Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
1987. szeptember 10., csütörtök Somogyi Néplap 3 A dolgozók érdekében Személyes érdekeltség Gazdaságosság, technológiai megújulás Lépésváltásra ösztönzi a szakszervezeti mozgalom húszezer somogyi tisztségviselőjét a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának, a megyei pártbizottság feladattervének megvalósítása. Naponta újabb és újabb dolgozókkal, szakszervezeti tagokkal ismertetik meg és fogadtatják el a stabilizáció és a kibontakozás szükségességét. A tagság korábbinál nagyobb politikai elkötelezettsége nélkül ugyanis nem valósítható meg a kezdeményezőkészség, az önállóság kibontakoztatása a munkahelyeken. Minden jó elgondolásra, ötletre szükség van, amely révén növelhető az export, javítható a minőség, a hatékonyság. Az SZMT és az ágazati szakszervezetek arra ösztönzik az alapszervezeteket, hogy álljanak ki minden olyan elképzelés mellett, amely növeli a gazdasági teljesítményt. Összeállításunkban néhány példát mondunk el a máshol is hasznosítható szak- szervezeti tapasztalatokból. Vigyáznak a — Vállalatunknál 1984 óta megújult a munkaverseny- mozgalom — mondta Dévainé Seres Erzsébet, a Kaposvári Tejipari Vállalat közgazda- sági osztályának vezetője. — Bevezettük a pályázati rend- seert. A vállalat vezetősége minden évben ismerteti az üzemekkel a legfontosabb feladatokat. Erre épül a pályázati rendszer, amelyben meghatározzuk a pontos tennivalók mellett a határidőket, valamint az elismerés lehetőségét, mértékét is. Pályázniuk nemcsak az állandóan együtt dolgozó csoportoknak és szocialista brigádoknak lehet. Alkalmi csoportosulások is bekapcsolódhatnak a versenybe, illetve — ha a feladat jellege olyan —, egyénileg is segítheti valaki egy-egy cél elérését. — Ki irányítja, ki fogja össze a munkaversenyt? — A munkaverseny irányítása elsősorban a gazdasági vezetők feladata. A különböző munkacsoportok és -brigádok tevékenységében rejlő lehetőségek akkor aknázhatók ki igazán, ha a vezetők A Kutasi Állami Gazdaságban csaknem két hónappal ezelőtt valamennyi üzemegységi, gazdasági irányító bevonásával rendkívüli megbeszélést tartottak. Akkor már nyilvánvaló volt a kalászosok terméskiesése, de az is, hogy a gazdaság egyik alappillérét jelentő gyümölcsös — főként az alma — jóval kevesebb termést ígér a tervezettnél. — Nagyszabású takarékos- sági kampányt indítottunk — mondja Kiss Gyula közgazdasági igazgatóhelyettes —, minden lehetőséget sorra vettünk, amely hozzásegíthet, hogy a tervezett harmincnyolcmillió forintos eredményt elérjük. — A gazdasági cél teljesítése nálunk kialakított gyakorlat szerint személyes érdeke minden dolgozónak — teszi hozzá Matyók János energetikus, a szakszervezeti bizottság titkára. Milyen ez a belső érdekeltségi rendszer? A példák minőségre nem elegednek meg a feladatok megjelölésével, hanem gondoskodnak az ösztönzésről és a szükséges eszközökről is. Az agitációban és a szervezőmunkában fontos feladatot vállal a szakszervezet. A pályázati felhívásra jelentkezők — ha sikeresen elsorából kiderül: át- meg átszövi a demokratizmus, a minőségre ösztönöz, a tulajdonosi tudatot, a gazdasághoz való kötődést fokozza, jóllehet ezekről a fogalmakról önmagukban a legkevesebb szó esik. A módszer lényege: -minden üzemegységnek megvan a termelési, eredmény- és költségterve. Ennek teljesítéséhez kapcsolódik a részesedés, a kifizethető prémium. — Az év eleji szakszervezeti bizalmi tanácskozáson, ahol természetesen a vállalati tanács is képviselteti magát, úgymond egyezség születik a feladatokról épp úgy, mint a bérfejlesztési ösztönzési módszerekről — mondja Matyók János és hozzáteszi: — Amit ott elhatároztunk, azt mi is, a gazdasági vezetők is betartják. — Az tény — fűzi hozzá a közgazdasági igazgatóhelyettes —, hogy régi törekvésünk: minél többet tudvégzik a vállalt munkát —, már a legközelebbi bérkifizetési napon megkapják a jutalmat. — Miközben a gazdasági munkaversenyben továbbra is keressük az új módszereket, a brigádmozgalomban megőriztük azt, ami jó, ami bevált — folytatta Dévainé. — Mi szerepel általában a brigádvállalásokban ? — Különösen a nyári többletmunkákból veszik ki részüket a brigádok. Szépek az eredményeik az anyag- és energiatakarékosságban. Az energiapazarlás megelőzése, a csomagolóanyagokkal való takarékosság és az alapanyag csepegésének megakadályozása olyan törekvés, amely föltételezi a brigádtagok felelősségérzetét, tevékeny hozzállását. A vállalat évről évre komplex anyagtakarékossági intézkedési tervvel is megalapozza a brigádok ilyen irányú vállalásait. A minőség terén a legfőbb támpont a csoportok és az egyének számára a hatósági szabvány, valamint a vállalati belső előírások, amelyek a termékek élvezhetőségét biztosítják. Fontos hát a gondosság. junk fizetni a dolgozóinknak. Természetesen a teljesítményekkel arányosan! Ezért például míg a gazdaság egészére kötelező a bérszínvonal-gazdálkodás, az üzemegységektől ezt nem kérjük számon. Ott teljesítménybérezés van. Az üzemegység-vezető prémiuma annál nagyobb, minél magasabb a teljesítmény, a nyereség. Ahol csak lehetséges, minden munkafolyamatnál a teljesítménybér módszerét igyekszünk bevezetni. — A teljesítmény növelése - személyes érdek, hiszen több kerül a borítékba — mondj) az szb-titkár. — Ez pedig harmonikusan szolgálja a vállalati érdeket, a jövedelmező gazdálkodást. Ügy vélem, ez az érdekösszhang magyarázza, hogy miért jó a hangulat, közvetlen az emberi kapcsolat. A demokratikus fórumrendszerek működésén kívül is élő valóság a demokrácia. Átérzí mindenki, hogy mi a legfontosabb, a legsürgősebb. Ha úgy hozza a helyzet, a traktoros ládát szegei, az energetikus • értékesítéssel foglalkozik, a gépkocsivezető gyümölcsfát metsz. Mert érdeke, hogy a gazdaság célja teljesüljön. Méghozzá következetes, ésszerű takarékossági elvek alapján. A teherautó-vezetőnek például érdeke az is, hogy kocsija lehetőleg a norma alatt fogyasz- szon, hiszen a megtakarított üzemanyag ára az ő keresetét növeli. A kutasi gazdaságnak, mely kifejezetten mezőgazdasági tevékenységből él, évek óta harminc-negyvenmillió forint között mozog a nyeresége. A belső ösztönző módszerek is évek során alakultak ki, formálódtak, tökéletesedtek, célszerűbbé váltak. A közgazdasági elnökhelyettes is, az szb-titkár is úgy mondja: bizonyos, hogy a jelenlegi gyakorlaton is van javítanivaló. — A gazdasági fejlődés gyorsítása nálunk azt jelenti, hogy mindig jobban végezzük el az alaptevékenységet. Még jobban ösztönözzünk az ésszerű takarékosságra, a minőségre. Két hónap óta a korábbinál is nagyobb figyelmet fordít erre mindenki. Kálmán Sándor gépbeállító elégedett a hosszúfúróval és felületgörgőző célgéppel, mely a Kaposgép fiatal fejlesztőinek munkáját dicséri. Több hasonlót készítettek a gyáregységekben is, többek között termel már a mernyei is. Gazdaságosság és technológiai megújulás — ezt írhatnánk „születési anyakönyvébe”. A Kaposgép vállalati szakszervezeti bizottságának titkárával beszélgettünk, ő mutatta be az új gépet is. A gyárban nem régen részletes elemzést készítettek arról, hogy a szakszervezeti bizottság miként segítheti a gazdaságpolitikai feladatok teljesítését. Kiss József ennek az alapos tapasztalatcsokornak a birtokában az egymilliárd-hatvanmillió forintos termelési értéket előállító gyár helyzetéről, törekvéseiről beszélt. A szak- szervezet gazdálkodást segítő tevékenysége is igyekszik hozzájárulni, hogy a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdek minél inkább összhangba kerüljön. Ez áll a szakszervezeti bizottság munkájának a középpontjában. Így fogalmazott: — A gazdálkodást segítő tevékenységben a szakszervezetre nagy feladat hárul. A gyakori termékváltásból adódó dolgozói gondok éppúgy beletartoznak megoldásra váró feladatainkba, mint a költségek csökkentése az új termékeknél, vagy a normarendezés, a munkaverseny- mozgalom, és az általános rend és fegyelem további javítása. A szűkös lehetőségek között fontos szerepük van a teljesítmény szerinti differenciált elosztásban is. Gondot okoz a szociális feszü't- ség és a teljesítmény közti ellentmondás. Elmondta a szakszervezeti bizottság titkára azt is. hogy a munkaügyi vitákat igyekeznek megelőzni. — Javult a munkafegyelem — állapította meg az elemzés, de föltárt gondokat is. Melyek ezek? — Az anyag- és alkatrészutánpótlás, a munkaerőpiac állapota, esetenként pedig a belső szervezetlenség. Jól képzett munkaerőben hiány van, ugyanakkor a vállalat elhatározta, hogy nem foglalkoztat tovább fölösleges munkaerőt. Ezt folyamatosan hajtjuk végre. A dolgozók többsége rendet, fegyelmet akar, ezért helyesli azokat az intézkedéseket, amelyek ezt igyekeznek megvalósítani. Az a határozott álláspontunk, hogy a gazdálkodást segítő törekvéseink kulcsa a szervezettebb, fegyelmezettebb munka föltételeinek megteremetése, az ehhez szükséges külső és belső feltételek biztosítása. A hatékony gazdálkodást ösztönzik Összefogás a talpon maradásért Nagy feladatok megoldása vár a szakszervezetekre a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításában. Dr. Exner Zoltánnal, az SZMT vezető titkárával arról beszélgettünk, mire összpontosítja erejét a mozgalom. — Támogatja, segíti a Központi Bizottság gazdaságitársadalmi kibontakozási programjában kitűzött célok elérését, a megyei pártbizottság szeptember 2-i ülésén elfogadott megyei feladatok végrehajtását, mivel a gazdasági helyzet stabilizálása. a kibontakozás a dolgozók alapvető érdéke. Teljesen egyetértünk azzal, hogy szilárd gazdasági alapok nélkül nem lehet védeni a dolgozók érdekét. — Az ország jövője szempontjából elkerülhetetlen a szerkezetváltás. Hogyan segíti ezt az SZMT? — Támogatjuk a szerkezet- váltást a megyében, az emiatti összeütközéseket azonban egy erre alkalmas intézményrendszer létrehozásával tartjuk megoldhatónak. Nem indulhat meg a vándorlás új munkalehetőségék keresésére. Elkerülhetetlenül kialakulnak, kialakulhatnak területenként, ágazatodként a megyében is bizonyos foglalkoztatási feszültségek, ez azonban nem jelenthet munkanélküliséget. Szerintünk minden munkáskézre szükség van; társadalmi, gazdasági érdekekink, céljaink nem engedik meg, hogy munkaképes emberek esetleg ne találjanak munkahelyet, hogy elviselhetetlen élethelyzetek alakuljanak ki. Éppen ezért előrelátó foglalkoztatás-politikára törekszünk. A gazdaság korszerűsítésének, szerkezeti megújulásának alapvető követelménye a jövedelemtermelő képesség fokozása, föltételeinek megteremetése. Éppen ezért támogatjuk és elősegítjük a mainál jóval korszerűbb munkaszervezést, a teljesítményelvű bérezést, a vállalatok önállóságának, a vállalatvezetők érdekeltségének és felelősségének növekedését, valamint a demokratikus fórumok szerepének növelését. A gazdaság megújulásával, egyidejűleg vissza kell szorulniuk a veszteséges tevékenységeknek. Ehhez azonban megfelelő pénzügyi politikára van szükség, amely egyben bővíti a jövedelmezően gazdálkodó somogyi szervezetek mozgásterét, elősegítve, hogy az anyagi források megfelelő helyre kerüljenek — Van-e arra elképzelés, hogy a mozgalom jobban segítse a létszámleépítés, átcsoportosítás, áthelyezés miatt nehéz helyzetbe kerülőket? — A szakszervezeti munka hitelének alapja, próbatétele Somogybán is a foglalkoztatás biztonságának megőrzése. Egybeesik törekvéseinkkel az az elhatározás, hogy új munkahelyek jöjjenek létre azokban a térségekben, ahol munkaerőfölösleg van. Egyetértünk azzal, hogy a mező- gazdasági üzemek ipari szolgáltató tevékenységének fejlesztése segítse a foglalkoztatási gondok megoldását. Támogatjuk a munkaerő-szolgáltató irodahálózat bővítését, megyei és helyi alapok létrehozását, az átképzést, a továbbképzést, mindazokat az intézkedéseket, amelyek a foglalkoztatási biztonság megőrzését szolgálják. Somogybán minden föltétel megvan arra, hogy a szelektív fejlesztés, a szerkezetváltás és a teljes foglalkoztatás követelményeinek a lehető legkisebb feszültséggel tegyünk eleget. Kezünkben vannak a lehetőségek a nehézségek humánus és tisztességes megoldására. Ezen kívül megyénkben is rendkívül fontos a szociális biztonság fenntartása. Propagandánkban erősítjük azt a szemléletet, hogy a szakszervezeteknek alapvető érdek- védelmi feladata a hatékony gazdálkodás segítése. A kibontakozás és a reform folyamatában a szakszervezetnek is meg kell újulnia, tovább kell lépnie. Növelni kívánjuk kezdeményezőképességünket, sokoldalúbbá szeretnénk tenni a szakszervezet termelést segítő munkáját — mondta dr. Exner Zoltán. Augusztus 31-e volt az akti vaértekezlet napja. A siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat szakszervezeti bizottsága összehívta a tagokat, a főbizalmiakat, a bizalmikat, a munkabizottság vezetőit. A tanácskozáson a párt Központi Bizottsága kibontakozási programjáról, az ezzel kapcsolatos SZOT-ál- lásfoglalásról, illetve a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének cselekvési programjáról hangzott el tájékoztató, s ekkor ismertették a dolgozók képviselőivel a vállalat gazdasági és társadalmi vezetőségének terveit a sajátos és merőben új feladatok megoldását illetően. Mint ismeretes, 1988-tól teljesen önállóan kell ..megélzösségének, mégpedig az eddiginél mostohább körülmények között. — A legfontosabb célunk a talpon maradás — mondta Városi István szb-titkár —, pontosabban mindent meg kell tennünk avégett, hogy az önálló költségvetéssel és gazdálkodással is megfelelő nyereségre tegyünk szert, s ezáltal dolgozóink és családjaik megélhetését lehetővé tegyük. A vállalat szakszervezeti bizottsága fontos szerepet vállal a kibontakozásban, segítve a gazdasági vezetőket, ugyanakkor felelősséggel óvva a dolgozók érdekeit. — Jó érzéssel mondhatom, hogy a szakszervezeti bizottság és a vezetőség kapcsola- • , (»Ir!;.■ ^ gvümö’csü7Őnek bizonyult, sok gonddal, nehézséggel sikerült már megbirkóznunk együtt. Természetesen ez sosem jelentette, hogy a szakszervezeti bizottság kritikátlanul elfogadta a gazdasági vezetők álláspontját. Nem vagyunk „fejbólogató jánosok”. Vitánk mindig volt, és valószínű, ezután is lesz. Ez azonban mindenkor meghozta az eredményt, a gazdaság és a dolgozók érdeke szempontjából egyaránt. Sokféle foglalkozás, szakma jellemző vállalatunkra, következésképpen az érdekek is különbözőek, sokfélék. Különösen nagy feladat hárul a szakszervezeti bizalmiakra azokon a munkahelyeken, ahol a körülmények rendkívül mostohák, ahol szinte naponta tenni kell valamit a jobb munkaföltétel megteremtéséért. A gazdasági vezetőség arra törekszik, hogy úgynevezett jövedelemerős ágazatokat fejlesszen, s a hazai s/.énhidrogénipari lehetőségek beszűkülése miatt felszabaduló erőforrásokat a népgazdaság más területén hasznosítsa. A szakszervezet sajátos eszközeivel segíti mindezt. Egyebek közt a dolgozók munkaföltételeinek megteremtésével, a szociális körülmények javításával, a különböző juttatásokkal, valamint a testi- és lelki regenerálódást segítő pihenés megszervezésével. nie" a KW 1750 ‘ágú kö-
