Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 Ft 1987. szeptember 1., kedd Az első csengetés elé Elkezdődik hát... Az első csöngetés után már előkerül­nek a táskákból a füzetcso­magok, lassan a szükséges tankönyvek is megérkeznek. Nincs akadálya, hogy elkez­dődjék az 1987/88-as tanév. Jelképesnek is tekinthetjük, hogy ünnepélyesen kezdődik minden iskolában a tanítás, hiszen tanítók és diákok egy pillanatra még számba ve­szik az elmúlt tanévet, föl elevenítik a nyarat, s ezután már csak előre tekintenek. Az új feltadatokról esik leginkább szó. Ezekben a be­szélgetésekben egyre több­ször elhangzik, hogy napja inkra megváltozott az iskola és a gyerek, az iskola és a család kapcsolata. Ezt hiva­tott kifejezni az az új okta­tási törvény is, amely életbe lépésének első évében sok segítséget nyújtott az isko Iákban, több eredményt könyvelhetnek el az oktatás­ügy irányítói. Vannak azon­ban továbbra is olyan terű letek, amelyek nem a kívánt mértékben fejlődnek. Bizo­nyos dolgokat ugyanis nem lehet jó mederbe terelni egy- egy rendelettel. Részeredmé­nyeket lehet elérni például abban, hogy javuljon az ál­talános iskolát befejezettek aránya, ám a fejlődés nagyon lassú. Az oktatásügy állandó ref lektorfényben van. Lassan- lassan már közhelyes megál­lapítás ez, ám örömteli is, hiszen jelzi: a társadalom fo­kozott igénnyel figyeli az is­kolában zajló munkát. Talán jelenti azt is; egyre több se­gítséget is ad az oktatóknak ahhoz, hogy szép és nemes munkájukat megfelelő körül­mények között végezhessék. Az idei országos tanévnyi­tón, éppen Somogybán műve­lődni miniszterünk, Köpeczi Béla fogalmazott így: „A kö­zösség és a személyiség har­monikusabb kapcsolatainak alakítása a mi nemzetneve­lési programunk egyik fő célja. Ennek eléréséhez a család, a kisebb és nagyobb közösségek, az egész társada lom cselekvő támogatására van szükség. A társadalomtól nemcsak azt kérjük, hogy se­gítsen megteremteni a neve­lés és oktatás tárgyi feltéte­leit, hanem azt is, hogy az iskolát olyan légkör vegye körül, amely kritikus és se­gít a feladatok megoldásá­ban.” Németh László, az ok­tatás ügyét mindig a legelső és legfontosabb helyre rang­soroló író, csaknem három évtizeddel ezelőtt azt írta: „A szocialista fejlődés elju­tott oda, hogy menete attól függ: gyárai, szervezetei után mennyire tud igazán különb s tanultabb emberfajtát ki alakítani. S ha irigylek vala­kit, hát azokat, akik a műve­lődésvágynak ezt a lappangó forradalmát mint az egész helyzetet áttekintő, az aka­dályokat felmérő s tőlük meg nem rettenő vezetők tudják kibontani.” A fentiek időszerűségükből nem vesztettek semmit. Mert összefogásra van szük­ség iskola, család és társada­lom között, s figyelemre. Rá­adásul úgy, hogy nem hiá­nyozhat a türelem sem. A. később jelentkező eredmé­nyekben csak így bízhatunk igazán. Varga István Lubomir Strougal és Grósz Károly a Parlamentben, tanács­kozásuk megkezdése előtt Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munikalátogatásra hazánkba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrjej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a ven­dégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strougalnak, aki ezt köve­tően a repülőtérről szállásá­ra, a kormány vendégházá­ba indult. Kádár János,- a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a déli órákban a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Lubomir Strougalt. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón vé­leményt cseréltek a két or­szágban végbemenő társa­dalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok ta­pasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kap­csolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dina­mikus fejlesztésének lehe­tőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fon­tos kérdését, különös figyel­met fordítva az európai biz­tonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, Kovács Bé­la és Ondrej Durej. Grósz Károly délután diíszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Par­lamentben. Az'ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly üdvözölte a vendéget, majd a két or­szág történelmi múltban gyökerező kapcsolatrend­szeréről szólt. A Minisztertanács elnöke ezután hazánk gazdasági­társadalmi törekvéseit is­mertetve rámutatott: a vi­tathatatlan eredmények mellett hosszabb idő óta fe­szültségek és ellentmondások Alapot adott a tárgyalás­hoz, hogy a megyei tanács illetékesei írásban összegez­ték a két év előtti tárgyalás gyümölcsöző következmé­nyeit, és magvas kérdései­ket is előre eljuttatták a miniszterhez. Dr. Balassa Tibor elnökhelyettes szóbeli kiegészítője, és újabb kérdé­sei nyitották meg az eszme­cserét. Ilyen tartalmas elő­készítés után alkalma volta miniszternek arra, hogy a főhatóság főosztályainak vé­leményét is figyelembe véve foglaljon állást a legkülön­bözőbb kérdésekben. Érthető, hogy mindenek­előtt a fejlesztés, a tovább­lépés eredményei, gondjai álltak a középpontban. Az, hogy a VII. ötéves terv idő­arányos teljesítésével jól ál­lunk, a korai kezdésnek kö­szönhető. Ugyanakkor a nagymérvű pénzelvonás kö­vetkeztében a tervidőszak hátralevő éveire tervezett fejlesztések fedezete nagy­részt hiányozni fog. Külö­nösen a demográfiai hullám levezetésére tervezett beru­házások okoznak gondot, s máris ideiglenes, átmeneti megoldásokon törik fejüket az illetékesek. A helyzet te­hát súlyos; csak a művelő­dési ágazatban 162 millió forintra tehető a fedezet- csökkenés, s így mintegy 40 tanterem építésének az anyagi feltételei hiányoz­nak ... Az elvonás nem érinti ilyen mértékben a közművelődést, ám több más területen is nehézségek­kel küzdünk. Köpeczi Béla bevezetőjé­ben megköszönte, hogy tö­mör és kritikus képet kapott Somogy művelődési helyze­téről, s kijelentette: a mi­nisztérium nagyra értékeli a megye két év alatt elért eredményeit. Ezután részle­tesen kifejtette: miként lát­ja a minisztérium a műve­lődés helyzetét. Mint mond­ta: a kormány stabilizációs programtervezetében helyet kapott a kultúra ügye. S ez kísérik a magyar népgazda­ság fejlődését. A konverti­bilis valutában fennálló adósságállomány változatla­nul növekszik. Az új, ver­senyképes termékek köre nem bővül a kívánatos mér­tékben. A termelés minősé­ge, szerkezete lassan fejlő­dik, elmarad a hazai és a nemzetközi követelmények­től. A gazdasági reformfo­lyamatban — fűzte hozzá — nem tanúsítottunk kellő kö­vetkezetességet, több, gaz­daságilag hibás döntés szü­letett, miközben a világgaz­dasági körülmények Ma­gyarország számára tovább­ra is rendkívül kedvezőtle­nül alakulnak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága alapvetően e té­nyezőket vette figyelembe, amikor az idén júliusban el­fogadta a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás prog­ramját. Jelenleg a legfon­tosabb feladat, hogy követ­kezetesen végrehajtsuk az elhatározott teendőket. Eh­hez nyújt segítséget a most készülő kormányprogram. A továbbiakban a ma­gyar—csehszlovák kapcso­latok fejlődésének távlatait értékelve hangsúlyozta: Csehszlovákia hazánk meg­bízható szövetségese és ki­emelkedően fontos partnere. Hazánk érdéke, hogy a jö­vőben tovább erősödjenek a két ország széles körű kapcsolatai, a barátság szi­lárd szálai. Grósz Károly szólt arról, hogy a Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt megnyilvánuló megújulási törekvések fontossá teszik egymás tapasztalatainak fo­lyamatos tanulmányozását, az együttműködésben meg­lévő tartalékok feltárását a társadalmi élet minden te­rületén. Még következete­sebben kell törekedni az együttműködés elmélyítését gátló tényezők kiküszöbölé­sére. ^ A gazdasági és a műsza­ki-tudományos kapcsolatok fejlődése érdekében új mód­szerek, formák és eszközök alkalmazására, az érdekek hatékonyabb egyeztetésére van szükség. Erősíteni kell a vállalatok közvetlen, köl­csönös érdekeltségen alapu­ló együttműködését, s nö­(Folytatás a 2. oldalon.) | jó. Az elvonások különösen a középfokú oktatásban te­remtenek nehézségeket — mondta. Ha nem találunk megoldást, középiskoláink olyan zsúfoltak lesznek, amilyenek az általános isko­lák sohasem voltak ... Ezután kifejtette a leendő adózás és a kulturális ter­mékek árváltozásai okozta várható következményeket, s bár kijelentette, hogy a dotáció valamelyest emelke­dik, ez nem tudja ellensú­lyozni a növekvő terheket. A minisztérium — mint mondta — az értékek és bizonyos közönségcsoportok támogatására igyekszik for­dítani a dotációt. A személyi jövedelemadó szempontjából gondot okoz, hogy bruttósít- ják-e majd egyes rétegek főmunkán kívüli keresetét (például a pedagógusok túl­órája, helyettesítésének dí­ja stb.). Erről még folyik a vita. Tartalmi szempontból az a cél, hogy az iskolák élete — az oktatási törvény szelle­mében — gazdagabb, önál­lóbb és változatosabb legyen. S ehhez helyi cselekvésre van szükség. A művelődési miniszter ezután részletesen válaszolt a megyei kérdéssorozatra. Közöttük a kétlépcsős taná­(, Folytatás az 5. oldalon.) Kádár János fogadta a csehszlovák miniszterelnököt Lubomir Strougal munkalátogatása fővárosunkban Közleményt adtak ki a tárgyalásokról A miniszteri látogatás második napján Kísérlet és jövőkutatás A művelődés garanciáiról és dilemmáiról Két éven belül - tegnap délelőtt - másod­ízben tárgyalt aktuális művelődési kérdésekről a megye vezetőivel Köpeczi Béla művelődési miniszter. Munkatársaival és Tóth Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával, dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei tanács elnökével, az ága­zat megyei vezetőivel ült tárgyalóasztalhoz, hogy értékeljék az eltelt két év eredményeit, kutas­sák a várható jövőt, kicseréljék véleményüket, tapasztalatukat. Nem valamiféle hivataloskodó eszmecsere volt ez. Közvetlen hangnem, segitö- készség és megértés, a kételyek és várakozások nyílt feltárásának színhelye volt a tanácsszék­ház kisterme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom