Somogyi Néplap, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

1987. augusztus 10., hétfő Somogyi Néplap 3 Adók, feltételek, rei Jó a melléküzemág, ha hasznot is hoz Heves, sőt, szenvedélyes vi­ta bontakozott ki a tervezett adóreform körül: a közgaz­dászok körében, a szakla­pokban, a legkülönbözőbb testületekben, bizottságok­ban mérlegelik az adóreform várható hatását, kedvező és kedvezőtlen következmé­nyeit. A szenvedélyesség oka egyfelől — és elsősorban — az, hogy a jövedelemköz­pontosítás zsebre megy mind a gazdálkodó szervezetek, mind a személyek esetében. Másfelől az előzetes vita le­hetősége újdonság, hiszen ko­rábban alig volt példa arra, hogy egy döntő lépés megté­tele előtt a kormányzat nyil­vánosságra hozza elképzelé­seit. Az új lehetőség, az elő­zetes vita lehetősége a fel­gyülemlett indulatokat is a felszínre hozza, miáltal a vi­ta még szenvedélyesebbé vá­lik. Ezzel kapcsolatban érde­mes idézni azt az angol mi­nisztert, aki a Nagy-Britan- niában járt, az ottani adó­rendszert tanulmányozó ma­gyar bizottságnak a követ­kezőket mondta: „Uraim, fo­gadjanak meg egy jó taná­csot. Türelem, csak törelem! Lám, nálunk már egészen szépen kezd kialakulni a helyzet.” Azaz, már kezde­nek rendeződni a viszonyok abban a Nagy-Britanniában, amelyben 1973-ban, tehát 14 évvel1 ezelőtt vezették be a hozzáadottérték-adót... Vagyis a mai magyaror­szági széles körű vitát még csupán az eszmecserék kez­detének tekinthetjük, hiszen a nemzetközi — és távolról sem csak angliai — tapaszta­latok azt mutatják, hogy az adórendszer sok évvel a be­vezetés után is módosul. Bi­zonyára így lesz ez majd ná­lunk is, hiszen lehetetlen már az első menetben minden té­nyezőt, minden részletkér­dést optimálisan kialakítani. De egyáltalán: miért van szükség az adóreformra? A válaszhoz már meg kell kü­lönböztetnünk a két adóne­met: az általános forgalmi adót — más néven a hozzá­adottérték-adót — amely a gazdálkodó szervezeteket érinti, és a személyi jövede­lemadót, amelyet a magán- személyek fizetnek. Mindkét kör eddig is fizetett adót, sőt, adókat, de erősen elavult szempontok szerint, korsze­rűtlen módon. A vállalati jövedelemelvo­nás jelenlegi rendszerében túlságosan nagy a közvetle­nül fizetett, direkt adók ará­nya, és túlságosan kicsi a forgalomban realizálódó adó­ké. Igen sok vállalat mentes­séget, kedvezményt élvez, il­letve állami támogatást kap, és így — az adók és a tá­mogatások átláthatatlan dzsungelében — lehetetlen tájékozódni. A sokféle címen fizetett adó, és a sokféle cí­men nyújtott támogatás el­torzítja az árakat; a mai vi­szonyok között azt sem lehet biztonságosan megállapítani, hogy egy-egy termék mek­kora értéket képvisel, hogy valamely vállalat tevékeny­sége valójában nyereséges-e vagy veszteséges. Az általános forgalmi adó bevezetésétől tehát a többi között az is várható, hogy vi­szonylagos világosságot te­remt az értékrendben. Emel­lett az általános forgalmi adó rendszere olyan, hogy megnehezíti a különféle tá­mogatások rejtett nyújtását, ezzel segíthet visszaszorítani Az érdeklődők között akadtak, akik nem kis iró­niával az iránt érdeklődtek, hogy vajon milyen módon lehet manapság — az építé­si tilalom ellenére — épít­kezni. A tanácselnök egyér­telműen fogalmazott: „Csak azok az építkezések foly­hatnak, amelyekre az enge­délyeket a tulajdonosok még a tilalom előtt megkapták.” S hogy meddig lesz érvény­ben a tilalom? Ez év vé­géig bizonyosan, utána pe­dig felülvizsgálják az ille­tékesek és döntenek, hogy részlegesen vagy teljesen feloldják-e, vagy továbbra 'is marad az építkezések til­tása. Többen ajánlották, hogy szívesen végeznének társa­dalmi munkát például az üdülőövezet fásításában. A tanács ezzel megpróbál élni, jóllehet — ezt már