- szabályozás alól azok a vállalatok, amelyek nagyobb részt lakossági szolgáltatásokkal foglalkoznak, s ezek a szervezetek minden kötöttség nélkül dönthetnek arról, hogy mennyit használnak fel a rendelkezésükre álló forrásokból beruházásokra, illetve bérekre. A fejlődés ebbe az irányba kell, hogy mutasson. Az ÁBMH vezetői szükségesnek tartják a bérreformra vonatkozó elképzelések mielőbbi kidolgozását — hangsúlyozta az államtitkár. Nem értenek egyet ugyanis azokkal a véleményekkel, amelyek szerint bérreformra majd csak a stabilizációs időszak után gondolhatunk. Az ÁBMH erre vonatkozóan kidolgozza a koncepcióját, s azt széles körű vitára bocsátja. Az ÁBMH elgondolásának lényege, hogy a stabilizáció időszakában meg kell teremteni valamennyi feltételt ahhoz, hogy a széles értelemben vett bérreform a stabilizációs időszak végére, vagy közvetlenül azt követően átfogóan éreztesse hatását. Az államtitkár ismertette azt a programot is, amelyet , a kormány csütörtöki ülésén fogadott el a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítéséről. A cél, hogy a foglalkoztatásban tapasztalható feszültségeket ne tűzoltásszerűen csillapítsák, hanem lehetőség legyen a folyamatok befolyásolására, újabb feszültséggócok kialakulásának megelőzésére. Igen jelentős intézkedés, hogy a kormány döntött a foglalkoztatás-politikai alap létrehozásáról, amelyből a jövő évtől kezdve az átkép- ., zések, a dolgozók elhelyezkedésének támogatása mellett lehetőség lesz egyedi pályázatok útján a kisebb körzetek foglalkoztatási feszültségeinek enyhítésére is. Az alap összege jövőre 1,2—1.5 milliárd forint lesz, amit a költségvetés finanszíroz. Az államtitkár elmondta, hogy szó van az újrakezdési támogatás bevezetéséről, amely azt szolgálná, hogy az állami foglalkoztatásból kiszorulók hitel segítségével kezdhessenek vállalkozásba. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a kormány megbízásából vizsgálja majd a nők foglalkoztatásának kérdését is, hogy bizonyos támogatások nyújtásával a nők olyan tevékenységet láthassanak el otthon, amely alapvető társadalompolitikai, szociálpolitikai célokat szolgál. Ott György, a SZOT köz- gazdasági és életszínvonalpolitikai osztályának vezetője elmondta, hogy az év hátralevő részében a szak- szervezetek is szükségesnek tartják az eddigieknél megfontoltabb vállalati bérgazdálkodást. A szigorúbb bér- gazdálkodás azonban csak akkor valósítható meg, ha az elkövetkezendő hónapokban az árak sem emelkednek jelentősebben. A szakszervezetek is egyetértenek azzal, hogy mielőbb ki kell dolgozni a bérreform koncepcióját, annak fő irányait, s ebben tevékeny részt vállalnak. A szakszervezetek ugyanakkor fontosnak tartják, hogy kialakítsák önálló foglalkoztatás-politikai koncepciójukat is, s azt az illetékes szervek elé terjesszék. A hit kiemel kedd fontosságú nemzetközi eseménye kétségtelenül a bonni nemet—német csucstalalkozc volt. A képen: az Erich Honecker vezette NDK-beli küldöttség, és a vendéglátó Helmut Kohl vezette NSZK-beli delegáció a tárgyalóasztalnál. Honecker tegnap hazautazott Berlinbe (Fotó: ADN—MTI—KS)
