Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

1987. szeptember 25., péntek Somogyi Néplap 5 Felújítják a karádi kultúrházat Kevesebb pénzből, több leleménnyel Karád népművészeti ha­gyományairól, kulturális életéről újságcikkékben, könyvekben sokan megemlé­kezték mér. A gyanútlan ér­deklődő joggal tételezi fel, hogy egy ilyen nagy hagyo­mányokkal rendelkező köz­ségnek — kissé eldugva az észalk-somogyi dombság kö­zepén, főútvonalaktól is tá­volabb — jól megépített, erős alapzatú (s itt nemcsak a fizikai értelemmre gon­dolhatunk!) művelődési há­za, sőt: OTTHONA van. S Iám, az élet ezúttal is meg­tréfálja az idegent. Jelen pillanatban ugyanis nincs ilyen központi kulturális lé­tesítménye a községnek. Volt ugyani de ... — Elöregedett, leromlott á régi kultúrház épülete — mondja Kovács József, a ka­rádi tanács vb-titkára. — Ügy gon dől tűik, két ütemben építjük újjá a házat. Az el­ső feladatunknak a művelő­dési ház régi épületének új­ra otthonossá, kulturálttá va­rázsolását tekintettük. Azon­ban az ember tervez... s aztán, nem sikerül mindig minden úgy, ahogyan elkép­zeli. Velünk is ez történt. Kiderült, hogy a tartó fal­szerlkezet annyira elörege­dett, megroazant, hogy .le­hetetlen azt felújítani. Le kellett hát bontanunk, s újat emelni helyette. S ha már így alakult, sor került bővítésre is, hogy a tetőtér beépítésére is alkalmas épü­letben kulturált körülmé­nyek között tudjuk elhelyez­ni és üzemeltetni a mozit, a könyvtárat, klubtermet és a szakköri foglalkozások lebo­nyolítására alkalmas terme­ket. A terv szerint mindez tízmillió forintba kerül. A község központjában a helyi tanács építőbrigádja végzi a kivitelezést, rakja a falát, szereli a tetőszerkeze­tet. Nem nehéz elképzelni, hogy a magasított tetőszer­kezetű épület a manapság olyan divatos és esztétikus külsejű tervezői elképzelé­sék szerint készül, amelyek csodájára járnak szerte aiz országban. Ha elkészül, mél­tó otthonra találnak a falai között a hagyományőrző né­pi együttes tagjai, a fotó­szakkör, a számítástechnikai, hímző szakkör, a citerazene- kar, de a községi KISZ-bi- zottság és a községi-iskolái könyvtár is. Az első ütem befejezésére a terveink szerint 1988 első félévében kerül sor. A má­sodik ütemben tervezzük az épület további bővítését egy ötmillió forintos kivitelezésű tornateremmel. Ez szolgálná az általános iskola, a spont- egyesület, a lakosság mozgá­si igényeit, ugyanakkor ve­gyes használatúra tervez­zük, amelyben nagyobb ren­dezvényeket is megtartha­tunk. A tornaterem építését jövőre szeretnénk elkezdeni, amennyiben: az anyagi erő­ink ezt lehetővé teszik. Karúdon tehát — szűkö­sebb anyagi lehetőségek el­lenére — úgy gondolják a község lakói és vezetői, hogy érdemes áldozniuk a kultú­ráért. Ettől biztos, hogy — gazdagabbak lesznek. Gy. L. Október 9—24. ŐSZI MEGYEI KÖNYVHETEK Három évtizeddel ezelőtt hirdették meg először az őszi megyei könyvheteket. Az akkori cél ma is válto­zatlan: eljuttatni a könyve­ket a legkisebb településre is, elősegíteni az itt élők ol­vasóvá válását. Ilyenkor nemcsak a bizományosok járnák a falvakban házról házra, hanem utcai árusok is feltűnnek, és gyakoriak a közművelődési összejövete­lek is. A két hét alatt arra is lehetőség van, hogy ama­tőr színjátszók, irodalmi- és olvasókörök mutassák be megyéjük ismert szülötteit. Az őszi, megyei könyvhe­tek azonban kissé eltérnék a többi könyves ünneptől. Erre az alkalomra nem je­lentetnek meg a kiadók új műveket, itt az olvasók meg­nyerése a cél. Ez az ese­ménysor a szövetkezeti