Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

2 Somogyi Néplap 1987. szeptember 5., szombat Pérez de Cuellar Teheránba utazik Módosította az Iránnal szemben támasztott ultimá­tumát az amerikai kormány, azt követően, hogy Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára a jövő héten sze­mélyesen utazik Teheránba és Bagdadba a Biztonsági Tanács által sürgetett fegy­verszünet érdekében. Charles Redman, a washingtoni kül­ügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egye­sült Államok újabb lépései előtt meg kívánja várni Pé­rez de Cuellar útját, s ettől függően dönt majd arról, ragaszkodik-e a tanács újabb, ezúttal már szankció­kat is kilátásba helyező ha­tározatához. Az amerikai kormányzat eredetileg azt mondotta, hogy Teheránnak péntekig el kell fogadnia a tűzszüne- ti felhívást. Elítélték Mathias Rustot Négy év — munkatárborban Négy év — nem szigorí­tott szabályzatú — munka­táborban eltöltendő szabad­ságvesztésre ítélte pénteken a Szovjetunió Legfelsőbb Bí­róságának Robert Tyihomi- rov vezette büntetötanácsa Mathias Rustot, aki ez év május 28-án egymotoros Cessna 172 típusú bérelt gé­pével a Szovjetunió légterét és államhatárát megsértve egészen Moszkva központjáig repült. Moszkvában ítéletet hirdetett a bíróság a 19 éves nyugat­német Mathias Rust ügyében Az ítélet fél órán át tartó kihirdetése és indoklása so­rán a bíróság rámutatott, hogy a 19 éves amatőr pi­lóta szándékosan, a szüksé­ges engedélyek és okmányok nélkül repülte át a Finn­öböl térségében az ország légterének határát, majd az észtországi Kohtla-Jarve tér­ségében a partvonalat, s ezáltal megsértette a Szov­jetunió államhatárát. Az Észt SZSZK büntetőtörvény­könyve 81. paragrafusának első bekezdése értelmében ezáltal bűncselekményt köve­tett el. Ugyancsak bűnös az OSZSZSZK büntetőtörvény­könyve 84. paragrafusának első bekezdése alapján az ország feletti nemzetközi re­pülések szabályának megsér­tésében. A leszállás előtti és leszállás közbeni cselekmé­nyei miatt az OSZSZSZK büntetőtörvénykönyve 206. paragrafusának 2. bekezdése alapján rosszhiszemű garáz­daság vétkében is bűnös — állapította meg a bíróság, s ennek alapján hozott elma­rasztaló ítéletet. A bíróság rámutatott, hogy Rust szándékosan kikapcsol­ta rádiókészülékét, útja so­rán nem a kijelölt légifo­lyosókat használta, többször megváltoztatta repülési ma­gasságát, s ezáltal veszé­lyeztette az ország feletti lé- giforgalom biztonságát. Nem engedelmeskedett a gépét megközelítő elfogó vadász pilótája utasításainak sem, nem szakította meg útját. A bíróság nem fogadta el Rust védekezését, amelynek során tagadta, hogy garázda­ságot követett volna el. Ugyancsak nem fogadta el a bíróság azt az indoklást, hogy a fiatal amatőr pilóta sajátos „békeküldetést” akart teljesíteni. Az ítélet indoklá­sába!} rámutatott, hogy erre meglettek volna a legális le­hetőségek. A bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a szovjet főváros központja, a Kreml és a Vö­rös tér föűötti alacsony re­pülés során Rust megsértet­te a szovjet emberek érzel­meit, méltóságát, nem tartot­ta tiszteletben a társadalmat, a szovjet állampolgárok jo­gait, az ország hagyománya­it. A legfelsőbb bírósági szin­ten hozott ítélet ellen felleb­bezni nem lehet, ilyen eset­ben a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnökségé­hez nyújtható be kegyelmi kérvény. MINDEN OK NÉLKÜL GYILKOLT MÉLY MEGDÖBBENÉS JUGOSZLÁVIÁBAN A jugoszláv társadalom­ban mély megdöbbenést kel­tett a paracsini laktanyában csütörtök hajnalban történt vérengzés. Egy 20 éves, Aziz Kel- mendi nevű, tényleges szol­gálati idejét töltő közkatona, éjszakai ügyeletesként, min­den ok nélkül, tűzfegyveré­vel agyonlőtte négy alvó bajtársát, s a legújabb köz­lemény szerint további ket­tőt életveszélyesen, négyet pedig könnyebben megsebe­sített. Tettének elkövetése után öngyilkos lett. „A bűncselekmény olyan időszakban történt, amikor a koszovói nemzeti-nemzeti­ségi kapcsolatokban a poli­tikai helyzetet megnehezítő, az egymás közötti bizalmat megingató számos kilengés fordult elő, az albán nacio­nalisták meg irredenták és másfajta nacionalisták pe­dig folytatják aknamunká­jukat” — mutatott rá az eseménnyel kapcsolatban az albán nyelvű „Rilindja" na­pilap. A pénteki belgrádi újsá­gok megírták, hogy Aziz Kelmendi a pristinai egye­tem jogi tanszékének hall­gatója volt. Prizrenben is­mert albán nacionalistaként tartották számon. 1981-ben irredenta tüntetésekben és jelszavak kiírásában vett részt. Kihágásért a bíróság ítéletet is hozott ellene és bátyja ellen is. A hét 2 kérdése Szófiában a KGST-országok közötti együttműködés mecha­nizmusának, a szocialista gazdasági integráció és a tanács tevékenységének átépítéséről tárgyaltak a héten a tagálla­mok kommunista és munkáspártjai központi bizottságának gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárai. A képen: a dele­gációk a tárgyalóasztal mellett HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASARNAP: Az öböl térségében felújítják az iraki légitáma­dásokat, válaszként Irán tengeri akciókat hajt végre, számos harmadik országbeli hajót ér találat. — Vé­get ér a dél-afrikai bányászsztrájk. - Libia visszafog­lalja Csádtól az Aoxou-i sávot. HÉTFŐ: Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő magyar- országi tárgyalásai. - Jóllehet a Fülöp-szigeteken le­verik a puccsot, egyes összeesküvő katonai alakulatok nem teszik le a fegyvert. - Izrael bejelenti a Lavi harci repülőgép-program leállítását. KEDD: Közös lengyel-szovjet szóvivői értekezlet Varsóban. - Cservov vezérezredes Washingtonban bejelenti: a Szovjetunió kész hozzájárulni a nukleáris kísérletek ti­lalmának még messzebbmenő ellenőrzéséhez. - A brit szociáldemokraták kongresszusa. SZERDA: A bonni parlament rendkívüli vitája a Pershing-1A rakétákról s atomtölteteikről, törések a kormánykoalí­cióban. - A Szovjetunióban egyértelműbb választ vár­nak Bonntól és Washingtontól a Pershingek ügyében. - A KGST tagállamainak gazdaságpolitikai tanácsko­zása Szófiában. - Budapesten tárgyal Hans van den Broek holland külügyminiszter. CSÜTÖRTÖK: Managua hajlandó tárgyalni az Egyesült Álla­mokkal, de nem alkudozik a kontrákkal. Ortega elnök Managuában fogadja Dole szenátort. — Mathias Rust pere Moszkvában. - Diplomáciai élénkség Kambodzsa körül: Kong Korm külügyminiszter Moszkvában, Pe- kingben Teng Hsziao-ping fogadja Szihanukot. PÉNTEK: A francia nyelvű országok csúcsértekezlete a kana­dai Ouebecben. - Újabb sztrájkok Dél-Koreában. - Államcsíny Burundiban. - A Biztonsági Tanács az ENSZ-főtitkár teheráni és bagdadi utazásáról tárgyal. Milyen új mozzanatai van­nak a leszerelési tárgyalá­soknak? A szovjet—amerikai raké- tamegállapodás már hetven százalékában megfogalma­zódott — jelentették be a héten a washingtoni kül­ügyminisztériumban, s ez biztató bír. A világsajtó azért felidézi a régi mondást, hogy az ördög rendszerint a rész­letekben búvik meg, s gyak­ran az utolsó öt-tíz száza­lékkal van gond egy szerző­dés előkészítésével. Ügy tűnik, a legnagyobb akadályt sikerült leküzdeni, jóillehet sem Bonnban, sem Washingtonban nem foglal­tak teljes egyértelműséggel állást az NSZK-ban levő Pershing—1A típusú rakéták amerikai kezelésben levő atomtölteteinek megsemmi­sítéséről. A legfőbb kérdés ugyanis nem az, hogy mi történjék a már elavulófél­ben levő, 740 kilométer ha­tótávolságú Bundeswehr- rakétákkal, hanem a hozzá­juk kapcsolódó nukleáris fegyverek jövője, amelyek­nek felszámolása szerves ré­sze a kettős nullamegoldás­nak. A jelek szerint ezt a köte­lezettséget az Egyesült Álla­mok is kénytelen volt tudo­másul venni, mégis folyik a taktikai huzavona. Washing­ton arra hivatkozik, hogy a NATO-szövetségesek bizal­ma meginoghat az amerikai­akban, ha ilyen könnyen fel­adják az „atomernyőt”, s a folyamat belpolitikai viha­rokat is okozhat az NSZK- ban. Az érvelésnek annyi­ban valós a magja, hogy a hét derekán, a nyugatnémet parlament rendkívüli rakéta­vitájában kiéleződött a hely­zet. s főként a kormánykoa­líción belül törésvonalak je­lentkeztek. (Jellemző, hogy a biztos kormánytöbbség nem akarta szavazásra vinni a dolgot, mert tartott tőle, hogy a szociáldemokraták a kancellár bejelentésére vok­solnak, viszont a bajor CSU keresztényszocialistái és egyes jobboldali CDU hon­atyák tartózkodnak, vagy ne­tán ellene lépnek fél.) Az atomleszerelés azonban sokkalta komolyabb ügy an­nál, semhogy belső harcok áldozatául essen, vagy azok túsza legyen: ez vonatkozik mind az NSZK-ra, mind az Egyesült Államokra, ahol már el-eldördültek a jövő őszi elnökválasztás startpisz­tolyai. Szovjet részről a hé­ten elhangzott külügyminisz­ter-helyettesi és szóvivői nyi­latkozatok ezért sürgették: Washintonban és Bonnban mondják ki — köntörfalazás és kitérők nélkül — íz atomtöltetek felszámolásá­nak szükségescségét. Egy másik jelentős témá­ban, a nukleáris robbantá­sok eltiltásának ügyében is mintha elmozdulás történne a helyzetről, amint az Egye­sült Államokban tartózkodó Cservov vezérezredes, a szovjet vezérkar leszerelési szakértője kifejtette: Moszk­va kész messzemenően hoz­zájárulni a helyszíni ellen­őrzéshez. Ezzel módosult az álláspont abban a kérdés­ben, hogy a két ország tu­dományos és katonai illeté­kesei a gyakorlóterek szom­szédságában kipróbálják mind az amerikai, mind a szovjet műszereket. Kara- gandától 70 kilométerre kü­lönben egy nyolctagú ameri­kai kongresszusi küldöttség is jelen volt egy tíz kilo- tomna erejű, nem nukleáris robbantásnál, ami azt is bi­zonyította, hogy hatékonyan ellenőrizhetők az ilyen, vi­szonylag alacsony hatóerejű kísérletek is. Új elem, mi­szerint szovjet részről fel­vetették egy lehetséges kompromisszum körvonalait atekintetben, hogy a kísérle­tek teljes tilalmáig, hatá­rozzák meg az évente egy- egy oldalon végrehajtható robbantások számának és erejének felső határát. Ez tehát átmenetileg kifoghatná a szelet azoknak az ameri­kai köröknek vitorlájából, amelyek a robbantások nél­külözhetetlen voltát hangoz­tatják. Már csak tíz nap van hát­ra a Sevardnadze—Shultz ta­lálkozóig, ameddig sok min­dent tisztázni lehet és kell. A külügyminiszteri tanács­kozás után lehet majd fe­lelni arra a kérdésre — amit egyébként mindenki fe­szeget, de senki nem tud ma túllépni a találgatásokon — lesz-e és mikor csúcsértekez­let... Hogyan alakul a helyzet ai öböl körül? Az öböl és térsége immár huzamosabb idő óta földünk egyik forró pontja, de ezek­ben a napokban a vitatha­tatlanul legforróbb válság- övezetté változott. Az iraki légierő felújította a „nagy tengeri célpontok” elleni tá­madásokat, magyarán mond­va ismét célbaveszi az iráni olajkikötőkbe tartó s azokat elhagyó tankereket. Iráni gyorsnaszádok, illetve fel­ségjel nélküli hajók, ame­lyeken általában iszlám-gár­distákat sejtenek, a másik fél érdekét szolgátló olajszál­lítmányokat próbálják kilő­ni. Két nap alatt nyolc ha­jót ért találat, volt közöttük japán, ciprusi és kuvaiti. Közben idegháború bonta­kozott ki a Biztonsági Ta­nács határozatának végre­hajtása körül. Irak arra hi­vatkozik, hogy Irán azt sem­mibe veszi, Teheránban vi­szont kijelentették. nem mondták ki az utolsó szót. Washington olyan vélemé­nyen van, hogy szankciókat, elsősorban fegyverszállítási megszorításokat kell alkal­mazni Iránnal szemben, a Biztonsági Tanács többsége — beleértve a Szovjetuniót — egy ilyen lépést elhamar­kodottnak tartana, mely megzavarja az ENSZ-főtitkár megbeszéléseit. önmagában is elég feszült és bonyolult a helyzet, s mindezt fokozza a nagymé­retű amerikai flottafelvonu­lás. Üjaibb és újabb hadiha­jók tartanak a térségbe, szá­muk a kísérő- és ellátó egy­ségekkel együtt megközelíti a félszázat, a rajtuk tartózkodó amerikai 'katonai személyek létszáma a huszonötezret. A francia Clemenceau repülő- géphordozó fedélzetén negy­ven harci repülőgép, újabb brit járőregység érkezett a térségbe, s a Krasznaja Zvezda jelentése szerint ma már — ilyen körülmények között — a szovjet fehérha­jóknak is biztosítani kell bi­zonyos védelmet. A Szovjet­unió már több alkalommal javasolta, legutóbb ezen a héten a Varsóban sajtóérte­kezletet tartó Geraszimov szóvivő útján, hogy vonják ki az összes nem térségbeli katonai erőket. Az Egyesült Államok azonban „úgy megy, mintha jönne” — folytatja és fokozza eszkalációját. Különösen nagy vihart ka­vart egy közvetlen beavatko­zás híre: UPI-jelentés szerint az iraki légierőnek az Egye­sült Államok juttatott a tá­madásokhoz szükséges hír­szerzési adatokat.. A külügy­minisztérium ezt cáfolta, de a hírt a távirati iroda is­mét megerősítette, amit alig­ha tett volna meg hiteles bi­zonyítékok nélkül. A Penta­gon azt is kiszivárogtatta, hogy fontolgatja egy „ellen- áknásítás” megvalósítását. Pedig a 700 kilométer hosz- szú beltenger enélkül is elég robbanásveszélyes, s egyaránt a veszély tényezőjét jelenti a tudatos helyzetélezés, vala­mint egy véletlen hiba le­hetősége. Réti Ervin Az izraeli kormány heves viták után a Lavi nevű, saját ter­vezésű vadászbombázó fejlesztési programjának leállításáról döntött. A képen: hangárba került az egyik egészült válto­zat Váratlan villámlátogatást telt Damaszkuszban Husszein jor- dán király. A képen: a vendéget Asszad szír államfő (balról) köszöntötte a repülőtéren

Next

/
Oldalképek
Tartalom