Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

1987. augusztus 11., kedd Somogyi Néplap 5 Drága gyermekünk \ Á legnagyobb fogyasztó TV-NÉZÖ A gyermeknevelés ma egy hazai család legfontosabb lu­xusa: a szónak abban az értelmében, hogy amit már egy család csak nehézségek árán engedhet meg magá­nak, azt számára luxusnak kell tekintenünk. Egyszerű matematikai művelettel is megállapítható, hogy ahol gyermek születik, abban a családban az egy főre jutó jövedelem elég jelentősen csökkenni fog. Minimum tíz százalékkal az első gyerek­nél, ami — faramuci fogal­mazással — azt jelenti, hogy a fiatal házaspárt az új jö­vevény legalább tíz száza­lékkal megrövidíti. Az átlag- számítások szerint persze! Vagyis, miután tavaly az egy főre jutó hús- és halfo­gyasztás 80,5 kiló volt, a tej és tejtermék 184, a bur­gonya 53, sörből pedig 99 liter csúszott le a torkokon, tehát a gyermekes család mindezekből minimum tíz százalékkal kevesebbhez ju­tott. A kétgyermekes húsz, a három- és több legalább negyven százalékkal rövi- debb pórázon tartja a fo­gyasztását, s a helyzet a következő években valószí­nűleg nem javul. Már a statisztika szerint. A nem létező átlaggyermek átliagcsaládjáról van ugyanis szó. Ez az átlagporonty, az átlagszülő számára havi át­lagban 3—4000 forinba ke­rül, s a családi pótlék — ter­mészetesen csak átlagban — a gyermeknevelés költsé­geinek legföljebb 20—30 szá­zalékát fedezi. A drága .gyermek azonban sakkal költségesebb, mint ahogy azt a statisztika ki­mutatni képes. Az átlag ugyanis csupán mérőeszköz, de nem bizonyos, hogy hű­en adja vissza a valóságot. Gyermekpszichológusok sze­rint, s ezt ma már család- szociológusok is megerősí­tik, a gyermekeik életszínvo­nala általában magasabb, mint szüleiké. Ha éppen a gyermeknek is meg a papá­nak is cipőt kellene venni, egészen bizonyos, hogy előbb a gyermek kapja meg. A gyermek fogyasztása egyéb­ként is intenzívebb, mint a felnőtteké. A nadrág kisza­kad, az iskolai köpenyt ki­növik, a cipőt szétrúgják, már szégyen vele abban a „szerelésben” végigmenni az utcán, „a nővéred lányának ás van”, vagy *,már minden­kinek van az osztályban”. A családot a gyermek készteti a legerősebben fo­gyasztásra. Részben azért — mint arra föntebb is utal­tunk —, mert rajta keresz­tül igyekszik a család lépést tartani a gyakran csak lát­szólagos életszínvonal-növe­kedéssel. Hogy a „gyermek­nek mindene meglegyen”, a felnőtt sok mindenről le­mond, és sok pluszt felvál­lal: beszáll a ring.be, ahol a gyermek eltartásának nö­vekvő költségei, illetve a csökkenő vagy stagnáló reál­bér áll egymással szemben. Idejének egyre nagyobb ré­szét fordítja jövedelemszer­zésre, amiből következik, hogy mind ’ kevesebb jut a családjára és önmagára. A folyamat egy határon túl ön- sorsrontó. Mert a fogyasztá­si versenyben való helytál­lás küzdelme éppen az em­beri energiákat őrli fel, a családot forgácsolhatja szét, amivel esetleg az egész nagy erőlködés célja vész éppen el. A drága gyermek tehát nemcsak a megszerez­hető javakat fogyasztja, ha­nem a szüleit is, már ahol a gyermek érdeké minden­ben a szülőké fölé képes nő­ni. Ezen a ponton megállva azonban érdemes a család­szociológusok véleményére is odafigyelni. Mert igaz ugyan, hogy a gyermekneve­lésiben fontos tényező a jö­vedelem, a fogyasztás, ám vannak ritkábban mért vagy éppen mérhetetlen elemei is. Ilyen például a családot se­gítő szolgáltatások köre. Ezek száma és színvonala egyre kevésbé tükrözi azt a hajdani nézetünket, hogy a kétkeresős családban a ház­tartás üzemeltetéséhez az állami szolgáltatásoknak kell a terheket fokozatosan át­vállalniuk. A gyorsfagyasz­tott vagy félkész ételek vá­lasztéka messze elmarad a kívánalmaktól, a mind több háztartási gép üzemeltetésé­nek zavartalanságát ala­csony színvonalon támogat­ják a szervizek, az ágyne­mű- és ruhatisztítás ugyan már sok kis településre is eljut, ám a minőség és gyor­sasága aligha tart- lépést az igényekkel. És mindezek melllett ne feledkezzünk meg a szolgáltatások árairól sem. Tavaly átlagban csaknem ugyanannyit költöttünk a szolgáltatásokra, mint élel­miszerre: fejenként 17 ezer 620 forintot. (És ebben nincs benne a fűtés vagy a ház­tartási energia költsége!) Vagyis a ma meglévő szol­gáltatások sem minőségben, sem árban nem kedveznek a családoknak, gyakran éppen azok számára elérhetetlenek, akik a leginkább igényelnék: a több gyermekesek. A drága gyermek nem egyformán drága az apának és az anyának. Pontosabban mindketten másképpen ad­ják meg az árát. A többlet­kiadások fedezésére a több­letmunkát elsősorban a fér­fiak vállalják. És ahogy a megélhetés költségei emel­kednek, úgy a plusz mun­kaóráknak is lépést kell ve­Elégedetlenül senki sem távozhat Köszönet Kaliforniából — Az első megmérettetés: satuba fadarabot szorítani, szegecset verni bele, majd leszerelni. Aki még erre sem volt képes, szedhette a sá­torfáját, s jobb, ha többet nem is gondolt a látszeré- szetre. Tanonckoromban, hu­szonhét évvel ezelőtt nagyon megnézték még, kit vesznek föl szemüvegesnek, ma pe­dig kötéllel kell keresni er­re a pályára a fiatalokat — mondja Pataki István kapos­vári látszerész, aki még va­lamit megtanult mestereitől A vendég sohasem távozhat elégedetlenül az üzletből Nem lehet olyan kívánsága, amelyet ne teljesítenének. — Azt a szót, hogy nincs vagy nem lehet, akkoriban nem ismertük. Ha valaki olyan javítással jött be az üzletbe, amit nem tudtunk megcsinálni, addig kellett szóval tartani a vendéget, amíg valamelyik alkalmazott a szomszéd üzletből kölcsön nem kérte a nálunk épp hi­ányzó alkatrészt. Ha ez nem sikerült, azt mondtuk, már megrendeltük az árut, ha el­készült a szemüveg, házhoz szállítjuk. Olyat elképzelni sem tudtunk, hogy a vendég dolgavégezetlenül lépjen ki az ajtón tőlünk — mondja a látszerész, aki ma is ezt tart­ja a legfontosabbnak. A ma már nyugdíjas mes­terhez az ország minden ré­széből, sőt a távoli Ameriká­ból, Svédországból, NSZK- ból is érkeznek panaszosok. Az olyan szemüveg, melyről már mindenki lemondott. Pa­taki Istvánnál orvoslást ta­lál. — Az állami vállalatok nem szívesen vállalják az apróbb javításokat, az olyan babramunkát, amelyik nem sok pénzt hoz a konyhára. A legtöbb szemüvegnek a pa­pucsa, az orr-résznél lévő apró támasza törik le. Javí­tása sok időt igényel, sok pénzt kérni viszont szégyell érte az ember. így sok he­lyen nem is vállalják az ilyen munkát, en v:>/ni<t nyugdíjas vagyok, idömillio- mos, mindent elvállalok. El sem tudnám képzelni az éle­temet munka nélkül. Reggel nyolctól este hétig vagyok az üzletben, mindig találok magamnak valami elfoglalt­ságot — mondja a mester, míg „kincseit” mutatja. A hatalmas papírdobozon felirat: Múzeum. Ebbe ke­rülnek azok az első pillanat­ra hasznavehetetlennek lát­szó limlomok, melyek talán már semmire sem használ­hatók. Ezt azonban biztosan senki senj állítja. Ki tudja, egyszer hátha épp ezekre a darabokra lesz szükség. Ezért a látszerész soha sem­mit nem dob el. Patika tisz­taságú üzletében mindennek megvan a helye. Itt régi ke­retek, ott apró szegecsek. A sarokban álló dobozka len­cséket rejt. A mester nagy boldogságára néhány éve egy dioptriamérőt is sikerült sze­reznie. Nagy kincs az egy látszerésznek. • — Az évek során igyekez­tem minden olyan eszközt megvenni, amelyik könnyeb­bé és gyorsabbá teszi a mun­kámat. A vevők többsége visszatérő vendég, mindig engem keres a rossz ókulá- jával. Silány munkát sosem adok ki a kezemből, mert a kuncsalli>k nagyon ..piel.vKa- sak”, s a rossz munkának hamar elterjed a híre. Egy vendég száz másiknak mond­ja el, hogy kihez nem sza­bad menni. S azt is, hogy kihez érde­mes. Pataki Istvánt ország­szerte ismerik a szemüveges emberek. Szombathelyi, dombóvári lakosok szemüve­gei várnak javításra a kis műhelyben. A múltkor Igáiból jött hozzám egy fiatalember. Ka­liforniai rokona igen ritka szembetegségben szenved. Egyik szemére távol-, a másikra közellátó. Iyen spe­ciális szemüveg készítését kérte tőlem. Szívesen elvál­laltam, érdekelnek az új, az ismeretlen munkák. Csak azt kértem, írják meg, hasz­nált-e a betegnek. Azóta már köszönőlevél is érkezett — mutatja a látszerész a’ tá­voli földrészről érkezett írást, mely ott lapul a többi mel­lett a fiókban. Megszámlálni is sok lenne, hányán írták már a mesternek köszönő sorokat, hogy gyorsan, pon­tosan javította meg szem­üvegüket. Az elismerés, a bizalom, a köszönet pedig mindennél többet ér. Horváth Éva Ki álljon az esőre? lük tartaniuk. S ez még in­kább így lehet majd a sze­mélyi jövedelemadó beve­zetésekor, amikor — mint az eddigi tervek sejtetni enge­dik — az adókulcs megál­lapításakor nem veszik számba az eltartandók szá­mát. Egyes számítások sze­rint Európában hazánkban a legnagyobb a munkában töl­tött órák száma, amelyhez persze nemcsak a tényleges munkaidőt számolják. A nőik a gyermek utáni „luxusadót" egyebek között a második műszak terheinek növeke­désével fizetik meg. Gyermekeink drágaságát akkor láthatjuk igazán, ami­kor a velük való törődés hiányosságalit vesszük szám­ba. Naponta és átlagban hu­szonhárom perce jut a szü­lőnek gyermekeire. Ebbe a reggelű kapkodás és az esti fogmosása jelenet is beleér­tendő. A legmagasabb árat valahol e pont körül rójuk le értük. Az időhiányunkat, a törődés felületességét, a nyugod t lelki ismeretet igyek­szünk gyakran megváltoztat­ni azzal, hogy elhalmozzuk a gyermeket tárgyakkal, messze a lehetőségeink fölé emeljük az életszínvonalát, miiközben már egyre keve­sebbet követelünk meg tő­lük.. így születik a legrosszabb üzlet: a drágán szerzett, él­ményszegény gyermekkor. Ami majd igazán a jövőnek fog nagyon sokba kerülni. Rege Sándor Minden baj okának for­rása az, hogy az embereket makacsul érdekli, ' mi lesz holnap. Szeretnék tudni, hogy mi várható, lehet-e közlekedniük, fürdeniük s egyáltalán: érdemes-e ki­mozdulniuk hazulról. Az időjárás előrejelzése a Kárpát-medencében azon­ban bonyolult és sok min­dentől függő dolog. Nincse­nek hát csöppet sem irigy­lésre méltó helyzetben a meteorológusok, hiszen az egész ország öltözködése függ napi véleményüktől, Elég egy kevésbé átgondolt és la­zán odavetett mondat, hogy: kisebb eső valószínű, s már­is esernyővel1, esőkabáttal indul el reggel fél Magyar- ország, sőt még a határok másik oldalán is sokan a mi előrejelzéseinket figyelik. Aztán ha sokszor rossz az előrejelzés, az emberek el­vesztik hitüket, s ha nyilvá­nosan nem is juttatják kife­jezésre elégedetlenségüket, egymás közt mind gyakrab­ban emlegetik: ez a meteo­rológia bolondját járatja velünk. Csütörtökön este a tévé­híradóban Aigner Szilárd nem kevés bátorságról tanú- bizonyságot téve odaállt a kamerák elé, s közölte: té­vedett előző nap. Nem napos, száraz idő ke­rekedett ugyanis csütörtökre, hanem esős, jócskán csapa­dékos. S a meteorológus pró­bált magyarázkodni, bizo­nyítani: olyannyira törékeny minden előrejelzés, hogy el­képzelhetők, sőt %!kerülhe- tetlenek esetenként a mellé­fogások. További adalékként meg­jegyzendő, hogy mindezt esernyő nélkül tette, s ha a riporter egy kicsit szívtele­nebb, bizony elázik a jó időt jósló szakember. Néző­ként elégedetten csettintet­tem, megállapítva: ezt így kell csinálni. Pedig nem vagyak kárör­vendő, csupán csak valóban így kgll csinálni. Aki hibázott, az viselje a következményeket, még ak­kor is, ha bőrig ázik. S tit­kon már azon járt az eszem, nem televízió-történeti pil­lanatról van-e itt szó, hogy ezzel a riporttal egy új feje­zet kezdődik a tévé történe­tében. S ebben a fejezetben minden másként lesz. mint eddig. Aki hibázik, az utána odaáll a közönség elé. és megmondja: kérem, ez mel­léfogás volt részemről, a fe­lelős én vagyok. Csak addig kellene elkez­deni. amíg a csendes, esős napok tartanak . .. Varga István Áz egészségügyi beruházások félévi helyzete Az egészségügyi beruházá­sok félévi helyzetéről tájé­koztatták az Egészségügyi Minisztériumban az MTI munkatársát. A terveknek megfelelően halad az Országos Onkoló­giai Intézet diagnosztikai tömbjének és központi élel­mezési üzemének építése. Az ez évi munkákra 150 millió forintot irányoztak elő. Az összesen 630 millióba kerülő beruházás egyik része ha­marosan elkészül, az élelme­zési üzem befejezési határ­idejét ugyanis várhatóan több hónappal előrehozza a fővállalkozó. A szegei 410 ágyas klinikai tömb építése — amely egy­millióid forintba kerül — azonban nem úgy alakul, ahogy tervezték. Az épület­nél ugyanis süllyedés indult meg, ami miatt a közelmúlt­ban le kellett állítani a mun­kálatokat. Szakemberek vizs­gálják, hogy megállítható-e ez a folyamat. A harmadik kiemelkedő beruházás a Semmelweis Orvostudományi Egyetem külső klinikai tömbjének re­konstrukciója, amelynek so­rán felújítják a pszichiátriai és neurológiai, valamint az urológiai klinikát. E több évig tartó munka ez évi üte­me jócskán elmarad a ter­vektől. A lemaradás nagy­részt azzal magyarázható, hogy a fővállalkozó Szolno­ki Állami Építőipari Válla­latnál ez év elején átszerve­zést hajtottak végre, s ezért viszonylag nehezen kezdő­dött el a rekonstrukció. A minisztérium és a vállalat képviselői a napokban meg­tekintették a beruházást, s úgy értékelték, hogy a lema­radás jelentős része a máso­dik félévben behozható. Még az idén elkezdik építeni a 6000 adagos új konyhaüze­met is. A kisebb összegű beruhá­zások közül jó ütemben vég­zik a Városmajor utcai érse­bészeti klinika felújítását. Az 500 milliós beruházás egyik része már elkészült, a műtőblokkot tavaly üzembe helyezték, a diagnosztika épületét az I. félévben adták át. Jelenleg a régi épületek felújításán dolgoznak. Sokakat érdeklő téma a hévízi tófürdő helyreállítása. A munkálatok második üte­mének tervei elkészültek, s a fürdési szezon végeztével hozzálátnak a végleges hely­reállításhoz. Ha a Balaton- felvidéki Építőipari Szövet­kezet megfelelő minőségű és mennyiségű faanyaghoz jut. akkor várhatóan a jövő év júliusára befejeződik a für­dő helyreállítása. Gyakran beszédtéma ma­napság az 1930-as években épült kékesi szanatórium. Is­meretes, hogy az épületek állapota az utóbbi időben nagyon sokat romlott. Mi­vel új beruházásra nincs pénz, felújítják a szanató­riumot. Amikor a B-épület erkélyei és a vizes helyisé­gek födéméi leszakadással fenyegettek, a Tornádó Szi­geteléstechnikai Kisszövet­kezet megvizsgálta az A- szárnyat is, és vállalta ez utóbbi felújítását 18 millió forintért. (Egy új épület leg­alább 200—300 millió forint­ba került volna.) A B-épüle- tet ugyan lebontásra javasol­ták, de ha a betegek kiköl­töznek belőle, ezt is tüzetes vizsgálatnak vetik alá, hátha itt is elég egy átfogó felújí­tás. Balatonfenyvesi képeslapok A balatonfenyvesi poétán a választók egy képeslapon lévő, három-négy apró fotót tartalrnaizó lapokból áll. Nincs egy-egy, kimondottan szép tájkép a tóról vagy kör­nyékéről, mondjuk a Berek­ről1. Legyen a mi írásbeli képeslapunk is apró képek halmaza. * * * Cirkuszos, mutatványos kocsi érkezett Fenyvesre. Gazdái sokféle vonóeszköz- zef juttatták célba. Többek között a Budapesti Sütőipari Vállalat autója is részit vett a szállításiban. Lehet, hogy itt egyszerre adnak kenye­ret és cirkuszt az emberek­nek ? * * * A közkedvelt boltos, Szabó Lajos — a törzsvendégeknek csak Lalii — boltjában egy óra áll, a szó minden értek mében. Állandóan nyolc óra ötvenkilenc percet mutat. Lehetséges, hogy az alkoho­listák visszariasztáisára mu­tatja az éppen kilenc óra előtti időt? Furcsán egészítették ki a fenyvesi Mária utcát. A vas­úti sínek felőli útpadkát és a folytatását zúzalékkal bur­kolták. Nem tudni, padká­nak, parkolónak szánták-e, de az biztos, hogy az autó­sok úttestnek nézik, nagy sebességgel ráhajtanak. Ilyenkor fehér por üli meg a tájat és a bisztró egytál­ételeit. Remélhetőleg ez a burkolás csak előjátéka a teljes út újraaszfaltozásának. * * * Hogy az útnál maradjunk, a fenyves alsói sorompó előtt van egy harminc-negy­ven méternyi burkolatlan útmaradvány. Aki nem saj­nálja a kocsiját, ezen köze­líti meg a sorompót, nem a néhány méterrel- hosszabb, de aszfaltozott úton. A por úgy száll, mint föntebb. Vaigy le kellene aszfaltozni ezt a szakaszt, vagy le kel­lene zárni, hogy park, eset­leg' parkoló tegyen belőle. A fenyves alsói buszfor­dulóban idős néni szállna fel a buszra, amelynek vezetője is a járműben ül. Az ajtó azonban nem nyílik ki. a buszvezető kikiabál. hogy csak induláskor szabad föl­szállni. A nénike a közelii zöldségesbódé árnyékába megy, s méltatlankodva pa­naszkodik. A zöldséges hir­telen kis széket kerít elő, s hellyel kínálja. Hja. kérem, neki fontos az is. hogy egy esetleges jövőbeni kuncsaft­ja. de akár egy gyámolításra szoruló idős ember jó véle­ménnyel legyen róla . . . * * * Autószerelőhöz visz az utam. Találtam is egy pre­cíz, tiszta műhelyt, ahol a szervizek rendetlenségéhez szokott szemem jólesően nyugodott meg. S a műhely­ajtóra stílszerűen ez vo.lt ki­írva: Rendelő. Csak azt nem tudtam, adjak-e paraszolven­ciát, azaz hálapénzt vagy sem . .. Gőz József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom