Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-10 / 213. szám

1987. szeptember 10., csütörtök Somogyi Néplap 3 A dolgozók érdekében Személyes érdekeltség Gazdaságosság, technológiai megújulás Lépésváltásra ösztönzi a szakszervezeti mozgalom húszezer somogyi tisztségvi­selőjét a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibon­takozási programjának, a megyei pártbizottság fel­adattervének megvalósítása. Naponta újabb és újabb dolgozókkal, szakszervezeti tagokkal ismertetik meg és fogadtatják el a stabilizáció és a kibontakozás szükséges­ségét. A tagság korábbinál nagyobb politikai elkötele­zettsége nélkül ugyanis nem valósítható meg a kezdemé­nyezőkészség, az önállóság kibontakoztatása a munka­helyeken. Minden jó elgondolásra, ötletre szükség van, amely révén növelhető az export, javítható a minőség, a haté­konyság. Az SZMT és az ágazati szakszervezetek arra ösztönzik az alapszervezete­ket, hogy álljanak ki minden olyan elképzelés mellett, amely növeli a gazdasági teljesítményt. Összeállításunkban néhány példát mondunk el a más­hol is hasznosítható szak- szervezeti tapasztalatokból. Vigyáznak a — Vállalatunknál 1984 óta megújult a munkaverseny- mozgalom — mondta Dévainé Seres Erzsébet, a Kaposvári Tejipari Vállalat közgazda- sági osztályának vezetője. — Bevezettük a pályázati rend- seert. A vállalat vezetősége minden évben ismerteti az üzemekkel a legfontosabb feladatokat. Erre épül a pá­lyázati rendszer, amelyben meghatározzuk a pontos ten­nivalók mellett a határidő­ket, valamint az elismerés lehetőségét, mértékét is. Pá­lyázniuk nemcsak az állan­dóan együtt dolgozó csopor­toknak és szocialista brigá­doknak lehet. Alkalmi cso­portosulások is bekapcsolód­hatnak a versenybe, illetve — ha a feladat jellege olyan —, egyénileg is segítheti va­laki egy-egy cél elérését. — Ki irányítja, ki fogja össze a munkaversenyt? — A munkaverseny irányí­tása elsősorban a gazdasági vezetők feladata. A különbö­ző munkacsoportok és -bri­gádok tevékenységében rejlő lehetőségek akkor aknázha­tók ki igazán, ha a vezetők A Kutasi Állami Gazda­ságban csaknem két hónap­pal ezelőtt valamennyi üzemegységi, gazdasági irá­nyító bevonásával rendkívü­li megbeszélést tartottak. Akkor már nyilvánvaló volt a kalászosok terméskiesése, de az is, hogy a gazdaság egyik alappillérét jelentő gyümölcsös — főként az al­ma — jóval kevesebb ter­mést ígér a tervezettnél. — Nagyszabású takarékos- sági kampányt indítottunk — mondja Kiss Gyula közgaz­dasági igazgatóhelyettes —, minden lehetőséget sorra vettünk, amely hozzásegít­het, hogy a tervezett har­mincnyolcmillió forintos eredményt elérjük. — A gazdasági cél teljesí­tése nálunk kialakított gya­korlat szerint személyes ér­deke minden dolgozónak — teszi hozzá Matyók János energetikus, a szakszervezeti bizottság titkára. Milyen ez a belső érde­keltségi rendszer? A példák minőségre nem elegednek meg a felada­tok megjelölésével, hanem gondoskodnak az ösztönzés­ről és a szükséges eszközök­ről is. Az agitációban és a szervezőmunkában fontos feladatot vállal a szakszer­vezet. A pályázati felhívásra je­lentkezők — ha sikeresen el­sorából kiderül: át- meg át­szövi a demokratizmus, a minőségre ösztönöz, a tulaj­donosi tudatot, a gazdaság­hoz való kötődést fokozza, jóllehet ezekről a fogalmak­ról önmagukban a legkeve­sebb szó esik. A módszer lényege: -minden üzemegy­ségnek megvan a termelési, eredmény- és költségterve. Ennek teljesítéséhez kapcso­lódik a részesedés, a kifi­zethető prémium. — Az év eleji szakszerve­zeti bizalmi tanácskozáson, ahol természetesen a válla­lati tanács is képviselteti magát, úgymond egyezség születik a feladatokról épp úgy, mint a bérfejlesztési ösztönzési módszerekről — mondja Matyók János és hozzáteszi: — Amit ott el­határoztunk, azt mi is, a gazdasági vezetők is betart­ják. — Az tény — fűzi hozzá a közgazdasági igazgatóhe­lyettes —, hogy régi törek­vésünk: minél többet tud­végzik a vállalt munkát —, már a legközelebbi bérkifi­zetési napon megkapják a ju­talmat. — Miközben a gazdasági munkaversenyben továbbra is keressük az új módszere­ket, a brigádmozgalomban megőriztük azt, ami jó, ami bevált — folytatta Dévainé. — Mi szerepel általában a brigádvállalásokban ? — Különösen a nyári többletmunkákból veszik ki részüket a brigádok. Szépek az eredményeik az anyag- és energiatakarékosságban. Az energiapazarlás megelőzése, a csomagolóanyagokkal való takarékosság és az alap­anyag csepegésének meg­akadályozása olyan törekvés, amely föltételezi a brigádta­gok felelősségérzetét, tevé­keny hozzállását. A vállalat évről évre komplex anyagta­karékossági intézkedési terv­vel is megalapozza a brigá­dok ilyen irányú vállalásait. A minőség terén a legfőbb támpont a csoportok és az egyének számára a hatósági szabvány, valamint a válla­lati belső előírások, amelyek a termékek élvezhetőségét biztosítják. Fontos hát a gondosság. junk fizetni a dolgozóink­nak. Természetesen a telje­sítményekkel arányosan! Ezért például míg a gazda­ság egészére kötelező a bér­színvonal-gazdálkodás, az üzemegységektől ezt nem kérjük számon. Ott teljesít­ménybérezés van. Az üzem­egység-vezető prémiuma an­nál nagyobb, minél maga­sabb a teljesítmény, a nye­reség. Ahol csak lehetséges, minden munkafolyamatnál a teljesítménybér módszerét igyekszünk bevezetni. — A teljesítmény növelése - személyes érdek, hiszen több kerül a borítékba — mondj) az szb-titkár. — Ez pedig harmonikusan szolgálja a vállalati érdeket, a jövedel­mező gazdálkodást. Ügy vé­lem, ez az érdekösszhang ma­gyarázza, hogy miért jó a hangulat, közvetlen az em­beri kapcsolat. A demokra­tikus fórumrendszerek mű­ködésén kívül is élő valóság a demokrácia. Átérzí min­denki, hogy mi a legfonto­sabb, a legsürgősebb. Ha úgy hozza a helyzet, a traktoros ládát szegei, az energetikus • értékesítéssel foglalkozik, a gépkocsivezető gyümölcsfát metsz. Mert ér­deke, hogy a gazdaság célja teljesüljön. Méghozzá követ­kezetes, ésszerű takarékossá­gi elvek alapján. A teher­autó-vezetőnek például érde­ke az is, hogy kocsija lehe­tőleg a norma alatt fogyasz- szon, hiszen a megtakarított üzemanyag ára az ő kerese­tét növeli. A kutasi gazdaságnak, mely kifejezetten mezőgaz­dasági tevékenységből él, évek óta harminc-negy­venmillió forint között mozog a nyeresége. A belső ösztönző módszerek is évek során alakultak ki, formá­lódtak, tökéletesedtek, cél­szerűbbé váltak. A közgaz­dasági elnökhelyettes is, az szb-titkár is úgy mondja: bi­zonyos, hogy a jelenlegi gya­korlaton is van javítani­való. — A gazdasági fejlődés gyorsítása nálunk azt jelen­ti, hogy mindig jobban vé­gezzük el az alaptevékeny­séget. Még jobban ösztönöz­zünk az ésszerű takarékos­ságra, a minőségre. Két hó­nap óta a korábbinál is na­gyobb figyelmet fordít erre mindenki. Kálmán Sándor gépbeállító elégedett a hosszúfúróval és felületgörgőző célgéppel, mely a Kaposgép fiatal fej­lesztőinek munkáját dicséri. Több hasonlót készítettek a gyáregységekben is, többek között termel már a mernyei is. Gazdaságosság és techno­lógiai megújulás — ezt írhat­nánk „születési anyakönyvé­be”. A Kaposgép vállalati szak­szervezeti bizottságának tit­kárával beszélgettünk, ő mu­tatta be az új gépet is. A gyárban nem régen részle­tes elemzést készítettek ar­ról, hogy a szakszervezeti bi­zottság miként segítheti a gazdaságpolitikai feladatok teljesítését. Kiss József en­nek az alapos tapasztalat­csokornak a birtokában az egymilliárd-hatvanmillió fo­rintos termelési értéket elő­állító gyár helyzetéről, tö­rekvéseiről beszélt. A szak- szervezet gazdálkodást segítő tevékenysége is igyekszik hozzájárulni, hogy a népgaz­dasági, a vállalati és az egyé­ni érdek minél inkább össz­hangba kerüljön. Ez áll a szakszervezeti bizottság munkájának a középpontjá­ban. Így fogalmazott: — A gazdálkodást segítő tevékenységben a szakszerve­zetre nagy feladat hárul. A gyakori termékváltásból adó­dó dolgozói gondok éppúgy beletartoznak megoldásra vá­ró feladatainkba, mint a költségek csökkentése az új termékeknél, vagy a norma­rendezés, a munkaverseny- mozgalom, és az általános rend és fegyelem további ja­vítása. A szűkös lehetőségek között fontos szerepük van a teljesítmény szerinti diffe­renciált elosztásban is. Gon­dot okoz a szociális feszü't- ség és a teljesítmény közti ellentmondás. Elmondta a szakszervezeti bizottság titkára azt is. hogy a munkaügyi vitákat igye­keznek megelőzni. — Javult a munkafegye­lem — állapította meg az elemzés, de föltárt gondo­kat is. Melyek ezek? — Az anyag- és alkatrész­utánpótlás, a munkaerőpiac állapota, esetenként pedig a belső szervezetlenség. Jól képzett munkaerőben hiány van, ugyanakkor a vállalat elhatározta, hogy nem foglal­koztat tovább fölösleges munkaerőt. Ezt folyamatosan hajtjuk végre. A dolgozók többsége rendet, fegyelmet akar, ezért helyesli azokat az intézkedéseket, amelyek ezt igyekeznek megvalósítani. Az a határozott álláspontunk, hogy a gazdálkodást segítő törekvéseink kulcsa a szerve­zettebb, fegyelmezettebb munka föltételeinek megte­remetése, az ehhez szükséges külső és belső feltételek biz­tosítása. A hatékony gazdálkodást ösztönzik Összefogás a talpon maradásért Nagy feladatok megoldása vár a szakszervezetekre a gazdasági-társadalmi kibon­takozás programjának meg­valósításában. Dr. Exner Zoltánnal, az SZMT vezető titkárával arról beszélget­tünk, mire összpontosítja erejét a mozgalom. — Támogatja, segíti a Köz­ponti Bizottság gazdasági­társadalmi kibontakozási programjában kitűzött célok elérését, a megyei pártbi­zottság szeptember 2-i ülé­sén elfogadott megyei felada­tok végrehajtását, mivel a gazdasági helyzet stabilizálá­sa. a kibontakozás a dolgo­zók alapvető érdéke. Telje­sen egyetértünk azzal, hogy szilárd gazdasági alapok nél­kül nem lehet védeni a dol­gozók érdekét. — Az ország jövője szem­pontjából elkerülhetetlen a szerkezetváltás. Hogyan se­gíti ezt az SZMT? — Támogatjuk a szerkezet- váltást a megyében, az emiatti összeütközéseket azonban egy erre alkalmas intézményrendszer létreho­zásával tartjuk megoldható­nak. Nem indulhat meg a vándorlás új munkalehetősé­gék keresésére. Elkerülhetet­lenül kialakulnak, kialakul­hatnak területenként, ágaza­todként a megyében is bizo­nyos foglalkoztatási feszült­ségek, ez azonban nem je­lenthet munkanélküliséget. Szerintünk minden munkás­kézre szükség van; társadal­mi, gazdasági érdekekink, céljaink nem engedik meg, hogy munkaképes emberek esetleg ne találjanak munka­helyet, hogy elviselhetetlen élethelyzetek alakuljanak ki. Éppen ezért előrelátó foglal­koztatás-politikára törek­szünk. A gazdaság korszerű­sítésének, szerkezeti megúju­lásának alapvető követelmé­nye a jövedelemtermelő ké­pesség fokozása, föltételeinek megteremetése. Éppen ezért támogatjuk és elősegítjük a mainál jóval korszerűbb munkaszervezést, a teljesít­ményelvű bérezést, a válla­latok önállóságának, a válla­latvezetők érdekeltségének és felelősségének növekedését, valamint a demokratikus fó­rumok szerepének növelését. A gazdaság megújulásával, egyidejűleg vissza kell szorul­niuk a veszteséges tevékeny­ségeknek. Ehhez azonban megfelelő pénzügyi politiká­ra van szükség, amely egy­ben bővíti a jövedelmezően gazdálkodó somogyi szerve­zetek mozgásterét, elősegítve, hogy az anyagi források meg­felelő helyre kerüljenek — Van-e arra elképzelés, hogy a mozgalom jobban se­gítse a létszámleépítés, át­csoportosítás, áthelyezés mi­att nehéz helyzetbe kerülő­ket? — A szakszervezeti munka hitelének alapja, próbatétele Somogybán is a foglalkozta­tás biztonságának megőrzése. Egybeesik törekvéseinkkel az az elhatározás, hogy új mun­kahelyek jöjjenek létre azok­ban a térségekben, ahol munkaerőfölösleg van. Egyet­értünk azzal, hogy a mező- gazdasági üzemek ipari szol­gáltató tevékenységének fej­lesztése segítse a foglalkoz­tatási gondok megoldását. Tá­mogatjuk a munkaerő-szol­gáltató irodahálózat bővíté­sét, megyei és helyi alapok létrehozását, az átképzést, a továbbképzést, mindazokat az intézkedéseket, amelyek a foglalkoztatási biztonság megőrzését szolgálják. So­mogybán minden föltétel megvan arra, hogy a szelek­tív fejlesztés, a szerkezetvál­tás és a teljes foglalkoztatás követelményeinek a lehető legkisebb feszültséggel te­gyünk eleget. Kezünkben vannak a lehetőségek a ne­hézségek humánus és tisz­tességes megoldására. Ezen kívül megyénkben is rendkí­vül fontos a szociális bizton­ság fenntartása. Propagan­dánkban erősítjük azt a szemléletet, hogy a szakszer­vezeteknek alapvető érdek- védelmi feladata a hatékony gazdálkodás segítése. A ki­bontakozás és a reform fo­lyamatában a szakszervezet­nek is meg kell újulnia, to­vább kell lépnie. Növelni kí­vánjuk kezdeményezőképes­ségünket, sokoldalúbbá sze­retnénk tenni a szakszerve­zet termelést segítő munká­ját — mondta dr. Exner Zoltán. Augusztus 31-e volt az ak­ti vaértekezlet napja. A sió­foki Kőolajvezeték-építő Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga összehívta a tagokat, a főbizalmiakat, a bizalmikat, a munkabizottság vezetőit. A tanácskozáson a párt Központi Bizottsága kibon­takozási programjáról, az ezzel kapcsolatos SZOT-ál- lásfoglalásról, illetve a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének cselekvési prog­ramjáról hangzott el tájé­koztató, s ekkor ismertették a dolgozók képviselőivel a vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetőségének terveit a sajátos és merőben új fel­adatok megoldását illetően. Mint ismeretes, 1988-tól tel­jesen önállóan kell ..megél­zösségének, mégpedig az ed­diginél mostohább körülmé­nyek között. — A legfontosabb célunk a talpon maradás — mondta Városi István szb-titkár —, pontosabban mindent meg kell tennünk avégett, hogy az önálló költségvetéssel és gazdálkodással is megfelelő nyereségre tegyünk szert, s ezáltal dolgozóink és csa­ládjaik megélhetését lehető­vé tegyük. A vállalat szakszervezeti bizottsága fontos szerepet vállal a kibontakozásban, se­gítve a gazdasági vezetőket, ugyanakkor felelősséggel óv­va a dolgozók érdekeit. — Jó érzéssel mondhatom, hogy a szakszervezeti bizott­ság és a vezetőség kapcsola- • , (»Ir!;.■ ^ gvümö’csü7Őnek bizonyult, sok gonddal, ne­hézséggel sikerült már meg­birkóznunk együtt. Természe­tesen ez sosem jelentette, hogy a szakszervezeti bi­zottság kritikátlanul elfogad­ta a gazdasági vezetők ál­láspontját. Nem vagyunk „fejbólogató jánosok”. Vi­tánk mindig volt, és valószí­nű, ezután is lesz. Ez azon­ban mindenkor meghozta az eredményt, a gazdaság és a dolgozók érdeke szempontjá­ból egyaránt. Sokféle foglalkozás, szak­ma jellemző vállalatunkra, következésképpen az érdekek is különbözőek, sokfélék. Kü­lönösen nagy feladat hárul a szakszervezeti bizalmiakra azokon a munkahelyeken, ahol a körülmények rendkí­vül mostohák, ahol szinte naponta tenni kell valamit a jobb munkaföltétel megte­remtéséért. A gazdasági vezetőség ar­ra törekszik, hogy úgyneve­zett jövedelemerős ágazato­kat fejlesszen, s a hazai s/.énhidrogénipari lehetősé­gek beszűkülése miatt fel­szabaduló erőforrásokat a népgazdaság más területén hasznosítsa. A szakszervezet sajátos eszközeivel segíti mindezt. Egyebek közt a dol­gozók munkaföltételeinek megteremtésével, a szociális körülmények javításával, a különböző juttatásokkal, va­lamint a testi- és lelki re­generálódást segítő pihenés megszervezésével. nie" a KW 1750 ‘ágú kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom