Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-17 / 219. szám

4 Somogyi Néplap 1987. szeptember 17., csütörtök Tanácskozik az Országgyűlés Pásztohy András felszólalása A gazdaságos exportot ösztönözzék Pásztohy András bevezető­ben a képviselői munkával járó felelősségről szólt. Mint mondta: valamennyien ér­zik, hogy döntéseikkel akar- va-akaratlan emberek sorsát befolyásolják, s ezért törek­szenek a megalapozottabb véleménymondásra. Kiemel­te annak fontosságát is, hogy a parlamenti bizottsá­gokat jellemző parázs vita váljon általánossá a legna­gyobb nyilvánosságot kapó plenáris üléseken is. — A választók bizalmáért naponta meg kell küzdeni, s ehhez arra is szükség van, hogy nyíltabban beszéljünk az elfogadott törvények és programok későbbi sorsáról. Ez azt is megköveteli, hogy a parlament az eddigieknél határozottabban és követke­zetesebben ellenőrizze a kor­mányzati munkát. Ez nem formai kérdés, hiszen min-, den képviselő 30 ezer ember nevében ül a Tisztelt Ház­ban, s e választópolgárokat érdekli és érinti, hogy „ott fenn” mi történik, esetleg mi miért nem történik. Mint mondta, az elmúlt másfél évtized gondjainak feltárása azért fontos, hogy az eddig elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg. Pásztohy András a továb­biakban a mezőgazdaság fej­lődését nehezítő sajátos el­lentmondásról szólt. Egyfelől ugyanis a kormányprogram fontos szerepet szán ennek az ágazatnak, másfelől vi­szont a mezőgazdasági nagy­üzemek egy részében — kü­lönösen a nagyrészt kedve­zőtlen termőhelyi adottságú somogyi gazdaságokban — az egyszerű újratermelés föl­tételei is kérdésesek. A tsz- ek egy része már vagyonát éli föl, s képtelen javítani eszközellátottságán. — Nem azt kérem, hogy dobjunk újra válogatás nél­kül mindenkinek mentőövet. Egyértelműbbé kell tenni azonban, hogy melyek az ágazat rövid távú érdekei és hosszú távú feladatai, ennek megfelelően alakítsuk ki a szükséges ösztönző és kény­szerítő eszközöket. Megfele­lő, szilárd érdekeltségi rend­szer nélkül lehetetlen jó bel­ső érdekeltséget kialakítani. A képviselő a klasszikus közgazdaságtan tételére utal­va szóvá tette, hogy ösztön­zőbb és tisztább képet adna. ha a felvásárlási árak a ter­melésbe vont gyengébb mi­nőségű földek jövedelmező­ségéhez igazodnának, ha egy­szer szükség van e földek termésére. Ez esetben nem lenne szükség az elvonások és támogatások mai bonyo­lult szövevényére. A szeré­nyebb adottságú gazdaságok is képesek volnának az önfi­nanszírozásra. A mezőgazdasági termékek külkereskedelme kapcsán el­mondta, s ez exportunk gaz­daságosságára is igaz: — Csak az szállítson export­ra, aki erre olcsón és gazda­ságosan képes. A verseny itt­hon dőljön el! Ha nem így van, az legalább annyi kárt okoz, mintha tízmilliós im­port megtakarítása érdeké­ben lemondunk egy százmil­liós export lehetőségéről. Pásztohy András befejezé­sül egyik választója vélemé­nyét idézte: — Bízunk ben­ned, tudjuk, hogy ti jót akartok „ott fent”, de azért szeretnénk, ha jobban, őszin­tébben megosztanátok velünk a gondokat és a tennivaló- kci't Fekete János (Békés m„ 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között hangsúlyoz­ta: hazánk tőkeszegény or­szág, s mindéképpen rászo-. rul arra, hogy hiteleket ve­gyen igénybe. De ezeket jó fejlesztési célokra kell fel­használni! A hiba nem álta­lában a hitel fölvételében, hanem a külföldi kölcsönök helytelen felhasználásában keresendő. A Tiszai Vegyi Kombinát például az elmúlt években több jelentős fej­lesztést hajtott végre és en­nek eredményeként az idei exportja meghaladja a 100 rrtillió dollárt. Igen sok pénzt fektetett az ország az idegenforgalomba is, s az eredmény nem maradt el: az idén a konvertibilis be­vétel a számítások szerint eléri az 500 millió dollárt. Tehát a jó célokra a jövő­ben is érdemes külföldi hi­teleket felvenni vagy le kell mondani arról, hogy a ma­gyar gazdaság fölzárkózzon a fejlettebb országokhoz. Kapolyi László ipari mi­niszter felszólalásában hangsúlyozta: az ipar fele­lőssége a kormányprogram végrehajtásában a súlyából adódik. Hazánk gazdasági szerkezetében — hasonlóan a többi szocialista országhoz — az ipar képviseli a leg­nagyobb részarányt, a meg­termelt nemzeti jövedelem mintegy harmadát, a brut­tó termelés 60 százalékát, a tiszta jövedelem felét adja. Az idén az év első 8 hó­napjában az ipari termelés a tervezettnél nagyobb ütemben, 2,8 százalékkal emelkedett. Növekszik a konvertibilis kivitel, mérsé­keltebb javulás következett be a szocialista exportban. Az ipar által felhasznált konvertibilis import gya­korlatilag szinten maradt, a rubelelszámolású behozatal pedig a bázishoz képest csökkent. Az ipar jövede­lemtermelése, mintegy 4 milliárd forinttal javult a múlt esztendő első félévéhez képest. Kiemelte: — A szűkös erőforrásokat szelektíven, a már ma is hatékony, ver­senyképes és a nemzeti jö­vedelem gyors bővítésére képes termelési kultúrák in­tenzív fejlesztésére koncent­rálják, előmozdítva a prog­resszív iparágak, szakma- kultúrák, vállalatok fejlődé­sét. Kijelölték azokat a visszafeji esztendő területe- , két is, amelyek korszerűt­lenségükből, piaci hátrá­nyaikból, gyártó kapacitá­saik kihasználatlanságából eredően rontják a gazdálko­Apró Antal (Csongrád m., 1. vk.), az Országgyűlés nyugalmazott elnöke, az MSZBT elnöke felszólalásá­ban javasolta, hogy a kor­mány vizsgálja felül az Or szágos Tervhivatal tevé­kenységére vonatkozó törvé­nyeket, rendeleteket és az intézmény elnökét mint mi­niszterelnök-helyettest köte­lezné arra, hogy évenként egyszer, a zárszámadás ide­jén — rendszerint júniusban —, az Országgyűlésen szá­moljon be a munkaprogram végrehajtásáról. Javasolta azt is, hogy a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság te­vékenységében kapjon fon­tos helyet a kormányzati munkaprogram végrehajtá­sának ellenőrzése is. Tóth János (Budapest 37. vk.), a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára a kormány-munkaprogram leglényegesebb elemének azt tartotta, hogy felismeri a korszakváltással kapcsolatos tennivalókat és következete­sen cselekedni is kíván. Hangsúlyozta: a tennivalók sorában az elsők között kell visszaállítani a tudás becsü­letét. dás hatékonyságát. A jövő­ben központilag támogatják a gyorsuló műszaki fejlődés egymást kölcsönösen erősítő területeit, elsősorban az atomenergetikát, a mikro­elektronikát, a robottechni­kát, a távközlést, az infor­matikát, a biotechnikát, a méréstechnikát és az auto­matizálást. A piacépítés során a bel­ső, a rubel, illetve a dollár­elszámolású piacot egymás­sal összefüggő rendszernek kell tekinteni — hangsú­lyozta a miniszter. Ennek megfelelően a belső piac rangját emelni kell, mert megfelelő fejlettségű belső piac nélkül nem lehet az exportorientációt növelni. A külpiacba való bekapcsoló­dás elsősorban vállalati fel­adat, a központi irányítás­nak a piacépítés minél sur- lódásmentesebb feltételeit kell megteremteni. Kapolyi László rámuta­tott: az ipari beruházásokon belül növelni szükséges a feldolgozóipar részesedését, mégpedig elsődlegesen az alacsony anyag- és energia- igényes technológiákét. A jövőben elsőbbséget kapnak a korszerűséget javító, vi­szonylag kis ráfordítást igénylő beruházások, kie­melten fejlesztik a számító­géppel segített tervezést, gyártást és irányítást, az összes behozatalon belül nö­velik a konvertibilis vi­szonylaté fejlett technika és technológia importját. Ki­emelt figyelmet fordítanak a vállalatok közgazdasági feltételrendszerének kiala­Kapolyi László felszólalása kítására, hogy az hosszabb távon is kiszámítható gaz­dasági környezetet adjon, s a vállalatok érdekeltsége egybeessék a népgazdasági szintű célok megvalósításá­val. Az adóreform eredménye­ként a költségvetési bevéte­lek nagy része ezentúl a for­galmi szférából származik majd, egyidejűleg mérsékel­ni lehet a vállalati erőforrá­sokra vonatkozó adókat. Ugyanakkor megnőnek a munkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos terhek. Vállala­tainknál a bér és a növeke­dési érdekekkel szemben ma nem hatnak profilérdekeltség jellegű ellenerők. Ez szüli például a keresetszabályozás kényszerét, amelynek foko­zatos kiiktatása a kiemelke­dő egyéni és vállalati telje­sítmények elismerésének alapfeltétele. Ezért meg kell teremteni a fogyasztási ér­dekekkel szemben álló szo­cialista tulajdonosi érdekelt­séget, a vállalati vagyon megőrzésének és gyarapítá­sának kényszerét, illetve a feltételeket a vagyonnak a gazdaságtalan területekről a gazdaságos vállalatokhoz va­ló átcsoportosításához. Hangisúlyozta: — A stabi­lizációs program sikere a vállalatokon áll vagy bu­kik. Nemcsak a termelési, hanem a fejlesztési célokat is — a piac igényeinek alá­rendelten — a vállalatok­nál kell kijelölni, vállalva a fejlesztések kockázatát is. — Nemzetközi tapasztala­tok igazolják, hogy az ipart fejleszteni a társadalom modernizálása nélkül elkép­zelhetetlen. A racionális cselekvés, a teljesítmények értékelése és elismerése a modernizáció elengedhetet­len .feltétele. Ezt az össze­függést, igazságot mindad­dig hangsúlyozni kell, amíg annak érvényesülését nem érzékeljük a társadalom va­lóságos folyamataiban — mondotta végezetül Kapolyi László. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m. 1. vk.), az MTA Közgaz­daságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, hogy a mun­kaprogram akkor valósulhat meg, ha nem a minisztériu­mok ügyeként kezeljük, ha­nem a politika lesz a hajtó­ereje; ha nem silányul ügyeskedő adminisztrálás­sá, hanem az emberi észt és akaratot lesz képes szé­les körben mozgósítani. A kormány évenként hoz­za nyilvánosságra az ország fizetési mérlegét és adósság- állományát. Növelni kell a Magyar Nemzeti Bank sze­repét és súlyát a gazdasági kormányzás ellenőrzésében. Juratovics Aladár (Csong­rád m., 7. vk.), a Nagyalföl­di Kőolaj- és Földgázterme­lő Vállalat szegedi üzemé­nek vezetője szorgalmazta a hazai szén-, ásvány-, szén­hidrogén-bányászat lehetősé­geinek kiaknázását, s állást foglalt amellett, hogy a ha­zai energiaforrások tervezé­sénél az eddigieknél foko­zottabb figyelmet fordítsa­nak a termálenergia haszno­sítására. Kasó József (Baranya m., 13. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója elége­detten nyugtázta, hogy a kor­mánymunkaprogram az agrárágazatnak a továbbiak­ban is stabilizációs szerepet szán. Ezt alátámasztják a mezőgazdaságnak a belföldi ellátásban és az exportban elért eredményei. Hangsú­lyozta: a gazdasági kibonta­kozás érdekében szélesíteni kell a gazdasági mozgásteret, megteremtve ennek szerve­zeti, irányítási, ösztönzési fel­tételeit is. Az Országgyűlés őszi ülés­szakának első napja — ame­lyen felváltva elnökölt Sar­lós István, Péter János és Cservenka Ferencné — be­fejeződött. Ma reggel a kor­mány beterjesztett munka­programjának vitájával foly­tatódik az ülésszak. Közlemény a KGST VB-üléséről A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága szeptember 14—15-én tartotta meg Moszkvában 124. ülését. A tanácskozás munkájában a tagországok'állandó KGST- képviselői — köztük Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, hazánk állandó KGST-képviselője —, vala­mint Jugoszlávia képviselő­je vett részt. Az ülésen Alek- szej Antonov szovjet minisz­terelnök-helyettes, a Szov­jetunió állandó KGST-kép­viselője elnökölt. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a sokoldalú együttműködés és a szocia­lista gazdasági integráció mechanizmusának, valamint a KGST tevékenységének át­alakítására vonatkozó javas­latokat. Hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok együtt­működésének nagyobb mér­tékben kell elősegíteni a gaz­dasági és társadalmi fejlődés — a testvéri államok kom­munista és munkáspártjai ál­tal meghatározott — straté­giai céljainak elérését, a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás előnyeinek ha­tékonyabb kihasználását és a tagországok pozícióinak megszilárdítását a világgaz­daságban. Megvitatták a KGST-tag­országok műszaki-tudomá­nyos haladása 2000-ig szóló komplex programja megva­lósításának menetét, ezen be­lül a „komplex automatizá­lás” kiemelt irányvonalát. A résztvevők ezzel összefüggés­ben megállapították, hogy gyakorlatilag az összes prob­lémában együttműködés ala­kult ki. Alapjaiban megte­remtették a program teljesí­tésének szerződéses és jogi, valamint szervezeti feltétele­it. Az első, kidolgozott el­képzeléseket már átadták a termelői szférának. Mind­amellett hangsúlyozták: ha­tékony intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a műszaki-tudományos haladás komplex programja keretében folyó munkák biz­tosítsák a tudomány és a technika legmagasabb szintű fejlődését a műszaki-tudo­mányos haladás legfontosabb területein, kielégítsék a KGST-tagországoknak a leg­korszerűbb technikában és technológiákban jelentkező szükségleteit, a termelés nemzetközi szakosodása és a kooperáció alapján. A KGST-tagországoknak a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági fej­lesztési tervei koordinációs munkáinak megszervezése érdekében a Végrehajtó Bi­zottság jóváhagyta a KGST- tagországok 1991—1995-ös évekre szóló népgazdasági tervei koordinációs prog­ramjának tervezetét, vala­mint a sokoldalú egyeztetést igénylő gazdasági együttmű­ködési problémák listáját. Megvitatták a KGST-tag­országok együttműködésériek kérdéseit a villamosenergeti­ka fejlesztésében a 2000. évig, egyebek között az energetikai potenciál növelé­sét, elsősorban az atomener­gia fejlesztésével. E terüle­ten felvázolták az együttmű­ködés kiszélesítésének útjait, beleértve az új műszaki megoldások közös felkutatá­sát, egyebek között az ener­getikai berendezések korsze­rű fajtáinak kifejlesztését és bevezetését. A tanácskozáson jóváhagyták a KGST-tagor­szágok egyesített villamos- energetikai rendszerei és Vietnam, Kuba, valamint Mongólia villamosenergeti­kai rendszerei távlati fejlesz­tésének fő irányait a 2000. évig, beleértve az energeti­kai rendszerek üzembizton­ságának növelését célzó in­tézkedéseket is. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a KGST és a La­tin-amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) közötti együttműködés fejlesztését szolgáló intézkedéseket az 1987—1988-as esztendőkre. Az ülésen megvitatták a KGST-tagországok együtt­működésének más kérdéseit is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottsága ülésének légkörét a barátság, az őszinte véle­ménycsere és a kölcsönös megértés jellemezte. WASHINGTON Sevardnadzo folytatta tárgyalásait Washingtonban folytatódták Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai Szerdán reggel a két mi­niszter rövid négyszemközti megbeszélésével, majd ple­náris üléssel folytatódtak a szovjet—amerikai külügymi­niszteri tárgyalások Wa­shingtonban. Az ülés napi­rendjén előzetes közlés sze­rint továbbra is a leszerelési kérdések szerepeltek, mivel a genfi tárgyalások témakörei­nek áttekintését a miniszte­rek kedden még nem fejez­ték be. Közben kedden este és éjszaka szakértői mun­kacsoportok tekintették át az egyes leszerelési kérdéseket, különösen azokat, amelyek a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök felszámolásá­val kapcsolatosak. Az amerikai tömegtájé­koztatási eszközök általában jó esélyt látnak arra, hogy a washingtoni megbeszélése­ken megoldást találjanak a rakéta-megállapodás útjában álló akadályok felszámolásá­ra. George Bush alelnök szerda reggel az NBC tele­víziónak adott — és elsősor­ban saját elnökjelöltségének kérdéseivel foglalkozó — in­terjújában azt mondotta, hogy megítélése szerint '„történelmi jelentőségű ese­mények küszöbén” állnak. Lehetőség nyílik a nukleáris fegyverek egy egész osztá­lyának felszámolására. Közép-európai idő szerint este kilenc órakor az ame­rikai külügyminisztérium épületében újabb plenáris ülés kezdődött, a külügymi­niszterek részvételével. Az amerikai fél előzetesen kö­zölte, hogy ennek napirend­jén a regionális kérdések át­tekintése szerepelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom