Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném tudni, hogy a mi óvodánkat mikor vehe­tik végre birtokba a gyerekek. Már tavaly ígérték, hogy az örtilosi apróságoknak nem kell buszozniuk, de sajnos az idei tanév sem hozott változást. Ügy látjuk, az épü­letben bútor is van már, de pontos választ mégsem ka­punk az átadást illetően. Ha anyagiak vagy társadalmi munka segíthet, azt is mondják meg. Ha a tanácsunk messze is van, mi se legyünk mostohábbak a többi társ­községnél. Főleg a gyerekeink rovására ne! Tisztelettel: Horváth Jenőné Ortilos SZÁRSZÓI MEGEMLÉKEZÉS ..Az ifjú ember a távolban csak a nagy fát látja, az idős ember a házat is, mely egykor mellette állt" — tart­ja a régi mondás az emlé­kezésről. S tegnap épp az emlékezés jegyében gyűltek össze mintegy 200-as Bala­tonszárszón. Az ország kü­lönböző részeiből vagy csu­pán a községből érkezett idősek és fiatalok között akadtak olyanok is, akik egykor aktív résztvevői vol­tak az 1940-es években ren­dezett szárszói konferenciá­nak, köztük a legnagyobb- szabásúnak, az 1943 augusz­tusában rendezettnek. A So­li Deo Gloria üdülőtelepe adott otthont ezeknek a ta­nácskozásoknak. amelye­ken a kor haladó szellemű irodalmárai és gondolkodói, orvosok,, újságírók, mérnö­kök. lelkészek, diákok, mun­kás- és parasztfiatalok foly­tattak véleménycserét. Múzeumi és műemléki Tegnap délelőtt az emlé- kezők megkoszorúzták a szárszói konferenciák emlék­tábláját majd érdekes elő­adást hallgattak — többek között — Makkai Sándor hat évtizeddel ezelőtt meg­jelent könyvéről, amelyben Ady igazsága mellett állt ki. (ö hangsúlyozta először — ma is időszerű ez —. hogy Adytól meg lehet tanulni a ..kritikai hazaszeretetet".) Az ünnepi programban el­hangzott Sinka István „Lo­vasok opálmezőkön" című költeménye, majd a költőről hallgattak meg egy előadást a résztvevők. Az ünneplők meglátogat­ták. József Attila első sír­helyét, valamint az egykori tanácskozások helyszínét, a Soli Deo Gloria-telepet is. A program délután a fővárosi Forrás Kör irodalmi műso­rával ért véget. hónap Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 228. szám 1987. szeptember 28., hétfő Polgári védelmi gyakorlat Megbolydult méhkashoz hasonlított szombaton a Ka­posvári Ruhagyár. A gyári udvarokon, utcákon vegyvé­delmi ruhába és egyenruhá­ba öltözött emberek serény­kedtek, az üzemekben pedig folyt a termelés. — A mai polgári védelmi gyakorlatnak az a célja — tájékoztatott Tóth Lajos, a vállalat polgári védelmi törzsparancsnoka —, hogy felmérjük a parancsnoki törzs, valamint az önvédel­mi, szakszolgálati alegységek felkészültségét. Több mint egyhónapos előkészítés előz­te meg a mai napot. Az egészségügyi, a műszaki, mentő- és más alegységek eddig külön-külön gyakorol­ták feladataikat, most pedig az összhang, az együttműkö­dés szervezettsége mérette­tik meg. Szórólápokon és szóbeli tájékoztatókon ismertették a dolgozókkal a gyakorlat célját. Az elméleti és gya­korlati felkészítés folyama­tos volt. — Mindez érződik itt, mert nem találkoztam ta­nácstalankodással, tétová­zással — mondta Bokor Dé­nes, az Ipari Minisztérium polgári védelmi gyakorlat- vezetője. — Olajozott és szakszerű volt a pénteki törzsvezetési gyakorlat épp­úgy, mint a mai mentés, mentesítés. Szombaton reggel 6 óra­kor kezdődött a gyakorlat, s ezt összekötötték gazdasági­lag hasznos tevékenységgel: a karbantartó szakemberek elvégeznek néhány olyan munkát, amelyre hétköznap nem jutott idő. Körülbelül félmillió forintot tett ki a munka értéke. — A polgári védelmi te­vékenység láthatóan beépült a gyár életébe — mondta el észrevételeit Misefa István alezredes, megyei polgári vé­delmi törzsparancsnok-he- lyettes. — A tervdokumentá­ciók, a korszerű öltözetek, a példásan elkészített intézke­dési tervek bizonyítják ezt. Dél körül rövid értekezle­teken értékelték a gyakorla­tot. A kiváló minősítés vala­mennyi résztvevőt dicséri. K. Gy. Újra megnyílnak a népfőiskolák Hagyomány már, hogy szeptember végétől több mint harminc napig tarta­nak a múzeumi és műemlék- védelmi hónap rendezvényei. A szervezők Somogybán ez­úttal is hetekre bontották az események sorát. Így mától vasárnapig a műemlékvéde­lem és műtárgyvédelem he­tét rendezik meg. Az érdek­lődők ez idő alatt megláto­gathatják a megyei múzeum fém-, valamint kerámia- és textilrestauráló műhelyeit. Elsősorban általános és kö­zépiskolás csoportokat vár­nak ide. Nagy érdeklődésre tarthat számot a történettudományi Amerikában egy kamasz kiirtotta a családját, majd őt ölte meg a nagybátyja. A 14 éves Kirk Buckner pénte­ken pisztollyal lelőtte any­ját, apját és három öccsét (a legkisebb még csak 15 hóna­pos volt), majd farmjukról átautózott rokonaikhoz. Ott meggyilkolta a nagynénjét is ... hét is. Ennek keretében az elemi iskolai oktatás törté­netét bemutató kiállítás ígér­kezik a legizgalmasabbnak. A régészeti hét programjai közül kiemelkedik dr. Ki- szely István antropológus előadása A magyar őshaza címmel. Több más előadás is sze­repel a kínálatban, közülük említést érdemel a Termé­szetvédelem és a vadászat, valamint Az állatkert Afrika közepén című. A néprajzi hét eseményei közül várhatóan a Somogy népművészetét be­mutató kiállítás vonz majd sok látogatót. Az ámokfutásnak a fiú nagybátyja vetett véget; le­szúrta a — minden jel sze­rint — megtébolyodott fiút. Közben maga is megsebe­sült. A tragédiáig a környéken Kirk Brucknert csendes, ba­rátságos gyereknek ismerték, akivel sosem volt baj. •Erősíti a közösséghez Üjra megnyitják kapuikat a népfőiskolák novembertől az ország sok községében. Ismét megszervezik a múlt év sikeres kurzusait, több településen pedig most in­dul először szeminárium. A legkülönfélébb művészeti, tudományos, politikai, gaz­dasági és gyakorlati ismere­teket kötetlen beszélgetése­kén, vitákon sajátíthatják el a hallgatók. Elöljáróságon dolgozóknak, nyugdíjasok­nak, nemzetiségi és cigány származásúaknak is szervez­nek népfőiskolát. Ennek a művelődési for­mának a meghonosításával hazánkban a század elején próbálkoztak először. Az 1930-as évek közepétől a fel- szabadulásig tartó évtized volt a mozgalom leggazda­gabb szakasza. Ezt követően évtizedekig nem működött ez a közművelődési forma. A gondolat az 1980-as években éledt újjá. A községek mű­velődési, oktatási, közigaz­gatási hátránya elnéptelene­dést, elöregedést hozott. A folyamat megállítására, visz­Családirtó kamasz Meg mindig igen nagy a forgalom a nyugati országrész közúti határátkelőhelyén, Hegyes­halomnál. A hét végére jövet pénteken is több mint 1000 gépjármű utasának útlevelét bélyegezték le a határőrök tartozás érzését szafordítására tett erőfeszí­tések egyik eszközeként pró­bálkoztak a népfőiskolák szervezésével is. A helyi igényekből fakadó kezdeményezést jól szolgálta ez a művelődési lehetőség. Az iskolán kívüli ismeret- szerzés lehetőségeinek bőví­tése, az önképzés segíti a közösségteremtést, és össze­tartó hatású a kis falvak­ban. Az önállósodás útjára lépő települések lakói napi gondjainak megoldásához útmutatást adnak a népfőis­kolákon elhangzó előadások, viták, tapasztalatcserék. A közösség múltjának, hagyo­mányainak megismerése, ápolása erősíti a közösséghez tartozás érzését. öntevékeny népfőiskolák létesültek Siómaroson és Bo­gyiszlói A mozgalom élet- képességét bizonyítja, hogy esetenként 50—100 hallgató is részt vett az előadással összekötött beszélgetéseken. 1986 telén pedig már csak­nem 25 népfőiskola műkö­dött. Holnapi vizünk Bán János, a Hatvanhat című szavazógépes vita­műsor vezetője komoran a szemembe nézve bizta­tott a múltkor, ugyan már mit kérdeznék az állam­titkár elvtárstól vízügy­ben. És ha kérdezném, küldjem el; név, lakcím, telefon stb ... Nem küldöm, nem kér­dezem, csak magamban elemezgetek. A víz, mint tudjuk, alapvető éltető elemünk, sőt létezésünk feltétele. A természet bölcs ajándéka? Ha nincs, sóhajtunk érte, ha van, bősége zavart kelt, segély­kiáltást csal ajkunkra. Évezredekig háborítatla­nul éltünk vele, hol szid­ta az emberiség, hol áhí­totta. Évezredekig. Az utóbbi 25—30 év alatt azonban rossz vizsonyba kerültünk vele: lassan, alattomosan mérgezzük, tönkretesszük, és nem lát­juk, hogy magunk ellen cselekszünk. Kérdezzem talán azt, hogy miért magas vizeink nitráttartalma? De hát a műtrágyák nitrátalap­anyagok! S ezt mi adjuk a földnek. Kérdezzem, hogy az állattartó telepek hígtrágyája miért szeny- nyezi egyre kisebb ivóvíz- készletünket? Hiszen an­nak idején ilyen telepek létrehozatalához adták az L állami támogatást, ezt kellett építeni. Vagy azt kérdezzem: a sok olaj és egyéb szén­hidrogén-származék ho­gyan és miért szennyez? A minap már a tévében is nyilatkozott egy „ille­tékes”, s nyíltan kijelen­tette, hogy az adott he­lyen már 100 éve vasúti járműjavító üzemel, és természetes, hogy ez idő alatt az a 150 köbméter olajszennyeződés oda ke­rült. S ezzel kész, ebbe nyugodjunk bele. A műtrágyát az idén is kijuttatják a termőföldre, — igaz, kevesebb mint a korábbi években, de en­nek inkább csak pénz­ügyi okai vannak —; a növényvédő szerek fel- használása is fokozódik. Az állatállomány a ha­gyományos állattartó tele­peken csökken, a motori­záció fokozódik, sőt a gép­járműállomány, állítólag, az ezredfordulóra meghá­romszorozódik . . . Eltökélt szándékom, hogy mikrokörnyezetem- ben lehetőleg nem szeny- nyezem a természetet, s az ivóvízzel is takaréko­sabban bánok. Nem sze­retném, ha a lázálmom valóra válna. A múltkor ugyanis azt álmodtam napi egy liter vizet kellett beosztanom ivásra, főzés­re, tisztálkodásra. M. T. Tarka sorok Mosolygó Európa A Párizs szélén levő kis kávéházban a ven­dég az egyik pohár ko­nyakot a másik után hajtja föl. A szomszédja, aki előtt egy üveg limo­nádé áll, nem állja meg hogy meg ne jegyezze: — Bocsásson meg! Tudja-e, hogy minden harmadik francia a túl­zott alkoholfogyasztás miatt májbetegségben szenved ? — Rám ez nem vonat­kozik. Én dán vagyok , .. * * * Svenson leszáll a kis vasútállomáson, és meg­kérdi a forgalmistától: — Mondja, kérem; messze van a város? — öt kilométerre. — Hát nem lett volna egyszerűbb, ha az állo­mást a város közelében építik fel? — Gondoltunk rá. de aztán mégis úgy hatá­roztunk, hogy inkább a sínek mellé építjük! * * * — Amikor megvettem ezt az öltönyt, maga azt mondta, életem végéig nem tudom elhordani, és alig tíz nap alatt szét- foszlott! — Megbocsásson, ked­ves uram, ön olyan po­csékul nézett ki, amikor ezt az öltönyt vette! * * * — Robertino, azt hal­lottam, leégett a házad, amelyre biztosítást kö­töttél? — Pszt! Egy szót se, senkinek! Csak csütörtö­kön fog leégni... » » * — Kíváncsi vagyok, hogy ez a McGregor, akinek nincsenek gyer­mekei, miért őrzi olyan szeretettel a játékait? — De hiszen skót! Megvárja a második gyermekkorát! * * * A turistát, aki életé­ben először járt Málta szigetén, megdöbbentet­te a zűrzavaros utcai forgalom. Egy rendőr magyarázattal szolgált: — Tudja, egyes orszá­gokban jobbra hajtanak, néhol balra... ., nálunk pedig mindig az árnyé­kos oldalon ... * * * — A maga szerény ke­resetéből hogyan sike­rült ilyen fényűző házat építenie? — Becsületesen leül­tem érte három évet! * 1« * — Pincér, svábbogár úszik a levesemben! Mit jelent ez? — Bocsásson meg. sig­nor, én felszolgáló va­gyok, nem pedig jelma- gyarázó... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztö-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési dij egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igargató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom