Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

4 Somogyi Néplap 1987. szeptember 2., szerda NINCS ELÉG JELENTKEZŐ Garázsvárost építenek Módosították a közterület használatát A Búzavirág utca és a fo- nyódi vasútvonal között le­vő gödörben — mintegy kéthektáros területen — már készül Kaposvár garázsvá­rosa. A tervek szerint 400 garázs. Az építkezés lebo­nyolításának jogát még 1983- ban pályázaton nyerte el a Mészöv. A garázsszövetkezet 1986 elején alakult, s még ugyanabban az évben elké­szültek a tervek. Egy évvel később minden garázs gaz­dára talál. Azóta viszont — bár a munkák a tervek sze­rint folynak — jelentősen megváltozott a helyzet. Er­ről beszélgettünk Lábady Endre lakásszövetkezeti tit­kárságvezetővel. — Nemcsak garázsok épül­nek, hanem parkolók, autó­mosó és tároló is. Az ilyen helyen nélkülözhetetlen hát­térszolgáltatásokat is meg akarjuk oldani, összesen 390 garázst és 12 üzletet vagy műhelyt létesítünk. Minden jól indult, hiszen nagy volt az érdeklődés a garázsok iránt. A gondok akkor kez­dődtek, amikor a tervek már' készen voltak, és összehív­tuk a leendő tulajdonosokat, hogy megbeszéljük a költ­ségeket. Ahhoz, hogy a ter­veket ki tudjuk fizetni és a munkát elkezdhessük, egy- egy garázsigénylőtől 25 ezer forint befizetését kértük. A telek 2 millió forintba került, s a tervezés költsége is fél­millió. Viszont a mai napig a jelentkezőknek csak a fele fizette be a pénzt. Szükség volt pénzre, mert meg kellett oldani a terüle­ten a csapadékvíz elvezeté­sét, utakat kellett építeni. A szennyvízcsatorna létesítését ÍS*«' a kocsimosó miatt a köjál is előírja. Itt két megoldás közül kellett választani: vagy a városi csatornahálózatra csatlakoztatják a vezetéket (ahogy a városi tanács mű­szaki osztályán szorgalmaz­ták), vagy a DRV javasla­tának megfelelően kezelés után a Füredi-árokba veze­tik a szennyvizet. A terep- viszonyok az utóbbi mellett szóltak. Mivel a munkák a tervek­nek megfelelően folynak, a Mészövnél csak a lakosság megváltozott anyagi lehető­ségével tudják magyarázni az érdeklődők megcsappant számát. Pedig a városban nincs elég garázs. — Nem terveztünk nagy­méretű garázsokat, éppen azért, hogy minél olcsóbban építhessük; mindössze 15 négyzetméter lesz az alapte­rületük. Bízunk abban, hogy a korábbi jelentkezők egy része csak várakozik, s ha látja, hogy dolgozunk, befi­zeti az összeget. A rendel­kezésünkre álló 25 ezer fo­rintokból a közművesítés teljesen megoldható. A Mészövnél eddig arra vártak, hogy gyarapodjon a leendő garázsvároshoz szük­séges vagyon, hiszen kellő anyagi fedezet nélkül nem rendelhették meg a munkát a kivitelezőnél. A pénz pe­dig lassan gyűlt. Igaz, hogy kivitelező is nehezen akadt. Végül néhány héttel ezelőtt a Hidronom gmk vállalta el a feladatot. — Most a közműépítésen dolgoznak. Rengeteg föld­munkát kellett elvégezni, ezenkívül a tűzoltóság elő­írta egy 300 méter hosszú tűzi vízvezeték építését is. A villanyt is ide kell vezet­ni, és még sok egyéb mun­ka vár ránk. Szeptember elején már megkezdődhet a garázsok építése. A jelentkezők 98 százaléka takarékossági okok miatt azt kérte, hogy az építést házilagosan végez­hesse. Ennek nincs akadá­lya. A tervezett szerkezet lehetővé teszi. így nagyon kedvező áron épülhetnek a garázsok. Számításaink sze­rint 30 ezer forint szükséges az anyag megvásárlásához, és ebbe a szállítás költsége is benne van. Az építkezést még ebben az évben el le­het végezni, jövőre pedig a belső vakolást és ahol igény­lik, az aknákat is megépít­hetik. Természetesen aki nem saját erőből akarja megoldani, ahelyett vállaljuk az építést is. A kocsimosónak még nincs üzemeltetője. A Mészövnél azt mondták, egyelőre nem is ez a legsürgősebb feladat. Fontosabb, hogy a kivitele­zési költség együtt legyen. A műhelyek építése is hát­ra van. — Nagyon igényes tervek készültek; megvalósításuk túl drága volna. Ezen még dolgozunk, olcsóbb megoldás esetén valószínűleg ismét lesz rá vállalkozó. A Mészöv a terebélyessé nőtt Kinizsi-lakótelepről, a Búzavirág utcából és a Tol- di-lakótelepről számít első­sorban vevőkre. A környé­ken kevés a garázs, és az ugyancsak kis számú parko­ló indokolhatja a bizakodást. L. R. A Kaposvári Városi Ta­nács 29 1987. számú határo­zata szerint 1987. július 1- jétől Kaposváron az I. szá­mú gamesz látja el a közte­rület-kezelői feladatokat. Eddig ez a városi tanács műszáki osztályához tarto­zott. A közterületek (utak, járdák, zöldsávok, parkok stb.) felbontásához, a közte­rület alatt és felett végzett munkákhoz, egyéb közterü­let .használatához kezelői hozzájárulást tehát az I. számú gamesztól kell kérni. A kérelmek illetékmentesek A Németh István fasor 7. alatt székelő kezelő csupán vázlatos rajzot kér a lakos­ságtól a munkálatok helyszí­néről. valamint a munkáért felelős kivitelező nevét kell feltüntetni a kérelmen. A közterület-foglalási en­gedélyeket továbbra is a műszaki osztály adja ki. Ide tartozik az építő- és tüzelő­anyag-tároláshoz igénybe vett terület és az épületek beállványozása. A városi utak és közterü­letek védelmében a vb a korábbi rendeletekhez ké­pest szigorítást is elrendelt. Eszerint a tervezett közmű­építéseket, rekonstrukciókat a közművállalat, illetve a beruházó a tervezés kezdeté­től a megvalósításig köteles koordinálni a műszaki osz­tályon. A beruházónak a nagyobb közterület igénybevételéről a munkák megkezdése előtt tájékoztatnia kell az érintett lakókat és az érintett szer­veket is. A munka időtarta­máról és a lényegesebb mó­dosításokról is. Abban az esetben, ha a munkavégzéshez módosíta­ni kell a forgalmi rendet, forgalomtechnikai tervet is kér a kezelő. A helyreállítási határidőt az alkalmazott technológia időigényességével kell meg­határozni. A városközpont­ban és a tömegközlekedési utakon hétvégén is lehet dolgozni. Télen, november 15-e és február 28-a között, közte­rületfelbontás csak hibaelhá­rításkor végezhető, illetve engedélyezhető. A munkák befejezése után a területet az előírt állapot­ban. minőségi bizonylatok kíséretében, jegyzőkönyvi­leg kell a kezelő szervnek visszaadni. A munkavégző három év szavatosságot köteles vállalni. Helyreállí­tást csak szakvállalat végez­het. Életbe lépett az új földtörvény Módosult az egészségügyi törvény is Szeptember 1-jén életbe lépett az új földtörvény. Be­vezetése egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi a föld­re vonatkozó szabályozást, ide értve az ingatlanok tu­lajdonszerzését is. A törvény jelentőségéről Fenyő György MÉM-főosz- tályvezető elmondotta: a tör­vény tovább erősíti a föld- tulajdon és a földhasználat egységét, bővíti a gazdálkodó szervezetek rendelkezési jo­gát a termőföld felett. Elő­segíti egyebek között a ter­mőföld védelmét és haté­kony hasznosítását. Ezért a termelésből való kivonása esetén térítést, úgynevezett földvédelmi járulékot kell majd fizetni. Ez is ösztönzi a területet felhasználókat ar­ra, hogy minél kisebb és le­hetőleg gyengébb minőségű földet vegyenek igénybe más célra. A földvédelmi járu’ék és a földdel nem a törvény előírásainak megfelelően gazdálkodókra kirótt bírság összege a földvédelmi alap­ba kerül. Ebből támogatják azokat a nagyüzemeket, amelyek ismét művelésbe akarnak vonni korábban más célra fölhasznált terüle­teket. Az állami és a szövetkeze­ti földtulajdonra azonos szabályozás vonatkozik, így a két tulajdonforma között szabadabbá válik a földcse­re és a földtulajdon átruhá­zása. Ez összefüggésben van az önálló vállalati gazdálko­dás elvével is. A törvény ezentúl nem teszi lehetővé telkek tartós használatba vételét. Akik eddig építési telket kaptak tartós használatba és a tel­ket beépítették, a korábban kifizetett használatbavételi- díj ellenében a telket tulaj­donba kapják, további ille­tékfizetési kötelezettség nél­kül. Fontos része a törvénynek: az illetményföld használatát továbbra is fönntartja azzal, hogy az ebben részesíthetők körét a munkahelyi kollek­tívák határozhatják meg. Az illetményföld nagyságának felső határát 6 ezer négy­zetméterben szabályozza. Ami a magánszemélyek ingatlan- és földtulajdon­szerzését illeti: változás lesz, hogy a földtulajdonszerzés családi alapon — hasonlóan a telkekhez és a lakásokhoz — történik. Családnak szá­mítanak a házastársak és a 14 év alatti gyermekeik. A szabályozás ezzel azt kíván­ta elérni, hogy bővülhessen az ingatlan- és földtulajdon­nal rendelkezők köre. Hatályba lépett az egész­ségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosítása is. Eb­ben kifejezésre jut, hogy az egészség megőrzése össztár­sadalmi feladat is. A módo­állampolgárokat érintő ga­ranciákat. a kutatás jogi és etikai föltételeit. Orvosbioló­giai beavatkozás csak önként vállalkozó betegeken és egészséges személyeken vé­gezhető. A beavatkozáshoz a vizsgálatba bevont személy előzetes, írásbeli hozzájárulá­sa szükséges. Tartalmaznak az új jog­szabályok a halottból gyógyí­tó céllal kivett szerv, szövet felhasználásával összefüggő rendelkezéseket is, kiemelve a kegyeleti jogok védelmét. A törvény alapján külön jog­szabály biztosítja azt is, hogy az állampolgárok éle­tükben tiltakozhassanak szerv, szövet kivétele ellen. A törvényerejű rendelet szabályozza a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények forgalomba hozatalának kér­déseit. Meghatározzák a jog­szabályok az alkoholisták és más szenvedélybetegek gyógykezelésének feltételeit. A módosítás lehetővé teszi, hogy a függőséget okozó anyaggal (szerrel) visszaélők kötelező gyógykezelését is — a kábítószérélvezőkhöz hasonlóan — elrendeljék. A tvr. a korábbinál egyér­telműbben tiltja az állami egészségügyi szolgálat kere­tében nyújtott ellátásért és szolgáltatásért anyagi vagy más előny kérését, illetve azt, hogy az ellátást milyen 1. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! (Máté 14, 23, 25, 27, 29)­A FOGHÁZ UDVARÁN Az asszonyok bevitték a kosztot („az uram éppen, hogy meguzsonnázott”, em­lékezett Lovrenicsné). elbe­szélgettek az otthoni dolgok­ról: „az unoka szépen fejlő­dik”; „Pistánk már alig vár­ja, hogy megkezdődjék az iskola”, „ne aggódj, apjuk, van még elég eleségünk”, — az udvar, mint máskor is. ha bejöttek az asszonyok, megtelt zsongással, edény- csörömpöléssel. Az ismerős börtönőrök unott arccal téb- láboltak a foglyok és a hoz­zátartozók között. Akkor már csaknem 3 he­te tartott a rabság. Kezdet­ben a zsidóiskolában, majd itt, a járásbírósági fogház­ban őrizték őket. Napközben olvasgattak, sétálgattak, be­szélgettek („könnyen meg­szökhettünk volna, de nem féltünk”, emlékezett Böröcz cipész), az esetleges bírósá­gi tárgyalástól nem vártak szigorú ítéletet. („De hiszen nem csináltam semmi rosz- szat”, nyögte az összetört Lovrenics, mielőtt felakasz­tották.) Rendszerint este 7 óráig maradtak a hozzátartozók, valószínűleg augusztus '28-án sem távoztak volna előbb. („Az uram éppen, hogy meg­uzsonnázott”, emlékezett Lovrenicsné.) Kellemes, nyár­végi délután volt. Bágyadt ég, fakuló lomb, „békebeli” keménygallárok, mellények, kézelők, s némi maradék ve­rőfény a XIX. századból. Sokan észre sem vették a különítményeseket. A kiska­pun jöttek be „hosszú tollal a sapkájuk mellett, s valami csörömpölő körömforma volt a karjukon”. Sorakozót ren­deltek el, az egyik papírla­pot húzott elő a zsebéből. Neveket olvasott, kemény, parancsoláshoz szokott han­gon, mintha vezényelne. A szólítottak közt volt Lovre­nics is, aki éppen, hogy el­fogyasztotta az uzsonnáját. „Az uram Lobi igazgató- tanító és Simon káplán mel­lett állt.” Lovrenicsné, mi­után akkurátusán összehaj­togatta és szatyrába tette a ropogósra vasalt kenyérru­hát, láthatta, amint az urát puskatussal szájon vágják. A papot a hajánál fogva rántották le a földre. „Egv papot! Jézusom, egy papot!” SIMON JULIANNA 67 ÉV MÚLTÁN EGY ÚJSÁGÍRÓNAK Dús, kondor haja volt Jós­ka bátyámnak, akarom mon­dani, a papnak. Szép pap volt. Magas, karcsú. Az új­miséjén engem is megáldott a szenyéri templomban. A szülei, János bátyám és An­na néném, igen büszkék vol­tak rá. Ö volt a szemük fénye, meg a vigasztalásuk, miután elsőszülött fiuk, Gyu­ri a nagy háborúban, Tarno- polnál elesett. 1917-ben halt meg szegény. Ugyanabban az. esztendőben szentelték pappá a Jóskát. Olyan 10—11 éves gyereklányka voltam, a me­netben én vittem a koroná­ját. Bokáig érő fehér szok­nyát viseltem, a derekamon széles selyemövvel. Tudja, igazi lakodalmat tartottak, mint esküvőkor szokás. A vendegek között volt a hősi halált halt Gyuri menyasz- szonya is, egy gyönyörűséges tapsonyi lány, úgy hívták, hogy Bencze Vilma. Talán azért emlékszem még a ne­vére is, mert csudaszép lány volt, mindenki őt nézte. A SZENYÉRI TEMPLOMBAN Tömény tömjénszag. Az öreg orgona asztmásán liheg, a csúcsos, lőrésszerű abla­kokból vaskos sugarak eresz­kednek le a templom köve­zetére. A főoltárt és a két .mellékoltárt is virág borít­ja, a karcsú, halottszínű vi­aszgyertyák lángja mozdu­latlannak tetszik. Szűz Má­ria a tabernákulum fölötti képről szelíd megértéssel te­kint le a lámpaláztól kissé kimért mozdulatokkal misé­ző fiatal papra. (Folytatjuk.) I sítás rendezi az orvostudo­mány fejlődése érdekében emberen is végezhető orvos­biológiai kutatások esetén az föltételhez kössék. Ezenkívül megtiltja az előny elfogadá­sát a büntető jogszabályok­ban meghatározott esetekben. Építkezők figyelmébe ajánljuk, hogy a SOMOGYÉP Kft. megkezdte a VÁÉV—BRAMAC tetárendszer és ISOLYTH szigetelő anyagok ÉRTÉKESÍTÉSÉT 30 napos szállítással A megrendeléseket a SOMOGYÉP Kft., Kaposvár, Kanizsai u. 54. sz. alatti telephelyére kérjük. (100125)

Next

/
Oldalképek
Tartalom