csak a korábbi tapasztalatok alap­ján fűzzük hozzá — sosem a társadalmi munka felaján­lásával, mindig inkább a kivitelezésével akadtak a legnagyobb gondok. Külö­nösen, ha nem állandó la­kosokról, hanem hétvégi, alkalmankénti üdülőtorről •vlain szó. Gondot okoz a külső te­rületeken a segélykérés. Nincsenek nyilvános tele­fonállomások, s a telefon­hálózat jelenlegi állapota miatt a közeljövőben nem is igen lesznek. A település rendezési ter­ve szeptemberre készül el, melyet a tanács a 19 tagú választott testülettel, az üdülőhelyi bizottsággal is megváltat, azonkívül köz­szemlére bocsát. Ebben sze­repel többek között egy újiabb kemping létesítése az új telepen, melynek lakói az egyik, ma még szabad- strandot használnák vasúti felüljáró segítségével. A község központjában, a Bartók Bella és a Fő utca között szabadidőközpont ki­alakítását tervezik, ott üdü­lőtelkeket nem parcelláz­nák. ények a veszteséges tevékenységek állami finanszírozását. A személyi jövedelemadó a mainál igazságosabb köz­teherviselést céloz meg. Le­hetőséget nyújt arra, hogy a kiugróan magas jövedelmek­ből többet vonjon el az ál­lam, és megfelelő adósávok és adókulcsok alkalmazásá­val jobban differenciáljon. Sokakat aggaszt, hogy eddig nem fizettek adót, ezután pe­dig fognak, tehát — feltéte­lezik — jövedelmük csök­ken. A feltételezés a bérből élők többségét illetően téves. Akiknek nincsenek mellékes jövedelmeik, másod- és har­madállásaik, azok terhei nem növekszenek: bérüket mun­kaadójuk bruttósítja. A lakosság szélesebb réte­geit érinti a kamatjövede­lem tervezett megadóztatása, hiszen takarékbetét vagy kötvény szinte minden ház­tartásban van. Itt azonban ugyanazzal lehet számolni, mint a bérek esetében: a ka­matokat feltehetőleg úgy nö­velik, hogy a betét- és a köt­vénytulajdonosok a pénzük­nél maradjanak. Hogy minek egyidejűleg adni és elvenni, azaz növelni a kamatot és befizettetni az adót? Abból a meggondolásból, hogy ha a munkából származó jövede­lem adóköteles, akkor a tő­kejövedelemnek is adóköte- lesnék kell lennie. Csak így lesz teljes, logikus és követ­kezetes a rendszer; csak ak­kor, ha minden jövedelem adóköteles lesz. A lakosság széles rétegeit nem maga az adóreform, az adózási kötelezettség fogja igazán érinteni, hanem in­kább az új adórendszer vár­ható inflációs hatása. Maga aiz adóreform ugyanis önma­gában nem változtatja meg az összes társadalmi jövede­lem megoszlási arányát a há­rom nagy szféra: a lakosság, a gazdálkodó szervezetek és az államháztartás között. Vagyis alaptalan az az elkép­zelés, amely szerint a költ­ségvetés deficitjét az adóbe­vételékből kívánnák - mérsé­kelni vagy megszüntetni. A költségvetés mérlegét csakúgy, mint az ország kül­földi fizetési mérlegét a gaz­daságpolitika javítani — hosszabb távon egyensúlyba hozni — kívánja ugyan, ám ennek nem az adóreform az eszköze. Hogy valójában mi­lyen módon lehetséges eze­ket a mérlegeket kiegyensú­lyozni, az már egy másik cikk tárgya lehet, de azt itt is lé kelil szögezni, hogy szá­molnunk kell a fogyasztás mérséklésével — függetlenül az adóreformtól. Az eyszerűség kedvéért úgy írtunk az adóreformról, mint tényről, holott az egye­lőre csupán tervezet, elkép­zelés. A tervezetet az Or­szággyűlés szeptemberi ülés­szaka elé terjesztik; legko­rábban akkor emelkedhet törvényerőre. Addig azonban folytatódik a vita mind a ter­vezet egyes kitételeiről, mind pedig az új adónemek beve­zetésének időpontjáról. A megye lobbi termelő­szövetkezetéhez hasonlóan a mernyei Üj Barázda Tsz- ben is végeznek olyan, az alaptevékenységen kívüli, de ahihaz. valamilyen módon kapcsolódó munkálatokat, mimt amilyen például a gaz­daság saját építőberuházá­sait, felújít ásait végrehajtó épíitőbrigád tevékenysége, a szállítás, a háztáji, termék­forgalmazás. Ugyanakkor kifejezetten ipari jellegű termelés is folyik a közös gazdaságban: Mernyén ta­lálható a tekercselő-, Kapos­váron a nyomda-, Somogy- gesztiben pedig a cipőfelső- rósz-lkészítő üzem, s a há­rom helyen együttvéve mintegy félszáz dolgozót foglalkoztatnak. Mernyén és Gesztiben bérmunkát végez­nek, a kaposvári nyomda Szeszélyesen hullámzik az utóbbi években a tégla irán­ti kerestet. Meglehetősen ki­számíthatatlan a -piac, >s ez némiképp megnehezíti a So­mogy—Zala Megyei Tégla­ipari Vállalat dolgát is. Ta­valy eladatlan tégliah egyek- kel küsziködtek, az idén pe­dig feszített ütemű termelés mellett is vigyázniuk kiéli', nehogy hiány keletkezzék a ‘kínálatban. Szabó György, a vállalat főmérnöke néhány adattal jellemezte a helyzetet: — Az idén. 27 millió dara­bos készlettel kezdtük az évet, ma már csak kilenc­millió kis méretű téglának megfelelő mennyiség van raktáron. Tavaly ilyenkor százmi,llllió darab gyártásánál tartottunk, aiz idei terv sze­rint százhaton! 11 iót kellett volna készítenünk, ám augusztus elejéig 109 millió darab téglát gyártottunk. Tehát a készletek nem azért csappantak meg, mert visz- szafogtuk a termelést. Hihe­tetlenül nagy a kereslet ma >ajut vállalkozásban műkö­dik. Hogyan, milyen eredmé­nyekkel dolgoznak ezek az üzemek — erről beszélget­tünk a szövetkezet közgaz­dasági elnökhelyettesével, Németh Ernőnével. — A híradástechnikai te­kercselőben a múlit év má­sodik felében kezdődött a munka, betanulással; a Bu­dapesti Híradástechnikai Szövetkezetnek dolgozik tíz- tizenöt ember a mernyei üzemiben. Az idén az első félévi bevételeink alaposan elmaradtak attól, amit vár­tunk: 526 ezer forint bér­munkadíjat kaptunk a ter­vezett 920 ezer forint he­lyett, s ez elgondolkodtatott benniünket. Elmaradt az a termelésfelfutás, amire a betanulási idő eltelte után a téglá liirámt. Persze nem a kis méretű, hanem a hőtech- niikai szabványnak megfelelő fálazóanyagot veszik legin­kább. De mi hagyományom san Ikis méretű téglaegység- ben számolunk. — Milyen ma a vállalat fölkészültsége? Tudják-e tar­tani a termelési ütemet, ha tartós marad a piaci föllen­dülés? — Sok hagyományos, kor­szerűtlen gyárunk van, de ezek is hozzák a tőlük vár­ható eredményt. Korszerű gyáraink közül a teskándi nagy teljesítményre képes, a nagykanizsai. egyes számú gyár viszont megújításra szo­rul. Kell oda egy alagútke- mence, amely, reméljük, a közeljövőben megépül, hi­szen energiaracionalizálási pályázatot nyújtottunk be e célból, s azt el is fogadták. A balatonszentgyörgyi ket­tes számú gyár ma már nem számít különösebben mo­dernnek, pedig nem is oly régi. Kihoztuk belőle a maxi­számítottunk, s most szep­temberben tanácskozunk a BHSZ vezetőivel arról, ho­gyan alakuljon a jövőben a tekercselőüzem sorsa. Más a helyzet a Somogy- geszti,ben levő üzemben, ahol mintegy harmincán ci­pőfelsőrészt készítenek — ugyancsak bérmunkában — a Szigetvári Cipőgyárnak miár több mint fél évtizede. Ott az ágazati eredmény a múlt évben 900 ezer forint valit, s az idei időarányos teljesítés is a tervezett ered- miényszint körül alakul. Még kedvezőbb a kép a Mernyén korábban szita­nyomó üzemként indult, majd a múlt év végén Ka­posvárra költözött, nyomdá­jukban. Ott mindössze né­gyen dolgoznak, s az év el­ső felében csaknem 900 ezer fionimtt termelési érték mel­lett bíztató nyereségre tet­tek szert. Ez az üzem saját vállalkozásban oldja meg feladatait, nem kötődik máshoz, csak a megrende­lőkhöz, következésképpen a megbízásokat, az anyagellá­tást tekintve nincsenek úgy kiszolgáltatva, mint a bér­munkát végző üzemek. Bé­relt épületben csupán 1,1 millió forint értékű eszköz, berendezés vesz részt a termelésben, s ha munkába állítják a már meglevő ipa­ri fényképezőgépet is, igen­csak megnőhet a termelés anélkül, hogy a jelenleg fog­lalkoztatottak számát növel­nék. mumot, és már sok hónapja szó van róla, hogy megkez­dődik a rekonstrukciója. Megtervezték, az új cseh gé­pek egy része itt van, hama­rosan megkapjuk a bankhi­telt rá. 214 millió forintba kerül majd a rekonstrukció, amelynek eredményeképpen a legkorszerűbb fglazóanya- gokat gyárthatjuk Balaton- szentgyörgyön. — Addig miképpen növel­hetik a korszerű tégla ará­nyát az összes gyártmányon belül? — Kőröshegy teljesen át­állt a Rába téglára. Tabon és Molnáriban tízes válaszfal- téglát gyártunk, így Teskián- don és Kanizsán a válaszfal termelését csökkentettük, he­lyette korszerű téglát készí­tünk. Bőszénfán, ahol elfo­gyott a föld, termo*lit szigete­lőtégla készül, Barcson pedig Dráva hőszigetelő elemet és színes tounkölótéiglát (gyár­tunk. A két utóbbi gyár nye­reséges lehet, és ez megerő­síti a vállalati gazdálkodást, végső soron a piaci kínálat javulhat. — Többször szóba került már, hogy Kaposvár környé­kén új gyár épül, hiszen a megyeszékhelyen és vonzás- körzetében a nagy szállítási távolságok miatt igencsak drága az építkezés. — Erről az új gyárról nem mondtunk le, szorgalmazzuk az építését, de saját erőnkből megoldani nem tudjuk. Si- monfán lesz, ha lesz. Szük­ség volna rá, bízunk benne, hogy előbb-utóbb letehetjük az alapkövét. — Ez így eléggé megfog­hatatlan „terv” hiszen évek óta bizakodnak. — Felelőtlenség lenne most ennél többet mondani. A döntés nem tőlünk függ, ha­nem a tröszttől és az orszá­gos főhatóságoktól. Mi min­den erőnkkel igyekszünk bébizonyítani, hogy kell ez a gyár. De manapság — és ez érthető — nagyon-nagyon nehezen nyílik meg az álla­mi pénztárca, ha egy új be­ruházásról van szó. L. P Gál Zsuzsa Átépítik a kapós újlaki vasúti átjárót a 61. sz. főközlekedési úton. A terelőúton az átkelést jelzőőr irányítja az építkezés időtartama alatt. KERESIK A TÉGLÁT Hamarosan kezdődik a balatonszentgyörgyi rekonstrukció A vártnál kisebb érdeklő­dés mellett, alig több mint félszáz résztvevővel került sor vasárnap délelőtt a ba- latonszárszói szabadtéri mó­dban a meghirdetett üdülő­helyi fórumra. A helyi ta­nács képviselői — Bereck Gyula tanácselnök vezetésé­vel — tájékoztatták az üdü- lőtülaijdonosokat a község gondjairól, az elképzelések­ről. A település nyári zsúfolt­ságát a jövőben szeretnék csökkenteni úgy, hogy a meglévő központ mellett több kisebb bevásárló, szol­gáltató centrumot hoznak létre, mely az igényeket is jobban kielégíti, . emellett csökkenti a központ túlzsú­foltságát is. Az egyre súlyosabb gaz­dasági gondok miatt a ta­nács jövőre felemeli az üdü­lőhelyi díjak összegét, így a településen üdülő külf öldi- és hazai vendégek nagyobb mértékben járulnak majd hozzá a fejlesztésekhez. Nem tervezik viszont emelni az üdülőtulajdonosak üdülőhe­lyi díjátalányát, amely a tervek szerint továbbra is 1000 forint lesz. Bevételei­nek növelése érdekében a tanács jövőre tervezi a strandbelépők árának eme­lését, valamint a meglévő szabadstrandok fizetővé - át­minősítését és fejlesztését is. A fórum résztvevői közül igen sokan kérték szót s mondták el véleményüket. Főleg közlekedési, ellátási és csatornázási gondok me­rülték fel a Földvár felé kiépülő új üdülőtelepen, ahol igen bonyolult, s — ta­lán a főszezon kivételével — nem is kellőképpen átgon­dolt a 7-es főúitra kanyaro­dást szabályozó táblák el­helyezése. Gondot okoz, hogy egyes területeken nem megfelelő a csapadékelvezető árok­rendszer kiépítettsége, kar­bantartása, valamint anyagi nehézségek miatt nem sike­rült megoldani a Balaton­ba torkolló árokrendszer •f oilni iiílf.Qdóf Üdülőhelyi fórum Szárszón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom