Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

1987. szeptember 14., hétfő Somogyi Néplap 3 „Gyémántot" korban Évek, emlékek Szeptember 7-én, a keszthelyi agráregyetem tanévnyitó ün­nepségén gyémántdiplomát kapott Hodics Gyula nyugalma­zott gazdász. Hatvan évvel ezelőtt, 1927-ben végzett a Keszt­helyi Akadémián. Szálegyenes ember, memó­riája irigylésre méltó. Életé­nek egyes epizódjain szívből tud derülni, s a gyászfekete napok bánatán sem enyhített az idő. Hodics Gyula meg­őrizte önmagát. Nagyon is­merik a somogyi falvakban: egy gazdász munkája során óhatatlanul az emberek szá­zaival kerül kapcsolatba. S mekkorára rúg ez a szám egy teljes élet során? Az ő életének döntő hányada el­választhatatlan Somogy me­zőgazdaságától.- — Fazekas volt az apám, a nagyapám. Ha ma élnének, bizonyára keramikusok len­nének. Volt egy kis földünk, szőlőnk, de hogy a gimná­zium elvégzése után Keszt­helyre mentem az akadé­miára, az valójában a baráti viszonynak köszönhető. Oda jelentkeztek a barátaim, mentem én is. Nagyon sze­rettem futballozni, öt évig voltam a centere a nagyka­nizsai Zrínyinek, — mert­hogy Nagykanizsán szület­tem. A főiskolai szakosztályt is én vezettem. Olyan neve­zetes kollégáim voltak, mint például Dinnyés Lajos a későbbi miniszterelnök. Kaposváron az Ezredév ut­cai meghitt családi otthon­ban beszélgetünk. Pergetjük egy gazdag élet eseményeit, visszalépve az időben és megfeledkezve az idő múlá­sáról. Közben érkezik haza a család: a két fiú, a hozzá­tartozók, az unokák. Négy generáció él itt egy fedél alatt. — A szegénygyerek életét éltem Keszthelyen. Elsőéves voltam, amikor apám meg­halt; attól kezdve tandíj- mentességet kaptam, meg zárdái ingyenkosztot. Ez a háttér az életindulást is megnehezítette. Hiába volt az akadémiai végzett­ség, nem volt „összekötte­tés”. A tejellenőri tanfolya­mot elvégezve végül is Tol­na megye adta az első állást: tejellenőr lett. Járta a gaz­dákat, tanácsokat adott a ta­karmányozáshoz, foglalko­zott tenyészállat-forgalma­zással, törzskönyvezéssel. Egy év után hasonló felada­tot vállalva sikerült hazake­rülnie Nagykanizsára. — Ott már nemcsak a kis­gazdákat, hanem az uradal­makat is ellenőriztem. Kor­szerű takarmányozással, te­nyésztéssel igyekeztem segí­teni a termelést. Bíztak is bennem, jelképesen nekem adták a magtárak kulcsait, azt és úgy etessünk, amit jónak látok. Három év alatt a kétezer-négyszáz liter te­jet termelő tehenekből öt­ezer-literesek lettek. Az egyik gazdaságban értük el az akkori magyar rekordot: a Bábi 10 nevű tehén napon­ta ötven és fél liter tejet adott. Tanulmányútra oda jöttek még az. akadémiai hallgatók is. Aztán jött Szepetnek, az öt évre bérelt ötvenholdas hitbizományi birtok. Szinte ellágyul, mikor ezekről az évekről beszél. Hitelbe, jó­formán semmi nélkül vette bérbe. Feleségével csodálatos kis gazdaságot teremtett itt. Minden küzdelmével, a lé­pésről lépésre való előreju­tással a legszebb időszakot, a harmóniát jelentette neki Szepetnek. Ám a bérlet le­járt ... Ettől az időtől kö­tődik Somogy állattenyész­téséhez, mezőgazdaságához Hodics Gyula útja. Kisegítő munkaerő lett az állatte­nyésztési szövetségnél, segéd­felügyelő, majd járási és központi felügyelő, a gaz­daságfelügyelőségnél, végül helyettes vezető. A megye állattenyésztési értékeinek megőrzése, fejlesztése vezet­te tetteit a háborús évek­ben, aztán talpraállás idején is. — Tudja, hogy mi volt az én legnagyobb fegyverté­nyem? Észrevettem a hábo­rú utáni ínséges időben, hogy kezdik elhordani levágásra a tenyészállatokat. Ha ez KUTÁSI SZILVA FINNORSZÁGBA Lassan egy hónapja tart a gyümölcsszüret a Kutasi Állami Gazdaságban. Az el­ső diákcsoportok augusztus tizenhetedikén érkeztek, s azóta — folyamatosan vált­va egymást — dolgoznak a nyolcvanhektáros szilvás termésének betakarításán. — Nagyon szép a szilva­termés — mondja Kiss Gyu­la közgazdasági igazgatóhe­lyettes —, s talán a koráb­biaknál is nagyobb figyel­met fordítunk arra, hogy mi­nőségi áru kerüljön ki a gazdaságból. Most, a szilvaszüret vége felé úgy ítélik meg, hogy a tervezettnél negyven vagon­nal többet: százötven vagon gyümölcsöt adtak a fák. Az exportigényeknek megfele­lően szinte naponta indul­ták a kamionok Finnország­ba, az NSZK-ba és Auszt­riába. Végleges adat még nincs, de az már bizonyos­nak látszik, hogy a kutasi .szilvatermésnek legalább tíz százalékát tőkés piacokon értékesítik. — Mi indokolja a foko­zott minőségi törekvéseket? — A fő termékből, az al­mából, sajnos igen jelentő­sek a kiesések. A csapadé­kos május miatt, elsősorban a kötöttebb talajon levő ül­tetvényeken, képtelenek vol­tunk tartani a szükséges permetezési fordulókat, s ez bizony meglátszik. Amíg például a homokosabb kis- korpádi területeken elfogad­hatóan jó lett az alma, a kozmapusztai részen szinte üresek a fák, nincs termés. — Végül is mekkora ez a kiesés? — Hétszáz vagon almát vártunk, és jó, ha három- százinyolcvan terem. így mintegy tizenöt millió fo­rint bevételtől esünk el. Ezért fontos számunkra, hogy a jól fizető szilvát minél jobban értékesítsük. A tetemes kiesés pótlásá­nak ez csak ez egyik mód­ja. A másik: a mennyiségi­leg kevesebb alma éssze­rűbb, jövedelmezőbb érté­kesítése. Mivel az export­árakat ismerik, úgy hatá­roztak, hogy a termést nem most értékesítik, hanem majd novembertől. A gaz­daság hűtőházában hibátla­nul eltartható, így válogatás után először oda szállítják az almát. Ennek szüretelése valójában a hét második felében kezdődött. Mint ál­talában minden kultúránál, némileg itt is késik az érés. A múlt héten négyszáz diák szorgoskodott a kutasi gyümölcsöskertekben. A ka­posvári és a barcsi mező- gazdasági szakiközépiskola diákjainak többsége a szil­vát szedte, dolgoztak azon­ban itt a marcali szakkö­zépiskolások, a kutasi és a naigybajomi általános isko­lások, s jönnek sorba a ka­posvári iskolák diákjai. Az igazából most induló alma- szüret idejére hetente hét- nyolcszáz fiatalt várnak, akik igen jelentős segítséget adnak a gazdaságnak a vár­hatóan október végéig fartő nagy munka sikeres elvég­zésében. GERECSE ’87 ___________________________________________ B evált az összevont kiképzés p így megy, gondoltam, pótol­hatatlan kárt szenved a hí­res somogyi állattenyésztés. Töprengtem, mitévő legyek? Végül egy merész dologra szántam magam: minden fillér nélkül két év alatt hi­telbe megvettem négyszáz bikát és négyszáz sertés te­nyészkant. Ismertek a gaz­dák, bíztak bennem. Aztán mikor bejött a forint, más­fél év alatt mindenkit kifi­zettünk a megyei állatte­nyésztési alapból. így men­tettük át a tenyésztéshez szükséges alapot. A szervezeti változások során, amikor megalakultak a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, mégis minden korábbi munkatársának lett helye, csak neki nem. Persze ez csak pillanatnyi helyzet, az élet fintora volt. Rövide­sen az akkor alakuló tenyész­állatforgalmi vállalat kiren- deltségvezető-helyettese. Te­vékenyen közreműködött az állatforgalmi célgazdaságok kialakításában. felvirágoz­tatásában; aztán a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyára került. A földrendezés­nél dolgozott nyugdíjazásá­ig, mellette bírósági, gazda­sági szakértő volt. A könyvespolcon hét azo­nos, aranyozott piros díszíté­sű könyv sorakozik. Hodics Gyula hetvenéves elmúlt, amikor írni kezdett. Megírta példásan szép, boldog házas­életét, emléket állítva ra­jongva szeretett, ma már nem élő feleségének; össze­gyűjtötte levelezésüket, há­rom kötet őrzi verseit; For­gácsok címmel megörökítet­te véleményét nemcsak a szakmai, hanem különböző emberi, magatartásbeli for­mákról és a hetedik kötet­ben összegyűjtötte a legérde­kesebb bírósági szakértői ügyeket. Délelőttönként sétál, nyug­díjas barátaival meghányja- veti a világ dolgait. A dél­után a pihenésé, az este a családé. Az Életünk című doku­mentumgyűjteményében ír­ta: „Az ember élete a gyer­mekkor eszmélésével kezdő­dik, és ma, visszaemlékezve a megtett útra, azt mondha­tom, hogy az emberi lét na- gyon-nagyon kicsire van szabva...” Pedig Hodics Gyula tevé­keny nyolcvankét évébe egy jó darab történelem fér el. Vörös Márta Sajátos eszközeikkel, lehe­tőségeikkel a munkásőrök is hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági kibontakozás­hoz — mondta Borbély Sán­dor, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka azon a saj­tótájékoztatón, amelyet a Gerecse ’87 szemlegyakorlat előtt tartottak pénteken Ko­máromban. — A jelenlegi helyzetben — folytatta a pa­rancsnok — különösen meg­mutatkozik a munkásőrök politikai felelősségérzete, példamutató hozzáállása. A munkásőrök az élet minden területén ott vannak, helyt­állnak. A gazdasági felada­tok iránti érzékenységet jel­zi, hogy a szolgálati foglal­kozások 75 százalékát sza­badidőben tartják. A mun­kaidőalap védelmének és a munkásőír terhelésének csök­kentése érdekében a idén ál­talánossá vált az, hogy há­rom-négy napos összevont kiképzéseken készítik föl, ké­pezik tovább a munkásőrö­ket. Az, hogy a kiképzésjneny- nyire eredményes, az őszi gyakorlatokon derül ki. A felmérést szolgálja az az or­szágos parancsnoki szemle­gyakorlat is, amelynek min­den évben más -megye a színhelye. Az idén a Komá­rom megyei munkásőrök föl­készültségét vizsgálta meg az országos parancsnokság. A pénteken és szombaton tartott Gerecse ’87 gyakor­lat egy sokhetes vizsgálódás záró része volt. Jó alkalom nyílott arra is, hogy a mun­kásőrség és a megye vezetői szóljanak az eredményekről, a feladatokról. A Kaposvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága elfogadta azt az előterjesz­tést, amelynek alapján csa­ládi házak építésére alkal­mas telkeket értékesítenek a cseri városrészben-. A családiház-építésre ki­jelölt terület a város dél­nyugati részén fe-ksziik az Egyenes-i úttól 10Ö—150 mé­terre. A Herman Ottó, a Be­szédes József, az Eger és a Kapoli Antal ytca álltai ha­tárolt — korábban kertmű­veléssel hasznosított terület — részben tanácsi kezelés­A munkásőrök az idei tennivalók időarányos részét eredményesen elvégezték. Erősödött a munkásőrség mozgalmi jellege. A politikai egység a szolgálatban és a szolgálati foglalkozásokon kívül egyaránt példamutató­an jó. A különböző munka­helyekről érkező visszajelzé­sek alapján kedvező hatású, ha azonos termelőegységben dolgozik egy raj, egy sza­kasz vagy egy század. A fe­gyelmezettség, az összeszo­kottság érződik a munkában is. A munkásőröknek több mint a fele mogalmi, társa­dalmi tisztséget is ellát. Te­vékenységük során nem egy­szer kerülnek konfliktus­helyzetbe, amikor szóvá te­szik szűkebb környezetükben a hiányosságokat, a gondo­kat, a sematikus elemzése­ket. A jelenségek felszíni vizsgálata nem elegendő a valóság megismeréséhez, a hibák elkerüléséhez. Ahol a gondoktól megijednek, elbi­zonytalanodnak, ott nem is tudják a hibákat kijavítani. A szerkezetátalakítás, a pro­filváltás és -bővítés, a mun­kaerő-átcsoportosítás idősza­kát éljük; a munkásőrök joggal teszik szóvá a külön-' féle fórumokon, hogy nincs helye a várakozásnak, a tét­len bizakodásnak — hang­súlyozta a parancsnok. A munkásemberek, a szö­vetkezeti dolgozók Komá­rom megyében is egyre ha­tározottabban véleményt mondanak a különböző kér­désekről — hangsúlyozta An- talóczy Albert, a Komárom ben, részben magántulaj­donban állt. A vázolt terület igénybevéteLi eljárással ke­rült állami tulajdonba, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának kezelésébe,. és egy korábbi vb-határozat- nak megfelelően a Balogh István utca nevet kapta. A kisajátítás után 69 la­kótelket alakítottak ki e te­rületen. Elkészült a közmű­vesítés, nem hiányzik a víz, a villany, a szilárd útbur­kolat. Az új utcában meg­hagytak néhány korábban épült családi házat is. megyei pártbizottság első titkára. Sürgetik a dolgozók az előrevivő folyamatok ki­bontakoztatását, a vállalatok valós tevékenységének meg­mérését, a termelőegységek versenyeztetését. A Komárom megyei mun­kásőröknek több mint a fele kiváló dolgozó. Munkahelyi és szolgálati feladataik mel­lett sok a társadalmi mun­kájuk, és részt vesznek a fiatalok, az úttörők politikai nevelésében is. Az országos parancsnok­ság a politikai nevelő mun­ka továbbfejlesztését az egyik legfontosabb feladat­nak tartja. Ennek lehetősé­geit társadalmi munkabizott­ság kutatja, és a közeli hó­napokban kidolgozzák a ten­nivalókat. A sajtótájékoztatót köve­tően megkezdődött a gya­korlat. Az egész éjszakát a szabadban töltötték a mun- kásőrök. A területzárás és kutatás, a feltételezett di- verzánsok ártalmatlanná té­telének mozzanatai zajlottak le a megfigyelők előtt. Szombaton délelőtt ered­ményhirdetéshez sorakoztak föl az esemény résztvevői. Dósa István szemleparancs­nok, az országos parancsnok első helyettese értékelte a gyakorlatot. Részletek he­lyett a sokat mondó vég­eredmény : Borbély Sándor országos parancsnoki dicsé­retben részesítette a komá­romi munkásőröket. Kitün­tetések átadásával, majd díszszemlével zárult a kétna­pos esemény. K. Gy. A kialakított lakótelkek a Herman Ottó és az Eger utca közötti völgyben talál­hatók. A telekméretek az erős domborzat következté­ben eltérőek., s az építési adottságok sem egyformák. Mindezek figyelembevételé­vel az árak is differenciál­tak. Három kategóriába so­rolták a telkeket; négyzet- méterenként 450, 400 és 300 forint a vételár. Ebben ben­ne van a víz- és villany- hálózat csatlakoztatásának, az útépítésinek, a közúti át­eresznek, a felszíni vízren­dezésnek és a tervezett jár­daépítésnek a költsége. Űjabb telkeket értékesítenek BALOGH ISTVÁNRÓL NEVEZTÉK EL AZ ÚJ UTCÁT •Uj mikrohullámú mérőhelyet állítottak üzembe a Budapesti Finommechanikai Vállalat ka­posvári gyárában. A telefon- és televíziókészülékek mikrohullámú szerelvényeinek be­mérését végzik itt A lakótelkek 2—2,5 kilo­méterre vannak a város­központtól; a, helyi buszjá­rat megállóitól 200—300 mé­terre. A Madár és az Erdő­sor utca sarkán levő ABC- áruház negyedórányira van a terület központjától. Is­kola, óvoda ugyanennyi idő alatt közelíthető meg. Az új utcába nem tervez­tek ellátó- és szolgáltató üzletet, ennek ellenére van egy jelentkező, aki magán­erőből építene és működtet­ne egy ABC-kisáruházat. Mivel ez a környék keres­kedelmi szempontból hiá­nyosan van ellátva, várha­tó, hogy a tanács megadja a vállalkozónak a szükséges engedélyeket, sőt telekked- v-ezménnyel is támogatja az elképzelés megvalósítását. A lakótelkeket elsősorban azoknak kívánják eladni, akik 3—5 éve kaposvári la­kosok vagy 3—5 éve itt dol­goznak. A jelenleg még ál­lami tulajdonú telkek az értékesítés után személyi tulajdonba kerülnek, s raj­tuk 3 éven belül föl kell építeni a lakóházat. A ta­nácshoz érkezett igények alapján az értékesítés októ­berben megkezdődik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom