Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

1987. szeptember 24., csütörtök Somogyi Néplap Október 7-től november 5-ig A szovjet kultúra napjai Az idén ötödik alkalommal rendezik meg hazánkban a szovjet kultúra napjai ese­ménysorozatát. A több mint egy hónapig tartó kulturális eseményeket a szokottnál na­gyobb várakozás előzi meg. Ez — mint azt Rátkai Fe­renc művelődési miniszter­helyettes sajtótájékoztatójá­ban hangsúlyozta — össze­függ a Szovjetunióban jelen­leg zajló változásokkal, me­lyeknek a kulturális életre gyakorolt hatása kétségtele­nül e mostani rendezvénye­ken is érvényesül. A programok a művészeti élet szinte valamennyi terü­letét érintik. Az Operaház­ban tartandó megnyitó dísz­előadás — Muszorgszkij Bo­risz Godunov című zenei drámája a Moszkvai Nagy­színház előadásában — rendkívüli élményt ígér. Egy Magyarországon még nem játszott operát is láthatunk majd: Rimszkij-Korszakon Mozart és Salieri című mű­vét. Kitűnő szórakozást ígér a fennállásának 50. évfordu­lóját idén ünneplő Mojszejev néptáncegyüttes műsora. A képzőművészeti kiállítá­sok sorából kiemelkedik a Művészet és forradalom cí­mű tárlat, érdekesség, hogy hasonló bemutatót eddig a Szovjetunióban is csak két­Á SZÁMÍTÓGÉPÉRT ANGOLUL TANULNAK A KÖNYVTÁROSOK A nyelv.tanulást sok min­den indokolhatja. Például az is, hogy a könyvtári szakiro­dalom nagy részét angol nyelven írták. A könyvtári állomány számítógépes prog­ramjának is az angol a nyel­ve. S ha mindehhez még egy olyan mecénás is társul, aki videokazettákkal, tanköny­vekkel segíti a tanulást, ak­kor érdemes alaposan meg­fontolni a lehetőséget. Ezt tették a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár dolgozói is, és áp­rilisig tartó intenzív nyelv- tanulásba kezdtek. A húsz­tagú tanulócsoport hetente három reggel találkozik. A kilencvenperces tanórák anyagának alapos elsajátítá­sa után bárki vállalkozhat a nyelvvizsgára. Ehhez azon­ban otthon is rendszeresen kell tanulni, s ez az, amitől a legtöbben visszariadtak. Az első, kísérleti évben a könyvtárból tizenketten vál­lalkoztak a tanulásra, a töb­biek úgy döntöttek, megvár­ják a következő évet, az első tapasztalatokat. Bár csábító vojt a mérsékelt ár, a mun­kaidő-kedvezmény, a csoport elindításához mégis segítsé­get kellett kérni: a társintéz­mények dolgozóinak is fel­ajánlották a lehetőséget, jöj­jenek, szívesen látnak újabb jelentkezőket. Nagy Lajos Társaság alakult Hollandul is énekelt a Concordia Nyolc méterrel a tenger- színt alatt töltött el egy he­tet a .kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium kórusa Hollandiában. A delfti Prins Hendrik zenekar meghívásá­ra szeptember 10-én .indult útnak az énekkar. A fárasz­tó két napos buszozás után jóleső, kedves fogadtatás­ban volt részünk. A frissí­tők mellett virágcsokorral vártak bennünket. Rövid pihenés után megkezdődtek a programok. Kórusunk ötször lépett fel Delftben. Kodály, Karai, Mozart, Schubert, Bach da­lai nagy sikert arattak. Kü­lönösen Mozart Ave Verum című műve, amely két he­gedű és zongorakísérettel szólalt meg, s amelyből is­métlést kért a—4«5zönség. S hogy ne csak a dallam, hanem a szöveg is kontak­tust teremtsen a kórus és a hallgatók között, énekeltünk latin, német, angol és hol­land nyelven is. Ez utóbbi megtanulása sok gondot oko­zott számunkra, ám a siker mindenért kárpótolt. Az utolsó fellépésen rádió­felvétel is készült. A „Con­cordia” kórus (így neveztek bennünket), ha csak tehette, énekelt. Delft város polgár- mesterének is ízelítőt ad­tunk tudásunkból. A kirán­dulásokon megtekintett templomokból soha nem jöt­tünk ki anélkül, hogy an­nak akusztikáját ki ne pró­báltuk volna. Többször vol­tunk Rotterdamban, ahol megnéztük a világ legna­gyobb kikötőjét. Jártunk Amszterdamban, Uttrecht- ben és Hágában, ahol lát­tuk Beatrix királynőt, amint aranyhintójával . indult a . parlament ülésére. A hollandok büszkeségei­ben, a szélmalmokban kö­zelről is gyönyörködhettünk. Megmutatták, hogyan készül a sajt, a faklumpa és a hí­res kék-fehér porcelán. Sé­táltunk a tengerparton, für­deni azonban nem tudtuntk, mivel ia víz 10—12 Celsius- folk volt. Az egy hét gyorsan elre­pült. Élményekben gazda­gon indultunk haza. Ven­déglátóinkat rövidesen újra láthatjuk. Október 17-én ér­keznek Kaposvárra egyhe­tes vendégszereplésre. Németh Mariann szer rendeztek. Több mint 200 művésztől láthatunk festményeket, szobrokat és grafikákat. A műcsarnokba látogatók korabeli könyvekben, folyó­iratokban, valamint építé­szeti tervekben gyönyörköd­hetnek. A szovjet kultúra napjai alkalmából számos, film­fesztiválon sikerrel szerepelt alkotást is műsorra tűznek, többek között Tengiz Abu­ladze Vezeklés című művét, de látható lesz Lopusanszkij filmje, a Halott ember le­velei is. A legnagyobb ér­deklődésre minden bizonnyal egy színházi bemutató, Pasz­ternák—Schwajda Dr. Zsivá- gója számíthat — Szikéra János rendezésében — s előadásra kerül a Radnóti Miklós Színpad Meztelen év című irodalmi összeállítá­sa is. A világhírű művészegyüt­teseket, szólistákat, az iro­dalmi élet képviselőit felvo­nultató rendezvénysorozat eseményei a fővárosban, va­lamint az ország húsz váro­sában zajlanak majd. B. P. F. A század mindeddig kellő­képpen nem méltányolt író­ja, Nagy Lajos szellemi örökségét igyekszik rangjá­hoz illően nemzeti közkincs- csé tenni a napokban meg­alakult, az író nevét viselő irodalmi és művészeti társa­ság. Többek között antológi­ák, évkönyvek megjelenteté­sét tervezik, a Nagy Lajos- emlékhelyek, -intézmények működésének továbbfejlesz­tését tekintik feladatuknak Tóth Gyula, az Állami Gorkij Könyvtár főigazgató­ja, a társaság főtitkára el­mondta: a társaság életrehí- vását a tagság országos je­lentőségű ügynek tekinti, különösen fontosnak tartja az ifjúság körében végzendő munkát, s az iskolai iroda­lomkönyvek felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy Nagy Lajos a jelentőségének megfelelő helyen szerepeljen az oktatásban, önállóan, il­letve esetenként más kultu­rális intézményekkel össze­fogva kiadványokat kíván­nak megjelentetni. VÁLLALATOK ADTÁK ÖSSZE AZ ÁRÁT A gyógyító munkát segíti a kaposvári gammakamera Somogy húsz nagyvállalata adta össze a megyei kórház új berendezésének, a gamma­kamerának az árát. Mivel a kórház saját erőből nem tud­ta volna megvásárolni a fon­tos orvosdiagnosztikai beren­dezést, a felhívásra ritkán ta­pasztalható méretű társadal­mi adakozás kezdődött. Az egészségügyi intézmény kez­deményezését az SZMT és a megyei pártbizottság is tá­mogatta. Sok pénzt adtak össze a szakszervezeti tagok is. A gammakamera ára a hozzá tartozó komputer­vezérléssel együtt 6,5 millió forint körül lesz — mondta Vida István, a kórház gaz­dasági igazgatója. — A vál­lalatoktól és a szakszervezeti tagságtól 5,3 millió forintot kaptunk. Eddig a műszer alapegységét tudtuk felszerel­ni; ennek az ára 4,2 millió forint. A komputervezérlés munkába állítása még hátra van. Ennek mind a hardver­részét, mind pedig a szüksé­ges szoftvereit még átdol­gozzák. Utána nagyobb lesz a kapacitása. A vállalatok közül a leg­több pénzt a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyújtotta: 600 ezer forintot. A Sütév 400 ezer, a Délviép, a Kaposvári Villamossági Gyár és a Kapos Volán pe­dig 300-300 ezer forintot adott. A szakszervezeti tagok és a szocialista brigádok 100 forinttól egészen 50 ezer fo­rintig adakoztak. A kórház dolgozói majdnem 160 ezret adtak össze. — A gammakamerát júli­us 31-én szerelték föl, s már üzemel. A gyártó és az üzem­be helyező Gamma gyár Picker-licenc alapján készíti ezt a gépet, és világszínvo­nalúnak tekinthető. A műszer fontosságáról dr. Farkas Mária főorvos ezt mondta: — Az izotópdiagnosztika ma már nélkülözhetetlen vizsgálati módszer. Az embe­ri szervezetbe juttatott ra­dioaktív izotóp útját megfe­lelő műszerrel követni tud­juk. — Az izotópdiagnosztikai vizsgálatok nagy érzékeny- ségűek. Kis elváltozások ki­mutatására is alkalmasak, a beteget alig terhelik, és csu­pán kis > sugáradagot kell el­viselnie. — A különféle szervek szcintigráfiás képe percek alatt elkészíthető, több irány­ból készülhet rövid idő alatt felvétel. Lényegesen gyor­sabban kapunk eredményt, mint például a röntgenvizs­gálatnál. S az elváltozások is sokkal korábbi szakaszban észlelhetők. Ezáltal esetleg a kezelés is más lesz, mintha később észlelnénk a bajt. A gammakamera feje forgatha­tó, ezért nem kell a beteget mozgatni a vizsgálatkor. A kórházban már koráb­ban is használtak hasonló diagnosztikai eszközt, an­nak felbontóképessége vi­szont sokkal rosszabb volt a jelenleginél. Ez olyan kis agyi rendellenességeket, tü­dőembóliát vagy szívinfark­tust is kimutat, amelyek a röntgensugár számára látha­tatlanok. — Például a gyerekkori csontvelőgyulladás az új módszerrel már nagyon ko­rán, akár 12—18 hónappal a röntgennel történő észlelhe- tőség előtt jól kimutatható, feltűnő elváltozást okozó a csontszcintigramon. Így a megfelelő kezelés időben el­kezdhető. A gyors képkészí­tés sorozatfelvételeket is le­hetővé teszi, egymás utáni folyamatokat követhetünk, például epeürülési zavarnál, vagy keringési vizsgálatok- -nál. A számítógép olyan gyor­san változó folyamatok moz­góképes feldolgozását is le­hetővé teszi, mint a szívmű-- ködés és a véráramlás, vala­mint a különböző szerveken belüli működéskülönbség mennyiségi elemzése. A szív vértartalmáhak a változása, a szívizom működőképessége is megjeleníthető képszerűen. , Ezáltal a szívkoszorúér szű­külete, a szívizom elhalása is kimutatható. A korábbi ké­szülékkel ellentétben a gam­makamera az egész szervet egyszerre látja. Lehőcz Rudolf Lengyel—szovjet történelem Terjedelmes írást közöl a Polityka című lengyel heti­lap legújabb száma arról, mi­ként foglalták el 1939. szep­tembervégén a szovjet csapa­tok az akkori Lengyelország keleti területeit. Az írás a szovjet—lengyel történelem egy máig is vitatott és rész­leteiben nem teljesen feltárt rövid időszakát taglalja s megjelenését az ugyanezzel a témával foglalkozó szovjet történelmi elemzések előzték meg. A Polityka cikke an­nak a legfelső szinten szor­galmazott fordulatnak a ré­sze, amelynek célja, hogy felszámolják a „fehér folto­kat" a két ország kapcsola­tainak történetében. A szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én kezdték meg a bevonulást. Ennek in­dítékai és az események ma­guk évtizedeken át tabu té­mának számítottak mindkét ország történetírásában és ez tápot adott a legkülönfé­lébb spekulációknak, fel­korbácsolta az érzelmeket. Ennek megszüntetésére szö­vetkeztek most a lengyel és a szovjet történészek. A Polityka cikke felhasz­nálja lengyel katonai veze­tők beszámolóit, akilc egysé­geik élén még harcoltak a keleti országrészben, miután a hadsereg a hitleri túlerő alatt már összeomlott. Idéz az írás a korabeli szovjet és lengyel dokumentumokból. Emlékeztet arra a megálla­podásra, amelyet a harma­dik birodalom és a Szovjet­unió 1939. augusztus 24-én írt alá a kölcsönös semleges­ségről és a Lengyelország ke­leti részén létesítendő né­met—-szovjet demarkációs vonalról. A cikk megállapít­ja, hogy szemben a német forrásokkal, a Szovjetunió soha nem erősítette meg, hogy a dokumentumnak tit­kos záradéka .is lett volna Európa érdekszférákra törté­nő későbbi felosztásáról, a szerződő felek között. A Polityka ismerteti azt a szovjet diplomáciai jegyzéket 1s, amelyet a moszkvai len­gyel nagykövetnek olvastak fel arról, hogy „a lengyel— német háború bebizonyította a lengyel állam csődjét... A lengyel kormány nem ad életjelt magáról. Lengyelor­szág területe kedvező tere­pévé vált olyan cselekmé­nyeknek, amelyek a Szovjet­unió biztonságát veszélyeztet­hetik ... Ezért a szovjet kor­mány nem maradhat tovább semleges: utasítja a Vörös Hadsereg egységeit, hogy lépjék át a lengyel határt és vegyék védelmük alá Nyu­gat-Ukrajna és Nyugat-Be- lorusszia lakosságát”. Ez egy­értelműen az 1932-es lengyel —szovjet meg nem támadási szerződés felmondását jelen­tette — írja a Polityka. (Nyu­gat-Ukrajna és Nyugat-Belo- russzia a szovjethatalom el­leni intervencióban való len­gyel részvételt lezáró 1921-es rigai békeszerződés értelmé­ben került Lengyelországhoz. Az antanthatalmak korábban a nyugatabbra húzódó úgy­nevezett Curson-vonalat te­kintették az 1918-bán újjá­alakult független Lengyelor­szág keleti határának. Az el­ső világháborút lezáró béke- szerződések végül azonban csak a lengyel—német ha­tárt szabták meg. Lengyel- ország kárára, keleten vi­szont „szabad kezet” adtak Lengyelországnak. A Curson- vonal körülbelül megegyezik az 1939-es szovjet előnyomu­lás határával, illetve a mai szovjet—lengyel határral.) A lap ezután az akkori lengyel katonai vezetésben kialakult tanácstalanságról és zűrzavarról számol be és arról, hogy a szovjet csapa­tokat mint felszabadítókat vezényelték lengyel terüle­tekre. Parancsuk volt, hogy csak fegyveres ellenállás ese­tén használjanak erőszakot, s megtiltották a tüzérség al­kalmazását és a városoK bombázását is. A szovjet egységek gyakran fehér zász­lókkal vonultak, a kizsák­mányolok elleni közös harc­ra, a szovjet csapatok olda­lára való átállásra felszólító röplapokat szórtak, barátkoz­tak a lakossággal és a kato­nákkal. A lengyel egységek egy része ennek megfelelően harc nélkül letette a fegy­vert, de komoly összetűzé­sekre, több napos ütközetek­re is sor került. Mindazonál­tal „az akkori katonai-poli­tikai helyzet hatása alatt a szovjet kormány döntése a ■ leninizmussal ellentétes fra­zeológiával párosult, ami el­lentétes volt Lengyelország jogával a függetlenségre” — idézi a Polityka Wojciech Ja- ruzelskinek, a LEMP KB el­ső titkárának a kérdéssel kapcsolatban a Komuniszt című szovjet lapban megje­lent írásának egy mondatát. A Polityka ezután arról ír, hogy az alig két hétig tartó katonai események nyomán 10 ezer lengyel tisztet és — meg nem erősített adatok szerint — 230 ezer lengyel katonát internáltak a Szov­jetunió területén. Vilno és Lvov elfoglalása után, a né­met csapatok részleges visz- szavonulását követően szep­tember 22-én aláírták a né­met—szovjet megállapodást a végleges határról, arról, hogy az elfoglalt területeken mindkét fél elismeri a má­sik kizárólagos fennhatósá­gát. A cikk befejezésül Chur- chillnek az ügyben tett kije­lentését idézi: „Reményked­hettünk abban, hogy a szov­jet csapatok jelenlegi állá­saikat mint Lengyelország szövetségesei és nem mint inváziós hadsereg foglalják el. Az azonban, hogy a szov­jet csapatok kénytelenek vol­tak ezt a vonalat elfoglalni, érthető és szükséges lépés volt a fasiszta Németország részéről fenyegető veszély miatt. így, vagy úgy, a vonal ott van, ahol van és ezzel lét­rejött a (keleti front”. Zsebesi Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom