Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

2 Somogyi Néplap 1987. augusztus 12., szerda Időzített bombát helyeztek el Athénban egy amerikai katonáknak szálláshelyül szolgáló hotel közelében lévő járműben. A robbanás az amerikai légierő tagjait szállító autóbusz utasai közül kilencet megsebesített. A merényletet feltehetően egy szélsőbaloldali csoport követte el (Telefoto — AP—MTI—KS) Viktor Karpov sajtóértekezlete Az NSZK-nak fel kell számolni az akadályokat Az NSZK-nak te kell mon­dania atomhatalmi törekvé­seiről, fel kell számolni az akadályokat a közepes ható- távolságú és hadműveleti- harcászati rakéták felszámo­lásáról kötendő megállapo­dás előtt — hangoztatta szerdai sajtóértekezletén Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegy- verzetkorlátozási és leszere­lési főosztályának vezetőije. — A genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokon a leg­jobb kilátások a közepes ha­tótávolságú és hadműveleti- harcászati rakéták terén mu­tatkoznak. Ugyanakkor még mindig megoldatlan az ame­rikai nukleáris rabbanótöl- tetekkel felszerelhető nyu­gatnémet Pershing 1A ra­kéták ügye — állapította meg a szovjet szakértő. Rámutatott arra, hogy a szovjet fél nem mehet bele olyan megoldásba, amely meghagyja a kiskaput a megállapodás megkerülésé­hez, márpedig az Egyesült Államok a szovjet rakéták teljes megsemmisítése mel­lett erre törekszik. A kér­déskör másik érzékeny pon t­jával, az újfajta Pershing Kedd esti kommentár Csádi csapások A dolog úgy kezdődött, hogy %tz legyik fél vissza­ütött. legalábbis , eképpen magyarázta ia csádi külügy­miniszter az Aouzou nevű sivatagi övezet viszafoglalá- sát Líbiától. Kísértetiesen hasonlít a 'mostani eset a történelem egyik-másik nagy világégésének a kezdetére, amikor •— legalábbis formá­lisan — kis porszem indítot­ta ‘el la lavinát. A tcsádi dip­lomácia vezetője szerint az összecsapásokat a líbiaiak kezdeményezték, mivel tüzet nyitottak ja túloldal határ­őreire, s ierre válaszolva a N’Djamenai csapatok el­foglalták a ,110 ezer négyzet- kilométeres, gazdaságilag és immár stratégiailag is fontos földsávot. Ismét kiújult tehát a fe­szültség a két állam között, pedig piárciusi sikeres csádi akciók után úgy tűnt, ered­ményesek lesznek néhány érdekelt ország békéltetési próbálkozásai. Miután Csád északi részéből tavasszal ki­szorították a líbiai katonai erőket, szinte az utolsó mentsvárát hódították meg ezzel Kadhafinak, aki való­színűleg nem inyugszik bele az események ilyetén, tehát számára kedvezőtlen alaku­lásába. Júniusban a líbiai vezető figyelmeztette N’Dja- menát, habozás nélkül visz- szaüt, iha (Habré elnök osz­tagai az Aouzout övező tér­ségbe teszik d lábukat. Tri­poli ugyanis sajátjának te­kinti a sávot. Tulajdonképpen nehéz len­ne eldönteni a vitát, mert a területet (Líbia 1973-ban, egy 1935-ös francia—olasz egyez­ményre hivatkozva „vette a kezelésébe". A megállapodást a két országot gyarmatosító hatalmak >a „kölcsönös elő­nyök alapján’’ írták alá, azonban sohasem ratifikál­ták. Ez volt tehát a szépség­hibája Tripoli tizennégy év­vel ezelőtti akciójának, ami­kor a terület „visszafoglalá­sa” ímellett döntött. Ettől kezdve állandó vita tárgya lett a sivatagi övezet, de a békéltetési kísérletek a je­lek szerint nem jártak ered­ménnyel. Legutóbb júliusban az afrikai egységszervezet csúcstalálkozóján ajánlották fel szolgálataikat a résztve­vők, de mint az események alakuTása mutatja, ered­ménytelenül. Kérdés persze, elég lesz-e a N’Djamenai haderő az amúgyis állandó készültség­ben levő líbiai csapatok el­len? Fontolgat-e ellenlépé­seket Kadhafi? Csád nyil­vánvalóan számít a gyám­atya, Párizs segítségére, mert Franciaország márciusban — az Egyesült Államokkal együtt — Habrét támogatta, akit azóta fogadtak mindkét ország fővárosában. Igaz, hogy ' jelenleg is mintegy 1200 francia légiós és jelen­tős légierő tartózkodik Csádban, azonban kétséges ezek bevetése. N’Djamena mindenesetre számít a tá­mogatásra, mint ,ezt a veze­tők többször is hangoztat­ták. Mitterrand persze vo­nakodik áldását adni a be­avatkozásra, de erre egyelőre még nincs is oka. Mintegy válaszként a sürgetésekre ki­fejtette, országa mindig is a nemzetközi bíráskodás mel­lett állt. Jobb tehát a zöld asztalnál eldönteni a vi­szályt. Egy biztos: Párizsnak elég baja van manapság az irá­ni ügyben, tehát nem kíván még egy púpot a hátára. Az is tény azonban, hogy még így is több ezer líbiai katona maradt a vitatott területen, s a jelenlegi felállás sem so­káig imaradhat fenn. R. M. 1B típusú rakéták amerikai gyártásával kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium főosztályvezetője kifej tette: ezek szintén a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyeget­nék, mert Pershing 1B ra­kéták — amelyeket a nyu­gatnémet Pershing 1A raké­ták felváltáséira szánnak — rövid idő alatt Pershing 2- es, közepes hatótávolságú rakétákká alakíthatók át. Viktor Karpov arra szólí­totta fél az Egyesült Álla­mokat és az NSZK'-t, hogy közöljék becsületesen, ha nem tartják kielégítőnek a - kettős nullamegoldást, de ne űzzenek kettős játékot. Amennyiben ezt megteszik, új tárgyalásokat kell kezde­ni új megoldásokról. Ebben az esetben azonban a szov­jet fél is megtartja közepes hatótávolságú rakétáit. A későbbiekben utalt ar­ra, hogy korábban éppen az amerikaiak javasolták, hogy a nullamegoldás keretében a robbanótöl tetek csökken­téséről tárgyaljanak. Viktor Karpov úgy véle­kedett, hogy az ellenőrzés kérdése szovjet részről nem jelenthet akadályt, amennyi­ben a másik probléma meg­oldódik. Emlékeztetett rá, hogy országa erre vonatko­zólag előterjesztette elkép­zeléseit. A szovjet szakértő az SS- 24-es hadászati rakétákra vonatkozó kérdésre válaszol­va elmondta: a Szovjetunió ezzel a fggyverfajtával nem sérti meg a SALT 2. megál­lapodás előírásait. Genf Új szovjet ellenőrzési javaslatok Jurij Nazarkin, a genfi le­szerelési értekezleten részt­vevő szovjet küldöttség veze­tője a konferencia keddi munkanapján részletesen ismertette azt az új szovjet ellenőrzési javaslatot, ame­lyet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter au­gusztus 6-án terjesztett elő. — Az ellenőrzés kérdése kulcsfontosságú — hangsú­lyozta most Nazarkin. — Megoldásától függ a haladás egy sor más területen. Ja­vaslataival a Szovjetunió hozzá akar járulni a vegyi leszerelés lehető leggyorsabb végrehajtásához. — A kialakult helyzetet megvizsgálva, gyors megálla­podásra tórekedve, és a ve­gyi fegyverekről kötendő konvenció legszigorúbb el­lenőrzésének szükségessé­géből kindulva, a Szovjet­unió elfogadta a kötelező el­lenőrzés elvét, és tovább­megy az ide vonatkozó brit. javaslatnál. A mi javaslatunk az, hogy minden lehetséges esetre terjedjen ki az ellen­őrzés kötelező jellege, mint általános elv. — Véleményünk szerint az igény szerinti ellenőrzések rendjének szavatolnia kell azt, hogy az államok ne tit­kolhassák el a konvenció esetleges megsértését. Ter­mészetesen minden benyúj­tott igénynek tartalmaznia kell a megfelelő adatokat, azt, hogy a konvenció mely előírását sértették meg felté- telezhetőleg, hogy mikor és hogy hol. — Ellenőrzési igénnyel léphetnek fel az aláíró álla­mok bármelyike, és' nem le­het megkülönböztetés tárgya az ellenőrizendő hely vagy objektum tulajdonformája Szigorítások a Fülöp- szigeteken Aquino elnökasszony szi­gorító intézkedései nyomán a fülöp-sziigeteki főváros szá­mos pontján felállított el­lenőrző posztokon a hadse­reg és a rendőrség hétfő óta közösen végzi a gépkocsik átvizsgálását. Illegális fegy­verek után kutatva a bizton­sági emberek sorra állítják te a járműveket és a tegy-' verviselési engedéllyel nem rendelkező egyénektől elko­bozzák előkerült fegyverei­ket. Az elnök — mint is­meretes — vasárnap az or­szágban egyre nagyobb számban ismétlődő merény­letek és a fokozódó terror letörésére szigorú intézke­dések bevezetéséről döntött. A dél-koreai Kohan városban a rendőrök könnygázt vetet­tek be a sztrájkoló szénbányászok ellen, akik a vasútállo­más megszállásával 15 órára megbénították a forgalmat a főváros és az ország keleti része között (Telefoto — AP—MTI—KS) Viták a terrorizmusról Spanyolországban Lelőtték az ETA egyik terroristáját, egy nőt. Lucia Urigoitia halálának körül­ményei kapcsán újra fel­lángoltak a viták Spanyolor- - szágban a terrorizmusról. Az asszonyt San Sebastian- ban, egy ETA-különítmény tagjainak letartóztatásakor egy csendőr megsebesítette, majd közvetlen közelről le is lőtte. Urigoitiánál is fegyver volt, s egybehangzó állítások szerint el is sütötte azt. A rejtekhelyen nagymennyisé­gű robbanóanyagot találtak. A történteket ki-ki a maga módján látta és ismertette: a jobboldali lapok pajzsra emelték a csendőrséget, míg más tájékoztatási eszközök­nél, különösen a baszkföldi újságoknál rendőri túlkapás­ra gyanakodtak, célozgattak. Felipe Gonzalez kormányfő igyekezett lecsillapítani a kedélyeket: mind a csendőr­séget, mind pedig a letartóz­tatás körülményeit firtató baszk vizsgálóbírót védelmé­be vette. A kilenc gyanúsí­tott közül azután — bizonyí­ték híján — kettőt szabadon engedtek. Hét elten viszont vádat emelnek. A bírói el­járás a szükséges demokra­tikus garanciák mellett fo­lyik a maga útján. Lucia te­metése viszont rokonszenv- tüntetéssé változott az ETA mellett San Sebastianban. „A terrorizmus az egyet­len, ami ma fenyegeti a jog­államot Spanyolországban” — hangoztatta Gonzalez mi­niszterelnök. Pártja, a szo­cialista munkáspárt pedig a terrorizmus felszámolását cél­zó párbeszédre hívta fel a politikai és társadalmi erő­ket. A PSOE állásfoglalását ugyancsak érték bírálatok sokfelől, de lényegi megálla­pításaival ma már azért a spanyolok többsége egyetért. A diagnózis magva: a ter­rorizmus a diktatúra idejé­ből örökölt jelenség, amely­nek a mai demokratikus rendszerben nincs már létjo­gosultsága. A Franco-rend- szerben alkalmazott, váloga­tás nélküli megtorlás ered­ményezte azt, hogy a közvé­lemény egy része megértéssel fogadta az ETA terrorcselek­ményeit, hiszen azok (leg­alábbis látszatra) .a spanyol nép diktatúraellenes harcába illeszkedtek. De a demokrati­kus átalakulási folyamat, fő­ként pedig a baszk önkor­mányzati alapokmány elfo­gadása, a saját baszk rendőr­ség felállítása és a többi ön- kormányzati intézmény élet­be lépése ma már cáfolja az ETA-nak azt az érvét, hogy „az idegen megszálló katonai és rendfenntartó erők ellen erőszakot kell akalmazni, s ez az egyetlen módszer”. A PSOE hatalomra jutása óta eltelt idő alatt, 1983 óta, több mint száz egykori ETA­Hírek a világból Athéni merénylet vállalása A „November 17.” elneve­zésű szervezet vállalta ma­gára annak a pokolgépes merényletnek az elkövetését, amelynek sorén — az újabb jelentések szerint — tíz amerikai katona, egy ame­rikai nő és az amerikai ka­tonákat szállító autóbusz gö­rög sofőrje megsebesült hét­főn, Athén közielében. Az Eleftherotipia című görög napilaphoz kedden eljuttatott üzenetükben a terroristák közölték, hogy akcióikkal „csapást kívánnak mérni a görögországi amerikai tá­maszpontokra”. A szervezet tag élt a „társadalmi újra- beilleszkedés” lehetőségével, és hatvannégyen kaptak ke­gyelmet. Az akkori négy ter­rorszervezetből már csak egy, az ETA katonai szárnya ren­delkezik jelentős erőkkel. A merényletek száma évről év­re csökken ugyan, ám az ál­dozatoké nem fogy, mert a célpontokat egyre kíméletle­nebből választják meg, egy­re nagyobb kockázatokat vállalnak a merénylők. A kormány állandóan igye­kezett javítani a biztonsági erők helyzetén, miután ők az első számú célpont. Fran­co hírhedt csendőrségének emlékét azonban egyelőre aligha sikerül teljesen szám­űzni a baszkok elméjéből. A PSOE egyúttal elérte, hogy a francia hatóságok már együttműködnek, és üldözik a területükön menedéket ke­reső ETA-terroristákat, kiad­ják őket. A francia szervek eddig 72 terrorizmussal gya­núsított személyt adtak át spanyol illetékeseknek. Eh­hez persze szemléletváltozás kellett francia földön is, ahol jól emlékeznek még az el­lenállók oldalán harcoló spa­nyol, majd a Franco-diktatú- ra ellen küzdő spanyol basz­kokra. Az ellenzéki pártok — kü­lönböző érvekkel — bírálták ugyan ezt az elemzést, de va­lamennyién kijelentették: készek párbeszédre a terro­rizmus felszámolása érdeké­ben. A baszk pártok viszont idegenkedve fogadták a szo­cialista párt okmányát, s megjegyezték: „Az nem tük­röz szándékot az eddigi kor­mánypolitika általuk kifogá­solt elemeinek kijavítására.” A helyi kormányt vezető bászk Nacionalista Párt at­tól fél, hogy a PSOE orszá­gos kampányt kíván indítani, holott — mondja — a prob­léma gyökere Baszkföldön keresendő. Hangsúlyozta: a terrorizmus elleni küzdelem­ben a rendőri fellépés mel­lett súlyt kell fektetni a poli­tikai lépésekre is. A balolda­li Euzkadio Ezkerra elsősor­ban a rendőri túlkapások megfékezésére és az önálló baszk karhatalom bővítésére irányuló új elgondolásokat hiányolta. Pedig a PSOE külön ki­emelte: elsődleges fontossá­got tulajdonít annak, hogy Baszkföldön az őszen terro­rizmust elutasító párttal együttműködjék az önkor­mányzat folytonos tökélete­sítéséért. Másfelől leszögezte: a terroristákkal nem lehet tárgyalni. A baloldali radiká­lis Herri Batasuna azonban egyre azt bizonygatja, hogy a terrorizmus végleges felszá­molásához elöbb-utóbb tár­gyalni kell az ETA-val. Palotás László nem először jelentkezett he­lyi amerikai célpontok elle­ni merényletek elkövetőije­ként. A holland királynő elhagyta a kórházat A holland királynő ked­den elhagyta a kórházat, de egészségének teljes vissza­nyeréséhez még több hetes otthoni ápolásra van szüksé­ge — közli az ANP holland hírügynökség a királyi tájé­koztató szolgálat jelentése alapján. Beatrix holland ki­rálynőt olaszországi szabad­ságáról vírusos agyhártya­gyulladás tüneteivel a múlt hét elején szállították a dél- franciaorszá.gi Antibes kór­házába, majd hágai orvosok is megerősítették a francia orvosok diagnózisát. Búcsúlátogatas Szabó Mártont, hazánk­nak a Tanzániai Egyesült Köztársaságban akkreditált nagykövetét, búcsúlátogatá­son fogadta Ali Hassan Mwi- nyi tanzániai államfő, Jo­seph Warioba első alelnök, miniszterelnök, és Idrisz Ab- dj(l_^Jtfakil második alelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom