Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

1987. szeptember 22., kedd Somogyi Néplap 3 Politikai Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy nincs gazdasági meg­újulás politikai megújulás nélkül, másként nézünk a politikai intézményrendszer­re, a politika csinálásának és érvényesítésének mecha­nizmusára is. Ez egészen ter­mészetes, hiszen a politika megújításán annak eredmé­nyesebbé tételét értjük a gazdasági fejlődés érdeké­ben. Ez pedig nagyban azon áll, miként működnek, mű­ködhetnek a párt nagyabb ösztönzésére hallgatva a népképviseleti szervek, a kü­lönböző érdekképviseletek, töimegszervezetek. Azon, hogy képesek-e társadalmi­lag alakítani és ellenőriznia politikát — a gazdaságpoli­tikától az oktatáspolitikáig —, meg tudják-e fogalmazni képviseltjeik érdekeit. Azt hiszem, ma nincs is olyan alakulata a politikai szférának, amelyet kívülről és belülről illetnének az elé­gedetlenség kifejezésével. Társadalmi méretekben ugyanis nem tapasztalni mindig súlyúikat, jelentősé­güket. Hol a belső érdekte­lenség, hol a számúikra toi- parcellázott szűkös mozgás­tér tünteti el szemünk hori­zontjából e szerveket, testü­leteket. Gyakori kérdés: milyen legyen a társadalmi-politikai szervezetek, képviselőszer­vek viszonya a párthoz. E kapcsolat „gyenge láncsze­meiről” ma már nyíltan be­szélünk. Mindenekelőtt ar­ról, mennyire helytelen, ha a pártszervek eszmei, politi­kai vezetés helyett beleszól­nak a társadalmi szerveze­tek döntéseibe. Itt az így születendő hamis határozat­nál is nagyobb kár, hogy az önkormányzati szerv nem tud fejlődni, feladatához fel­nőni. A jelenség másik ol­dalról nézve is előfordul. Nevezetesen, vannak szer­vek, amelyek félve döntése­ik súlyától, előbb a párt­szerv jóváhagyását is kierő­szakolják. Mindkét hiba megszüntetésére van rende­ző elvünk. Az elv: a párt vezető ' szerepe társadal­munkban történelmi szük­ségszerűség, de az is az, hogy a pártnak a hatalom gyakorlásába be kell vonnia a társadalom minden szer­vezett erejét. Meg kell tenni mindent, hogy a politikai és társadal­mi szervezetek megerősöd­jenek. Az operatív beavat­% megújulás kozás, a formalizmus, a pa­pírmunka leküzdése, és az igazi pártdemokrácia kifej­lesztése a tétje ennek a munkának, miközben azt is tudomásul kell venni, hogy a párt nem vonulhat ki az ország életének egyetlen szférájából sem. Felelőssége meghatározó, de nem kizáró­lagos. Azt kell elérnie, hogy az állam szervezetei, a nép képviselői önállóan, egyértel­műen meghatározott fele­lősséggel végezzék munká­jukat. A pántnak nem tetsző az azonnali kritikátlan helyes­lés politikája, a tétovázás, az észrevétlen-maradás, a társadalmi szervezetek ösz- szetéveszthetősége. Olyan feladatok várnak az ország­ra, hogy életkérdés lesz a társadalom cselekvőképes­sége, az ügyek menetébe a beleszólás, a széles népi ak­tivitás. Ez megköveteli a társadalmi szervezetek meg­újulását, a néphatalmi szer­veknek a közügyékben való fellépéséhez a terep erőteljes bővítését. A szegedi elméleti tanács­kozás egyik fő következteté­se volt, hogy nem intenzifi- kálható gazdaságunk exten- zíven terjeszkedő politikai intézményrendszer mellett. A mélységekbe nem hatoló, formális munkától túltengő, igazi eredményeket nem ho­zó politikai munka, köny- nyű belátni, minden, csak nem munka, még kevésbé politikai. Gazdasági haté­konyság — politikai ered­ményesség. Ez a két köve­telmény, amelynek eléréséta párt kibontakozási program­ja célul tűz. A nyolcvanas évek végének nagy dilem­mája, vajon elérjük-e. Per­sze csak ma lehet feltételes módban kérdezni. Holnap már bizonyossággal hozzá kell látni a munkához, ha nem akarjuk, hogy az or­szág megrekedjen, kívül maradjon a fejlődés sodrán. Ne higgyük ugyanis, hogy csak gazdaságunkat teszik próbára a belső és külső változó feltételek. A politi­kai szférát is hozzá kell iga­zítani azokhoz a más körül­ményekhez, amelyek évtize­dünket olyannyira megkü­lönböztetik a korábbiaktól. Így szakíthatok fel azok a gátak is, amelyek az anyagi és szellemi termelőerők útjá­ban állnak. Komornik Ferenc Őszi BNV Tetőtől talpig Az őszi nemzetközi vásárt a könnyűipar uralja. Ezen belül is a ruházati cikkek gyártói viszik a prímet. Ha az iparág összes gondjait mind fölsorolnánk, akkor te­kintélyes listát kapnánk, azonban a vásár azt sugall­ja: meg szahad feledkezni most egy kis időre a gondok, ról. Még a legborúlátóbb, leg­kritikusabb nézelődő is meg­állapíthatja: a korábbi évek­hez képest sokkal mutató- sabb, divatosabb mindaz, arhit a nőknek és a férfiak­nak kínálnak a termelők te­tőtől talpig. A nagy állami vállalatok is előre léptek, és sok új szövetkezet, társulás színesíti ruháink, cipőink ké­szítőinek csoportját. A fehérneműktől a téli bundáig sok minden látható és — az ígéretek szerint — nemcsak most, hanem az üz­letekben később is megje­lennek a BNV-n bemutatott termékek. A vásáron pedig a legtöbb gyár kiállításán fel­irat közli: a bemutatott hol­mi helyben, vagy a vásárvá­ros alkalmi boltjainak vala­melyikében megvásárolható. Nagyatádi fonalból Kató, Flóra, Leonóra, Lau­ra — a tetszetős kézi kötő­fonalak együttesen kiérde­melték a BNV-díjat. A főleg szövőfonálakat és cérnákat gyártó Masterfil Pamutfonó­ipari Vállalat új kötőfonala­kat mutatott be a vásár kö­zönségének. — A budapesti központban született meg az ötlet és a nagyatádiakkal együtt fej­lesztettük ki az új kézi kötő­fonalakat — mondta Geiger Gyuláné gyártmányfejlesz­tési előadó. — Már jó két éve kísérletezünk ilyen jelle­gű fonalak gyártásával, és az idén, miután kaptunk egy Lezzeni típusú effekt cérná- zógépet, nagyobb mennyiség­ben készíthetünk kötőfona­lakat. A gép évente 140—160 tonnát képes gyártani. A vállalati központ gyárt­mányfejlesztési stúdiója és a Nagyatádi Cérnagyár tech­nológusai hiányt szüntettek DINNYÉVEL Meghiúsult az export Háromszáz tonna görög­dinnye átvételére kötött szer­ződést az idén a megyei Zöldért a zamárdi Magyar Tenger Tsz-szel. Megállapod­tak abban is, hogy a Hun- garofrukt Külkereskedelmi Vállalaton keresztül az áru nyolcvan százalékát — össze­sen 24 vagon dinnyét — ex­portra küldi a Zöldért, ha a tsz a szerződést első osztá­lyú áruval teljesíti. A Zöldért augusztus 7-én ajánlott levelet küldött a termelőknek, tudatva velük, hogy megkezdhetik a szállí­tást. Egyben a feltételekre és a minőségi követelmé­nyekre is felhívta a figyel­met. A zamárdiak augusztus 11-én közölték először, hogy szállítanak, majd két nappal később a Zöldért siófoki ki- rendeltsége 2600 kiló diny- nyét vett át tőlük belföldi értékesítésre. Ugyanakkor az exportszállítás megkezdé­sére is felszólította a téeszt. Az exportra szánt első va­gont 19-én rakták meg, ám elszállítására nem került sor. Sem ez a rakomány, sem a későbbiek nem jutottak el Zamárdiból külföldre. Az okokról Németh Gyulát, a megyei Zöldért főosztályve­zetőjét kérdeztük. — Minthogy az exportra induló áru minőségi átvéte­léért a Hungarofrukt a fele­lős — mondta —, az ő szak­emberük minősítette a már berakott árut. Az viszont túl- érettsége miatt nem felelt meg a követelményeknek. Az ellenőr erről úgynevezett visszautasítási jegyzőkönyvet is kiállított. Ezért maradt itthon a dinnye. A termelő nem nyugodott bele a történtekbe, és szu- perkontroll-vizsgálatot kért. A lezárt vagont — szabály­szerűen — a külkereskedel­mi vállalat, a Siófoki Városi Tanács és a városi pártbi­zottság képviselőinek, vala­mint a tsz jogtanácsosának a jelenlétében felnyitották, és elvégezték a vizsgálatot. Ez a korábbi jegyzőkönyvi megál­lapítást igazolta. A dinnye tehát maradt. — Már a rakodás előtt jár­tak a Hungarofrukt szakem­berei a tsz dinnyeföldjén és közölték, hogy az ott látott dinnyéből csak nagyon gon­dos válogatás után lehet ex­portálni. Ebből egy vagon­nal el is ment az NDK-ba, két rakomány viszont, amit Csehszlovákiába szántak, itt maradt. Helyette a külkeres­kedő felajánlotta, hogy ha van másfajta dinnyéjük, azt megfelelő minőség esetén ex­portálhatják. A Zöldért siófoki kiren­deltségvezetője is megpró­bált segíteni a zamárdiakon. Utánajárásukra a pápai Zöldért száz mázsányi ter­mést átvett volna a kiren­deltség közvetítésével. A tsz az ajánlatot elfogadta, de nem szállított. — Augusztus 28-án Simon Gábor mezőgazdasági igaz­ságügyi szakértő a Zöldért képviselőinek jelenlétében vizsgálatot tartott a téesz dinnyeföldjén, mert a terme­Könnyű kelmékből meg. Korábban elsősorban a gyapjúipar készített kézi kö­tőfonalakat. A gyapjú vi­szont meleg holmi, így ki­mondottan nyári viseletre nem volt elegendő fonal. A pamutot kánikulában is kel­lemes hordani. A BNV-díjas fonalcsalád 50—60 százalék­ban pamutból áll, és ezt egé­szíti ki a formatartás, és a könnyebb kezelhetőség érde­kében a viszkóz és a szinte­tikus száltartalom. Diszkrét fémszálas díszítéssel és más rafinált megoldásokkal érték el, hogy a fényes és a matt felületek váltakozása kelle­mes benyomást keltsen. Ezeket a fonalakat csak a Nagyatádi Cémagyárban gyártják. A vásár látogatói mindennap láthatják divat- bemutatón is az atádi kötő­fonalakból a Gyulai Kötő- ipari Vállalat és a Gyomai Kötőipari Szövetkezet által készített ruhákat. S aki ked­vet kap rá, a vásárban meg ,is veheti a kötnivalót. Lejárt a Levi’s Az Elegant ruhagyár ve­zérigazgató-helyettese Ne- mecz Tibor különösen szép bundákkal és az értük ka­pott díjjal is dicsekedhetett: — Bemutatjuk, hogy mit tudunk, bár nem fő profi­lunk a bundagyártás. A ki­állított holmik egyébként jó­részt exportra készülnek, de jut majd belőlük mintabolt­jainkba, így Kaposvárra is. — Fontos gyártmányunk volt a Levi’s farmer. — Lejár a kooperációs szerződés és nem újítjuk lő elégedetlen volt a korábbi határozatokkal, A fölvett jegyzőkönyv le­szögezi, hogy a vizsgált dinnye nem felel meg az MSZ 11983—50. számú pont­jában előírt minőségnek. Bel­földi forgalmazásra is csak „szabványon kívüli minősé­gű” megjelöléssel kerülhet. — A szerződés értelmében nem vagyunk kötelesek át­venni a gyenge minőségű árut, de nem akartuk baj­ban hagyni a zamárdiakat, ezért felajánlottuk, hogy az említett megkötéssel veszünk át a dinnyéjükből. Szeptem­ber 4. és 6. között összesen 4 vagon áru értékesítését vál­laltuk, de ezeket sem tudták szállítani a nagyon rossz mi­nőség miatt. Megkérdeztük Borsodi Ot­tót, a Magyar Tenger Tsz el­nökét is, hogy mi lett a dinnyével. — Amit lehetett belföldön értékesítettünk, de a vago­nokba be- és kirakott áru kárba veszett. A Hungaro­frukt képviselője által rossz­nak minősített áru a belföl­di piacon eladható lett vol­na. 2,2 millió forint bevételt terveztünk a dinnyéből, s jó, ha 800 ezer forintot Sikerül elérnünk. Az idén összesen 5 ezer tonna dinnyére kötött szer­ződést a Somogy Megyei Zöldért a téeszekkel, ebből 3800 tonnát exportra akar küldeni. Mint Németh Gyu­la elmondta, a zamárdiaké- hoz hasonló eset mindössze két vagon megrakásakor for­dult elő. A késői érés elle­nére eddig 1500 tonna áru ment el a külföldi vevőknek. Lehőcz Rudolf meg. Az idén alapanyagellá­tási gondok is voltak, s nyu­gaton eladhatatlan a hagyo­mányos farmer. Csak a mo- sottat lehet értékesíteni. A hazai mosási kapacitás vi­szont kicsi. — Ezek szerint „lőttek” a farmernek? — Nem. Több világcéggel tárgyalunk, az egyikkel szer­ződést is kötünk. 1988-ban is gyártanak majd nadrágot Marcaliban. Még nem tud­juk, de ha tudnánk sem árul­nám el, hogy milyen már­kát. Habkönnyű fehérneműk Díjjal ismerték el a Hab­selyem Kötöttárugyár termé­keit is. A cég nemrég nyi­tott mintaboltot Kaposvá­ron, s mint a vállalat vásá­Ritka fehér hollónak mondták az áfészt, amikor belevágott a mámatelepí lé­sekbe Nagyatádon, Segesden és környékén. Nem volt ha­gyománya itt a bogyós gyü­mölcsöknek. Keresett lett a málna, a fekete ribizli, és a többi munkaigényes, neve­lést kívánó apró gyümölcs. Ez vezetett a háborúsághoz, amelyről évek óta tudósítot­tunk. Ki-ki a maga módján próbálta megfogni a terme­lőket. Fagyasztó épült né­hány éve Nagyatádon, majd az idén Segesden is. Az egyik ráckevei termelőszö­vetkezet, a másik a Magyar Hűtőipar jóvoltából. Ez az idén az árak felhajtásához vezetett, hiszen mindenki magához akarta édesgetni az édes csemege termelőit. Ami­re még nem volt példa: az idén hatvan forint fölé szö­kött az átvételi ár. Tartha­tatlanul magas a mérce. Er­re csak a felvásálók fizetnek rá, ha a jövőben is így ma­rad minden. Többek között erről is szó volt vasárnap dél­előtt Nagyatádon, a vásár- csarnokban, ahol a helyi áfész szervezett tanácskozást az érdekeltek bevonásával. Eljött a zsúfolásig telt csar­nokba dr. Porpáczi Aladár, a fertődi kutatóintézet igazga­tója és helyettese dr. Kollá- nyi László is, hogy a leg­újabb fajtákat mutassák be és hasznos tanácsokkal szol­gálhassanak a kistermelők­inek. Tippjeik, javaslataik a jö­vőnek szóltak. A résztvevő­ket viszont leginkább a na­pi problémák izgatták, pél­dául az, hogy hogyan lehet védekezni a málna gyomjai ellen. A válaszból kiderült, hogy a Hungazin az egyet­len használható szer, de eh-, hez csak annak szabad nyúl­nia, aki igazán ért a nö­vényvédelemhez. A vendé­gek szerint legjobb a kapá­lás. Sok a munka, de a ha­szon sem maradhat el. A legtöbben harminc—har­mincötezer forint jövede­lemről beszéltek, hozzátéve: rossz év volt az idei. ötven százalékkal kevesebb érett a málnából a nyáron, mint ta­valy. Mindezek után Varga Jánoshoz, a nagyatádi áfész termeltetési és értékesítési főosztályvezetőjéhez for­dultunk kérdésünkkel: mennyit ért a málna az idén Elegant elegancia ri standján megtudtuk: aki­állított gyártmányok többsé­ge ebben az üzletükben is megvásárolható. A fehérneműt és szabad­időruhákat gyártó vállalat nyugati partnerekkel együtt­működve kiváló alapanyag­ból készíti termékeit. A Tac- tel elnevezésű fonalból ké­szített víztaszító, a tiszta pa­muthoz hasonlóan kelleme­sen viselhető habkönnyű ru­hadarabokat exportra is szállítják, tehát megérte a gyártás korszerűsítése. Ennyit a ruházkodásról, bár a kép korántsem teljes, viszont ajánlhatjuk — persze főképpen a hölgyeknek’ — érdemes a vásárban körül­nézni. , _ ... Kovács—Luthar a szövetkezetnek? A kérdés már csak azért is jogos, mert felépítettek néhány év­vel ezelőtt egy fagyasztót,, amely a legjobb szándékú, hírek szerint is ráfizetéses. — Mert csak egy féligkész rendszer része volt. Az idén a gazdasági társaságunk a ráckevei termelőszövetke­zet részvételével tovább bő­vítette a vásárcsarnokban létrehozott hűtőalagutat. Megteremtették a feltétele­ket az előhűtéshez, a hűtő­tároláshoz is. Ha számítása­ink beválnak, akkor az idén már nem lesznek vesztesé­geink. Szőke József az áfész elnöke ezt mondta: — Mi minden segítséget meg akarunk adni ahhoz, hogy ne csak pillanatnyi fel- lángolásról legyen szó, ha­nem hosszútávú partnerkap­csolatokról is. — A drágán létrehozott rendszer most már sokadik éve csak néhány hétig van kihasználva. — A korábbi feltételek mellett ráfizetéssel dolgoz­hattunk volna. Ezt nem vál­laltuk. Ma tárgyálunk újabb lehetőségekről. De ez üzleti titok. Azért szóljunk arról, hogy sokan felvetették: akár tavasztól őszig hasznosítani lehetne az előhűtött csigát, uborkát, szedret is vennének külföldön ebből a körzetből. Rebesgetik: a mínusz húsz fokot biztosító húsz vagonos tárolóban tartani is lehet az árut. Állítólag erről már megállapodtak egyik fa­gyasztott termékeket forgal­mazó termelőszövetkeze­tünkkel, s így a térség ellá­tásán is javíthatnának. Hogy miként lesz, arról részleteket még nem lehet tudni. Annyi bizonyos, hogy az atádiak felvették a „bokszkesztyűt”. Mert annak nem lett volna sok értelme, hogy az idén az árakat tovább növeljék. Új­donságként kitalálták — a máLnaháború kellős közepén —, hogy minden átvett húsz kiló málna után sorsjegyet adnak. Értékes betétkönyve­ket és egy színes televíziót ajánlottak föl. A sorsolást ugyancsak vasárnap tartot­ták. Az első díj a taranyi Papp Istvánnak, a termelő- szövetkezet gépszerelőjének jutott, aki kilencszáz tövet gondoz feleségével. Nagy Jenő Kihasználatlan lehetőségek és üres hűtőterek

Next

/
Oldalképek
Tartalom