könyvterjesztés legjelentő­sebb ünnepe. Annak ellené­re, hogy a könyv részesedé­se a szövetkezeti forgalom­ban mindössze négy ezrelék, a könyvterjesztés adatai év­ről évre bizonyítják az emelkedést. Tavaly több mint 760 millió forint volta szövetkezeti könyvesboltok forgalma. Az idei, 27.. rendezvényso­rozat több mint négymillió emberhez juttatja majd el a művelődéshez, szórakozás­hoz szükséges könyvéket. Férjek a szülőszobában Rövidebb a vajúdás, csökken a fájdalom Könnyebben hozzák a vi­lágra gyermeküket a nők, ha az apa jelen van a szülés­nél — állapították meg a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nő- gyógyászati Klinikájának szakorvosai, akik most 'ösz- szegezték az utóbbi három évben levezetett csaknem 140 úgynevezett együttszülés tapasztalatait. Ezek szerint — miként az Orvosi Hetilapban közölték — a férj jelenlété­ben a szülő nőknél rövidebb ideig tart a vajúdás, kisebb a szülési fájdalom, keve­sebbszer szükséges műtéti beavatkozás, császármetszés. Az „együttszülő” nők 95.9 százaléka utólag úgy véleke­dett: férjük jelenléte meg­nyugtató volt. A férfiak 88,5 százaléka érezte azt, hogy a szüléskor kedvezően hatot­tak a feleségükre. Csupán néhány férj válaszolta, hogy jelenléte nem befolyásolta a felesége magatartását. A nők több mint fele, a férfiak há­romnegyede mondta: az „együttszülés” erősítette há­zastársi kapcsolatukat, érzel­mi kötődésüket a gyerme­kükhöz, családjukhoz. A pá­rok nagy többsége — 95 9 százaléka — újabb terhesség esetén hasonlóképpen kíván­na együttműködni a szülés­kor. Az „együttszülés” azonban csak akkor eredményes, ha a férj, a partner megfelelő előkészítés után vesz részt a szülésnél — hangsúlyozták a szakorvosok. Ezért azokat a párokat, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel, több al­kalommal tájékoztatják a szülés folyamatáról, arról, hogy a férj miként bátorít­hatja, segítheti vajúdó fele­ségét, hogy társa leküzdje félelmét, szorongását, fájdal­mát. A szülő nő általában a férjével együtt érkezik a szülészetre. A férj — megfe­lelő védőöltözetben — jelen lehet a szülőszobában, s a felesége mellett maradhat a magzat megszületésekor is. Ilyenkor a szülő pő feje mellett helyezkedik el. A szülés után mindketten meg­érinthetik, kézbe vehetik az újszülöttet. Együttlétük az orvosi ellátás után is lehet­séges, mindaddig, amíg a szülő nőt át nem viszik a gyermekágyas osztályra. Amennyiben a szülők igény­lik, a gyermekágyasok nap­pal együtt lehetnek újszülöt­teikkel. Ezek a tapasztalatok meg­erősítették azoknak a ma­gyar szülészorvosoknak a véleményét, akik országunk­ban korábban, elsőként nyi­tották meg a szülőszobát az apák előtt. A klinika szakorvosai ja­vasolják, hogy az ország töb­bi szülészetén is tegyék lehe­tővé az „együttszülést”. Kül­földi szakvélemények, ta­pasztalatok. is bizonyítják a „humanizált” szülés kedvező hatásait. A szüléskor nem csupán az anya, a magzat testi jólétéről kell gondos­kodni — hangoztatják a szakemberek —, hanem a szülők, s az újszülött pszi­chikai szükségleteinek kielé­gítéséről is. Nagyon fontos lehetővé tenni azt, hogy a gyermek születésének pilla­natától érzelmi kapcsolatba kerüljön mind az édesanyjá­val, mind az édesapjával. A pszichológia még nem tárta fel teljes mértékben az anya az apa és a gyermek kap­csolatának kölcsönhatását, azt, hogy miként hat a mag­zat az apára. Az viszont már tudott, hogy a terhesség idő­szakában a férfiban is pszi­chés változások következnek be: a férfiak átértékelik fe­leségükhöz, szüleikhez é= testvéreikhez fűződő kapcso­lataikat. Ezek a változások teszik lehetővé az apaszerep kialakulását. A férfiak tehát érzelmi kapcsolatot alakíta­nak ki a magzattal már a terhesség idején. A szülő és magzat, illetve a szülő és új­szülött kapcsolat minősége lényegesen befolyásolja a gyermek fejlődését, sőt a család életét, sorsát is. Bőséges kulturális kíná­lat várja azokat, akik a hétvégén ellátogatnak me­gyénk kiállítótermeibe, mű­velődési központjaiba. A kiállítások közül kiemelke­dik. a VI. Dunántúli Tárlat, megyénk legnagyobb kultu­rális rendezvénye. A tárlat anyagát Kaposváron, a So­mogyi Képtárban tekinthe­tik. meg. A Kilián György Városi Művelődési Központban hon­ismereti gyűjtemény várja a látogatókat, a kiállított tárgyak a nyári mesztegnyői táborban készültek. A Latinca Sándor Művelő­dési Központ munkásmozgal­mi klubja szombaton tartja veterántalálkozóját. A prog­ramban többek között a nagybajom! emlékház meg­tekintése is szerepel. Szintén a megyeszékhelyen tekinthető meg a honvédel­mi könyvnapok alkalmából nyílt kiállítás, ahol a Zrínyi Katonai Kiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat kiadványait láthatók. Ugyanitt a színházteremben honvédelmi filmnapokat tar­tanak, elsősorban a fiatalók részére. Mindkét rendezvény ma fejeződik be. Számos vidám program is várja a fiatalokat, Nagyatá­don például a péntek esti diszkó előtt — a helyőrségi művelődési otthonban —, vtiideofSJimeket nézhetnek meg az érdeklődők. A csur­góiak is rophatják a táncot, a művelődési központban szombaton este. Barcson if­júsági táncestre várják a tizenéveseket: a művelődési központ vendége a Candy együttes lesz, vasárnap este. Marcaliban a helyőrségi klubban A dolgozó népet szolgálom címmel gyermek- rajzpályázatot láthatnák: ugyanitt a honvédelmi könyvnapok keretében ván­dorkiállítás is látogatható. Érdekesnek ígérkezik a pén­tek este fél hétkor kezdődő rendezvény, az Irodalmi presszó, melynek vendégei ezúttal Hegedűs D. Géza és Papp Vera lesznék. Barcson a Dráva Múze­umban állandó helytörténeti kiállítás várja az érdeklődő­ket, míg a tetőgalériában egy minden bizonnyal nagy ér­deklődésre számot tartó ki­állítás is nyílt, Szindbád— Latinovits Zoltán címmel. Ugyanitt Győri Vilmos fotó­kiállítása is megtekinthető, a földszinti kiállítóteremben. A Csikos-ház előtti téren szombaton délután négy órá­tól a viroviticaii városi fú­vószenekar ad koncertet. Segesdan, a művelődési házban szombaton este .hét­től pozsonyi bűvészeket lát­nak vendégül. Ugyanitt a pe­dagógus képzőművészek munkáiból kaphatnák íze­lítőt. Kaposváron, a Bemáth Aurél-teremben Zámbó Kor­nél festőművész kiállítását tekinthetik meg. A megyei múzeumban a régészet ked­velői megyénk régészeti ku­tatásaiból nyílt állandó ki­állításban gyönyörködhet­nék. A Mozimúzeumban az árnyjátéktól a filmszínházig című összeállítás kínál iz­galmas látnivalót. (Képünk a Dunántúli Tárlaton ké­szült.) Körzeti iskolák — bejáró tanulók A körzeti' általános isko­lákba naponta bejáró tanulók várhatóan már októberben ingyen utazhatnak — távol­sági autóbuszon, illetve vona­ton — lakóhelyük és az is­kola között — tájékoztatták a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál áz MTI munka­társát. Az intézkedés mint­egy 70 ezer alsó- és felsőta­gozatos gyermeket érint, kö­zülük eddig csupán minden ötödik részesült utazási se­gélyben. A tanácsi hivatalnál el­mondták, hogy a részben osztott, illetve a kis létszá­mú iskolák száma évről évre csökken, s a körzeti iskola- hálózat kiteljesedésével a diákok többsége ma már ön­álló osztályteremben tanul­hat. A kistelepüléseken, az alföldi tanyavilágban élő gyermekek egy része — szá­muk 15 ezerre tehető —1 ma is összevont osztályokban is­merkedik a tananyaggal. A kis létszámú — három, kettő vagy egy osztályos — iskolák többségében csak alsósokat oktatnak. Az elmúlt tanév­ben 121 olyan osztály volt, ahol együtt tanultak a felső tagozatosok, s mindössze há­rom tanterem akadt, ahol a betűvetéssel ismerkedő el­sősnek és a nyolcadik osztá­lyos diáknak közös pedagó­gusa és tanórája volt. — s ezt most is vállalni le­het —, hogy a szétaprózott iskolahálózat egyidejű fej­lesztése, a kistelepüléseken a pedagógusok letelepítése megoldhatatlan feladat lett volna. A helyzet mára any- nyiban változott, hogy a me­gyei tanácsok 1990-ig szóló terveikben a körzetesítés szükséges és lehetséges kiiga­zítása, korrekciója mellett foglaltak állást. Ez természe­tesen nem a kis létszámú, osztatlan iskolák visszaállí­tását jelenti. Ahol új mun­kahelyek létesültek, megerő­södött az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet, s a gyermekek száma indokolt­tá teszi — tehát ahol adottak a feltételek —, ott valóban szükség lehet helyi iskola létrehozására. A körzeti iskolahálózat fel­tételeinek javulásában ma a megfelelő utaztatás, s az in­gázó tanulók étkeztetésének továbbfejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Az in­gyenes közlekedés bevezeté­se mellett a. Volán-járatok menetidejét méginkább a ta­nítás kezdetéhez és befejezé­séhez kívánják igazítani. To­vábbi tennivaló, hogy a nap­köziseken kívül mind több diák részesülhessen iskolai étkeztetésben. Az iskolai nevelés—oktatás T egymást követő reformjai, I hazánk településszerkezeté­nek átalakulása, s ezzel együtt az egykori szétapró­zott alapfokú iskolahálózat körzetesítése, a demográfiai hullám miatti szorító igények újra és újra mérlegre tették az iskola és a tanácsok egy­máshoz való viszonyát. Ma már bizonyos: ha akadtak is ellenzői, helyes oktatáspoliti­kai elhatározás volt a rész­ben osztott, a kis létszámú vagy a teljesen osztatlan is­kolák körzetesítése. Ezzel — a jelenlegi anyagi feltétele« között — sikerült az általá­nos iskolákban országosan megvalósítani a nagy létszá­mú korosztályok iskoláztatá­sát, pedig 300 ezerrel több tanuló járt az alsófokú isko­lákba, mint egy évtizeddel korábban. Ezt nem lehetett volna elérni, ha a helyi ta­nácsok nem mozgósítják is­kolafejlesztésre a gazdasá­gi—társadalmi szerveket, a ■lakosságot, s ha nem létesül több mint 12 ezer tanterem az országban. A körzeti iskolahálózat a magasabb szintű nevelés, ok­tatás lehetőségét teremtette meg, a tanításhoz ugyanis ma sokkal több segédeszköz szükséges, mint valaha. Az osztatlan, kis létszámú isko­lákban a számítógép, a video használata jószerivel elkép­zelhetetlen, hiszen ott a dif­ferenciált oktatás megvalósí­tása is rendkívüli erőfeszíté­seket követel. A főosztályvezető-helyettes emlékeztetett arra, hogy a körzetesítésnek voltak fáj­dalmas mozzanatai, azt ott is végrehajtották, ahol nem volt egyértelműen indokolt. Ak­kor, amikor a körzetesítés az 1970-es években nagy lendü­letet vett, oktatáspolitikusok, pedagógusok és tanácsi veze­tők meggyőződéssel vallották A barcsi Dráva Ipari Szövetkezet tanműhe­lyében húsz első osztá­lyos tanuló kezdi meg az új tanévet. A helyi szakmunkásképző inté­zet nőiruha-készítő nö­vendékei az egyhetes el­méleti képzés után öt napot töltenek a műhely­ben. (Gyertyás László felvételei) tájoló HÉTVÉGI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom